Kelet-Magyarország, 1988. december (45. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-23 / 305. szám
1988. december 23. Kelet-Migyuonsác 3 Berekesztették q parlamenti ülésszakot (Folytatás a 2. oldalról) vényjavaslat az önkéntes átalakulásra is illetékmentességet biztosít. Mészáros Győző, a terv- és költségvetési bizottság előadója két változtatást is javasolt a törvénymódosítási indítványhoz. Az egyik a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság kezdeményezése, amelynek értelmében az ille- téki ügyintézés idejét há- rom hónapra kell csökkenteni. Ezt az indokolja, hogy az idő múlása következtében előálló vagyonérték-növekedés ne emelje a kivetendő illetéket. A másik indítvány arra vonatkozott, hogy növelt ösz- szegű illetéket állapítsanak meg cégbírósági eljárás kezdeményezése esetén. A bizottsági előadó — e két módosítás figyelembevételével — elfogadásra javasolta a kormány előterjesztését. Határozathozatal következett. A cégbírósági eljárás illetékére vonatkozó módosítást ellenszavazat nélkül, egy tartózkodással fogadták el. A három hónapos ügyintézési idő előírását egyhangúlag jóváhagyták. Az Országgyűlés ezután a már megszavazott változtatásokkal együtt — ellenszavazat nélkül, két tartózkodással — elfogadta az illetékekről szóló 1986. évi I. törvény módosítását. Új alapon a társadalombiztosítás A társadalombiztosítási alapról szóló törvényjavaslat és a társadalombiztosítással foglalkozó 1975. évi II. törvény módosítását kéz- deményező törvényjavaslat tárgyalása következett. Dr. Csehák Judit szociális és egészségügyi miniszter expozéja bevezetőjében emlékeztetett arra, hogy majdnem száz évvel ezelőtt terjesztette az Országgyűlés elé a magyar társadalombiztosítás átfogó rendszerét megalapozó törvényjavaslatot Baross Gábor miniszter. — A társadalombiztosítási célok változatlanok — folytatta a miniszterasszony. — Ma is arra kell törekednünk, hogy a különböző bajok bekövetkezésekor — amelyek nem lettek kevésbé súlyosak, viszont a számuk, fajtájuk szaporodott — legyen a munkáltatók és a munkavállalók járulékaiból állami, törvényes garancia mellett értékálló, biztonságos szolgáltatás. Legyen ez a rendszer világos, érthető, kiszámítható, törvényes. Működjön demokratikusab- ban, vezesse önkormányzat. Vezetése számoljon el nyilvánosan a járulékfizetők és a Parlament előtt. Ellátásai járjanak és ne adományként jusson hozzá a bajba jutott ember. Az 1989. január 1-jén megtenni szándékozott lépés — a Tárasadalombizto- sítási Alap megalkotása — a távlati szándékok és az elvégzendő feladatok szempontjából egyaránt a minimálisan szükséges és az adott feltételek mellett maximálisan lehetséges megoldás. Ezzel már biztosítható, hogy megkezdődjék a társadalombiztosítás önálló gazdálkodása, hiszen az önálló működés alapfeltételei adottakká válnak. Már a jövő évben megkezdődik a tartalékalap feltöltése, így a tartalékalap — meghatározott kereteken belül — hasznosulhat — mondotta Csehák Judit. Dr. Csehák Judit javasolta, hogy a költségvetési beszámolóval egyidőben kapjon a társadalombiztosítás pénzügyeiről is tájékoztatást a Parlament. Az egyes ellátások kiegészítéséről fél év elteltével, az árak emelkedésének és bevételek-k i - adások alakulásának ismeretében lehet majd dönteni. Ez a megoldás garanciát ad arra az esetre is, ha a bérek vagy az árak eltérnek a tervezett mértéktől. Dr. Kiss Péter a Fejér Megyei Tanács Kórháza Bicskei Rendelőintézetének igaz- giató-főorvosa kifejtette: a társadalombiztosításnak a költségvetéstől való leválasztása csak akkor szolgálhatja a reformot, ha érdekeltséget teremt az egészség megőrzésében, helyreállításában, azaz az egészség értékké válik. Koczmann Ferencné a pannonhalmi körzeti orvosi rendelő ápolónője hangsúlyozta : társadalmi igazságot szolgáltatunk, ha megnöveljük az alacsony nyugdíjban részesülőik juttatását, s javasolta a létminimum alatt élőik számára a nyudíj megnövelését, legalább a minimálbér határáig. Azt is ajánlotta, hogy a segélyeket kérés nélkül is utalják ki a rászorulóknak, s ugynakkor hagyják el a környezettanulmányt. Rámutatott, hogy az egészségügyben dolgozók anyagi és erkölcsi megbecsülése rendkívül lassan javul, átlagkeresetük 40—50 százalékkal elmarad a hasonlóan megterhelő munkát végző, de más ágazatban dolgozókéitól. A kötelezően ellátandó ügyeletek és többletmunkák javadalmazását a Mezey Károly: Így új lépés a reformban A szociális és egészség- ügyi bizottság nevében ezúttal Mezey Károly, Sza- bolcs-Szatmár megye 19-es választókörzetének képviselője javasolta a képviselőknek a társadalmi biztosításról szóló 1975. évi II. törvény módosítását. Azt mondta, ezt két küszöbön álló változás indokolja. Az egyik a gyermekintézmények térítési díjrendszerének megváltoztatása, a másik az egységes társadalom- biztosítási járulék bevezetése. A gyermekintézmények térítési díjrendszerének megváltoztatása által indokolt módosítás legfontosabb konzekvenciáját a következőkben jelölte meg. A szakmunkástanulók eddig kedvező térítési díjat fizettek, ugyanakkor a harmadévesek és a kollégiumban elhelyezettek után nem járt családi pótlék. Most mivel a térítési díj egységes lesz, elvesztik kedvezményeiket, méltányos tehát, hogy családi pótlékban részesüljenek. Egyedülálló biztosítottak árvaellátásban részesülő gyermeke után is jár családi pótlék. Újabb házasság esetén már nem marad meg mindkét kedvezmény, ezért gyakori volt, hogy a házasság helyett be nem jelentett élettársi viszonyra léptek. S a gyermek így nem került igazi családba. 93 ezer árvaellátottunk közül ebben a sorsban osztozott hatezer gyermek. Ezt a hátrányt oldja fel a törvény módosítása. Gyermekintézménybe került gyermek után attól függően járt a családi pótlék, hogy térítéssel vagy anélkül helyezték-e el. Mivel a térítés nélküli elhelyezés kivételes lesz, így a korlátozás megszűnik. Ha intézetben van a gyermek, az intézetet illeti majd a családi pótlék, ha nevelőszülőknél, akkor azok kapják. A módosítás feloldja azt a korlátozást, hogy kisiparos és magánkereskedő segítő családtagként közreműködő felesége vagy élettársa csak korlátozott társadalombiztosítási ellátásban részesült. Mai társadalombiztosítási rendszerünk egyre kevésbé tölti be feladatát, ami részben abból ered, hogy összemosódott a költségvetéssel, és finanszírozása a központi újraelosztási szférába került. Ebben a rendszerben a munkaerő újratermelésének költségei elszakadtak a realitástól, a központi finanszírozásban csak a végöszszeg volt a lényeges, a részletek aránytalanná váltak. Nem valósult meg igazán a biztosítási elv, mint a tartalékképzés, a tartalékhasznosítás, a fedezeti elv, beleértve az értékállóságot. Ez az összemosódás nemcsak a társadalombiztosítás működésére hatott kedvezőtlenül, hanem a költségvetésre is. Ma a társadalombiztosítási kiadások összege csaknem eléri a 260 milliárd forintot. 1950-től a 80-as évek elejéig a társadalombiztosítás mindig deficites volt, s a költségvetésből kellett pótolni. Ez évben várhatóan 22—25 milliárd között lesz a hiány, ismét a költségvetésre hárul. Társadalombiztosítási rendszerünk elégtelenségére utal a társadalombiztosítási kiadások. Azt tapasztaljuk, hogy kiéleződtek a feszültségek, az egyes ellátások reálértéke csökken. Demográfiai helyzetünk alapján ugyanakkor előre jelezhető, hogy a ránk következő 10—15 évben a járulékot fizetők, ellátottak aránya az ellátásokra nézve kedvezőtlenül alakul. A javasolt törvény lényege az, hogy társadalombiztosítási alap létesítésével leválasztja a társadalombiztosítás pénzforgalmát a költségvetésről. Ez megteremti a lehetőségét annak, hogy a társadalombiztosítás önálló pénzintézetté váljon, így nem függ majd a költségvetés zavaraitól, de biztosítékai lesznek arra, hogy az értékállóságot meg lehessen valósítani. Lehetővé teszi az egészségügy olyan finaaszírozási rendszerének kidolgozását, ahol a teljesítményelv érvényesülhet, megvalósulhat a szabad orvosválasztás, racionális egészségügyi gazdálkodásra ösztönöz és érdekeltté teszi az egészségügyet a megelőző orvoslás mindenekelőtti alkalmazásában. Végezetül a bizottsági előadó azt hangsúlyozta: a társadalombiztosítási alapról szóló törvényjavaslatot a szociális és egészségügyi bizottság az egész társadalmat mélyen és közvetlenül érintő társadalombiztosítás reformjának első és megalapozott lépésének tekinti. A bizottság meggyőződése, hogy a reform csak akkor éri el célját, ha nem marad elszigetelt folyamat. Sikere nem választható el a költségvetési elosztás reformjától, a bérreformtól, az egészségügy és a szociálpolitika reformjától és nem utolsó sorban politikai reformunktól. Ezzel az elemzéssel, ezekkel a megjegyzésekkel a bizottság támogatja a törvénymódosítást, a törvényjavaslatot és azt a Tisztelt Országgyűlésnek elfogadásra ajánlja. képviselőnő ajánlotta kivonni a progresszív adózás alól, s egy megfelelő arányú százalékos értékű lineáris adó alá vetni. Dr. Bartalné dr. Borszéki Erzsébet, a balassagyarmati Városi Kórház megbízott osztályvezető főorvosa szerint kívánatos volna mielőbb elválasztani a társadalombiztosítástól a nem biztosítás jellegű juttatásokat. Rámutatott arra, hogy csak pénzintézeti rendszerű társadalom- biztosítás képes garantálni a juttatások értékének megőrzését. Mivel ebhez a napirendi ponthoz hozzászólásra többen nem jelentkeztek, dr. Csehák Judit összegezte a vitában elhangzottakat. Rövid tájékoztatást adott arról, hogy nemcsak a tárca foglalkozik a társadalombiztosítás átalakításával, hanem külföldi biztosítási szakértőket is felkértek a magyar társadalombiztosítás és egészség- ügyi finanszírozás átvizsgálására. Ezzel a munkává! várhatóan a jövő évben végez- Alapról szóló törvényjavasla- nek. tot egyhangúlag elfogadta. Határozathozatal követke- Majd ugyancsak egyhangú- zett: az Országgyűlés elő- tag határozott az 1975. évi II. szőr a Társadalombiztosítási törvény módosításáról. A szakképzés mindenki érdeke Honatyák a fenyő alatt Ünnepséggel kezdődött és ünneppel végződött az Országgyűlés téli ülésszakának első három napja. Hogy hány napig tart. az csak január 10-én derül ki, akkor folytatódik ugyanis a most felfüggesztett program. A kezdés ünnepe tavaszi ünnep volt a télben, mert köz- felkiáltással szavazták meg ünnepnek munkaszüneti napnak máricus 15-ét, amit az ifjúság rég óhajtott már, s amelynek hétköznappá tétele sokszorosára növelte a hazafias nevelésre fordítandó energiát. A viharos taps után igazán dolgos hétköznapok következtek. Olyan témák kerültek a képviselők asztalára, amelyeket majdnem tudathasadással szavaztak meg. Választóik azt várták volna talán, hogy az újabb megszorításokra nemet mondjanak, ám az ország nem indulhat neki költség- vetés nélkül az új esztendőnek, még ha ez a költségvetés oly sok gondot hoz ránk. Mert hoz, hisz településeink érzik meg, hogy kevesebb pénz jut fejlesztésre, emberek százai, ezrei kerülhetnek az utcára, a veszteséges üzemek támogatásának megvonásával, a kiadások csökkentésével. Vállalatok, szövetkezetek válnak szegényebbé, a különadó, a nagy nyereségadó elvonása után, de még a szanálási alap csökkentése is fájni fog valakinek, mert a veszteségek meghitelezése nélkül nincs remény sem az újrakezdéshez. Kanadában élő barátom mesélte: az a nagy különbség a mi OTP-nk és az ö bankjuk között, hogy ha itt valaki fizetésképtelenné válik, vonják a pénzt a kezestől, feljelentik, esetleg le is ültetik, elszedik addig szerzett vagyonát: ott náluk pedig megkeresik, s megkérdezik: ha adnának még ennyi vagy annyi ezer dollárt, talpra tudna-e állni belőle? Mert így van csak remény a veszni látszó nagyobb pénz visszaszerzésére. Náluk úgy gondolkodnak, inkább legyen kicsivel nagyobb a kockázat, de megnő az esély az egész visszanyerésére. A többi napirendi pont is hétköznapi volt, de a szültetek már az ünnepre figyelmeztettek. Igaz a kupolacsarnokban felállított, feldíszített karácsonyfa az úttörőket várta, de nem mehetett el mellette a felnőtt képviselő sem, hogy ne gondolt volna az otthon hagyott családra: szülőre, feleségre, gyermekre. Néhány szép, a családdal töltött ünnep után újból kezdődnek a hétköznapok. Jó lenne az ünnepen érzett és gyakorolt szeretetet ezekre a napokra is átmenekíteni, mert nehéz évünk, nehéz éveink lesznek, kudarcokat is kell közben elviselnünk, de ezt is könnyebben átvészeljük, ha nem egymást emésztve, nehezebb helyzetünk miatt összevont szemöldökkel egymásra nézve tartjuk vállunkat a terhek alá. Csak így lehet reményünk rá, hogy néhány év múlva már ne csak ünnepeinken, hanem a hétköznapokon is mosolyogni tudjunk. Balogh József Ezután következett a szakképzési hozzájárulásról és a szakképzési alapról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Czibere Tibor, művelődési miniszter tartotta meg expo- izéját. Elöljáróban kifejtette: a gazdaság és a szakmai képzéssel foglalkozó iskolák kapcsolata arra a tényre épül, hogy az iskolák a gyakorlati oktatással kapcsolatos feladataikat a gazdálkodó szervezetek nélkül nem tudják eredményesen ellátni. Ugyanakkor a gazdálkodó szervezetnek a részvétele a gyakorlati oktatásban szakember-utánpótlást teremtő beruházás. A gazdálkodó szervezetek a gyakorlati oktatást közvetlen részvétellel, illetve szakmunkásképzési hozzájárulás fizetésével támogatják. Azok a gazdálkodó szervezetek azonban, amelyek a gyakorlati oktatásban nem vesznek részt, a szakmunkásképzési hozzájárulás fizetésén kívül, közvetlen ráfordítás nélkül jutnak szakképzett 'munkaerőhöz. A törvényjavaslat a gazdálkodó szervezetek számára előírja a gyakorlati oktatás költségeihez való hozzájárulás kötelezettségét. Horn Péter, a kulturális bizottság elnöke a testület álláspontját tolmácsolva elmondta, hogy egyértelműen elfogadták a szakképzési alap létrehozásának szükségességét és mértékét. Brez- niczky József képviselő két kiegészítő javaslatot tett, s ezzel a bizottság is egyetértett. Az egyik szerint kiegészítésként fűzzék az 5. paragrafushoz, hogy a költ- ségvisszatérítési igények kielégítése után az alapozó gyakorlati oktatás feltételeinek megteremtéséhez Oktatási intézmény is pályázhasson a támogatás elnyerésére. A másik kiegészítés szerint a szakképzési alap felosztása az illetékes minisztériumok között, vagy a befizetés arányában történjen, vagy a tanulók számának arányában. A (két javasolt kiegészítéssel Horn Péter elfogadásra ajánlotta a törvénytervezetet. Hellner Károly, a Magyar Gazdasági Kamara személyzeti és munkaügyi főosztályának vezetője a törvényjavaslat vitájának egyedüli hozzászólójaként kedvezményes elbírálást kért az élelmiszer-kiskereskedelem számára. Adatai szerint az állami és a szövetkezeti élelmiszerkiskereskedelem többletterhei várhatóan 40 millió forint körül alakulnának. Hangsúlyozta, hogy a súlyos létszámhiánnyal küszködő kereskedelmi hálózat ezt az összeget jelenleg jobban hasznosítaná, ha a munkabérek emelésére, a hiányzó létszám pótlására, vagy akár elmaradott tehcnikai színvonalának növelésére fordíthatná. Ezután szavazás következett. A képviselők többsége 74 ellenszavazattal és 23 tartózkodással elfogadta a miniszter által előterjesztett törvényjavaslat részleteit. Hellner Károly módosító javaslatáról is külön szavaztak. A szavazás eredményeként csupán 56-an értettek egyet a képviselői módosítással, így ezt elvetették. Végül az Országgyűlés a szakképzési hozzájárulásról és 'a szakképzési alapról szóló törvényjavaslatot 8 ellenszavazattal és 23 tartózkodás mellett, részleteiben és általánosságban is elfogadta. A külföldi befektetők védelmében Ezt követően Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter terjesztette elő a külföldiek magyarországi befektetéseiről és a Polgári Törvény- könyvről szóló törvényjavaslatokat. Kifejtette: a szabályozás egészének törvényi szintre emelése fokozott biztonságot is nyújt a külföldi beruházók és belföldi partnereik számára a jelenlegi, szétszórtan és alacsony szinten, nem kis részben utasításokban rögzített joganyaghoz képest. A törvény a külföldi befektetések védelmének és ösztönzésének minőségileg új eszköztárát hozza létre. Utalt arra az aggályra, hogy nem fogják-e az országot kiárusítani. Ennek kapcsán hangoztatta: a magyar kormány a jövőben is minden eszközzel rendelkezik ahhoz, hogy csak az általunk kívánatos mértékű és arányú külföldi tulajdon jöjjoS létre Magyarországon. Expozéja további részében felhívta a figyelmet arra, hogy az említett kedvezmények és kivételek ellenére a külföldi részvétellel működő gazdasági társaságok belföldi gazdálkodó szervezetnek minősülnek. Ez a jelentős változás a Polgári Törvénykönyv gazdálkodó szervezet fogalom-meghatározásának módosítását is szükségessé tette. Az Országgyűlés a külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló törvényjavaslatot a módosítással együtt általánosságban és részleteiben — 1 ellenszavazattal, tartózkodás nélkül — elfogadta. A csütörtöki munkanap végén a honvédelemről szóló 1976. évi I. törvény módosításának javaslatát terjesztette a törvényhozó testület elé Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter. A kormányzati munka korszerűsítésének újabb lépéseként terjesztik most elő a módosítást, amely abból a meggondolásból indul ki, hogy a nemzetközi katonapolitikai kérdésekkel, az ország védelmével, a közrenddel, a közbiztonsággal ne egy elkülönített bizottság foglalkozzon, hanem a Minisztertanács egész testületé. Az indítványt a törvényhozó testület egyhangúlag elfogadta. Az elnöklő Horváth Lajos ezzel befejezettnek nyilvánította az Országgyűlés decemberi ülésszakának harmadik munkanapját, s bejelentette, hogy a Parlament január 10- én délelőtt 10 órakor folytatja munkáját.
