Kelet-Magyarország, 1988. november (45. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-12 / 270. szám

A megyei képviselők tanácskozásán Éles vita a pluralizmusról. gazdasági helyzetünkről A politikai intézményrendszer jogalkotói feladatairól vi­tatkoztak pénteki ülésükön a Szabolcs-Szatmár megyei kép­viselők. Bíró Miklós a képviselőcsoport elnöke előtte rövid tájékoztatót adott az országgyűlés tisztségviselőinek ülésé­ről, abol bejelentették, hogy a miniszterelnöki poszt betöl­tésénél öt név — Iványi Pál, Németh Miklós, Pozsgay Imre, valamint Nyers Rezső és Tatay Ilona — hangzott el. Az ÁBMH elképzelései Milyen lesz januártól a minkanélküli-segély? A várható feszültségek megelőzésére, enyhítésére, a dolgozók és családtagjaik szo­ciális biztonságának garantá­lására a kormány a jövő év január 1-jétől munkanélküli- segély bevezetését tervezi. Az ÁBMH a tapasztalatokat fel­használva alakította ki javas­latát a munkanélküli-segélye­zés rendszeréről. Azt javasolja, hogy mun­kanélküli-segélyre legyen jo­gosult minden olyan állam­polgár, aki korábban leg­alább két évig dolgozott és utolsó munkahelyének elve­szítése óta egy évnél hosz- szabb idő nem telt el; nyug­díjra nem jogosult; más, leg­alább a mindenkori minimá­lis bért elérő jövedelemmel nem rendelkezik; bejelenti munkavállalási szándékát a területileg illetékes munka­erő-közvetítő szervezetnek, s azzal elhelyezkedése érdeké­ben együttműködik; a mun­kaerő-közvetítő szervezet nem tud számára megfelelő mun­kahelyet, vagy átképzési le­hetőséget felajánlani. Az előbbiek szerint nem jo­gosult segélyre az, aki koráb­ban nem dolgozott (e körbe tartoznak a pályakezdők, a háztartásbeli nők és más, be­jelentett állással nem rendel­kezők), vállalkozó, ha vállal­kozása megszűnik. A munkanélküli-segély ösz- szege az előző évi bruttó át­lagkereset százalékában a folyósítás első, illetve máso­dik hat hónapjában a követ­kező lenne: Munkáltató kezdeményezé­sére történt munkaviszony­megszüntetés esetén: 70, il­letve 65 százalék. A munkavállaló kezdemé- nyezésére, illetve közös meg­egyezéssel történt, vagy ha­tározott idejű szerződés le­járta miatti munkaviszony- megszűnés esetén: 65, majd 60 százalék. ' Fegyelmi elbocsátás, jogel­lenes kilépés esetén 60 és 55 százalék. A munkanélküli-segély fo­lyósításának időtartama mun­kaviszonyban töltött időnek számítana, és összegét a tár­sadalombiztosítási juttatások szempontjából munkabérként kell figyelembe venni. így például jár részére családi pótlék, a segélyezés időtarta­mát számításba veszik a nyugdíj megállapításánál. Hámori Csaba új funkcióban Az MSZMP Pest Megyei Bizottsága pénteken kibőví­tett ülést tartott, amelyerf részt vett és felszólalt Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, miniszterelnök. A tanácsko­zás egyebek között foglalko­zott a nyilvánosság fejleszté­sének kérdéseivel és a párt- bizottság hatásköri listájá­nak módosításával. Az ülé­sen újjáválasztották a párt- bizottság titkárait. Krasznai Lajost más fontos megbíza­tására való tekintettel, ér­demei elismerése mellett, ed­digi munkáját megköszönve a testület felmentette első titká­ri megbízatása alól, és a Pest megyei pártbizottság el­ső titkárának — egy ellen- szavazattal — Hámori Csa­bát, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagját választot­ta meg. Új módok kellenek a támogatásra Egyre több a menekült A külföldi állampolgárok ügyeivel foglalkozó állami tárcaközi bizottság Gál Zoltán belügyminiszter-helyettes ve­zetésével pénteken ülést tar­tott. A bizottság tájékoztatást hallgatott meg arról, hogy a letelepedési alapból ez év ok­tóber 31-ig 39 millió 127 ezer forintot használt fel a Bel­ügyminisztérium a Romániá­ból áttelepültek ellátására, átmeneti szállások fenntartá­sa, szociális segélyezés és egyszeri letelepedési segély, oktatási és egészségügyi költ­ségek átvállalása. A bizottság megállapította: az érintettek sokrétű segítsé­get kapnak munkába állá­sukhoz, életvitelük kialakítá­sához, társadalmi beilleszke­désükhöz. Ugyanakkor az át­települtek számának növeke­désével § megfelelő életkörül­ményeik, főképpen az elhe­lyezésük biztosításával kap­csolatos gondok szaporodnak. Ez szükségessé teszi új meg­oldási lehetőségek keresését, kialakítását. Az áttelepültek jogi helyzetének megnyugta­tó rendezése érdekében szük­ségesnek tartják, hogy a tar­tózkodási engedélyek érvé­nyességi ideje segítse a sta­bilabb életkörülményeik meg­teremtését. Hajsza-e a „Hajsza”? Miért hallgat a pártbi­zottság? Igazak-e a vá­dak a Kávássy-ügyben? — levél a szerkesztő­séghez. A fehérgyarmati párttitkár helyreigazí­tást követel a Képes Új­ságtól. (3. oldal) Ami a politikai intézmény- rendszert illeti a képviselő- csoport elnöke azt mondta: egy politizáló Országgyűlés létrehozása a cél. Annál is inkább fontos ez, mert mos­tanában sok támadás éri a képviselőket, jóllehet az el­múlt évtizedekben soha nem volt ilyen pezsgés, vitatkozó­kedv, mint a mostani ciklus­ban. Varga Gyula kifogásolta, hogy a képviselőkhöz eljutta­tott vitaanyag egyik pontjá­ban a köztársasági elnöki funkció mint lehetőség merül föl, a későbbiekben pedig már úgy beszélnek róla, Székesfehérváron a Garzon Bútorgyár 4400 négyzetméteres gyártócsarnokkal bővült. Az új gépsorok a piaci igényeknek megfelelően a kis szériákra valé gyors átállást is lehetővé teszik. A bútorgyár termékei a hazai piac mellett eljutnak a svéd, az angol, a francia és az amerikai üzletekbe is. (MTI — fotó) Favágás egész évben Kedvelt az akác Az erdőt kivágni minden­ki sajnálja, senkiinek isem öröm, de ha eljön egy fa „Ideje”, akkor nincs más megoldás. Bútorként, hasz­nálati tárgyiként, vagy. éppen bányáikként folytatják1 to­vább földi pályafutásukat. A nyárfák 50—60 év, az akácok 60—70 év, a tölgyek 80—120 év alatt „érnek be”. Sokan ma is úgy gondol­ják, hogy az erdészetekben a favágás lombhullástól rügy- fakadásig tart. Az utóbbi időben azonban nagyon fel­gyorsult a kivágott fa hasz­nosítása, ezért a munka egész évben megszakítás nél­kül folyik. A Felső-tiszai Er­dő- és Fafeldolgozó Gazda­ságnál a fakitermelés ki­emelt ágazat, mert ez adja az árbevétel negyvenöt százalé­kát. A gazdaság Püspökladány­tól Lányáig két megye terü­letén dolgozóik. Az idén 325 ezer köbméter fát termelnek ki. Négyezer hektáron nevelő vágást végeznek (tisztítást, növedékfokozást, törzskivá­lasztást), míg akácból hu­szonnégyezer hektáron, tölgyből 18 ezer hektáron, nyárfából és fenyőből össze­sen 13—14 ezer heíktáron vágják ki az erdőt. Termé­szetesen a kiiirtott területe­ket újra be kell telepíteni, legkésőbb négy éven belül. Átlagosan nyolc év múlva lesz ismét erdő a fakiterme­lés után. Jelenleg megyénk­ben Bakta, Nyírbátor, Nyír­egyháza és Fehérgyarmat térségében végeznek teljes fakitermelést. A Felső-tiszai Erdő- és Fafeldolgozó Gaz­daság a kitermelt akácfából 140—150 ezer köbmétert ad át évente a Kelet-magyaror­szági Tüzépnek. (száraz) mintha ez tény lenne. Véle­ménye szerint a jogszabályo­kat előkészítőknek egy terve­zetben csak feltételes módban szabad beszélni. Mezey Ká­roly afölötti örömét fejezte ki, hogy a jogállamiság meg­teremtésének címszava alatt olyan változtatások tervezete szerepel, amelyek a mostani intézményrendszert alapjai­ban érintik. Fel kell készülni erre az Országgyűlésnek is, s decemberben olyan döntést hozni, amely a demokratikus szocializmus kialakítását se­gíti. Azt javasolta, hogy a változások kezdeményezésé­nek a párttól kellene kiindul­nia, így lenne az a legzökke- nőmentesebb. Novak Lajos azt mondta, hogy a politikai intézményrendszer átalakítá­sát nem szabad a pluraliz­musra, a többpártrendszerre leszűkíteni. Véleménye sze­rint az állami intézmény- rendszer átalakítás után ké­pes volna betölteni az ellen­őrző szerepet. A képviselő „csőcseléknek” nevezte a Ma­gyar Demokrata Fórum ala­kuló ülésén megjelenteket, s azt mondta, az vállalkozhat csak a párttal szembeállásra, aki jobb programot tud az asztalra tenni. László Béla az intézmény- rendszer átalakításának fele­lősségére hívta fel a figyel­met, hiszen egy nép, egy nemzet jövőjéről van szó, nem mindegy, tíz- és félmil­lió ember milyen politikai közegben fog élni e hazában. ö is szólt a többpártrend­szerről és azt javasolta: a párt ossza meg a hatalmat, de ossza meg a munkát és a felelősséget is ezzel együtt. Szűcs Gyula azt a dilemmá­ját mondta el, hogy a mosta­ni törvényalkotások vagy törvénymódosítások az alkot­mány megváltoztatása nélkül nem lennének életképesek, ám arra is felhívta a figyel­met, hogy előfordulhat: most olyan paragrafusok is szület­hetnek, amelyeket az alkot­mány módosítása után meg kell majd változtatni. Tölgyes István a hatalom- gyakorlás kérdését feszeget­te. Azt mondta: tisztázni kell milyen szabályok szerint és ki gyakorolja a hatalmat, de azt is el kell dönteni, ki el­lenőrzi azt. Szántó Sándor arról beszélt, hogy az orszá­got a gazdaság hozta olyan helyzetbe, hogy a politikai intézményrendszert meg kell változtatni. Nem biztos — hangsúlyozta —, hogy ha a mostani intézményrendszer­ben mindenki jól végezte vol­na dolgát, akkor erre szükség lenne. Lehet, hogy néhány vezető helyre kellene alkal­masabb embert találni. És nem biztos, hogy ha több párt lesz, attól javulni fogaz ország gazdasági helyzete. Técsy László Novak Lajos­sal szállt vitába: mindenki akaratát és szándékát tisztel­ni kell. Azzal folytatta, hogy ha valamelyik most formáló­dó szerveződés erősebb lesz, mint a párt, akkor az kizáró­lag a párt hibája. Ha viszont az MSZMP jó programot ad. akkor- nem kell ilyesmitől tartani. Novák Lajos viszont­válaszában azt mondta, hogy (Folytatás a 4. oldalon) Befejeződött a szimpózium Információgazdaságot teremteni Befejeződött tegnap a II. nyíregyházi szervezés- és számítástechnika-alkalma­zási szimpózium. A Szerve­zési és Vezetési Tudományos Társaság és Neumann János Számítógéptudományi Társa­ság megyei szervezeteinek rendezésében sorra került háromnapos tapasztalatcse­re az esti órákban a szekci­ók munkáját összefoglaló vitával és értékeléssel ért véget. Az információgazdaság megteremtése ma a legfon­tosabb — mondotta Török István, az SZVT megyei szervezetének titkára, szim­póziumelnök. — Nemcsak itt a megyében, hanem min­denütt, ahol a fejlődés szol­gálatába akarják állítani a szervezéstudomány és a szá­mítástechnika vívmányait. Jól szolgálta ezt a célt, az immár másodjára sorra ke­rült szimpózium, amely ha­gyományt kíván teremteni a nemzetközi érdeklődéssel kísért eseménynek. A megyei SZVT valamennyi szocialista ország hasonló szervezetével gyümölcsöző kapcsolatot épí­tett ki az elmúlt években, ezzel azonban nem elégedett. Jövőre már a fejlett nyuga­ti országok szakembereit is hívják, várják, közülük elő­futárnak tekinthető az az angol specialista, aki már most is nagy sikerű előadást ■tartott. Románia nem jött el Nemzetközi béketalálkozó „Együtt a helsinki folyamat továbbviteléért” címmel nem­zetközi béketalálkozó kezdő­dött Budapesten. A rendez­vény magyar házigazdája, az Országos Béketanács meghí­vására Európa 30 országából érkeztek különféle mozgal­makhoz, csoportokhoz, társa­dalmi közösségekhez tartozó békeaktivisták. A nagyszabá­sú nemzetközi eseményre szó­ló meghívókat egyébként a helsinki záróokmányt aláíró 35 ország mindegyikéhez el­juttatta az OBT; a szocialis­ta országok közül Románia nem kívánt részt venni a bé­ketalálkozón. A hét közepén egy szállítási napot tartottak a Nagykáliói Textilruházati Szövetkezet­nél. Ekkor indítottak útnak a svájci Plus-cég megrendelésére készített hatezer da­rab női, lányka hóinget. Képűnk a csomagolásról készfiit. (elek) | XLV. évfolyam, 270. szám ARA; 2,20 FORINT 1988. november 12., szombat .. • ' :• v£E$fv-§C • • ...u KI á&M

Next

/
Oldalképek
Tartalom