Kelet-Magyarország, 1988. december (45. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-02 / 287. szám
1900. aecemoer 'Z. Kelet-Magyarország 3 » fcSzvÉleaény a párlÉrlehezletrSI Milyen legyei a vezeti? ELTERJEDŐBEN VAN a társadalom megismerésének, az alapos döntés-előkészítésnek nálunk még eléggé új módszere, a szociológiai közvélemény-kutatás. Ez csökkenti a hagyományos vezetői és állampolgári tájékozódás szubjektivitását, mert szélesíti a véleményt nyilvánítók körét, és matematikai mennyiségekkel fejezi ki az emberek véleményét, érdekeit. A megyei pártbizottság megbízásából közvéleménykutatást végeztünk a 18—70 év közötti lakosság körében arról, hogy milyen a hangulat a megyei pártértekezlet előtt, mit várnak az emberek, mit tekintenek az értekezlet feladatának. 501 kérdőívet dolgoztunk fel. A torzításmentes kép fő biztosítéka nem a megkérdezettek nagy száma, hanem helyes kiválasztásuk. Ezért mintánkban ugyanolyan arányban voltak férfiak, nők, fiatalok, idősek, alacsonyabb és magasabb végzettségűek, párttagok, pártonkívüliek, mint a megye társadalmának vizsgált részében. Kérdésünkre, hogy hol születnek a megye életét döntően befolyásoló elhatározások, az alábbi válaszokat kaptuk. A teljes minta 61%-a nevezte meg a budapesti központi szerveket, 26%-a a megyei pártbizottság apparátusát, 25%-a a megyei párt- bizottság testületi üléseit, 24%-a a megyei tanácsüléseket, 23%-a a megyei politikai vezetők szűk körét, 12%-a a tanács apparátusát, kis híján 12%-a a pártértekezletet. A párttagok véleménye szerint még nagyobb a távolság a • központi szervek és a megyei pártértekezlet döntéshozatali lehetőségei között (74% és 7%). Ezek után az sem lett volna meglepő, ha az emberek nem akartak volna pártértekezletet. De akartak, s ebben kifejeződött a derűlátó várakozás is egy hatékonyabb pártértekezlet iránt. A PÁRTÉRTEKEZLET ÖSSZEHÍVÁSÁT SZÜKSÉGESNEK TARTJA az összes megkérdezett 42%-a (45% tartózkodás és 13% ellenvélemény mellett). A párttagok jóval nagyobb arányban igénylik a pártértekezletet: nagyon szükségesnek tartja 38%, hajlik arra, hogy szükséges 31%. Ez összesen 69% támogatást jelent. A párttagok közül feleslegesnek tartja az értekezletet 14%, helyteleníti a megtartását 2%. Ugyanakkor a teljes minta közel fele, a párttagok negyede nem tudta, hogy a pártértekezletet összehívták. A KELET-MAGYAROR- SZÁGBAN megjelent ál- lásfoglalás-tervezetet egyáltalán nem olvasta a lakosság 67%-a, a párttagok 43%-a. Akik olvasták, az alábbi jellemzést adták róla: Helyzetelemzése kiegyensúlyozott, nem túl kritikus és nem kritikátlan. Az átlagon belül a legfeljebb érettségivel rendelkezők szerint az anyag a szükségesnél kissé kritikusabb hangvételű, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők szerint viszont éppen szépítő, nem elég kritikus. A felvetett problémák mennyiségét a megkérdezettek általában keveslik. Ez a benyomás annál erősebben jelentkezik, minél magasabb a válaszadók iskolai végzettsége. Az anyag nyelvezetét a többség nem tartotta köny- nyen érthetőnek. Még a diplomások sem, bár ebben a vonatkozásban az alacsonyabb végzettségűek több kifogást emeltek. Megkérdeztük, milyen arányban legyenek az új pártbizottságban a régi és az új testületi tagok. A teljes minta szerint 53%, a párttagok szerint pedig 49% legyen új tag. Az iskolai végzettséggel együtt kissé növekszik ez a megújítási igény, s a diplomásoknál eléri az 57%-ot. A kérdőívben felsorolt néhány vezetői tulajdonság fontosságát a következő módon rangsorolták az emberek (az iskolában szokásos öt érdemjeggyel osztályozva): Törekvés a társadalmi igazságosságra (4,18). hajlam a tehetségek felismerésére és támogatására (2,98), szigorúság (2,94), tudományos gondolkodás képessége (2,57), sok éves vezetői tapasztalat (2,41). A válaszadót azzal ösztönöztük a vezetői tulajdonságok közötti differenciálásra, hogy 15-ben korlátoztuk az adható érdemjegyek összegét. A PARTTAGOK MAS FONTOSSÁGI SORRENDET állapítottak meg annyiban, hogy az ő értékelésük 'szerint a „szigorúság” megelőzi a „tehetségek támogatását”. Mit érthettek a válaszadók „szigorúság”-on? Következetességet? Követelménytámasztást? Elvek, szabályok betartását? Rend- teremtést? Az olvasó talán felveti, hogy ezt a kérdésfeltevőnek kellett volna pontosan meghatároznia. Akkor azonban aligha kaptuk volna azt a figyelemre méltó eredményt, hogy a válaszadók valami olyat értettek szigorúságon, amit az iskolai végzettség emelkedésével egyre kevésbé tartottak fontosnak. A nyolc osztályt, vagy kevesebbet végzettek 3,2-re, a középiskolát végzettek 2,71-re, a diplomások 2,62-re taksálták a szigorúságot, mint vezetői tulajdonságot. A párttagok ennél többre: 3,32-re. Az eddigiektől eltérő, úgynevezett nyitott kérdést tettünk fel arra vonatkozóan, hogy milyen téma megvitatását javasolják az emberek a pártértekezletnek. Vagyis itt nem adtunk meg válasz- lehetőségeket. A válaszadók két csoportja az alábbi problémákat említette leggyakrabban: — Az znyaet Javak elosztása (ne romoljon az életszínvonal) — Munkanélküliség, foglalkoztatáspolitika — A párt iránti bizalmat vissza kell szerezni (a felelősség kérdése) — Csoportérdekek (öregek, fiatalok, nagycsaládosok támogatása) — Demokrácia (amikor a felelősség hangsúlyozása nélkül említették) — Megyénk és a fejlettebb területek viszonya (csökkentsük az elmaradottságot) — A termelés fejlesztése — Értékeink védelme (pl. a tudás becsülete) — Cigánykérdés (követelmény- támasztő megközelítésben) Az említések gyakorisága a lakosság a párttagok körében »9% 50% 28% 19% 21% 41% 20% 14% 11% 21% 8*/, ' 7% 7% '' 21% «% 10% S% 5% Az életszínvonal problémája nem véletlenül áll az első helyen. A lakosság egészét reprezentáló mintából ugyanis csak 4% számít arra, hogy anyagi helyzete a következő két évben javulni fog; 11% reméli, hogy a jelenlegi szinten marad; ezzel szemben 33% szerint romlani fog valamennyit az egy főre jutó jövedelem, 39% pedig jelentős romlásra gondol. A párttagok ennél valamivel derűlátóbbak. Marosi Lajos az Oktatási Igazgatóság tanára Hét határban nincs párja Kastélyparkbai iskola Ki hinné, hogy egy Iskolaépítésnek még a helyi lakosok között is ellenzői lehetnek. Okkal-e vagy ok nélkül? As eltelt néhány hónap alatt már a kétkedők is bizonyára megnyugodtak. Némi vihart kavart, amikor Pap községben néhány évvel ezelőtt elhatározták, hogy új általános iskolát építenek. Különösen a két társközség, Nyírlövő és Lövőpetri néhány lakosa berzenkedett, úgy érezték, hogy a pénzt a közös alapból veszik ki, s nekik semmi hasznuk az új iskolából. Be kell vallani, a papiak közül is többen járdát, vagy mást szerettek volna inkább az iskola helyett és az ellen is szót emeltek néhányan, hogy miért nem az utcai frontra épült, a község arculatát is szebbé varázsoló új iskola, miért épül beljebb az udvarra? Az ok pedig egyszerű volt, a leggazdaságosabbnak az bizonyult, ha a régi kastély helyére alapozzák az épületet, az bizony az utcától beljebb épült. Ha már látják A kétkedő papiak kedélye csak akkor változott meg, amikor augusztusban az ünnepélyes átadásra meghívták a falu lakosságát is és mindenki meggyőződhetett arról, hogy a pompás épületnek hét határban nincs párja és a gyermekek a legkorszerűbb körülmények között tanulhatnak. Ám a társközségek lakóit — érthetően — Sárga villogó N ézem a tévéhíradót és megdöbbenek. Tejfelesszájú kamasz fitogtatja a tudását, hogyan képes beleavatkozni a közlekedés rendjébe azzal, hogy belepiszkál egy kábeldobozba. Jó hecc neki, hogy megbénul a közlekedés. Látszik a fiún, jól szórakozik és nem látom rajta a megbánásnak, netán a szégyennek még a felhőjét sem. Majdnem szakszerű magyarázatát adja, miképp lehet autodidakta módon átprogramozni egy világváros közlekedését. Túl azon, hogy bizonyára minden jóérzésű néző felháborodott a pimasz kamaszon, számomra hiányzott az említett riportból a felelősségre vonás. Még csak azt sem hallottam, hogy a riporter, Juszt László nemtetszésének adott volna hangot. Tovább menve, szerettem volna hallani az illetékes rendőr, ügyész, bíró, de még a gyámügyis véleményét is. Mi több, szívesen szembenéznék az apjával, anyjával. Vajon tudják, hogy a fiuk milyen kétes dicsőségre vágyakozik „tudományos” felfedezésével ? A sárga villogó számomra nemcsak megdöbbentő riport volt. Hinni szeretném, hogy a „vagány tettnek” lesz folytatása a nyilvánosság előtt. Többek közt azért, hogy a zöld lámpa biztonságához ne férjen kétség. (t. k.) ez sem tette különösebben boldoggá. — Természetesen előbb- utóbb kárpótoljuk őket is — mondja Tóth Imre, a tanácselnök. — Nyírlövőben jövőre kezdik el az egészségház építését és Lövőpetri is részesedik majd a közös alapból. Egy műszakbem Szabó Ferenctöl, az új iskola boldog igazgatójától megtudom, hogy égetően szükség volt erre az új iskolára. Korábban például olyan szüségtantermekben folyt az oktatás, mint a baromfiistálló vagy a tűzoltószertár. Két szükségtanterem össze is dőlt. Némileg enyhített a gondon, hogy hat évvel ezelőtt megépült négy tanterem, de a szükségtantermek továbbra is megmaradtak. Most egycsapásra megoldódott minden. __ A báró régi parkja mellett lévő új iskolát bizonyára bármelyik város is megirigyelhetné. Csak dicsérni lehet a tanácselnök következetességét. Az intézmény büszkesége a tornaterem, amelyben boldogan tornászik mintegy 300 tanuló. A lövőpetriek és nyírlövőiek is használják már ezt a tágas tornatermet. Az új épületben némi leleményességgel nyolc tantermet lehetett kialakítani, ezzel megszűnt a váltott rendszerben való tanítás. Télen pedig a központi fűtés kényelme jelent mindenkinek örömet. Az iskola egy évszázadra megoldotta az oktatási problémákat a községben — mondja a tanácselnök — miután körbejártuk az épületet. — Nekünk 9 millió forintba került az épület, az állami támogatás ennek a duplája, nem lehetett elszalasztani ezt a lehetőséget. Előlegezett bizalom Az együttélés formáit tanulnunk kell, legyen szó akár közös tanácsokról. Ha ma tőlem vesznek el valamit, de holnap én kapok helyette mást, az előlegezett bizalom a kölcsön, megtérül. Bizonyára így lesz ez a társközségek, Lövőpetri és Nyírlövő esetében is. A papi iskolásgyerekek öröme viszont megfizethetetlen. Régen nagyanyáink összegyűjtött pénzüket betették a matrac alá, úgy gondolták, ott van a legnagyobb biztonságban. Befektetni nem akarták, attól féltek, elúszik az egész. Ha ma ezzel próbálkoznék, annyit érnék el vele, hogy amit ma meg tudnék venni, holnap már nem. Érdemes tehát valahogyan befektetni. A sok lehetőség közül az egyik a Magyar Hitelbank Rt. által kiadott letéti jegy. A nyíregyházi igazgatóság vezetője arról tájékoztatott bennünket, hogy ők is 'kibocsátották október 10-én az első jegyeket és eddig több, Kifizetik a gyapjú ártámogatását A Pénzügyminisztérium döntése alapján április 1-től a gyapjú felvásárlási áránál az eddigi százalékos állami dotáció helyett fix árat alkalmaznak. Tavaly egy kilogramm gyapjú után, amelynek például az ára 170 forint volt, 76 százalék, vagyis 129 forint volt az állami támogatás. Viszont az idén már csak 60 forint lett, legyen az bármilyen minőségű. A jelentős különbség miatt a megye közel száz termelőszövetkezetének és körülbelül 500 magánkereskedőjének 26, illetve 10 millióval csökkent a bevétele. Az érintettek, valamint a Gyapjú- és Textilnyersanyag Forgalmi Vállalat és a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának képviselőinek október végi közös megbeszélésén már megnyugtató választ tudtak adni a juhte- nyésztőknek. Mint Maczinkó Mihály, a vállalat nyíregyházi kirendeltségének vezetője elmondta, a hiányzó összeget a Pénzügyminisztérium különböző forrásokból pótolta. Erről értesítették a termelőszövetkezeteket és állami gazdaságokat, amelyek számla alapján kapják meg az utánfizetést. Bár ez óriási papírmunka, hiszen a vételi jegyet kétszer kell átdolgozni, a kifizetés folyamatos. A magánkereskedők számláinak korrigálása is megkezdődött, ők várhatóan december közepéig kézhez kapják a hiányzó összeget. mint 30 millió forintot értékesítettek. Ez a pénz azonban csak lakossági vásárlásból származik. Lekötése 1- től 3 évig terjedhet, címletei pedig 5, 10 és 50 ezresek. Jelenleg az évi bruttó kamata 17 plusz 1 százalék, de ez a mindenkori fogyasztói árindextől függ. A december 15-ig vásárolt jegyek, bármilyen címletűek is, sorsoláson vesznek részt az év végén, tehát a vevők szerencséjüket is kipróbálhatják. A letéti jegyek bemutatóra szólnak, fizetni is lehet velük, sőt, el is ajándékozhatok. DISZGYERTYÄK KARÁCSONYRA. A debreceni gyertyaöntő. Ötvös József és felesége, as Idei év végi finnepekre kilenc színben 35 féle díszgyertyát készít Gyertyáik terítékhez és karácsonyfára egyaránt alkalmasak, de készítenek úgynevezett gyertyát is, amely folyadék felszínén lebegve 3 órán keresztül világit (MTI fotó) (bodnár) Még egyszer letéti jegy Magyar Hitelbank: „Nekünk is van"
