Kelet-Magyarország, 1988. december (45. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-21 / 303. szám
1988. december 21. Kelet-Magyarország 3 Megkezdte munkáját az Országgyűlés (Folytatás a 2. oldalról) kát, korszerűsítik a minisztérium szervezetét. Egymilli- árd forinttal csökkennek a központi és a megyei tanácsok apparátusának igazgatási kiadásai, ahol így a ren- delkezésre álló források vásárlóereje további 10 százalékkal mérséklődik, miután az első változat sem biztosított fedezetet a béremelé- sekre, vagy a működési költségeknél jelentkező áremelkedésekre. Ugyanakkor az oktatási, a kulturális, a kutatási, az egészségügyi és a szociális területek védettsége fennmarad. Az egyéb költségvetési intézmények pénzügyi lehetőségei — a környezetés természetvédelem, a vízgazdálkodás és az út-, hídfenntartás kivételével — szintén 10 százalékkal, 1,7 milliárd forinttal csökkennek az első változathoz képest. De így sem biztosítható, hogy a hiány a kívánt szinten maradjon, ezért a szükséges költségvetési bevételt az 1989. évi eredményre kivetett egyszeri adó pótolná. A harmadik változat az első kettő kombinációjából épül fel. Tartalmazza mindazt a támogatáscsökkentést, mely része a második változatnak. a vállalatok terhelé- sét pedig a Lakásfinanszírozási Alaphoz való hozzájárulás jelentené. 1989-ben a humán célokra tervezett ráfor- dítások. ha minden egyes nyugdíjasnál, gyermekes családban, vagy egészségügyi, oktatási, közművelődési intézményben a reálértéktar- tást nem is képesek teljesíteni, de a működőképességet garantálni tudják. A gazdaság új feltételrendszere kikényszeríti a munkanélküli-segélyezés bevezetését. A segélyek forrását a Foglalkoztatási Alapból a költségvetés biztosítja 1989- ben. Természetesen a cél nem a segélyezés, hanem a gazdaságos munkahelyteremtés és az átképzés. A korábbi ígéretnek megfelelően a személyi jövedelem- adóból 1989-ben az egyes helyi tanácsok olyan arányban részesednek, amilyen arányt képvisel a területünkön élők adója az országosan képződő összegből. Mivel ennek szóródására még nem rendelkezik adatokkal a kormány. Villányi Miklós azt javasolta, hogy az Országgyűlés foglalja törvénybe a tervezett személyi jövedelemadó-bevétel 98 százalékos mértékű teljesítésének garanciáját a megyei tanácsok számára. Ugyanakkor javasolta azt is, hogy ha 4 százaléknál nagyobb a többlet, azzal az állami költségvetés rendelkezzék. Befejezésül Villányi Miklós arra kérte a képviselőket: az 1989. évi költségvetési törvényjavaslatról döntve mérlegeljék, hogy az országnak és kormányának a célja nem lehet más. csak a meglévő feszültségek mérséklése, nem pedig azok további növelése. Elengedhetetlen közmegegyezésre jutni az ország stabilitását segítő, növekvő mértékben az ország saját erőire támaszkodó 1989. évi költségvetés kialakításának kérdésében — -hangoztatta Villányi Miklós, majd arra kérte az Országgyűlést, hogy a kormány által beterjesztett 1989. évi költségvetési tör- vényjavaslatot vitassa meg, s a javasolt intézkedési változatok közül a legmegfele- -lőbbet kiválasztva, a törvényt fogadja el. Van egy negyedik variáció is Élesen bíráltak a felszólaló képviselők Puskás Sándor, az Ország- gyűlés terv- és költségvetési bizottsága előadója rámutatott. hogy szinte minden bizottságban elfogadták, helyesnek ítélték az oktatásra és az egészségügyre fordítható kiadások növelését. Bírálták viszont, hogy nem elegendő mértékű a honvédelmi kiadások csökkentése, és a rendőrség költségvetésének növelését is túlzottnak ítélték. A kulturális bizottság egyebek között további támogatást igényelt a jelenlegi minimális — 1 százalékos — reálértékcsökkenés ellensúlyozására. Ugyancsak javasolta a tömegszervezetek kihasználatlan épületeinek, eszközeinek oktatási célú fel- használását. Az építési és a közlekedési bizottság nem fogadta el az utak. hidak építésére, karbantartására vonatkozó előirányzatokat. Indítványozta — egyebek mellett — az állami tulajdonú, vagy a költségvetési intézmények birtokában lévő szükségtelen lakások. üzlethelyiségek és más eszközök mielőbbi értékesítését. Puskás Sándor beszámolt arról is, hogy a kereskedelmi bizottság a kiemelt idegenforgalmi területek élelmiszer-kereskedelmének és szezonális kedvezményeinek megszüntetését javasolta. Az ipari bizottság nem fogadta el a költségvetés egyik változatát sem. Lehetőséget látott viszont arra, hogy a 2-es változatban a különadó mértéke csökkenjen. Az így kieső költségvetési bevételt a költségvetési kiadások további csökkentésével és az állami vagyon értékesítéséből származó bevételekkel lehetne pótolni véleményük szerint. A mezőgazdasági bizottság nem foglalt állást a költségvetésről, tekintettel arra, hogy írásbeli anyag nem állt rendelkezésére. A terv- és költségvetési bizottság ülésén egyetértettek azzal: nem szolgálná a stabilitás folyamatát, ha a Parlament elutasító magatartása miatt nem lenne, vagy csak ' átmeneti költségvetése lenne az országnak. Több hozzászóló kifejtette, hogy nem ért egyet a központosítás olyan mértékével, amely az 1-es variációban szerepel. Ugyancsak nem fogadták el jelenlegi formájában az állami vagyon utáni járulék gondolatát. A lakásalap létrehozása szintén elfogadhatatlan a bizottság számára, mivel a képviselők szerint emögött a jelenlegi ésszerűtlen lakás- koncepció áll. Felkérték viszont a kormányt, hogy 1989. június 30-ig nyújtson be a Parlamentnek egy reális lakáskoncepciót. A bizottság véleményét összegezve Puskás Sándor kifejtette, hogy nem fogadják el az 1989. évi költségvetés 20 milliárdot meghaladó hiányának megszüntetésére kidolgozott három kormányjavaslatot. Ehelyett a terv- és költségvetési bizottság egy negyedik változatot ajánl, amely a második változatban szereplő kiadás- és támogatáscsökkentést tovább folytatja, és a különadó mértékét egyszeri alkalomra, 1989- re négy százalékban határozza meg. Ugyanakkor módosító indítványként megfogalmazták, hogy a központi költségvetési tervtől és a tanácsi támogatási céloktól minisztertanácsi felhatalmazással el lehessen térni egy százalékkal, ennél nagyobb mértékű eltéréshez pedig az Országgyűlés felhatalmazása legyen szükséges. Kérte az Országgyűlést, hogy az 1989. évi költségvetésként a terv- és költségvetési bizottság által javasolt négyes változatot fogadja el. Gajdócsi István a Bács- Kiskun Megyei Tanács elnöke felszólalásában a lakáspolitikáról szólva kifejtette: csak úgy lehet ezen a területen előbbre léRni, ha a bérekben is elismerjük a lakásszerzés és a lakásfenntartás költségeit. De amíg ez nem valósul meg — s vgloszinp- leg az után sem —, az állam nem vonulhat ki teljésen a lakásellátás finanszírozásából. Dr. Péterfy Réka, a Budapest Fővárosi Tanács Kórház Rendelőintézetének csoportvezető főorvosa szerint a hirdetett és várt reformoknak ellentmond a bemutatott költségvetés. Változatlanul azt a kevésbé igazolt és megalapozott reménykedést sugallja, hogy majd a termelés megélénkülése biztosít nagyobb jövedelmet, és több tőkét a szolgáltatás és a szellemi ágazat számára is. Javasolta egységes, átfogó szociálpolitikai törvény kidolgozását. Kérte, hogy az 1988-as költségvetés teljesítésének elszámolásakor kapjon az Országgyűlés részletes elemzést az összes állami nagyberuházás pénzügyi helyzetéről és várható további költségeiről. Deák Géza, a földesi Rákóczi Mgtsz elnöke javaslata értelmében nagyító alá kellene venni — a takarékos- ság jegyében — az államháztartást, az apparátust, különböző bürokratikus képződményeikkel együtt. Társadal- mi ellenőrzés mellett — szakértők bevonásával — alternatív költségvetést kell készíteni. Szigethy Dezső, a Sopron- Kőszeghegyaljai Intéző Bizottság főtitkára önálló idegenforgalmi törvény megalkotásának gondolatát ajánlotta az Országgyűlés figyelmébe. Tóth László, a szegvári Puskin Mgtsz elnökhelyettese a mezőgazdaság helyzetét elemezte. Különös hangsúllyal szólt arról, hogy a gazdasági szabályozásnak — fűzte hozzá — a legtökéletesebb verseny- és tevékenység-semlegesség mellett is vissza kell tükröznie azokat a sajátosságokat, amelyek a mezőgazdasági termelés elidegeníthetetlen velejárói. E sajátosságoknak tükröződniük kell az ár-, az adó-, a támogatás- és a hitelpolitikában egyaránt. Hangot adott annak a véleményének is, hogy a lakásalapról szóló törvényjavaslat a költségvetési törvénytervezetnek sem az egyes, sem a hármas változatában nem felel meg a társadalmi igazságosságnak. Devcsics Miklós, az MSZMP Nógrád Megyei Bizottságának első titkára kiemelte: a legfontosabb követelmény a költségvetési egyensúly fenntartása, mert ellenkező esetben ellenőrizhetetlen infláció alakulhat ki, s ezt senki sem kívánja. Benjámin Judit, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár fő- könyvtárvezetője ismertette a választói által hozzá eljuttatott levelet, amelyben tiltakoznak a kormány lakbéremelési terve ellen. Véleményük szerint alapvetően elhi- bázott a házkezelés jelenlegi rendszere, s ennek terheit most a kormány a bérlakásokban élőkre akarja hárítani. Mag Pál, a Szentesi Baromfifeldolgozó Vállalat igazgatója emlékeztetett arra, hogy már a bizottsági ülésen kifogásolta az elvonás mértékét, s az ott kapott válaszokat példákkal alátámasztva cáfolta, ezért a terv- és költség- vetési bizottság kompromisz- szumos javaslatát támogatja. Péter Szigfrid, az MSZMP Tolna Megyei Bizottságának első titkára utalt arra: a költségvetési kiadások csökkentésére tett kezdeményezések még mindig bátortalanok, s az állami háttérintézmények támogatásának további csökkentését javasolta. Csontos Jánosné, az ormosbányai általános iskola igazgatóhelyettese megállapította: az értelmiségen belül a pedagógusok helyzete a legrosz- szabb. A költségvetési tervezet ugyan célul tűzi ki az úgynevezett maradványelv felszámolását, de így is csak a felsőoktatásban és a tudomány támogatásában szán elég pénzt a reálérték megőrzésére. Csakhogy a bajok igazi gyökere az alapoknál van. Az általános iskolák csupán 3 százalékkal részesednek a költségvetésből, és egy általános iskolásra mindössze 10 ezer forint jut évente. Hellner Károly, a Magyar Gazdasági Kamara személyzeti és munkaügyi főosztály- vezetője elfogadhatatlannak nevezte a jelenlegi kamat- politikát, amely az egyik legnagyobb inflációgerjesztő hatású tényező. Kedvezőtlen hat;e,ai a többi között érezhetőek a vállalkozási kedv csökkenésében. Szorgalmazta a kamatpolitika mielőbbi felülvizsgálatát; a lakossági betétek utáni kamatprémiumok, felárak és egyéb kompenzációs intézkedések megszüntetését. Rámutatott, hogy a költségvetésnek nagy terhet jelent a csaknem háromnegyed millió állami lakás üzemeltetése, fenntartása, felújítása. Mielőbb meg kell szabadulni e teher egv részétől; fel kell gyorsítani az állami bérlakások eladását. Állást foglalt egy nyugdíjtörvény mielőbbi kidolgozása mellett; s javasolta, hogy amíg e magas szintű jogszabály nem készül el, az Országgyűlés tárgyalja a nyugdíjrendszér mindennemű változásait. Varga János, az Regszemcséi Egyetértés Mgtsz elnöke a költségvetéssel kapcsolatban megállapította, hogy nagyon kevés az új elem,, igazi előrelépésről nem lehet beszélni. A lakosság egyre nehezebben tűri, hogy minden helyi fejlesztéshez anyaBerecz János és Grósz Károly az ülésszakon. gilag is hozzá kell járulnia, legyen az kórház, iskola vagy óvoda. Ezzel szemben egyáltalán nem lehet tapasztalni a költségvetésből élők fokozottabb takarékoskodását. Felvetette a képviselő, hogy egyre csökkennek a mezőgazdaság számára nyújtott költségvetési támogatások. Végre már tiszta képet kellene kapni arról — szorgalmazta —, hogy mit nyújt a népgazdaság a mezőgazdaságnak, s az mit tesz le a költségvetés asztalára. Dr. Juhár János, pomázi körzeti orvos elöljáróban bejelentette, hogy — elfogadhatóbb nem lévén — a terv- és költségvetési bizottság által javasolt negyedik variációt támogatja. Ezután a képviselői munkáról szólva szinte lehetetlennek ítélte, hogy egy országgyűlési ülésszakra két hét alatt felkészüljenek. Ez abban az esetben még nehezebb, amikor olyan nagy fontosságú javaslatok szerepelnek a napirenden, mint az állami költségvetés té- maköre. Dr. Velkey László, a Borsod Megyei Kórház Gyermekegészségügyi Központ igazgatója, megyei szakfőorvos az általános költségvetési vitához kapcsolódva arra az álláspontra helyezkedett, hogy az egyes tárcák érdemi megrövidítése nélkül is fel lehet kutatni deficitcsökkentő forrásokat. Hangoztatta: nem elsősorban a félelmetes mértékű korrupcióra gondol, hanem arra a mindennapos gyakorlatra, hogy — központi vagy intézményi keretekből — nagyfokú pazarlást folytatnak. A képviselő szóvá tette az indokolatlan reprezentációs kiadásokat. a díszvacsorákat, a közpénzen való italozást, a luxusüdültetéseket és a tanulmányutak, konferenciák nyakló nélküli szervezését. Szerinte az ilyen felesleges kiadások évente több milliárd forintot emésztenek föl. Indítványozta, hogy a minisztériumok és más testületek évente számoljanak be az Országgyűlésnek reprezentációs megtakarításaikról. Juhász Ferenc, az MSZMP XX. kerületi bizottságának titkára úg}' vélte, hogy a beterjesztett három költség- vetési variáció egyike sem megfelelő, ugyanis a lakásalap létrehozása — meggyőződése szerint — nem oldja meg a lakásproblémát; a vagyonadó — mivel nem illeszkedik szervesen a magyar adórendszerbe — szintén elfogadhatatlan, s irritáló a kettes variációban szereplő pótadó mértéke is. Pölösné Krizsán Ildikó a Magyar Úttörők Szövetsége XX. kerületi elnökségének elnöke az Országgyűlés ifjúsági és sportbizottságának véleményét tolmácsolta felszólalásában, a testület megbízásából. Elöljáróban ki- emelte: az oktatás, a foglalkoztatás, a lakáshoz jutás, a gyermeknevelés terén az elmúlt esztendőkben súlyos gondok halmozódtak fel. A költségvetési tervjavaslatban azonban ezeket a kérdéseket nem kezelik súlyuknak megfelelően. Sztrapák Ferenc a Népszabadság főszerkesztő-helyettese szerint a költségvetési kényszerpályáról kivezető utat, a jelenlegi Parlament cselekvési szabadságát erősen korlátozzák az ország külföldi kötelezettségei. Kifogásolta. hogy az államháztartás jövő évi terve nem eléggé radikálisan csökkenti azokat a kiadásokat, amelyek a gazdaság jelenlegi állapotában luxusnak minősülnek. Javasolta: a jövő év első negyedében — a választópolgárokkal konzultálva — írásban nevezzék meg a kormányzat számára, mely intézménytípusokat tartanak feleslegesnek, túl drágán működőnek. S a listát ismerhesse meg az ország közvéleménye is. ★ A Parlament szerda reggel folytatja a költségvetési törvénytervezet vitáját. Szavaz az Országgyűlés