Kelet-Magyarország, 1988. november (45. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-10 / 268. szám

4 Kelet-Magyarország 1988. november 10. GrAsz Károly spanyolországi és franciaországi látogatása Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Magyar Népköz- társaság Minisztertanácsának elnöke november közepén hi­vatalos látogatást tesz Spanyolországban és Franciaország­ban. Spanyolországi útjával Felipe González miniszterelnök meghívásának tesz eleget, míg francia vendéglátója Fran­cois Mitterrand köztársasági elnök. * * * Grósz Károly, a Miniszter- tanács elnöke szerdán a Par­lamentben fogadta Gianni De Michelist, az Olasz Köztár­saság miniszterelnök-helyet­tesét. A szívélyes légkörű meg­beszélésen részt vett Med- gyessy Péter miniszterelnök- helyettes. Jelen volt Joseph Nitti Olaszország budapes­ti nagykövete. Az olasz miniszterelnök­helyettes a nap folyamán ta­lálkozott Nyers Rezsővel, az Országgyűlés kereskedelmi bizottságának elnökével. Gianni De Michelis, aki Med- gyessy Péter miniszterelnök­helyettes meghívására no­vember 7—9-e között tartóz­kodott Budapesten, szerdán elutazott hazánkból. Kun Béla utelsó távirata Leninhez Igazi tudományos szenzá­cióval szolgált szerdán több központi szovjet archívum vezetője: megszűnt több mint egymillió dokumentum tit­kossága, s így rendkívül ér­dekes iratok váltak bárki számára hozzáférhetővé. Vszevolod Caplin, a Szov­jetunió Archívum-ügyi Fő- igazgatóságának egyik veze­tője elmondta: szinte kivétel nélkül olyan dokumentumo­kat helyeztek át a csak ku­tatói engedéllyel látogatható részlegekből a nyitottakba, amelyeket a harmincas évek­ben minősítettek titkosaknak. Ezek semmiféle államtitkot vagy katonai jellegű bizal­mas információt nem tartal­maznak, pusztán azért kerül­tek a „Szigorúan titkos!” fel­iratú dossziékba, mert szere­pelt bennük néhány olyan személy neve, akiket „a nép ellenségeinek” nyilvánítot­tak. Feliksz Kovaljov, a külügy­minisztérium diplomáciatör­téneti főosztályának vezetője példaként említett egy ilyen dokumentumot: szó szerint felolvasta Kun Béla Lenin­hez intézett utolsó táviratát. „Lenin elvtárs! Mielőtt az utolsó harcba vetjük magunkat, meg kell tennem utolsó jelentésemet önnek. Mindaz, amit eddig tettünk a diktatúra ideje alatt, radikálisabb és szerve­zettebb munka volt, mint amit ön tanácsolt a bécsiek­nek és a bajoroknak. Minden segítség nélkül végeztük el ezt a munkát, a környező országok proletariátusának árulása ellenére, és utolsó le­heletünkig teljesítve köteles­ségünket, rá kell döbbennünk, hogy nem annak a proleta­riátusnak a viselkedése volt olyan fájdalmas számunkra, amely a kapitalizmus kizsák­mányolása alatt szenved, mint inkább az, hogy az a proletariátus hagyott cserben minket, amely már felszaba­dult. Undort vált ki belőlünk Rakovszkij és Csicserin ma­gatartása. Könyörögtünk, hogy kezdjenek katonai akciót Besszarábia és Bukovina el­len, hogy megbénuljon az Antant összpontosított tá­madása. Ehelyett Csicserintől hazug táviratokat kaptunk a Sztanyiszlavszkij-kormány bukásáról, Rakovszkij pedig késleltette a Besszarábia és Bukovina elleni támadást. Így a románok képesek vol­tak valamennyi csapatukat ellenünk küldeni. Megállapodásunk volt a galíciaiakkal, amely nem za­varta volna meg a szocializ­musra való áttérést. Ehelyett Rakovszkij folytatja a maga politikáját, amely csak lát­szatra bolsevista politika. Minden hazatérő hadifogoly egységesen úgy ítéli meg, hogy ez nem internacionalis­ta magatartás. A történelem értékelni fogja, amit én már most megállapítok: az, amit mi itt tettünk, tiszta marxis­ta politika volt, s ami miatt nem folytathatjuk tovább ezt a politikát, az a nem elégsé­ges internacionalizmus, a bolsevista frázisokat hangoz­tató mensevista politika. Ké­rem, haladéktalanul tájékoz­tassa erről Zinovjev és Bu­harin elvtársat. Az Önhöz in­tézett táviratokra Csicserin válaszolt nekem, aki nem lé­tező galíciai szovjetekről mond nekem meséket. Haláláig hű önhöz — Kun Béla, külügyi népbiztos.’’ Miss Európa (Folytatás az 1. oldalról) nék a munkanélküli segélyt: a vállalatok béralapjának és a dolgozók átlagjövedelmé­nek 0,5 százaléka képezné az alapot, amelyből a marad­ványt például munkahelyte­remtő beruházásra fordíta­nák. A bizottság tagjai viszont kérték, hogy a tervezet ja­vaslataként önkéntes legyen, hogy ezt valaki fizeti vagy nem. A segély mértéke is vitára adott okot, hiszen az előzete­sen kiadott anyag szerint a munkanélküli segély a min­denkori minimális bér há­romszorosa lehet. A bizottság tagjainak az sem nyerte el tetszését, hogy míg a nagy- családosok viselik a különbö­ző terheket, addig a munka- nélkülitől csak a nyugdíjjá­rulék, az adóelőleg és a gye­rektartási díj vonható le, más tartozását (pl. OTP) át kell ütemezni. A tervek szerint segélyt három éven belül 365 napra kaphat az, akit a munkáltató kezde­ményezésére bocsátottak el, aki kilépett a vállalattól, il­mondásával vagy a szerződés lejártával szűnt meg. Az egyes kategóriákban a dolgo­zó korábbi fizetésének 55—70 százalékát kapná. A bizottság tagjai kérték, hogy az ÁBMH-hoz felkül­dött javaslatban szerepeljen az, hogy a segélyt a költség- vetés gazdálkodja ki, ne rójon újabb terheket a vállalatokra és a lakos­ságra. Megyénkben egyébként a je­lenlegi adatok szerint mint­egy hatezer embert érintene a segély. A tervezetről ebben a hónapban az Országgyűlés ülésszakán kapunk újabb tá­jékoztatót. Európa idei szépségkirálynője egy szovjet lány: a 19 éves Jekatyerina Csiliskint választották Miss Európává egy bal­ti-tengeri átkelőhajó fedélzetén november 7-én. Udvarhöl­gyei a nyugatnémet Purrucker Kathrin és a jugoszláv Sand­ra Vranjes. (KM-telefotó) Üjabb jelentős szakaszához érkezett a bős-nagymarosi vízierőmű építése: elkészült az a körtöltés, amely egy sza­kaszon elzárja az építők munkahelyét a Dunától, illet­ve a visegrádi oldalon kiala­kított ideiglenes mederbe te­reli a Duna vizét. A körülke­rített eredeti mederszakasz most gyakorlatilag egy hatal­mas tó. Vizét decemberben kezdik kiszivattyúzni, hogy tavasszal már az így kialaku­ló, körülbelül egy kilométer hosszúságú száraz munkate­rületen dolgozhassanak a ha­józó zsilip, az erőműtelep és a duzzasztómű építői. Az eredeti, tehát a kiszárí­tott Duna-mederben, a tervek szerint 1992-ig dolgoznak majd az építők. Akkor a kör­töltést elbontják és attól kezdve ismét eredeti medré­ben folyik majd a Duna. Az ideiglenes medret részben fel­töltik, részben üdülőtavakká alakítják. Új tabletta a dohányzás ellen Segít leszokni a dohány­zásról az a gyógymövénylki- vonatokiat tartalmazó új tab­letta, amelyet hazai szabada­lom alapján a törökbálinti Energ-Innov Kisszövetkezet állít elő és forgalmaz. Amint Ismeretes, a cigarettát elha­gyók szervezetében éppen a nifkotin elvonása következ­tében jellegzetes hiánytüne­tek léphetnek fel, közéjük tartoznak a különféle gyo­morpanaszak, illetve éppen a megnövekvő étvágy, en­nek nyomán az elhízás. So­kakat éppen az ettől való aggodalom tart a cigaretta mellett. A Nonikot elnevezé­sű tabletta szedésével mér­séklődnek a dohányzás ab­bahagyását kísérő tünetek, csökken a niiikotinéhség és az étvágy, ugyanakkor javul az emésztés. megemlíteni. Sok segítséget kap­nak még a Nyírtou-ilsttól, az er­ei agazd/aságtól, valamint a rend­őr-főkapitányságtól. A város legszebb részén a Westsik Vil­mos utcában, mintegy három- hektáros részén terül el a szer­vezet kiképzőbázisa. ÉS DOMBHÁZ RÓZSADOMBOCSKÁK LELKES KUTYATARTÓK A Magyar Ebtenyésztők Orszá­gos Egyesületéneik helyi szerve­zetét mutatja be a Kutya című folyóirat októberi számában. Ré­gebben nem volt Nyíregyházán a kutyabarátoknak, -tenyésztők­nek szervezetük. 1958-ban ala­kult meg az első, ,s így immár három évtizede tömöríti a ku­tyákat kedvelő szakembereiket, lelkes kutyatartókat. Az eltelt harminc esztendő alatt taglét­számuk kis híján megtízszerező­dött, harmincról indultaik, s most a háromszázhoz járnak kö­zel. 1980 után következett az az időszak, amelyre méltán büsz­kék a helyi szervezet tagjai, s amely elsősorban szakmai sike­rekben, tenyésztési eredmények­ben, hazai és nemzetközi kiállí­tásokon elért oklevelekben mu­tatkozik meg. Kitűnő a kapcsolatuk a helyi tanácsokkal, s fontos támoga­tóik, szponzoraik vannak. Közü­lük elsősorban a KEMÉV-et kell A svájciak mind több figyelmet szen­telnek egészségük­nek: kevesebbet isz­nak, csökken a do­hányosok száma és egyre egészségesebb ételeket fogyaszta­nak — ez derül ki egy svájci egészség- ügyi intézet (ISPA) tegnap közzétett fel­méréséből. Az intézet hatéven­reDen. íviost megtud­hatjuk, hogy 1981-ben a svájciak 27 száza­léka fogyasztott na­ponta szeszes italt, 1987-re arányuk 17 százalékra csökkent. A fiatalok körében sem népszerű az al­kohol : kevesebbet isznak, mint szüleik. Tizenkét év alatt a dohányosok aránya 41 százalékról 34-re nyugtatószereket is. Ami a táplálkozást il­leti, folyamatosan csökken a cukor- és húsfogyasztás. Az ISPA azonban még nem elégedett az elért sikerekkel, s újabb alkoholellenes kampányt indított: arra biztatja a sváj­ciakat, hogy hetente rsnk egyszer nyúlja­A Népszava október 12^i száma riportot közöl Nyíregyházáról és építőiről. Az írás bevezetőül szól a Lakásépítés változatosságáról, majd a város és a megye egyik nagy kivitelezőjéről a Szabolcs Megyei Állami Építőipari Válla­lat gondjairól, terveiről számol be. Megtudjuk, hogy a vállalat­nak van néhány terve, amelyek közül ha egy-kettő megvalósul, máris biztosabban nézhetnek a jövőbe. Az első egy úgynevezett bentmaradó zsalurendszeres technológiával kapcsolatos. Egy osztrák céggel vegyesvállalatot akarnak alapítani a közös gyár­tásra, alkalmazására. A techno­lógia nálunk még ismeretlen, de ha sikerül bevezetni, minden bi­zonnyal hamar kedvelt lesz, ugyanis rendkívül változatos építkezést lehet vele megvalósí­taná. VIZITÜRA-KIKÉPZÖ TABOR A Turista Magazin októberi száma „Szatmári körkép” cím­mel ad tájékoztatást a megyei természetbarát szövetség folyta­tásos vízitúra-kiképző táboráról. Hat éve, 1982-ben kerültek elő­ször a Tiszára olyan fiatalok, akik elvégezték az iskolát és már éppen a munkahelyi beil­leszkedés gondjaival küzdöttek. A nyíregyházi megyei művelő­dési központ és az akkori me­gyei természetbarát szövetség közösen pályázott meg egy na­gyobb összeget a központi ifjú­sági alapból a folytatásos vízi­túra-kiképző tábor ötletével. Si­kert adattak — ahogy mondani szokás — fent is, lent is. A támogatást pénzben az alap­tól, erkölcsiekben a fiataloktól kapták. Ezek a tizen-huszonéve- sek már saját éves szabadságuk terhére jöttek a Tiszára tábo­rozni, de a támogatás lehetővé tette — és teszi még ma is —, hogy némi térítési díjjal hasz­nos. kulturált és sportos nyári George Bush életrajza George Bush, az Egyesült Államok új elnöke 1924-ben, nagypolgári családban szü­letett. Apja vagyonos üzlet­ember, utóbb szenátor volt, fia kitűnő magániskolákban tanult, majd a jeles Yale Egyetem közgazdasági ka­rán végzett. A világháború­ban önkéntes hadirepülő­ként vett részt a csendes­óceáni fronton, s helytállá­sáért többször kitüntették. A háború után Texasban olajvállalkozásokba fogott, amelyekkel saját vagyonra is szert tett, majd politikai pályára lépett. 1966—1970. között Texas egyik kong­resszusi képviselője volt, ám utóbb sem képviselőként, sem szenátorként nem si­került megválasztatnia ma­gát. Karrierje Nixon elnök­sége idején ívelt feL Nixon az őt híven követő, tehetsé­ges és becsvágyó fiatal po­litikust 1970-ben ENSZ- nagykövetté nevezte ki, ahol Bush energikusan, de diplo­matikusan képviselte hazája érdekeit. Két év után a Watergate-ügy válságaiban vergődő republikánus párt országos elnökének hálátlan feladatát bízta rá Nixon, majd 1973-tól 14 hónapig a pekingi amerikai képviselet vezetője volt. Ezt követően egy évet töltött a Központi Hírszerző Hivatal, a CIA élén — amely mellett azóta is határozottan kiáll. Bush szinte a végsőkig védte törvénysértései miatt lemondásra kényszerült el­nökét, majd Nixon bukása után visszavonult az üzleti életbe. Nemsokára azonban elindult az 1980-as elnökvá­lasztási versenyben; ke­mény harcot vívott pártjá­ban Reagannel a jelöltsé­gért, de hamar alulmaradt. Konzervatív, de középutas republikánusként azonban olyan szilárd pozíciót vívott ki magának, hogy Reagan — miután nem sikerült Ge­rald Fordot megnyernie he­lyettesének — végül Bush- nak ajánlotta fel a posztot. A politikai hűségéről is­mert Bush Reagan alatt is a háttérbe vonulva, lojáli­sán tett eleget az alkot­mányban igen szűkre sza­bott, főként reprezentatív jellegű feladatainak. Politi­kai alapállása a pártban széles körű támogatásra ta­lál, így kézenfekvő volt je­lölése Reagan utódjának. A kampányban lényeges hát­ránnyal indult demokrata vetélytársával, Michael Du- kakisszal szemben, de azt Reagan személyes támoga­tása és kitűnően szervezett, a korszerű tömegbefolyáso­lás minden eszközét fel­használó kampánya segítsé­gével sikerült ledolgoznia. Magy ar Nemzet Arak, import, infláció Az új adórendszer beveze­tését kísérő vitákban gyak­ran elhangzott, árreformra is szükség lenne — ezt megelő­zően vagy ezzel párhuzamo­san. Január 1-jétől a terme­lői árakat átírtuk, és az ár­reform lekerült a napirend­ről. Valójában milyen válto­zások történtek, és milyenek­re lenne szükség az árrend­szerben? — kérdezem Zala Júliát, a Magyar Gazdasági Kamara közgazdasági tago­zatának társelnökét. — Nekem minden eddig meghirdetett reformmal (adó-, bér- stb.) az a gon­dom, hogy előbb mondjuk ki a bűvös „reform” szót, és csak utána kezdünk tárgyalni tartalmáról, céljairól. Ebből félreértések adódnak, min­denki másra gondol, érdek­lődési, érdekeltségi körének megfelelően. Az árakkal kap­csolatban az volt az elképze­lés, hogy a termelői árszint csökken, a fogyasztói nő, s a kettő közötti rés elég lesz a kétszintű árrendszerhez. Ez nem így történt, a termelői árak is növekedtek az idén, és nőnek majd ’89-ben is. így — a fogyasztói árszinttel összekötve — erős inflációs nyomást gyakorolnak a gaz­daságra. Mindenfajta „árre­form”, amit eddig megvalósí­tottunk, csak a termelői ár­szint növekedésével járt. — A nemzetközi piaci ver­senyben nem minden terme­lési költség ismertethető el az árban, mint társadalmilag szükséges ráfordítás. — Ez egy másik kérdés. Kínálati oldalról van egy árakat felfelé toló törekvés, de téves az a hit, hogy ez — akár monopolhelyzetnél is — minden határon túlmegy. A gazdálkodó — még a mono­polista is — normális körül­mények között a nyereségtö­meg, a tiszta jövedelem ma­ximalizálására törekszik, amit gyakran alacsonyabb ár mellett érhet el. Nyitott export- és zárt im­portrendszer mellett az ár­rendszerben erős, állandó inf­lációs nyomás érvényesül. Importversenyre van szükség ez ellen, de nagyon fontos, hogy az importarányokat a maguk tisztaságában érvé­nyesítsük. Ha ugyanis akár a nem racionális vámará­•"’cilr olróf o mofflriílnnKn^fQ. tések miatt nem a tényleges importarányok hatnak, ak­kor az félrevezető, nem ori­entálja helyesen a külföld értékítéletéről a belföldi pia­cot. Minden turista tudja, hogy ha kiutazik, milyen áru­cikkeket vásároljon, amit itthon eladhat. Ez a jelenség önmagában is mutatja ár­rendszerünk torzulásait és gazdaságunk zártságát. ... Az elmúlt évek tapasz­talatai alapján a lakosság ar­ra készül fel, hogy áremelé­sek lesznek. Ez már önmagá­ban is nöyeli az árszintet. Ugyanakkor a kormány is árakat akar emelni. Hol? Ahol az árban dotáció van. Ilyenek például a tej és tej­termékek. Itt azonban me­gint felvetődik egy elméleti kérdés. Miért emelünk ára­kat? Azért, mert az adott ár mellett hiány van? Vagy azért, mert mesterségesen to­vagörgetünk irreális termelési költségeket? Vagy esetleg azért, mert fenntartottunk egy ma már nem indokolt fo­gyasztási preferenciát? (Pél­dául a tömegközlekedésben.) Az természetesen helyes, hogy igyekszünk felszámolni a dotációkat, de tudni kell, hogy bizonyos alapvető ter­mékek a világ minden orszá­gában kapnak valamilyen mértékű dotációt. Ha azon­ban az áremelésekkel indo­kolatlan költségeket hárítunk tovább, annak az hatása, hogy a kihasználatlan kapacitások megszaporodnak, a kereslet­kínálat viszonyai és az árak még inkább eltorzulnak. Jól látható ez a vendéglátóipar­ban. A magyar hálózat — a gyorsbüfékre és a kisvendég­lőkre gondolok — szűkebb, mint kellene, a jelenlegi ár­szint mellett azonban ez a kapacitás is kihasználatlan. ... A kormánynak önmér­sékletet kellene tanúsítania az áremeléseknél, s akkor léphetne fel a szakszervezet egy szolid béremelési igény­nyel. Nagyon óvatosan kell kezelni ezeket a kérdéseket, mert mindkét oldal törekvése egy irányba, a felgyorsuló infláció felé visz. Ha pedig az inflációt nem tudjuk meg­fékezni és jelentősen vissza­szorítani, akkor itt nem lesz semmiféle kibontakozás, és komoly társadalmi feszültsé­crolrncilr np>'7iirtlr Bezárták a körtöltést Visegráönál

Next

/
Oldalképek
Tartalom