Kelet-Magyarország, 1988. december (45. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-08 / 292. szám

2 Kelet-Magyarország 1988. december 8. A városiasodó Nagyltálló új arca a Jókai utcában. Elek Emil felvétele Három rendezvényből a negyediket Sorsjegy és tízezer gyerek Közel 250 ezer forint ér­tékű ajándék vár tízezer gyereket december 20-án, Nyíregyházán, a Bujtosi Sza­badidő Csarnokban. Talán hihetetlen, de a Városi Út­törőelnökség által meghirde­tett karácsonyi Bojtorján-, Halász Jutka-koncertre már tízezer gyerek jelezte részt- vételét! Megyénk eddigi leg­nagyobb terme is mindössze négyezer gyereket tud ven­dégül látni, ezért három elő­adásit tartanak e napon, így mindenki részt vehet az in­gyenes karácsonyi koncer­ten. De kinek van ma 250 ezer forintja ajándékra, és ki en­gedheti meg magának azt a luxust, hogy három kon­certre is ingyen engedi be közönségét? Talán az a vá­rosi úttörőelnökség, amely egyébként is anyagi gondok­kal küzd? Nos, ők belátták, az évi 130 ezer forintos költségvetésükből nem sok mindenhez tudnának kezde­ni, ezért új lehetőségeket is kell keresni. Így került szóba a sors­jegy. Szokol Károly városi úttörőelnök, Kovács Csaba és Czomba György titkárok alaposan végiggondolták a dolgot, hiszen a következő évben egy országos rendez­vény házigazdái szeretnének lenni, amelyhez jelenleg még nincs pénzünk. Az or­szágos úttörőelnökség ugyan­is átalakítja a természetjáró úttörők országos találkozójá­nak rendszerét, s ezáltal le­épít, illetve önkéntes alapok­ra helyezi például a me­gyénkben jól működő — há­romszázkilencvenöt közössé­get érintő — programsoroza­tot is. Hogy ezt elkerüljék, az elnökség jövőre önmaga szeretné megrendezni a ter­mészetjáró úttörők nyíregy­házi meghívásos találkozó­ját, ahová az utóbbi évek legjobb természetjáró cso­portjai jönnének. Ha három nagyrendezvénnyel komoly nyereséget tudnának hozni a következő év nyaráig, akkor talán erre a táborra is ösz- szejön a szükséges pénzösz- szeg. Számításaik, úgy tűnik beválnak, hiszen LIstván La­josnak, a Bujtosi Szabadidő Csarnok igazgatójának köz­reműködésével — aki bizto­sítja a rendezvényekre a he­lyiségeket — kiváló partner­re találtak. Ötvenezer sors­jegyet 10 Ft-os áron, egy-két hét alatt értékesített az út­törőelnökség, s ez már ko­moly pénz. Ha figyelembe vesszük az intézmények, üze­mek támogatását is, akkor ezzel az egy rendezvénnyel meg tudják termelni az el­nökség egész évi költségve­tését. Ha a farsang és a gyermeknap alkalmából is sikerül hasonló nyereséget produkáló rendezvényt létre­hozniuk, akkor valószínű­leg elég lesz a pénz a termé­szetjáró úttörők találkozó­jára. Hazánkban nagy sikere van a különböző szerencse- játékoknak: a totó-lottó ki- rendeltségek hétvégi na­pokon ugyancsak zsúfol­tak. Csábít a pénz, a fogadó esetleges 10 forint­jával milliókat nyerhet. A közönség jobb kiszol­gálása érdekében hamaro­san újabb elárusítók lép­nek a terjesztési körbe. Az ÁISH kezdeményezésére — egyelőre kísérleti jelleg­gel — ugyanis az ország 14 helységében sportegyesü­letek is foglalkoznak ilyen feladatokkal, ezek egyike a Nyíregyházi VSSC. — Mikor nyitnak? — kérdeztük Járdán Lászlót, az NYVSSC gazdaságiosz- tály-vezetőjét. — Legkésőbb január el­ső napjaiban nyitjuk meg a Szpari-totóirodát Nyír­egyházán a Mávtours Zrí­nyi utcai kirendeltségében. A MÁV-val kötött megál­lapodás alapján a totózó a jegyiroda nyitvatartása alatt üzemel. Az általunk működtetett totóiroda az ismert feladatokat végzi, így: szelvényárusítás (to­tó, lottó), kollektív szelvé­nyek átvétele, nyeremény­kifizetés, reklamációfelvé­tel, tárgynyereményszel- vény, borítékos sorsjegy. Ezen túlmenően más szol- gáltatásokat is tervezzük, az AlSH és a klub külön­böző nyereménytárgyaival kapcsolatban árusítunk, fizetünk. — Milyen újdonsággal lepik meg vendéseiket? — A forgalom növelése érdekében minden nálunk befizetett 10 ezer forintnál nagyobb fogadás esetén tárgyjutalmat, 20 ezren felül rendezvények x láto­gatására érvényes bérle­tet'adunk. Egyébként je­lentős eredményként köny­veljük el, hogy egvike va­gyunk azon sportegyesü­leteknek, akik lehetőséget kaptak ilyen feladat' vég­zésére. Számításunk sze­rint a forgalomból befolyt nyereséget a klub szakosz­tályainak működtetésére fordítjuk. A későbbiek so­rán a megye, a város ellá­tatlan területein további Szpari-itotóirodák nyitá­sát tervezzük. K. Gy. Ez azonban nem azt jelen­ti, hogy a következő évek­ben az úttörősök meg tudják termelni rendezvényeik költ­ségét, hiszen jelen esetben is három komoly rendez­vényből tudnak majd egy országos jelentőségű prog­ramnak a házigazdái lenni. De az tény, hagy a Jelenlegi körülmények között meg kell keresni, minden lehető­séget, amely segíti egy,-egy szervezet munkáját. Az úttö­rőelnökség úgy Játszik,- jó úton jár. Mi kerül a közterekre ? Díszkút, pannó, emlékmű Szobrok, emléktáblák, domborművek, cégérek — kör­nyezetünk részei, tartozékai, egyik-másikat talán észre se vesszük már, mert olyan természetes, hogy ott vannak a téren, a falon, legfeljebb olyankor döbbenünk rá, hogy jé, ott volt valami, de mi is? — amikor felújítani, vagy átépítés miatt stb. hirtelen eltűnnek a helyűkről. Eltűn­tükkor űr támad, mert ott kellett lenniük, úgy volt ke­rek a világ. Es ma már el se tudjuk képzelni, milyen vol­na ez a világ köztéri műalkotások nélkül. Kertész Sándor A kialakult gyakorlat sze­rint az ötéves tervekre „le­bontva” készülnek el a ter­vek megyénként, hogy az egyes -településeken hol kí­vánnak köztéri műalkotást elhelyezni, milyen elképzelé­seik vannak, mennyi pénz­zel rendelkeznek ilyen célra, gondoltak-e konkrétan egyik­másik művészre stb. Ezeket az ötleteket a megyei tanács művelődési osztályának szak­emberei egyeztetik a Képző- művészeti Lektorátussal, és megkezdődnek a tárgyalások. A fantasztikus árak mellett — egy-egy komolyabb kompo­zíciónál több százezer forintok­ról van szó — elég szép ered­mény, hogy ebben az ötéves tervben eddig közel negyven ilyen műalkotással gyarapod­tak megyénk települései, és ha minden sikerül, akkor a tervidőszak végéig még to­vábbi 16 kerül a közterüle­tekre. Sajnálatos viszont, hogy a megyénkben élő kép­zőművészek közül csak keve­sen kaptak megbízatást, a művek többségét a Lektorá­tus által kiszemelt művész készítette — ami önmagában természetesen nem kifogásol­ható, viszont azok a festők, szobrászok, akik Szabolcs- Szatmárt választották, és szí­R Kazinczy-díjas gépíróbajnok A hölgy nem iszik, nem fe­cseg, csak kopog. Mégpedig vdlláímgyorsaai, ujjai követ­hetetlenül száguldoznak a billenftyűzeten. Bár káros szenvedélyként a dohányzást megtartotta, gépelés iközben nem szívja a niikotimrudiat Különös ismertető jele ezen kívül, hogy az idei országos bajnokságon első helyezet* lett. A, s, d, f. . . Alki valameny- nyire ismeri az írógépeit, ka­pásból folytatja, hogy j, k, 1, é. Béres Zsuzsannának is elég, ha rápillant a gépre, utána már „vakon” teszi rá ujjait a billentyűzetre. A me­gyei rendőr-főkapitányság 22 éves gépírója a mezőny egyik legfiatalabb tagjaként nyerte el ezt a büszke címet. A há­rom kategória közül a javító­szerkezet nélküliben indult, ahol a feladat az volt, hogy 15 perc alaitt ki tudja a legtöbb, betűt leütni. Végül a hiba­mentes gépelést értékelték, amelyben 5747 leütéssel győ­zött. Az 1983-ban a szép ma­gyar beszédért kapott Kazám- ^czy-díj mellé egy újabb elis­A gyorsírók és gépírók nyíregyházi szervezetének tagjaként jelentkezett a ver­senyre. A megyei fináléból hiammiadliikíként jutott tovább. A döntőhöz már „fegyver- hordozót” is adtaik méllé, merít mindenkinek a saját gépét kellett vinni a buda­pesti versenyre. Azért nehéz lett volna a súlyos Robotron írógépet cipelnie. „Mindenféle gyakorlás nél­kül odaültem a géphez és el­kezdtem másolni a megadott szöveget. Ha előtte gépelek és hibázok, akkor ez idegesí­tett volna. így nyugodtan, drukk nélkül „kopogtam”. A gépíró legfontosabb munkaeszköze a kéz. Legyen lazia a csukló, hosszúak az uj­jak, mondják a szakemberek. Ennek ellenére Zsuzsa ujjai rövidek, mégis a leggyorsab- bak. Körmei ha nem is tövig, de ízlésesen le vannak vágva, ha hosszad lenne, beleakad­na a billentyűzetbe. Otthon nincs írógépe, gyakorlásnak megfelel a napi munka, az ügyiratok gépelése. Belérög- ződött a betűk elhelyezése, csalhatatlanul cikáznak uj­jai a billentyűkön. Napköz­ben azért jólesik megpihenni, kinyújtózni, hiszen bármeny­nyire könnyű munkának lát­szik a gépelés, azért fárasztó. A Magyar Gyorsírók és Gépíróik Országos Szövetsége pénteken adta át a legjob­baknak járó emlékplakettet és az ezerforintos jutalmat. A hír viszont már hamarabb elterjedt, a főkapitányság dolgozói sorra gratuláltak győztes kolleganőjüknek. A bajnok mosolyogva fogadta az elismeréseket, majd ujjait újra meg újra a gépre helyez­te és elkezdte szokásos „ko­pogását”. Máthé Csaba vesen vállalnának ilyen fel­adatokat, teljes joggal érez­hetnek mellőzöttséget. Érzé­keny a művész lelke — ta­lán ezután a „kiválasztásra” több figyelem jut, mivel a Képzőművészeti Alap lehető­ségei beszűkültek, az ilyen beruházások elsősorban helyi költségvetésből jöhetnek lét­re. Több helyen foglalkoznak II. világháborús emlékmű, emlékoszlop elhelyezésének gondolatával, a közeljövőben Ajakon és Porcsalmán emel­tetnek egvet-egyet. Dombrád- ra zsidó emlékművet tervez­nek, és emléktáblát a műve­lődési házba, Mátészalkára emlékkövet a Hild parkba. Sebestyén Sándor kapott rá megbízatást. Kossuth mell­szobrot szeretnének a domb- rádi iskola tiszakanyári tag­iskolájába. Nagykálló régen dédelget terveket egy „Kál­lai kettős”-pár megörökítésé­re, továbbá Szilágyi István és Taub Izsák mellszobrának felállítására. Nyírbátorba a szoborparkba kerülne Beth­len Gábor portrészobra, a múzeutnba pedig Báthory Ist­ván reliefje. Balogh Géza ké­szít egy frízt a nyíregyházi szabadidős csarnokba, Sebes­tyén Sándor egy dombormű­vet a nyírbogdányi iskolába és égy pannót kap a tisza- szentmártoni új iskola. A nyírbátori szakmunkásképző elé térplasztikát helyeznek el, Mátészalkára az ott letelepe­dett Bíró Lajos készít díszku­tat, a porcsalmai házasságkö­tő terem falát textilképpel dí­szítik. Legutóbb a szobrok-műal- kotások témaköre a Hazafias Népfront megyei környezet­esztétikai bizottságán szere­pelt napirendi pontként. Itt állapították meg azt is; „lajstromba” kellene gyűjteni a megye ilyen műalkotásait, hogy minden érdeklődő szá­mára hozzáférhető legyen, hol, mit talál, illetve az egyes településeken mivel találko­zik. Egyúttal szemrevételez­ték azt a szobrot Is, amely most még ott szunnyad a népfrontudvar raktárában, (egy litván művész munkája) de az udvar megcsinosítása után ott elhelyezve szimboli­zálja majd, hogy a művészet örök. B. E. MEGYEI LAPOKBAN OLVASTUK MIT TUDHAT EGY TOLÓKOCSI? Szombathelyen bemutatták a bécsi Hobi-cég speciális eszkö­zökkel ellátott tolókocsiját. A legújabb elektromos tolókocsi sokkal többet tud bazai elődjé­nél. A magasított speciális asztal mellett, a térd és csípő rögzíté­sével állni is lehet. Ha viszont az ,,állóasztalt összecsukják” a toló­szék elfér alatta; nyugodtan le­het étkezni, rajzolni. írni. A négytalpas bot is furcsa látvány, de stabil, könnyű, biztonságos eszköz. A magasságot természe­tesen változtatni lehet, egyszerű teleszkópos megoldással. Ugyan­így variálható minden. Egy-egy eszköz több funkcióra alkalmas. A tolószékre ha egy kis speciá­lis szerkezetet csavaroznak — a felállás lesz könnyű, a légkomp­resszoros szerkezettel a fürdőká­dat lehet akadály nélkül elérni ám ha az oldaltámláit is felhajt­ják. változtatható magasságú szék lesz belőle . . . (Vas Népe) IVADÉKNEVELÖ KISVALLALKOZÄS Borsod-Abaúj-Zemplén megyé ben számos olyan vízfolyás ta lálható természeti szépségekbe* gazdag vidéken, ahol kisebb be fektetéssel égy-egy patakon lé tesített völgyzáró gáttal olya: horgász-halász vizet lehet kiala ki tani, mely jó lehetőséget nyú.i a halgazdaságok létesítésére, iva dákokkal történő betelepítésén Az első kezdeményezés is mep történt már. Négy vállalkoz szellemű ember létesített ivadék nevelésre kisvállalkozást, amel már működik is. Tiszapalkony térségében 10 hektárnyi terüli ten létesítenek /tenyészanyag-elí állító tógazdaságét. jEzt a későt biekben fokozatosan, 30 hektá nyira kívánják fejleszteni. Az e ső ivadékneVelő medencék jöv« re már működnek. s tenyés anyagot adnak a borsodi viz€ halasítására. (Eszak-Magyaro szág) KÜLÖNLEGES LAKÁSOK PÉCSETT Exkluzív lakásokat épített PÉCSITERV az Illyés Gyula ú tói keletre. Alapterületük 80—l négyzetméteres lehet a tulajd nos igényei szerint. Egy négyzc méter 25 000 forintba kerül. A lakást 1990 első félévében adj, át. A különlegesen szigetelt ép letben a dupla téglafal közé él tik be a szigetelőanyagot. 1 várhatóan kevesebb hőt veszi fűtési idényben a lakás, nyár sem lesznek melegek a lakót lyiségek. Az erkélyek üveghí szerűek. nyitható ajtajúak. K lön árnyékoló szerkezetekkel 1; ják el az ablakokat és üvegfel leteket. Földbesüllyesztett gai zsokat is terveznek a házak m lé. A két háznak saját udvara növényekkel beültetett m parkja is lesz. A különle? megoldású épületek alapiaké nyolcvan négyzetméteresek, l az alaplakást a jelentkező kéi sének megfelelően lehet tóvá bővíteni 2 háló vagy két kiss; bával a család nagyságától igényeitől függően. Az egy- kétszintes lakások a házon t lül bárhol elhelyezhetők. A : tést egyedileg kisméretű fali g; kazánokkal oldják meg. (Duní túli Napló) A fiatalasszony. D. S.-né. a Kelet Aruház pénztárosa köny- n.yezik. Pedig az ügyességére büszke lehetne, hiszen az év ed­dig eltelt részében csupán egy­maga ötvenhat lopást fedezett fel. A keserűség leginkább az utóbbi eset kapcsán kerítette ha­talmába. Történt, hogy D. S.-né a pénz­tártól észrevette: egy hölgy, mi­közben az édességes gondola fe­lé fordul, egy, a boltból szárma­zó kristályvázát a reklámsza­tyorjába rejtett, majd az üres bevásárlókosarat letette, s a pénztárak között kiment. D. S.- né utánasietett és a nőt vissza­hozta. A lopásügy bíróság elé került, ahová a pénztárost mint tanút idézték be. — A tárgyalóterem előtt már állt egy férfi — mondja. — Ké­sőbb két nő érkezett, egyikük az áruházi tolvaj volt. Megkezdődött a tárgyalás, s egy idő múlva őt kiküldték a te­remből. Néhány perc múlva visz- szahívták, és a bírónő megkér­dezte tőle: biztos-e abban, hogy az elkövető elhagyta a pénztárat, mert a tettes azt állítja, hogy a pénztár előtt állt. amikor ő visz- szavitte. Az asszony az igazat megerősítette. Ezzel a pénztárosnő szerepe vé­get ért. — A tárgyalóteremből kijöttem* — meséli. — A folyosón ülő férfi azt mondta a mellette lévő ter­metes nőnek: ,,Eredj utána!” indultam, a nő jött mögötte Amikor megálltam, ő is azt t te. Nagyon megijedtem, félte hogy megver. A másik folyos* mentem. Szerencsére ott egy a előtt többen álltak. Melléjük 1 zódtam, a nő a hátam mög helyezkedett el. s cigarettázott Vagy tíz percig ott tartózk- tam. majd elindultam — isi követett. A gyülekezettől csuj néhány méterre távolodtam Egy férfitól segítséget kért< Az említett ajtó előtt egy — lószínűleg — jogásznő is é Megkérdezte, hogy valamiber segítségemre lehet-e? Elmo tam . .-. Vele visszamentünk bírónőhöz. Ezután a követő nő. másik társával elment. A jogásznő a róság épületének kapujáig sért, amit nagyon köszönök n< Miután láttuk, nem várnak, i gam visszamentem a Kelet Á házba. Amint oda beléptem, kitört lőlem a sírás. Már sok toh elfogtam, volt olyan. hón hogy azok kapcsán hároms mentem tárgyalásra. ráadí szabad időmben. Megtörtént tolvaj nekivágott az ajtónak, tört a kezem. Mindezt külö sebb lelki trauma nélkül át szeltem. De az utóbbi eset ör re megmarad bennem. Más nemigen megyek tanúskodni. (cseléi: Á lányr aki folyton kopog „Eredj utána!"

Next

/
Oldalképek
Tartalom