Kelet-Magyarország, 1989. január (46. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-18 / 15. szám

1989. január 18. Kelet-Magyarország T olvasóink leveleiből Postabontás Tartásdíj Elszelelt a tartásdíj fi­zetése elől a jóképű ifjú — ezt írta meg a nyír­egyházi S. István elvált felesége és barátnője szer­kesztőségünknek. Csaló­dásuk történetét okulás­képp közreadjuk: a köny- nyű dolgok iránti vágy olyan, mint a szerelem. Vakká és látóvá is teszi az embert. Vakká, mert a szerelmes nem látja meg azt, ami kell, s látóvá, mert olyan dolgokat mu­tat meg, ami csak képze­letében létezik. Az alacsony termetű, sötét hajú fiatalember diszkóban ismerte meg a feleségét. Három hónapig udvarolt neki. Megszédí­tette csöndes szavával, áb­rándos tekintetével, a harcias, kicsi lányt. Fúrt, faragott, szerelt jövendő apósa tanyáján, s közben megemlítette, miként dé­delgetné a feleségét. Azt is mondta, hogy virágzó gazdaságot teremtene az após földjén. A lány és a szülei hamar felismerték, ez a legény kincset ér. S mert elvük az, hogy a sorsnak elébe kell kerül­ni, megtartották a meny- nyegzőt. Ám a fiatalem­ber ezután úgy megvál­tozott, hogy alig ismertek rá. Közönyös, nemtörődöm és követelőző lett. Sokat volt távol, csak enni és aludni járt haza, pénzt kért, de nem adott. Fele­sége ekkor már viselős volt. Nem is tudta, hogy egy távoli faluban él egy fiatal lány, aki férje „menyasszonya”. Neki Ts gömbölyödik a hasa. Es­ténként sokat sír és só­hajtozik, mert ritkán jön a szerelmese. De azzal vi­gasztalta magát, kettejük­nek épít házat a városban, ezért jön ritkán ... Mindkét szerelmi ro­mánc a bírói pulpitus előtt ért véget. A feleség el­vált S. Istvántól, a bíró­ság megítélte a tartásdí­jat a gyermekük után. Az ifjú kisírt szemű lány sok megaláztatás után be­bizonyította, hogy S. Ist­ván a gyermeke apja. Ne­ki is megítélte a tartásdí­jat a bíróság. De a fiatal­ember eltűnt, az államra testálta adósságát: fizes­sen az a gyerekek után! Ismét a két anya járt rosszul. A törvény szerint ott kell feljelentést tenni­ük a fiatalember ellen, ahol lakik. De ki tudja, hol lakik? Hány lányt szé­dít még meg könyörgő te­kintetével, amíg megtalál­ják a törvény emberei? Az álmoknak megvan az ára. Csak ébredéskor de­rül ki, milyen drága volt az illúzió. A szélhámos titka abban rejlik, hogy az ember titkos álmainak könnyű megvalósulását ígéri. Ezért szerencséseb­bek a szélhámoskodók az áldozataiknál: tudják, hogy megvakítanak a vá­gyak is... Tóth M. Ildikó DISZNÓKKAL ETETJÜK A MANDARINT? Lövőpetriben jártam január 14-én, szombaton, és a község lakóival együtt elszörnyülködtem és felhábo­rodtam azon, ami történt. Megjelent egy teherautó te­le pakolva rohadt, penészes mandarinnal, és rakomá­nyát belezúdította a falu szélén lévő nagy gödörbe. A teherautó állítólag az aranyosapáti termelőszövetke­zetből hozta a rothadt mandarint ide, de vitte- más köz­ség gödreibe is. Az emberek közül többen nekiálltak válogatni, volt aki egy zsáknyi ép és egészséges man­darint vitt haza, a többség viszont azért szedte össze, hogy megetesse a disznókkal. Abban a korban, amikor több embernek gondot okoz, miből vegyen tejet és ke­nyeret, nem maradhat válasz nélkül, ki felelős a déli- gyümölcs megrohadásáért, ezért a hihetetlen pazar­lásért? H. Jánosné Nyíregyháza CSAK EGY PATIKA... Lakótelepünk elég messze fekszik a város központjától. Sajnos sok nehézséget okoz nekünk a gyógyszerek meg­vásárlása, mert a legközeleb­bi gyógyszertár is távol van. A kisgyermekes édesanyák nem hagyhatják otthon a ki­csiket, lázasan, betegen kell őket magukkal cipelniük. Van reményünk egy patiká­ra? A. Károlyné és kismamatársai Nyíregyháza, Örökösföld (Dr. Lénárt Gyulának, a Megyei Gyógyszertári Köz­vont igazgatójának a vála­sza: távlati terveikben sze­repel gyógyszertár építése Örökösföldön. Ez hozzávető­leg tízmillió forintba kerül­ne, amit jelenleg nem tud­nak biztosítani. A gyógyszer­tárépítésről tehát a jelen­ben és az előre látható jövő­ben le kell mondaniuk. Az örökösföldieknek nem kell a városközpontba menni gyógyszerért, az Inczédi sori patika munkanapokon este nyolc óráig, szombaton dél­után négyig nyitva van, és a lakótelepről gyalogosan is el­érhető.) KÉSIK A VÁLASZ * Már kértük a lap közben­járását egyre égetőbb gon­dunk megoldásához: a nyír­egyházi Öszőlő utcát a késő délutáni órákban buszok, pótkocsis teherautók, erőgé­pek foglalják el. Ezek a jár­művek az utcánkban éjsza­káznak, szinte teljesen elzár­ják az egyik forgalmi sávot, balesetveszélyt teremtenek az amúgy is szűk utcában. Az már ehhez viszonyítva „ki­csinység”, hogy egyben eláll- ják az ott lakók garázsainak bejáratát is, mi nem tudjuk miattuk kihozni az autóin­kat. Ez a panaszunk akkor „Szanaszét” címmel jelent meg az újságban. Nem jött rá válasz az illetékesektől, ezért én levelet írtam a vá­rosi tanács műszaki osztá­lyának, javasoltam az utca egyirányúsítását, vagy a vá­rakozni tilos tábla kihelyezé­sét az említett oldalra is, mivel a közelben van elég parkoló. Választ mind a mai napig nem kaptunk rá az illetékesektől, lehet, hogy elkerülte a figyelmüket? Túri László * Nyíregyháza, Ungvár sétány 18. Becsapott kezesek, büntetlen adósak Vitás hagyaték B. Ernő nyíregyházi olvasónk kezességet vállalt egy tá­voli rokonának az Országos Takarékpénztárnál. A rokon hölgy — miután felvette a személyi kölcsönt — elutazott egy olaszországi körútra. Visszatért ugyan az országba, de a fővárosban telepedett le, ott keresett magának új mun­kahelyet. Olvasónk csak az OTP felszólító leveléből tud­ta meg, hogy hölgyrokona „elfeledkezett” a kölcsön rész­leteinek megfizetéséről, emiatt kezesként ő felel a tarto­zásért. Büntetlenül be lehet csapni embereket, vagy van va­lamilyen lehetőség a póruljárt kezesnek, hogy visszakapja a pénzét? — kérdezte levelében. Két kisgyermekük van, anyagi helyzetük rendkívül nehéz, mert a felesége bal­eseti járadékos, ráadásul magas OTP-részletet fizetnek. Nem kívánjuk bizalmatlanságra rávenni, de mindig meg kell fontolni, kinek vállal kezességet. Ha ugyanis az adós (a kölcsönt felvevő) nem fizeti vissza a kölcsön részleteit, úgy azt a kezes tartozik megfizetni. A kölcsönt adó takarékpénztárnak, takarékszövetkezetnek, banknak nincs olyan kötelezettsége, hogy előbb meg kell kísérel­nie a fizetést elmulasztó adóstól behajtani a pénzt, és csak azután mehet a kezeshez. Az viszont tény, hogy ha a kezes kifizette az adósságot, akkor pert indíthat az adós ellen az illetékes városi bíróságon. Mivel sejthetően ol­vasónk számára is csak ez az út maradt, hogy visszakap­ja a pénzét, javasoljuk, forduljon a bírósághoz. V. Józséfné fehérgyarmati olvasónk férje másfél évvel ezelőtt elhunyt. Volt egy telkük, amit házasságuk alatt együtt használtak. Amikor a hagyaték rendezésére került a sor, akkor olvasónk meglepődve hallotta, hogy a 25 ELŐRELÁTÁS NÉLKÜL Nyíregyházán, új problé­ma megoldásán törik a fe­jüket az autósok, mert úgy tűnik, a tervezők elmulasz­tották számbavenni a lehe­tőségeket. Megépítették és átadták ugyanis a Dohány utcában a szép és új ABC-t, de a kocsiknak nincs hol parkolni. Ez az utca amúgy is igen keskeny, hát még akkor, amikor mind a két ol­dalát elfoglalják* az ott álló autók, s egy árut hozó teher­autó akar behajtani. Azzal sem oldottak meg semmit, hogy kitették a 40 kilométe­res korlátozó táblát, mert ha ;a Kossuth utca felé haladva, a jobb oldalon parkoló gép­kocsik közül hirtelen kisza­lad egy gyermek, a balese­tet aligha lehet elkerülni. Talán sok mindent meg le­hetne előzni, ha megtiltanák a jobb oldali megállást, vagy valamelyik irányba egyirá- nyúsítanák az utcát. Ha már parkolót nem volt hová ter­vezni, legalább a balesetve­szélyt kellett volna előre lát­ni. Orosz András Nyíregyháza, Kossuth u. VESZI, NEM VESZI, NINCS MÁS ... Tavaly tavasszal bezárták a Zöldért boltot Záhonyban, az Ady Endre utcán, kaptuk a jelzést „Záhony lakói” aláírással. Azt halották, hogy a Zöldértnek nem érte meg zöldséget-gyümölcsöt árusí­tani a nagyközségben, ez­ért nem vállalta tovább a lakosok ellátását. Most Zá­honyban csak egy magánke­reskedő árul zöldséget, gyü­mölcsöt, és olyan árat szab, amilyet akar. A vásárlónak nincs választási lehetősége, kénytelen megvenni a ma­gános portékáját, vagy más úton-módon beszerezni a le­vesbe a zöldséget. Levélíró­ink nem tudják, figyelem­mel kíséri-e a záhonyi ta­nács a község zöldségellátá­sát, de már az is nagy segít­ség lenne nekik, ha egy kicsi állami zöldségüzletet nyitná­nak. „Egy kismama", Tisza- vasvári: A szülési szabad­ságról visszatérő dolgozót a munkáltató az eredeti mun­kakörében és munkahelyen köteles foglalkoztatni. Amennyiben a korábbi munkaköre megszűnik, ha­sonló munkakört kell neki felajánlani. Az új munka­körben és munkabérben kö­zösen kell megállapodni. A kérdezett eljárás törvény- sértő. Az eredeti állapot visszaállítása érdekében ti­zenöt napon belül forduljon a munkaügyi döntőbizott­sághoz. Németh Zoltán, Kisvár da: A megyei adófelügyelőség tájékoztatása szerint a tár­sadalmi munkáért kapott jutalom évi kétezer forin­tig adómentes. Nagy János, Nyíregyhá­za: A pedagógusok felmon­dási idejére is az általános szabályok az irányadók. En­nek alapján a felmondási idő 15 naptól hat hónapig terjedhet. Ezen belül a konkrét felmondási időt a munkaügyi szabályzat tar­talmazza, azzal a kikötés­sel, hogy tízéves munkavi­szony esetén négy, húsz­éves esetén öt, harminc év felett hat hétnél kevesebb nem lehet. A vezető állású dolgozóknál ez az idő négy héttel meghosszabbodik. A munkaügyi szabályzat te­hát a felmondási idő hosz- szát a fenti határidőn be­lül (15 nap — 6 hónap) a munkaviszonyban töltött idő hosszától és a beosztás­tól függően állapíthatja meg. „Egy aggódó szülő”, Nyír- káta: Panaszának elbírálá­sára a megyei tanács egész­ségügyi osztálya illetékes. V. Ferenc, Csenger: A személyi jövedelemadó alapja az ön esetében a táppénz összege. Adófizeté­si kötelezettsége van, ha fizetett szabadságát pénz­ben váltják meg, valamint ugyanez vonatkozik a fize­tett ünnepekre számfejtett átlagkeresetre, illetve az éjjeli pótlékra is. Az illetékes válaszol HOGYAN ADÓZIK A MEZŐGAZDASÁGI KISTERMELŐ? Több olvasónk érdeklő­dött, mit jelent a mezőgaz­dasági kistermelés, és hogyan kell adózniuk a kistermelők­nek. Dr. Bihari Albert, a Me­gyei Adófelügyelőség osztály- vezetője adott ^illetékességből tájékoztatást, ”a kistermelők kérdéseire: Mezőgazdasági kisterme­lésnek minősül a munkavi­szonyon kívüli állattartás, valamint a tej értékesítése. A magánszemélyek jövede­lemadójáról szóló 1987. évi VI. törvény 15. paragrafusa alapján a mezőgazdasági kis­termelésből származó bevétel évi ötszázezer forintig adó­mentes. Adóköteles jövede­lemről a hetedik paragrafus rendelkezik, mégpedig: ha a bevétel meghaladja az ötszáz­ezer forintot évente, állatte­nyésztés és állati termékek éven át művelt föld, nemcsaik a férje, hanem még két testvérének nevén is van. Olvasónk számára ez azért fur­csa, mert férje édesapjának a halála után kifizették a két testvért. Közülük a fiatalabb már tíz évvel ezelőtt elhunyt, és az idősebb sem jelentkezett soha a földdel kapcsolatban kéréssel, vagy követeléssel. Emellett úgy tudja, hogy ha valaki tíz évnél tovább békésen a sajátjaként birtokol egy ingatlant, akkor megszerzi annak tulajdonjogát. Ki akkor a telek birtokosa — erre kér választ. Levélírónk valóban helyesen tudja, hogy ha több mint egy évtizedig háborítatlanul használ egy földbirtokot, ak­kor megszerzi a tulajdonjogot. Esetében nemcsak a fér­je, hanem ő is tulajdonjogot szerzett. Ez azt jelenti, hogy a két testvérre eső rész fele őt illeti meg. A másik fele­rész az elhalt férjé, de férje illetőségét az öröklés szabá­lyai szerint örökli meg az örökös. Azonban az elbirtoklás megállapításához bírói ítélet kell, a tulajdonjogot senki sem „természetszerűleg és automatikusan” kapja meg. Olvasónknak tehát pert kell indítania a bíróságon az el­birtoklás megállapításáért. L. László kisvárdai olvasónk a szomszédjától vásárolt egy telket, de kerítést nem épített a telekhatárra. A szom­széd minden tavasszal elszántott egy barázdát az ő föld­jéből. Olvasónk most eladta egy ismerősének a földterü­let szomszéd felé eső részét, ő viszont mérnököt hívott a telekhatár kitűzéséhez. A mérnök megállapította, hogy több négyszögöl föld hiányzik, viszont a földhivatali tu­lajdoni lapon sincs jól meghúzva a telekhatár. Mi a te­endő, hogy rendezzék a mezsgye ügyét — kérdezi olva­sónk. Esetükben két probléma van: a szomszéduk elszántott a földből és az ingatlanredezés során a mezsgye vonalat a földhivatal nem jól határozta meg. Ez időnként előfor­dul, és a leghelyesebb, ha bíróság rendeli el a kiigazítást, ugyanis megesik, hogy a földhivatal nem hajlandó javí­tani. Mivel a vétel óta még nem telt el tíz esztendő, a szomszéd, aki elszántotta az önök területét, nem hivat­kozhat elbirtoklásra. Tehát joggal kérhetik, hogy a meg­vett területet adja vissza az önök birtokába. Azt azonban tudniuk kell, hogy az egyetlen járható út, a bírói út elég hosszadalmas. Dr. Juhász Barnabás értékesítése esetén az ötszáz ezer forint feletti jövedelem tíz százaléka tekintendő adó­köteles jövedelemnek. Ha közös háztartásban élő, tizenhatodik életévüket be­töltő közeli hozzátartozók (pl. testvér, szülő, feleség) folytatnak együtt mezőgaz­dasági kistermelést, akkor az általuk elért bevételt egybe kell számítani, és-a kister­melésből származó jövedel­met egyenlő arányban kell közöttük megosztani. Ebben az esetben az adómentesség csak együttesen illeti meg a kistermelőket. HODÁSZ NEM „ÜTI CÉL” Hodász község nevét nem jelzi tábla a közúton. Terem és ör viszont könnyen meg­található, mert — bár Ho­dász „mögött” terül ez a két község — nevük fel van tün­tetve a kö2úti jelzőtáblán. Egyetértettünk a hodásziak- kal abban, hogy ez a mellő­zés sérti az önérzetüket. Pa­naszukat „Nevesincs” cím­mel közöltük Fórum rova­tunkban. Néhány nap múlva megér­kezett az illetékes, a Nyír­egyházi Közúti Igazgatóság válasza: az országos közutak kereszteződéseit — így írja elő a jogszabály —, útirány előjelző és jelzőtáblákkal kell jelölni. A jelzőtáblák felira­tának tartalmaznia kell az útvégződéseknél lévő telepü­lések neveit, illetve a fonto­sabb útcsatlakozásokat. Mindezt az autóstérképek jelzéseinek megfelelően. Hogy mi legyen a tábla fel­irata, azt egy alapelv dönti el: a járművezető előzőleg a térképről már tájékozódott, így a 471-es számú Debre­cen—Mátészalka főút, és a 4917-es számú ör—Terem összekötő út kereszteződésé­nél ör községet kell megje­lölni, szaknyelven szólva megirányítani. Oka, hogy en­nek az összekötő útnak a 49- es számú főúttal való útcsat­lakozása jelentősebb úti cél, mint Hodász. (A szerk. megj.: Hogy ki­nek, mi a fontosabb úti cél, azt miért jogszabályok dön­tik el? így produkál az élet olyan apróságokat, hogy pél­dául Mátészalkáról Nyír­egyházára jövet a „Rohod” feliratot kell figyelni...) { A I mwwm vlCI nCvLilll üzenetek

Next

/
Oldalképek
Tartalom