Kelet-Magyarország, 1988. december (45. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-05 / 289. szám
1988. december 5. Kelet-Magyarország S Visszaszerezni a bizalmat Soltészné Pádár Ilona, a Hazafias Népfront megyei titkára Lenin 70 évvel ezelőtt feltett kérdésével kezdte: Mi a teendő?, majd azzal folytatta, hogy a választ itt most ennek a pártértekezletnek kell megadni, méghozzá olyan programmal, amely megszerzi, visszaszerzi az emberek bizalmát. Nemcsak a párttagok bizalmának megszerzése fontos most, hanem a pártonkívülieké is, akik bíztak a pártban, az ország vezetésében, de sok mindenben csalódtak. A népfront tevékenységéről beszélt, amely sokszínű kapcsolat kialakításával, vitákkal, párbeszédekkel próbál a szövetségi politika szószólója lenni. Kijelentette: a népfront az új körülmények között is vállalkozik az új közmegegyezés kialakítására. Feladata a mozgalomnak ebben a helyzetben az is, hogy az alkotmányosan működő szervezetekkel kapcsolatot tartson, s kivegye részét az új törvények kimunkálásából. Elmondta: a népfrontmozgalom eddig nem okozott csalódást, s ha ezt a szövetséget a párt megfelelően fogadja és kezeli, önmagát erősíti. A párt új munkastílusához elengedhetetlen az őszinteség, amely kerüli az önámítást, az önigazolást, a problémák elfcenését, s legfőképp a megtévesztést. Az őszinteség nélküli nyilvánosság álnyilvánosság. Végezetül arra hívta fel a figyelmet, hogy elveink tisztaságát csak a tettek hitelesítik a párttagság és az egész társadalom számára. Hunyor László, a Mezőgép mátészalkai gyárának dolgozója munkatársai hangulatának ismertetésével kezdte mondandóját. Mégpedig azért, mert ez a hangulat nem jó, épp olyan, mint általában a gyáregységekben dolgozóké. Igazságtalan dolog csak a pesti központokat szidni, amiért a szabolcsi gyáregységekben elhasználódott gépekkel, kevesebb pénzért dolgoznak, miközben a nyíregyházi központú vidéki gyáregységek sorsa sem különb. Nem könnyű ilyen helyzetben a helyi politizálás, hiszen aki a létminimumot sem keresi meg, azt elvekkel nem lehet meggyőzni, s attól nem lehet elvárni, hogy tapsoljon STsartra'kormány-poKtiká j á- nak. Elmondta a mátészalkai felszólaló, hogy véleménye szerint a lakóhelyi pártmunkát nem az üzemi pártélet gyengítésével kell megoldani, inkább tovább kell erősíteni az üzemi, s meg kell találni a lakóhelyi pártmunka javításának módszereit. Kifejtette azt a nézetét is, hogy az ország gondjainak tolerálása csak addig képzelhető el, amíg nem okoz kárt a megyének. Hiányérzetének adott hangot, amiért a pártértekezlet előtt nem ismerhette meg a jelölteket, akiknek bemutatásában a Kelet-Magyarország is segíthetett volna. Ezért támogatta azt a javaslatot, hogy a végrehajtó bizottságot is a pártértekezlet, s ne a párt- bizottság válassza, mert szeretné megismerni őket a tisztségviselőkkel együtt. Uj szavak, régi tettek Juhász Ferenc, a KISZ megyei bizottságának első titkára meghívottként kapott szót a pártértekezleten, s azzal kezdte: nemrég a párt még a tévedhetetlenség szerepében tetszelgett, sokan hittek is csalhatatlanságában. Ez vezetett el odáig, hogy a bizalom megingott, s most vállalni kell érte valakiknek a felelősséget. Hangsúlyozta azonban, a felelősségvállalásban az okulás a lényeg r ezután ne lehessenek kiskirályok, ne harapózhasson el a korrupció, s legyen arca a vezetőknek. Elmondta, hogy a pártnak nem kell félni a hatalom- megosztástól, ez még nem jelent anarchiát. Sokan képesek voltak, s képesek ma is a megújulásra, ám sokan csak új szavakat mondanak, tetteikben régiek maradtak. Ami a fiatalokat illeti, Juhász László elmondta: nem akarnak eltartóként is eltartottak maradni, szebb jelent, jobb jövőt akarnak. Javasolta, hogy a megyei pártértekezlet határozatában szerepeljen feladatként a fiatalok továbbképzésének megoldása; az első munkahely megszerzésének lehetősége, de ha ez nem megoldható, akkor munikanél'küli-segély; az első lakáshoz jutás megköny- nyitásé, egyáltalán elérhetővé tétele és olyan szociálpolitika, amely a családalapítást, a gyermeknevelést segíti. Ezek megoldásához adna segítséget a pártnak a KISZ. Használják a fejünket, de nem azért, hogy a hajunkat megborzolják — mondta befejezésül a KISZ megyei első titkára. r Építeni a meglévőre loida kommunistáinak küldötte. Ilyen szemszögből kritizálta az állásfoglalás-tervezet egyes részeit, hangsúlyoz- Húzóágazatból jöttem — va, hogy az helyzetünk bemu- kezdte felszólalását Puskás tatásán túl nem tartalmazza Attila, a tiszavasvári Alka- kellően, mit tettünk és mit kell tennünk a gondok megoldásáért. A továbbiakban a pártmunka elavult stílusáról szólt, majd azt sürgette, hogy a párt vezető tisztségviselői az eddiginél gyakrabban járjanak ki az alapszervezetekbe, mert sajnos, az üzemekben dolgozó kommunisták nem ismerik vezetőiket. Május óta az alapszervezeteknél tanácstalanság uralkodik, s e közben megkapták a nagyobb önállóságot. Nyilvánvaló, hogy az ilyen önállóság csak látszat, mert nem tudnak vele mit kezdeni. Tehát segítségre szorulnak megyénkben is az alapszervezetek. Gazdaságpolitikai kérdésekről szólva megemlítette: a jövőben jobban kell építeni a meglévő iparra, mivel a fejlesztési pénzeket faragják, nincsenek újabb milliárdok beruházásra. Ez indokolja, hogy a működő tőkét a meglévő iparhoz hozzuk, hiszen csak így lehet teljesíteni azt az alapvető igényt, hogy hatékony, jövedelmező termelés közepette javítsunk a foglalkoztatási politikánkon. Nem újabb panaszokat akarok interpretálni, vagy számlákat benyújtani, csupán továbbítom megbízóim véleményét és néhány használható javaslatot szeretnék tenni — bocsátotta előre felszólalásában dr. Havasi Sándor, az egészségügyi pártbizottság küldötte. Az állásfoglalástervezetnek azzal a részével foglalkozott, amely a hazatérő — állásuk elvesztése miatt hazaküldött — munka- nélküliek egyre —súlyosbodó problémáját feszegeti. Mondta: ennek megoldásához központi támogatásra van szükség. Meggondolandó akár egy olyan elképzelés is, hogy aki az ingázás megfeszített munkája során legalább 50 százalékban rokkanttá vált, az részesüljön korkedvezményes nyugdíjban. Szólt az értelmiségiek eddigi fájó mellőzéséről és jobb megbecsülést sürgetett. Javasolta, hogy a megválasztandó vezetők kövessenek el mindent a nagyobb demokratizmusért, a valós értékrendért. - Kitért a társadalmi biztosítás korszerűsítésének szükségességére, a tisztességes béremelés és a hálapénz összefüggésére, majd azt sürgette, hogy az egészségügy kapjon nagyobb támogatást a nemzeti jövedelemből. Külön feladat, hogy megyénk megválasztandó vezetői-a-jövőben még_nagyóbb eréllyel képviseljék érdekeinket országos szinteken, s múlhatatlanul szükséges, hogy magasan kvalifikált tanácsadó testület segítse a politikai vezetőket e fáradozásukban. Kezdődjék el a cselekvés Gubik János, a MÁV nyíregyházi üzemi pártbizottság küldötte azt hangsúlyozta bevezetőként: a mai nap az együttgondolkodás napja, de most már itt az ideje, hogy a szavak helyett végre kezdődjék el a cselekvés. Arra a kérdésre, hogy mit kell vállalnunk valamennyiünknek a megújulásért, így felelt: erősíteni szükséges a kezdeményező szerepet, fejleszteni a demokratizmust, folyamatos párbeszédet, őszinte tájékoztatást meghonosítani a vezetők és a vezetettek között. Elmondta: ő is azok közé tartozott, akik nem akartak pártértekezletet, de ma már nem az a kérdés, hogy ki akarta, ki nem, itt az ideje, hogy lezárjuk a vitákat, hiszen volt elég idő, mindenki elmondhatta, amit akart. Berecz Jánoshoz fordulva azt kérte: továbbítsa a Központi Bizottságnak, hogy a szabolcs-szatmári emberek akarnak és tudnak dolgozni, csak az szükséges, hogy egy kicsit jobban figyeljenek ránk, értsék meg nehéz helyzetünket és értékeljék erőfeszítéseinket. Szavait így zárta: „Nekem kevés, ha az újság megírja, hogy a megyei pártértekezlet elhatározta a megújulást. A nyíregyházi vasutas kommunisták azt szeretnék, ha ennek kézzel fogható jegyeit a hétköznapokon tapasztalhatnánk." Ne a rangot fizessék meg! Hovánszki János nyugdíjas, a 11-es számú körzeti alapszervezet képviselője arról szólt: sok nyugdíjas aggódik manapság a jövőért, zavart kelt körükben az ellentmondásos tájékoztatás, felzaklatja őket a sok visz- szaélésről érkező hír, bár tudják, hogy a vezetők döntő többsége becsületes. Ám az is igaz, hogy nehéz helyzetben, amilyenben most vagyunk, a közéleti tisztaság iránti igény megnő. Életünkről, helyzetünkről szólva tolmácsolta a nyugdíjasok véleményét, mely szerint a társadalmi esélyegyenlőség hiánya miatt a szegények tovább szegényednek, a gazdagok tovább gazdagodnak. Ne a rangot fizessük meg a jövőben, hanem a jó munkát. A nyugdíjakról szólva ecsetelte azt a nagy ellentmondást, amely az indokolatlan differenciálódásban tapasztalható: nagyon sokan a létminimum alatt élnek, míg egy szűk rétégnek fényűzésre is módjuk van. Nyilvánvaló, hogy ez utóbbit az előbbiek terhére lehet csak biztosítani. Szerinte a nyugdíjasok jó része a társadalom perifériájára szorult, s ezen el kell gondolkodni. Sürgette végezetül, hogy a párt nyisson a munkások felé, mert ennek hiányát is érzik. Versenyben a „pályán — Nem tartom helyesnek, hogy az utóbbi fórumokon a vélt vagy valós sérelmeket tegyük szóvá — kezdte Kere- csényi László BM-dolgozó. Az állásfoglalás-tervezettel ellentétes volt a véleménye, amennyiben hiányérzete van a határozati résznél, mert nincs konkrét helyhez, időhöz és felelőshöz kötve. Jó lett volna olvasni, a kialakult helyzet okaiból mennyit vállal fel a pártbizottság, az egyes személyek, s melyek a tartalmi tévedések. Szerencsésebb lett volna alternatívákban fogalmazni, megaka»» dályozni az apparátusi hatalmat, előjogok kialakulását Napjaink realitása. hogy mások is vannak a politikai pályán. Indokolt, hogy a párt valóban csak a deklarált feladatait vállalja. A lakótelepi politizálást hangsúlyozottan fontosnak érzi, kérte, hogy a nyugdíjas alapszervezeteket ne hagyják magukra. Az indokolatlan szembenállás, az alaptalan kívülmaradás a lakóterületen gyengíti a párt erejét az alternatív szervezetekkel szemben. Kifejezte olyan állásfoglalás elfogadásának igényét, amelyet emelt fővel magáévá tesz mindenki, maradéktalanul végre lehet hajtani. lyozta: nincs elég minőségi változás, márpedig a bizalmat visszaszerezni, megszilárdítani csak jól felkészült, alkotni kész vezetőkkel lehet. Minden ország támasza, s talpköve a tiszta erkölcs — kölcsönözte Bessenyeitől —, mert tapasztalata, hogy elemi erővel tört fel az emberekből a tiszta erkölcs iránti igény. Feladata tehát a pártértekezletnek, hogy ennek megfelélő testületet válasszon. Szólt ezután arról is, hogy á szakszervezet iránti bizalom is megcsappant, s az érdekképviseletek sem látták el jól feladatukat. így juthattunk oda, hogy ma mindenki úgy érzi: nincs megfizetve. Félretettük az igazi értékrendet, nem a munkát, a beosztást fizettük meg. Nem differenciáltunk, szociálpolitikai gondokat is bérrel oldottunk meg.----------------------------------------------------------------------------------------------------------------A „benjámin" D r. Rusznák Andrea kisvárdai küldött volt a megyei párt-, értekezlet legfiatalabb résztvevője, „benjaminja”, 24 éves. — Kisvárdai vagyok, a Bessenyei gimnáziumban érettségiztem, ahol iskolai KISZ-titkárként kapcsolódtam a közéletbe — mondta kérésünkre a tanácskozás egyik szünetében. — A miskolci jogi karon végeztem 1987 februárjában, és a Kisvárdai Városi Bíróságon kezdtem dolgozni fogalmazóként. Most készülök a bírói szakvizsgára, amely a nyáron esedékes. Párttag a jelenlegi munkahelyemen lettem. Éppen most olvasta fel a küldöttértekezlet- levezető elnöke, hogy időhiány miatt a felszólalásra jelentkezettek közül kik nem kaptak szót. ön is köztük volt. Miről beszélt volna? — A bírói függetlenségről és az igazságügyi szervezet várható változásairól, a közigazgatási bíróságról. Szerettem volna elmondani a gondolataimat a párt és az igazságszolgáltatás kapcsolatáról is. — Milyennek látja a pártértekezletet? — összehasonlítási alapom nincs, de az őszinteség, a problémafeltárás tetszett, bár élesebb vitát vártam. Nem tetszett viszont néhány küldött személyeskedő hangneme. Számomra különösen_ értékes, hogy nagyon jó képet kaptam a megyéről. Rusznák Andreát — a.hely- szfnen tett jelölés után — a pártértekezlet megválasztotta a megyei pb tagjának. Pártmunka a lakóhelyen A hazatérő ingázókról Erősödjék a feldolgozó ipar lyét vagy a vezetést azonosítani a párttal, ezen a szemléleten minél előbb változtatni kell. A helyi közéletben a válasz- . fásokba történő beikapcsolódás. lesz az alapszervezetek---egyik nagy cselekvési terü- . lete. — Nem szabad kiemelni - egyes rétegeket, mások rovására — mondta. Ugyanezt vonatkoztatta a ; területfejlesztésre is, amikor arról beszélt, hogy egy megye gondjait a részek gond- i jainak megoldása nélkül nem lehet megszüntetni. A tervezet az Ipar fejlesztését kiemelten kezeli — állapította—meg- Vincze-Zob tán, a csengeri nagyközség pártbizottság titkára. Véleménye szerint ennek irányá' úgy kell meghatározni, hogj e mezőgazdaságra épüljön erősödjék a feldolgozó ipar. A lakóterületi munká időnként megpróbálták kiváltani a gazdasági munkával, ami nem helyes. Neír szabad a párttitkár szeméNagyidai Sándor ibrányi pártbizottsági titkár azzal kezdte mondandóját, hogy a cselekvőképtelenség megszüntetésében a kommunistáknak kell élen járni, de nem a régi mentalitás megtartásával, mert ezzel nagy kárt okoznak. A kádermunka hiányosságairól szólva kifogásolta, hogy leszűkült az a kör, amelyikből választanak, pedig sok értékes ember kerülhetne a mozgalomba, ha felfigyelnének munkájára. Kifejtette azt a nézetét is, hogy aki nem képes munkájában megújulni, kerüljön vissza a termelésbe, s ne adasson meg a rosszul dolgozó vezetőknek sem a korkedvezményes nyugdíj. HangsúFelkészült vezetőket
