Kelet-Magyarország, 1988. december (45. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-13 / 296. szám

1988. december 13. Kelet-Magyarorszig Dollárt termelők megyénkben Hízott növendék bikák exportra A teherautóból megkezdődött a rakodás a vagonokba. A Szabolcs Húsipari Válla­lat több állami gazdasággal, termelőszövetkezettel és ház­táji gazdaságokkal áll szer­ződéses viszonyban. Nyíregyházán, a VASVILL Depó után találjuk a vágá­nyok mellett azt a kis iro­dát, ahol igen nagy munká­ban találtuk november 29- én Béres Sándort, a hús­ipari vállalat munkahelyi vezetőjét, dr. Ast János ha­tósági állatorvost és Hankó Józsefet, a MERT ellenőrét. Ezen a napon 156 darab magyartarka 570—650 kilós növendék hízott bikát he­lyeztek el a dolgozók 13 v gonba és indították útjára Szovjetunióba. Béres Sándor: — Havonta 15—22 nap az, amikor folya­matos nálunk a szállítás, ter­mészetesen nemcsak a Szov­jetunióba, hanem például Szaúd-Arábiába, Olaszor­szágba, Görögországba, Svájcba, Líbiába és Libanon­ba. Egy évben 19—20 ezer darabról van szó, amelynek 10 százaléka növendék üsző. Emellett természetesen ugyancsak dollárexportot eredményez a sertések igé­nyek szerinti szállítása Is. Dr. Ast János: — Az ál­latorvosi bizonyítvány kiál­lítása fontos feladata az ex­portra való szállításnak. Ugyanis az állategészségügyi követelményeket figyelem­be kell venni, valamint a MERT ellenőrének vélemé­nyét is. Az előírt szabvány szerint a vizsgálat tárgya: milyen az állat külleme, mi­nősége és fajtája, az export­ra való alkalmassága. Csak a közösen elvégzett munka után kerülhet sor az állator­vosi bizonyítvány kiállításá­ra, az export szállítását szol­gáló hivatalos papírok elké­szítésére. Csak ezután jöhet a valutát hozó állatok: bi­kák és sertések vagonokba való berakodása. Béres János: — Az el­mondottak nem fejezik ki teljes egészében azt a mun­kát, amit vállalatunk veze­tése a partnerekkel, a közös érdekeken nyugvó, ösztönző exporthizlalás és szállítási szerződések megkötése érde­kében végez. Ezt ugyanis megelőzi egy úgynevezett hizlalási szerződés. 450—460 kilós állapotában az állato­kat felülvizsgálják és ha a szabványok szerint exportra alkalmas, csak azután kerül sor a szerződés megkötésé­re, amelyben az' állat súlya, a szállítási határidők, és az exportfelár rögzítésre ke­rül. — Vállalatunk a legmaga­sabb áron, darabonként ezer- ezerötszáz forintot- is bizto­sít a termelőknek. Ez a fel­ár negyedévenként változik, mert figyelembe kell venni a kereslet és kínálat törvé­nyeit, a külföldi piacok ál­tal diktált feltételeket. Mind­ezek mellett üzletfeleinkkel korrekt kapcsolatban állunk és sajnos nem rajtunk mú­lik, hogy például a háztáji gazdaságokban 30—35 szá­zalékról 10—15 százalékra csökkent a növendékbika- állomány. Ennek okát mi el­sősorban a takarmánygaz­dálkodásban, az állattenyész­tésben fellelhető gondokban látjuk ... ★ Sokan járnak naponta a vasúti felüljárón, ahonnan láthatják a vagonokat, a te­herautók sorát, melyben be­rakásra várnak a hízott nö­vendék bikák, más esetek­ben sertések, és a berakás­sal küzdő dolgozókat, akik ugyancsak nehéz munkát végeznek. Az arra járók nem is sejtik, hogy itt dol­lártermelést 1 végeznek ... BiB-lnaoktord Ötletek gyors megvalósítása A szellemi termékek, hasz­nos ötletek gyors megvalósí­tására, a korszerű technoló­giák, berendezések elterjesz­tésére menedzseriroda ala­kult Budaörsön a Bio-Inno- koord Közös Vállalatnál. Fő feladata a gazdasági szerke­zetváltás elősegítése. Foglal­koznak találmányok fejlesz­tésével, új termékek gyártás sával, licencek és know- how-k értékesítésével. A mezőgazdaság, az élel­miszeripar, a gépipar, a könnyűipar, a feldolgozóipar stb. területén igyekszik az egész innovációs lánc tevé­kenységeit felölelni, a talál­mányi gondolat megjelenésé­től a piacképes termékig. A menedzseriroda a sokol­dalú innovációs tevékenysé­géhez rendelkezik a terület- feljesztési iroda több éves, sokirányú munkájával létre­hozott (IBM-re szervezett) adatbázissal, amely több ezer gazdaság tevékenységére, munkaerő- és termelőkapa­citás helyzetére vonatkozó információt tartalmaz. Ezt az adatbázist, melyet folya­matosan bővítenék és nap­rakész állapotban tartanak, kívánják egy adott innová­ciós feladatban részt vevő optimális partnerek kiválasz­tásához, közvetítéséhez fel­használni. Ezenkívül a menedzseriro­da rendelkezik az innovációs tevékenység során felmerülő újszerű műszaki és egyéb fel­adatok megoldásához a Bio- Innokoord Mérnöki Irodái­nak szakembergárdája által képviselt magasszintü szelle­mi kapacitással. Szöveg: Dragos Gyula Fotó: Paá! Lászld A dohánytermesztés ökológiája HA ELMEGY A VONAT... Automatizált számítógépes hálózat A fajtaválasztás alapvető Feltűnő, hogy az emberek jelentős részének még ma is fantasztikus „sci-fi” képzete­ik vannak a számítógépek­ről. Csak ott tartanak, hogy ezeknek a gépeknek gondol­kodásra képes mechanikájuk van. A másik véglet pedig szabályszerűen kikerüli a bo­nyolultnak vélt, embertől idegen szerkezeteket. Megnyugtató érzés látni azonban, hogy a megyeszék­hely határain túl is léteznek olyan vállalatok, kisebb üze­mek, ahol felismerték a szá­mítógépekben rejlő — eddig még kiaknázatlan — teljesít­ménytöbbletet, ráébredtek az alkalmazás gyakorlati jelen­tőségére. Megyénkben a szá­mítástechnika „vidéki” fel­legváraként emlegetik a MÁV Záhonyi Üzemigazgatósága Számítástechnikai Központ­ját. Az átrakókörzetben meg­forduló több ezer vagon és a szállított áruk százainak ada­tai egy központi adatbázisba kerülnek. Ezek mozgásának nyomonkövetése így egysze­rű, a szükséges adatok per­ceken belül lehívhatók. Más­fél évvel ezelőtt a Taurus CARBONPACK is kirukkolt Tuzséron. Néhány kiragadott példa is elég ahhoz, hogy belássuk: nem a jövő kihívásai ezek, hanem a környező jelené, ör­vendetes, hogy sebességet váltott a megyei korszerűsí­tés üteme, bár ezzel nehezen tart lépést a szakemberkép­zés. Bár a KSH-SZÜV nyír­egyházi Számítóközpontja is részt vállal az oktatásban, sokhelyütt mégis hiányzik az „aranyat érő” szakember. Aggódom azokért, akik még mindig csak árgus sze­mekkel nézik a számítógépe­ket, nem merik vagy nem akarják kiharcolni saját ber­keikben az elektronizálást. Annak persze semmi értelme, hogy fejvesztve halmozzuk a gépeket, aztán ott álljanak éveken át letakarva, mert nincs aki üzemeltesse. Ha még most sem tudjuk tech­nológiai környezetünkbe be­illeszteni a gépeket, félő, hogy a korszerűbb technikát sem leszünk képesek megho­nosítani, mert hiányzik majd az az ugródeszka, ami az át­álláshoz nélkülözhetetlen lenne. Sajnos nem élünk iga­zán a felkínált lehetőségek­kel sem. Számítógépes be­mutatók, tapasztalatösszegző előadások, figyelemfelkeltő kiállítások egész sora próbál­ja megyénkben elhintetni a számítástechnika magvait, de sokszor alig van kinek. Nem csupán pénzkérdésről van itt szó. Mert az olcsóbb, egysze­rűbb számítógépek is tud­nak segíteni egy olyan he­lyen, ahol korábban semmi­lyen elektronikus berendezést nem alkalmaztak. A piac rendkívül telített, ami le­nyomja az árakat. Tisztán kell látni azt, hogy a ráfor­dítások rövid időn belül visz- szahozzák a befektetett ösz- szeget. Oldódnia kell a túl­ságosan merev, görcsös szemléleteknek, mert ha so­káig időzünk egyhelyben, ki­húz a „vonat” és mi a „pero­non” maradunk Csonka Zsolt A Nyíregyházi Dohányfermen­táló Vállalat termesztési körzetei rendkívül heterogének. Emiatt végzünk már több éve ökológiai felméréseket azért, hogy a nagy­üzemek és az általuk integrált kistermelők meg tudják választa­ni termesztési körzetüknek meg­felelően a legtöbbet produkáló fajtát. Ugyanis napjainkban a fajta igen fontos termelési esz­köz, melynek megválasztása dön­tően befolyásolja az eredményt. Ahhoz, hogy a jó fajta meg­választásához rendelkezésre áll­janak a döntést megalapozó té­nyezők. vizsgálni kellett a fajta- termőhely-műtrágya kölcsön­hatását az egyes tájegységeken. A vizsgálatban az új típusú Vir­ginia fajták (H—276. H—5. H—6, és H—7 fajták) vettek részt. A vizsgálatban szereplő válto­zókat alapvetően két csoportra lehet felosztani: eredményválto­zók (terméshozam, minőség, bel- tartalom), valamint megfigyelési* változók (termesztési és ökológi­ai tényezők). A vizsgálni kívánt változók megválasztásakor figyelembe vet­tük. hogy a terméshozam és mi­nőség szempontjából jelentős sze­repet játszik a tápanyag, ezen belül az N-ellátás szintje. Egy bizonyos ellátottsági szint fölött a termés mennyisége és a minő­ség esetenként negatív korrelá­cióban áll egymással. A növény tápanyag-ellátottsága a szerves és műtrágyázáson túl Összefügg olyan tulajdonságokkal, mint hu­musztartalom. kötöttség. pSLpS- és Kj_0-tartalom, pH-eftek. CaCCX-mennyiség, valamint a vízellátás mértéke a tenyészidő során. Az éghajlat legjelentősebb ele­meit a csapadék és a hőmér­sékleti elemek képezik. A kiül­tetés időpontja azáltal gyakorol­hat hatást a termesztés ered­ményességére. hogy különböző ültetési idő esetén — ugyanazon termesztési helyen is — eltérő környezeti hatások érvényesül­nek a növény fejlődésének meg­határozott szakaszában. Az egyéb agrotechnikai műveletek közül a művelések (kapálások) száma, valamint a tetejezés és kacsozás módja játszik még szerepet. Kórtani felvételezés céljából az ültetvényeket július és augusztus hónapokban kerestük fel. ugyan­is ezekre a hónapokra várható hazánk területén károsító beteg­ségek kártétele. Megfigyeléseink a vírusbetegségekre (burgonya. Y-vírus), gombabetegségekre (do- hányperonoszpóra, lisztharmat, alternáriás levélfoltosság, fekete gyökérrothadás) terjedt ki. A vizsgálatok eredményeinek értékelése az alábbiak szerint alakult. Nagyon eltérő a vizsgált gazdaságokban az istállótrágya felhasználása, sőt több gazda­ságban a vizsgált években egy­általán nem használtak istállótrá- g.yát. Nagy a kijuttatott N-mü- trágya mennyiségének szóráské­pe is a vizsgált gazdaságokban. Ugyanez elmondható a talajok P O -. K O- és humusztartal­máról is, ami arra utal. hogy a vizsgálatba vont talajok táp­anyaggal való feltöltöttsége. táp­anyagszolgáltató képessége szé­les skálán változik. Következte­tek arra is. hogy a termesztési és ökológiai tényezők a vizsgá­lat éveiben a minőségre is ha­tással voltak, de a termésátlag­ra gyakorolt hatásuk lényegesen magasabb befolyással bírnak. A vizsgált beltartalmi értékek ma­gas szórást mutatnak, s közülük a legnagyobb az összes alkaloid- tartalom szórása. Az 1987-es te­nyészidő rendkívül meleg, száraz jellege rányomta bélyegét a mi­nőségi eredménymutatókra. A Virginia dohányok savanyú talaj pH iránti igénye napjaink­ban is elfogadott nézet. Egyér­telmű. hogy a minőség javítása érdekében csökkenteni kell a tőszámot, mely a ten.yészterület növelését (kb. 93 cmX40 cm) je­lentené. Jó lenne, ha a gazda­ságok mindenütt a Szabolcs- Szatmár megyei Növényegész­ségügyi és Talajvédelmi Állo­más talajvizsgálataira építenék a tápanyag-utánpótlást. A felmérések is mutatják, hogy az elmúlt idők folyamán kiala­kult termesztési körzetek alkal­masak az új típusú Virginia faj­ták termesztésére. A mennyisé­gi növekedés mellett fokozott figyelmet kell fordítani a minő­ségre is. Ehhez azonban az kell. hogy minden olyan tudományo­san kidolgozott és elért ered­ményeket (pl. alacsony pH-jú ta­lajok meszezése, talajvizsgálatra épített tápanyag-utánpótlás, kor­szerű növényvédelem. kacsgát­lás stb.) ne csak ismerjék a do­hánytermesztéssel foglalkozók, "hanem azokat alkalmazzák is minden olyan eljárással együtt, amelyek a mennyiségi és minő­ségi növekedést jelentősen fokoz­zák. Takács Bertalan kertészmérnök Közős vállalkozásokkal versenyképes termék Tervek az első szovjet különleges gazdasági övezetre A szovjet—finn határ kö­zelében, a Szajmenszkij-csa- toma körzetében alakítják ki a Szovjetunió első külön­leges gazdasági övezetét, mi­után a zóna tervezési munká­latait már befejezték — je­lentette be Oleg Bogomolov, a szocialista világrendszer kérdéseit tanulmányozó moszkvai kutatóintézet igaz­gatója. Bogomolov, akinek intéze­te részt vett a tervek kidol­gozásában, a TASZSZ hír- ügynökségnek azt is elmond­ta, hogy az ilyen gazdasági zóna új forma a szovjet kül­gazdasági gyakorlatban. A tervezett övezet egyik sajátos vonása, hogy olyan szovjet tudományos-műszalki ismere­teket irányítanak oda, ame­lyeket a szovjet ipar „külön­böző okoknál fogva” nem tud kihasználni, viszont a Szaj- menszkij-csatorna melletti területen letelepedő finn vagy más külföldi cégek se­gítségével eredményesen hasznosíthatnak. A neves közgazdász azt is hangsú­lyozta, hogy nem kívánnak a COCOM által tiltott nyugati technológiákat importálni, hanem éppen ellenkezőleg: a korszerű szovjet technika ex­portjára törekednek. A cél az, hogy a nyugati vállalatok gyártási és kereskedelmi ta­pasztalatainak igénybevételé­vel, azaz finn és más orszá­gok cégeivel kialakítandó kö­zös vállalkozások keretében a szovjet tudományos ismere­teiket versenyképes, csúcs- technológiáikat hordozó ter­mékekké ötvözzék. Ezeket azután a Szovjetunióban, Finnországban és más piaco­kon értékesítenék. Bogomolov szerint a Szaj- menszkij-övezet földrajzi és gazdasági szempontból egy­aránt előnyös. A szóban forgó terület közelében fejlett az ipari infrastruktúra és a köz­lekedési hálózat. Több tudo­mányos központ tevékenyke­dik itt, s a rendelkezésre álló szakképzett szovjet, il­letve finn munkaerő meg­könnyíti a zóna gyors létre­hozatalát. így például lehet­ségesnek látszik, hogy 1990- ben beindítsák azt a szovjet —finn közös vállalkozást, amely évente 30 ezer számí­tógépet gyártana. Prioritást a csúcstechnoló­giájú, főként az elektronikai vállalatok számára adnak, de nem zárják ki a hagyomá­nyos gyártótevékenységeket sem. Ez utóbbi esetben egyik fontos feltétel, hogy az üzem környezetbarát legyen. Bogo­molov azt is megjegyezte, hogy az övezet csak akkor válik működőképessé, ha a külföldi tőkét sikerül odacsa­logatni. Evégett preferenciá- lis vámrendszert alakítanak ki és az övezet vállalatait mentesítik az adófizetés alól. Hírek szerint az új, kü­lönleges övezet iránt svéd, nyugatnémet és ír cégek is érdeklődnek, de mint a szov­jet akadémikus megjegyezte: az ajtó a szocialista országok vállalatai előtt is nyitva áll. ★ A Világgazdaság tudósítá­sát azért közöljük lapunkban, mert megyénk ugyancsak szomszédos a hatalmas or­szággal, hazánk pedig köz- gazdasági szempontból elő­nyösebb helyen terül el, mint Finnország. Tudomásunk van Vas megye és Ausztria között is hasonló térség kialakításá­ról, arról azonban még nem számolhatunk be, hogy Sza- bolcs-Szatmárban is előké­születben lenne ilyen. Elő­nyei pedig — legalábbis vé­leményem szerint — felmér- hetetlenek lennének. Bélyeggyűj tőknek MÁSKOR IS ÍGY! Számosak a hétköznapok, ritkák a jeles ünnepek, ki­váltképpen azok, amelyeket érdemük szerint megünnepe­lünk. Az utóbbiak közé so­rolhatjuk 1988. november 30- át mind a filatelisták, mind a kívülállók közül a gondolko­dást becsülök szemszögéből. E napon a Nobel-díjasokat ábrázoló bélyegsor megjele­nése alkalmából a Magyar Tudományos Akadémia ki­bővített ülést tartott. Első­ként Palló Gábor, a kémiai tudományok kandidátusa méltatta a magyar Nobel-dí­jasokat. Ezt követően Láng István, az MTA főtitkára dia­vetítéssel illusztrálva ismer­tette a Nobel-díjjal jutal- mazottakról világszerte ki­adott bélyegeket. A Magyar Posta díszes ajándékalbumot készített és az ünnepség szín­helyén. az Akadémia díszter­mében alkalmi hivatalt ren­dezett be. A művészi, réz- metszetű sorozat kivitelét és a megjelentetési ünnepséget sikerült a téma jelentőségé­hez igazítani. Külföldön megszokott,„hogy különleges bélyeg forgalom­ba hozatala magas szintű társadalmi esemény. Decem­ber 12-én Párizsban az Em­beri Jogok Egyetemes Nyilat­kozata 40 éves jubileumát köszöntő 2,20 frankos címle­tet Francois Mitterrand köz- társasági elnök az ENSZ fő­titkára jelenlétében adja át a nyilvánosságnak. MAGYAR ÚJDONSÁGOK December 19-én a szöuli olimpián sikerrel szerepelt magyar versenyzőket köszön­ti húsz' forint névértékű blokk. A győztesek és helye­zettek megajándékozására a blokkból különleges változat is készül. Az évet négy ér­tékű sorozat zárja, amely a hazai fémművesség két év­százados remekeiből ad vá­logatást. Tervezi a posta a kastélyokat ábrázoló forgal­mi sorozat nyomdai eljárásá­nak módosítását. Elsőként a tízforintos címlet kerül sor­ra, amely a keszthelyi Feste- tics-kastélyt ábrázolja. A so­rozat eddig ofszeteljárással készült.most a tízforintosnál (kísérletképpen?) metszet- mélynyomásra térnek át. En­nek révén az építészeti jel­legzetességek, a kastély szép­sége jobban kiemelkedik. Az új változat forgalomba hoza­tala esetleg januárra marad. ÚJDONSÁGOK Lepkék Törökországban és Pápua Üj-Guineában. Mind­két sorozat négy címletből áll, az utóbbiakon a világ legnagyobb méretű lepkéje látható, amelynek szárnytá­volsága 25 centimétert is el­érhet. Franciaország és Svájc azonos ábrájú bélyeget ad ki 5 frank, illetve 90 rappen névértékben. Az ábra a moz­gást jelképezi. Görögország bélyegpárral emlékezett meg az Európa Tanács üléséről. A levél című háromértékű sorozatán a liechtensteini posta egy festmény részleteit mutatja be.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom