Kelet-Magyarország, 1988. december (45. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-05 / 289. szám

8

Kelet-Magyarország

1988. december 5.

(Folytatás a 7. oldalról)

A politikád intézményrendszer korlátái és funkciózavarai megyénkben még ma is fokozzák az elbizonytalanodást. A párttagság a politikai intézményrendszer megújításában a párt magatartását tétovának, ez irányú próbálkozásait lassúnak ítéli meg. Sürgetik a pártegység megszilárdítását, a nyíltabb politizálást, a határozottabb tájékoztatást.

Az országos pártértekezlet, s az azt megelőző pártviiták nagy politikai érdeklődést keltettek. Ma ismét a várakozás jellemzi pártéletünket. A korábban igényelt önállóság inkább zavart, mint tettrekészséget váltott ki. Ennek következtében az alapszervezeteknek mind kisebb a befolyása környezetük folyamataira.

A tagkönyvcsere időszakában 2259 fő, a párttagság 6,7 százaléka került ki a pártból. Nagyobb részük az idősebb korosztályhoz tartozik, de jelentős a fiatalok aránya is. Napjainkban a párttagság nem vonzó, visz- szaesett a tagfelvétel.

Megyénkben is elindult a szervezeti korszerűsítés, a kétszintű pártirányítás, s az egytestületes pártbizottságok kialakítása. Ezekről a változásokról eddig pozitív a kép. Gyorsabb lett az információáramlás, a helyi sajátosságok jobban megjelennek a politika alakításában, végrehajtásában, tisztázódnak a hatáskörök a párt és az állami szervek között.

Legfontosabb feladatok:

A jövőben a párt politikájának képviselete, érvényesítése mellett a megyei pártbizottság elsőrendű feladata a regionális gazdasági, társadalmi érdekek feltárása és következetes képviselete, érvényesítése. Ennek érdekében nyílt politizálással törekedjék széles körű együttrfiűköttésre az állami "és tár-' sadalmi szervekkel, tömegszervezetekkel, mozgalmakkal, egyesületekkel, a megye haladásáért tenni alkaró minden állampolgárral.

A pártbizottság és szervei a politizáló párt jellegének megfelelően újítsák meg munkájuk tartalmát, módszereit. A megye társadalmának aktív cselekvésre késztetése a demökratikus viszonyok fejlesztését igényli. Legyen folyamatos eszmecsere a tagsággal a politika alakításában, a döntések előkészítésében, meghozatalában és végrehajtásában. A hatáskörök, jogosítványok tisztázásával, szervezeti, személyi és tárgyi feltételek biztosításával meg keil teremteni az önálló és felelős cselekvés lehetőségeit. A politikai döntések a testületek kollektív és többségi akaratának megfelelően szülessenek. A kisebbségben maradottak joga, hogy ellenvéleményüket fenntartsák, kezdeményezzék a döntés újratárgyalását, illetve különvéleményükkel a felsőbb pártszervekhez forduljanak. Az érvényben lévő döntést mindenki köteles képviselni.

Meghatározó jelentősége van a pártegységnek, a közös, eszmei alapon történő cselekvő részvételnek a párt politikájának alakításában, képviseletében, hirdetésében és megvalósításában.

— A megyei pártbizottság — a két párt- értekezlet közötti időben — önállóan működő, kollektiv politikai döntéshozó és ellenőrző testület, melynek tagjai személyes politikai felelősséggel tartoznak választóiknak. Minden fontos politikai kérdésben e testület döntsön.

— A végrehajtó bizottság feladata a párt- bizottság döntéseinek előkészítése, a végrehajtás megszervezése.

— A munkabizottságok szerepe a hasznosítható tapasztalatok feltárása, elemzése, a döntési változatok, javaslatok kidolgozása.

— Indokolt a pártbizottság mellett működő tanácsadó testület létrehozása, melynek tevékenységébe pártonkívüliek is bevonhatók. Feladata a megye társadalmi, gazdasági fejlesztését szolgáló koncepciók, közép- és hosszú távú tervek tudományos igényű kidolgozása, a testületi munka tartalmának és a döntések minőségének javítása.

— A megyei pártbizottság az új követelményeknek, feladatoknak megfelelően módosítsa apparátusa szervezeti felépítését, létszámát. Az apparátusban képzett, a politizálás igényeinek megfelelő személyek dolgozzanak.

A megyei pártbizottság a döntési szintek csökkentésével folyamatosan fejlessze a pártirányítást. Dolgozza ki a nagyközségi, községi pártszervek közvetlen megyei irányításának rendszerét. A városi pártbizottságok szerépköre a tanácsok működési területére terjedjen ki. A helyi-területi közigazgatás létrehozásával párhuzamosan valósuljon meg a kétszintű pártirányítás.

A megyei pártbizottság növelje a döntéselőkészítés demokratizmusát, a döntések tudományos megalapozottságát. Ennek érdekében több megoldási változatot tartalmazó tervezeteket is készítsenek.

— Igényelje és hasznosítsa a párttagság a közvélemény javaslatait. Döntés előtt minden esetben ismerje meg az érintettek véleményét, átfogó témák esetén kerüljön sor széles körű pártviitákra.

— A döntés-előkészítő munkában aktívan vegyenek részt a pártbizottság tagjai, az állandó és alkalmi munkabizottságok, az adott téma szakértői.

— A testület fordítson nagy figyelmet korábbi döntéseinek folyamatos ellenőrzésére, munkájának kritikai elemzésére.

— A határozatok végrehajtásának elmulasztásáért felelős testületeket marasztalja el, és az érintett személyeket vonja felelősségA megyei pártértekezlet határozott elvárása, hogy a megválasztásra kerülő pártbizottsági tagok legyenek aktív formálói a politikának, tartsanak közvetlen kapcsolatot a városi, községi, üzemi, intézményi pártszervekkel, a pártalapszervezetekkel; legyenek a közéleti események tevékeny részesei: képviseljék a megyei pártbizottság álláspontját és ehihez nyerjék meg környezetük támogatását.

A városi, községi, üzemi és intézményi pártbizottságok irányítási gyakorlata alkalmazkodjon a változó körülményekhez; adjanak differenciált segítséget a pártalapszer- vezetek munkájához, segítsék, bátorítsák kezdeményezéseiket.

Az alapszervezetek — amelyeknek a párt megújításában, a gazdasági és politikai reform sikerében döntő szerepük van — akkor lesznek a politika igazi műhelyei, ha növekszik önállóságuk, politizáló készségük, erősödik akcióképességük, öntevékenységük, formálni tudják a politikai elgondolásokat és platformokat. Saját munkájuk minősítésénél figyelembe kell venniük környezetük értékítéletét. A pártellenőrzésben vállaljanak kezdeményező szerepet, a vitás kérdéseket tűzzék testületi napirendre.

Növekszik a lakóterületen a mozgalmi tevékenység szerepe, amely nem jelenti a pártnak a munkahelyekről történő kivonulását. Az üzemekben, intézményekben működő pártszervek és párttagok legfontosabb feladata változatlanul a munkahelyi követelmények és elvárások példamutató teljesítése, a kezdeményezés, a fellépés a hibák, hiányosságok ellen; az aktív politikai tevékenység a munkahelyi szervekben, testületekben.

A lakóterületi politizálás úy kihívást je-' lent. Ezért mozgósítani kell a párttagságot a képviselő- és tanácstagi választások, a területfejlesztés és környezetvédelem, a rétegpolitika területén. A párttagok kapjanak és vállaljanak a lakóterületi politizálással összefüggő megbízatásokat.

A jelen elvárásainak megfelelően érvényesüljenek a kádermunka elvei és gyakorlata. A megválasztás, megbízás mércéje az alkalmasság legyen. Az előkészítés, a jelölés időszakában is szűnjön meg a titkolózás, csökkenjenek a centrális elemek és vissza kell szorítani a szubjektivizmust. Általános igény, hogy erősödjék a vezetők társadalmi ellenőrzése, a választóktól való függése. A vezetők megítélésének alapja munkájuk eredményessége legyen. Kezdeményezzük, támogassuk a tehetséges fiatalok vezető tisztségekbe kerülését. A megyei pártbizottság következetesen járjon el az indokolt és szükséges kádercserék végrehajtásában.

A pártbizottság legyen határozott abban, hogy megyénk minden területén szűnjön meg a protekció, az elvtelen összefonódás, járjanak el szigorúan a közélet tisztaságát megsértőikkel szemben. A hatalmukkal visz- szaélőket beosztásra való tekintet nélkül vonják felelősségre.

A párt nehezebb, ellentmondásosabb politikai viszonyok között sem mondhat le utánpótlásának biztosításáról. Minden párt- szerv és alapszervezet úgy tevékenykedjék, hogy az alkotni, jobbítani akaró kétkezi munkások, értelmiségiek — közülük főleg a fiatalok — ikeressék és találják meg az utat a párthoz.

Napjaink tennivalód, a társadalmi viszonyokban végbemenő változások a pártmunka mindent szintjén megkövetelik a szövetségi politika megújítását, a politikai hatalom gyakorlásának átalakítását. A közvetlen adminisztratív irányítás helyébe ezért a partneri viszonyra épülő politikai együttműködés lépjen. Minden pártszerv igényelje politikai törekvéseinek véleményezését, megerősítését, illetve kritikáját. Egyetértünk a Központi Bizottság álláspontjával, hogy a különböző politikai szervezetekhez való viszonyunkat programjuk és gyakorlati tevékenységük alapján határozzuk meg.

Az államszervezet megyei és helyi szerveiben, a tanácsokban — a kommunisták munkája révén — erősödjön a politikai nyilvánosság és a közéleti demokrácia. Az állampolgári jogok valódi érvényesítésének feltétele mindenütt a tanácsi önkormányzat megteremtése, fejlesztése. Az állampolgárok kerüljenek közelebb a döntésekhez, legyenek érdekeltek a lekóhelyi változásokban.

A megyei pártbizottság ösztönözze, hogy a szakszervezet és a KISZ megyei szervei korszerűsítsék működésüket, belső életüket, jelenítsék meg, s képviseljék határozottan tagságuk érdekéit. A Hazafias Népfront a szocialista pluralizmus olyan intézményévé váljon, amely politikai fórumot teremt, párbeszédet kezdeményez minden olyan állampolgár, társadalmi szervezet, egyesület számára, akik az új típusú közmegegyezés nemzeti programját vállalják.

A megyei pártbizottság tekintse kiemelt feladatának az ifjúságpárti politika kidolgozását. Megyénk ifjúsága számára — közös erővel és áldozatvállalással — biztosítani kell a társadalmi beilleszkedés alapfeltételeit, a tanulás, első munkahely, családalapítás lehetőségeit.

A jelen és a jövő formálása a fiatalok részvétele nélkül elképzelhetetlen. Támogatjuk a KISZ megújulási törekvéseit. A _párt politikáját alakító, annak megvalósításáért aktívan dolgozó, tagjai rétegérdekeit, e korosztály sokszínűségét megjelenítő ifjúsági szervezetre van szükség a jövőben.

Ideológiai,

kulturális és szellemi élet

A társadalmi differenciáiódás gyorsuló üteme, a szociális feszültségek növekedése megyénkre is jellemző folyamat. Ennek nyomán érdek- és véleménykülönbségek, ideológiai zavar és megosztottság tapasztalható. A reformintézkedések a köznapi gondolkodás részévé vált korábbi tételeinkhez nem illeszkednek, s ez is fokozott eszmei bizonytalanságot okoz. A pártban hosszú ideig alábecsültük az ideológiai munka jelentőségét, leegyszerűsített tételeinkhez való ragaszkodás miatt sok új kérdésre nem tudtunk választ adni. Fel kell készülni arra, hogy a demokratizálás folyamata, illetve a kibontakozás érdekében vállalt súlyos gazdasági terhek különböző eszmei törekvéseket hoznak felszínre. Az alternatív csoportok létrejötte, közismertté vált nézetei is hozzájárultak az eszmei elbizonytalanodáshoz.

— A megyei pártértekezlet ezért szükségesnek tartja, hogy az ideológiai munka a pártéletben kitüntetetten fontos szerepet kapjon. Az új pártbizottság segítse a párt- alapszervezeteket és a párttagokat, hogy a különböző ideológiai törekvéseket a fejlődés természetes elemeként, a párt által is ösztönzött demokratizálódási folyamat következményeként értékeljék és tényleges tartalmuk szerint minősítsék.

— Tudomásul véve más világnézetek és politikai elgondolások, az alternatív útkeresés, a párt felfogásától eltérő irányzatok létezését és létjogosultságát, ezek közéleti megnyilvánulásait, a társadalmi vitákban, a közélet helyi fórumain és a megyei sajtóban a súlyuknak megfelelően nyilvánosságot kell adni a törvényes alapokon működő alternatív szervezetek, csoportok nézeteinek is. A párttagoknak együttműködésre törekedve — mindenekelőtt a helyi politizálás színterein — türelmes érveléssel, ideológiai vitában kell kifejteniük álláspontjukat.

— A megyei pártbizottság tagjai képviseljék a párt — választott testületéinek döntése által meghatározott — politikáját, adjanak hangot politikai meggyőződésüknek, ezzel segítve és ösztönözve a párttagság önálló politizálását.

A párttestület tagjai és tisztségviselői kötelesek felvállalni a közszereplést és a nyilvános vitát, ha a párt álláspontjától eltérő

Berecz János fiatalok körében.

nézetek és gondolatok tisztázása ezt szükségessé teszi.

— A megyei pártbizottság ideológiai műhelyeit a személyi és tárgyi feltételek megteremtésével alkalmassá kell tenni e tevékenység irányítására és összehangolására.

Az ideológiai munkaterületeken'dolgozók kiválasztásában meghatározó követelménnyé kell tenni a nyilvános közszereplésre való alkalmasságot, az elméleti felkészültségen alapuló vitakészséget.

A pártoktatás feleljen meg az új politikai feltételeknek és szükségleteknek. Rendszeressé kell tenni a testületi tagok, a tisztség- viselők, a függetlenített apparátus képzését és továbbképzését.

— Az ideológiai vitákban küzdeni kell a megyénkben is erőteljesen jelentkező konzervatív nézetek ellen, amelyek a reform- törekvéseket meghátrálásnak tekintik, s rendteremtés címén visszatérést követelnek a korábban kiépített modellhez.

Érvelésünknek abból kell kiindulni, hogy a mai problémáink gyökerei a társadalom változatlanul megőrzött politikai szerkezetében rejlenek. Ez volt az oka annak, hogy az anyagi termelés elsőbbségének elvét eltorzítva elhanyagoltuk az emberi beruházás, az infrastruktúra, a kultúra fejlesztését és válsághelyzetbe jutottunk.

Fel kell lépni azokkal a nézetekkel szemben ds, amelyek a társadalmi kibontakozás lehetőségeit a polgári demokrácia átültetésében keresik.

— A helyi tapasztalatok alapján szükségesnek látjuk, hogy a pártoktatásban, az ideológiai képzésben, az alapszervezeti munkában napirenden tartsuk a tulajdonfelfogás, az áru- és piaci viszonyok, a szocialista pluralizmus, a politikai különösem nemzeti és etnikai — előítéletek és történelmi közelmúltunk kérdésköreit. Ez segítheti egy korszerű szocializmusfelfogás, nemzettudat és a reális történelmi szemléleten alapuló nemzeti önbecsülés kialakulását. A megyei pártértekezlet felkéri a megyében működő főiskolákat, a tudományos társaságok helyi szervezeteit a kutatási eredmények gyors közvetítésére, ismeretterjesztő munkájuk hatékonyságának fokozására.

— A társadalmi értékrend és az erkölcs állapota szükségessé teszi, hogy a személyes magatartást és életmódot a tudatos politizálás fontos szempontjává és követelményévé emeljük. Olyan közakarat kialakításán kell munkálkodnunk, amely megőrzi a szocialista rendszer elkötelezettségét a társadalmi igazságosság és egyenlőség, a közösségiség és a humanizmus alapértékei iránt. Ezek hitelét erősítheti vagy gyengítheti a párttagok személyes magatartása.

— Szükséges, hogy a pártszervezetek és -testületek — szakítva a korábbi időszak értelmiséget lebecsülő rossz gyakorlatával, amelynek következményeként annak számos képviselője kiszorult a politika alakításából — nagyobb szerepet adjanak az értelmiségnek a politika formálásában, a döntés- folyamatok tudományos megalapozásában, a társadalmi cselekvés szervezésében és vezetésében. A legnagyobb mértékben támaszkodjanak azokra, akik a párttal együtt kívánnak működni.

Szakítani kell azzal a felfogással, amely a szellemi önállóságot, az elméleti beállítottságot nem tekintette pártmunkáserénynek, az, önképzési és -művelési igényeket nem tartotta politikai tevékenységi formának.

Olyan politikát kell folytatnunk, melynek révén létrejöhet a megye gazdasági, társadalmi szükségleteinek megfelelő, a néptömegek ügyét, gondját felvállaló értelmiségi réteg. Méltó feladatokkal, anyagi és erkölcsi elismeréssel megtartásukra kell törekedni. A jelenleginél jobban kell építeni a felső- oktatási intézmények oktatási, képzési és kutatási tevékenységére.

— A művelődés, az oktatás, az egészségügy anyagi feltételeinek javításával meg kell állítani a kedvezőtlen folyamatokat. Szabolcs-Szatmár megye jövője szempontjából kiemelt fontosságú az oktatás tárgyi és személyi feltételeinek az általános és középiskolai korosztályok létszámához igazodó fejlesztése, a megváltozó foglalkoztatási szerkezethez igazodó szakoktatás, átképzés és továbbképzés összehangolt megszervezése.

Szükséges a művelődési intézmények, kulturális műhelyek önállóságának és felelősségének együttes erősítése, összehangolt fel- lesztésük, valamint a kulturális irányítás korszerűsítése. A megyei pártértekezlet fontosnak tart minden olyan kulturális kezdeményezést, amely értékeink megőrzését és gyarapítását szolgálja. A párttagság tekintse fontos feladatának e tevékenységi formák anyagi és erkölcsi támogatását.

A pártértekezlet kötelezte az új megyei pártbizottságot, hogy a fentiek, illetve az előkészületek idején és a vitában felvetődött észrevételek, javaslatok alapján dolgozza ki jövő évi feladattervét, valamint rövid- és hosszú távú programját, és tegyen ajánlásokat az illetékes szerveknek.

Szabolcs-Szatmár megye gondjai csak az ország gondjaival együtt és csak akkor oldhatók meg, ha-megyénk pártalapszervezetéi, a kommunista közösségek a reform szellemében alakítják gondolkozásukat, magatartásukat, ha a reform és a demokratizmus gyakorlattá válik minden munkahelyen.

Szabolcs-Szatmár megye pártértekezletének állásfoglalása