Kelet-Magyarország, 1988. november (45. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-01 / 261. szám

1988. november 1. Kelet-Magyarország T Egy kiállítás margójára Kistermelők bemutatkozása NankáOibi idared, gloster és redspur fajták vannak előnyben, ezek jobban tárolhatók, szál­líthatók, kevésbé érzékenyek, külsőleg mutatósabbak. — A szőlőoltványokból is hasonló a választék, mint a facsemetékből. A csemege- szőlők közül a sláger a zala- gyöngye, a saszla, a szőlős­kertek királynője, a pölöskei muskotály. A borszőlők kö­zül fehér és vörös fajtájúa- kat kínálunk. Az oltványokat ültetés előtt 24 órára állítsuk vízbe, gyökerüket és a vesz- szőjüket vágjuk vissza, és körülbelül 60X60X60 gödör­be ültessük. Óvjuk őket a ki­száradástól. Ültetés után szükséges „felcsirkézni” az oltványt. — A bogyósok közül ma­gas törzsű egres, valamint a fekete- és pirosribiszke kap­ható. A rossz szaporítóanyag miatt gyenge a málnaellátás. Viszont továbbra is lehet kapni a konténeres gyü­mölcsfákat. Földlabdával együtt kínáljuk, ez védi a gyümölcsfa gyökerét és ár­ban nincs nagy különbség a hagyományoshoz képest. (mattié) fi szőlő őszi telepítése Az ősz beköszöntővel gyakran felmerülő beszédtéma a kertba­rátok között, hogy hol érdemes szőlőt telepíteni, hol érdemes s zőlőterm esztéss el f o glalkozni. Köztudott, hogy a szőlő nem tá­maszt a talajjal szemben rend­kívüli igényeket! Azonban a túl nedves, nagyon hideg, szélsősé­ges kémhatású, tehát szikes, sós vagy túlzottan meszes talajokon nem érdemes a termesztését erőltetni. Ismert, hogy immunis talajo­kon, ahol a kvarctartalom leg­alább T5—80 százalék, ott a fi'loxéra (sző lőg y ök ér tetű vagy szőlőlevél-gubacstetű) nem tud megélni. Ilyen helyeken az euró­pai fajtákat ,,saját gyökerükön” telepíthetjük. A nem immunis, azaz kötött talajokba viszont olt­ványszőlőket kell „ültetni”. A lösz, a vályog és a vulkanikus eredetű talajokon, ahol á termő­réteg vastagsága legalább az 50 centimétert eléri, jó minőségű termésre számíthatlak. Mivel a szőlő fényigényes nö­vény, ezért nem csodálkozhatunk azon, hogy jól érzi magát ott, ahol az évi napsütéses órák szá­ma eléri a kétezer-egyszázat. Szőlőnél a nedvkeringés megin­dulásálhoz, a gyökérzónában 7—8 C-fok talajhőmérsékletre v>n szüksége. Körülbelül 1*0—18 C-fok középhőmérsékletnél indul meg a rügyek fafcadása. Ha virágzás idején a 15 C-fok középhőmér­séklet uralkodik, úgy a későb­biekben, jó lesz a kötődés a 16— li7 C-fokos középhőmérséklet a bogyóérés idején, jó minőségű édes mustot, zamatos bort fog biztosítani. Jó kondícióban levő tőkék föld feletti része még mínusz 15 C-fok körüli hőmérsékleti értéken sem károsodik a nyugalmi időszak­ban. Éppen ezért a szőlő a te­lepítéshez a kellően előkészített és megfelelő táperőben lévő ta­lajokat igényli. Helyes, ha tele­pítés során a terület előkészíté­sét a domborzati viszonyokhoz és a talaj „szerkezetének” meg­felelően végezzük el. Terepren­dezés után a talaj forgatása (kb. 60 centiméter mélyen) követke­zik, de ezt érdemes alaptrágyá­zássa'l, azaz száz négyzetméterre vetítve 600—900 kilogramm istál­lótrágya bedolgozásával össze­kötni. A telepítés módját: a sor- és tőtávolság kialakítását a termé­szeti tényezők, s az ültetésre ke­rülő fajták tulajdonságai nagy­mértékben befolyásolják. Házi- kertekben a legváltozatosabb te- nyészterületékre telepítik a sző­lőt. Az Alföldön fejművelésű ül­tetvényekben 80X60 centiméter vagy 100X50 centiméter a sor- és tőtávolság. Bakművelésű ültet­vényeket 100X100 centiméter vagy 120X100 centiméteres té­ny észterületeken lehet nevelni. Az alacsony kordonok 140— 160X100 centiméterre telepíthe­tők. A középmagas kordonmű­velésű szőlő tenyészterülete 240X120 centiméter lehet. Ma már hazánkban is talál­kozhatunk a magas tőkém űvelé- si módokkal, így a kettősfüg­gönnyel (GDC)-vel is. A kettős- függöny, miként nevében is ben­ne van, kétsíkú kordonműve­lés. A növényeknek a sorok irányában egy szintben, két pár­huzamos. egymástól 120 centi­méter távolságra elhelyezkedő kordonkarja van. A kordonka- rok a törzsön a talaj felszínétől 180 centiméter magasan helyez­kednek el. A kordonkarokon — a fajta igényeitől függően — rö­vid- vagy hosszúcsapos metszést lehet végezni. A fürtök jó termé­kenyülése, a termés és rügyek kellő beérése, valamint a nö­vényvédelem hatékonyságának növelése érdekében a sor- és tőtávolságokat 400—500X120—180 centiméterre érdemes kiképezni, megfelelő támberendezés *biztosí- tásával. Nagyon fontos a „tőkehelyek” precíz kijelölése. Ennek módjai: előbb a tábla két végén kijelöl­jük a sortávolságokat, s ezután a két pont között mérőszalagot vagy acélhuzalt feszítünk ki. amelyen a tőtávolságokat már bejelöltük. A jelölésekhez jelző­pálcikákat kell leszúrni. A te­rület beosztását követi az ülte­tés, amely figyelmes és gondos munkát igényel. (széles) Kertbarátok megyei vetélkedője Megyei intézmények idén is megrendezik a kertba­rátklubok vetélkedőjét. Ezzel szeretnék elősegíte­ni a gazdasági célok meg­valósítását, a házikerti termelés korszerűsíté­sét, a kertbarátok általá­nos, szakmai és kulturális ismeretének bővítését. A vetélkedőre belpoliti­kai, gyümölcstermesztési, növényvédelmi, zöldség­termesztési, természet- védelmi ismeretekből kell felkészülni. Belpolitikánál 1988 eseményei lesznek a témák, gyümölcstermesz­tésből telepítéstől a met­szésig és faápolásig min­denről kérdeznek. Nö­vényvédelemnél főként a technológiai ismeretekre helyezik a hangsúlyt. Hasznos, ha a vetélkedő­re nevezők zöldségter­mesztésnél tisztában lesz­nek a vetés, ültetés, sza­porítás, növényápolás, be­takarítás és tárolás szak- szerűségével. A kertbarátklubok a megyei vetélkedőt meg­előzően helyi erőfelmé­rést rendeznek. Ennek ideje november 15—de­cember 10. A helyi vetél­kedőkön választják ki azt a jól felkészült 5 fős csa­patot, amely a megyei döntőn versenyezhet. A megyei döntőt Nyíregy­házán, a Váci Mihály Me­gyei és Városi Művelődé­si Központban december 17-én, délelőtt 9 órától tartják. A kertbarátklu­bok a megyei vetélkedőre november 20-ig küldhetik be nevezésüket a műve­lődési központba. Cím: Nyíregyháza, Szabadság tér 9. 4400. A vetélkedőn részt ve­vő csapatokat hat kate­góriában, az elért pont­számúk alapján díjazzák. Az első helyezettek díja tízezer forint. Szigorítása a vetélkedőnek, hogy fel­sőfokú végzettségű ker­tész, biológus nem lehet csapattag, viszont a klub­társak felkészítésében hasznosan közreműköd­hetnek. Bőséges sárgarépatermés Kedvezett az idei év a zöldségtermelőknek. Surá- nyi Viktor fehérgyarmati kisiparos a városi tanácstól bérelt kétszáznegyven négy­szögölön sárgarépát ter­mesztett. Már megkezdték a betakarítást, a termés nagy, a minőség kifogástalan. A sárgarépa nagy részét a gaz­da a helyi áfész-szakboltban értékesíti. (Molnár Károly felvétele) Málna kivételével jó ellátói Kiskertekbe konténerrel Egy hete kezdték meg a facsemeték árusítását a nyír­egyházi főiskolai tangazda­ság központi fiaárudájában, illetve a vidéki ler alkataik­ban : Nyírbátorban, Kisvár- dóm, Mátészalkán, Bahk árny­ban, Nagyecseden, Vásáros- naiményban és Űjfehértón. A kiskertékben leghamarabb a cseresznye, a meggy, a kaj­szibarack és a szilva ültetése 'kezdődött meg, már a múlt héften, amit folyamatosan kö­vetnek az őszibarack, az al­ma, a körte, legvégül a sző- lőoltvámyok. A k i Sk ertt ula j donos oknak az ültetéshez Zborainé Ábra- hám Gabriella, a központi faáruda vezetőhelyettese ad tanácsokat. — Fagymentes időben akár december végéig, de például tavaly egész télen lehetett ültetni a facsemetéket. Ami­kor tartósan mínusz öt fok a hőmérséklet, akkor már nem. Ültetés előtt pár 'órára érdemes vízbe állítani őket, hogy megszívják magukat. A sérült, roncsos gyöikérvége- ket vágjuk vissza, a koronát viszont csak tavasszal metsz- szük meg, mert egy váratlan fagy tönkreteheti a facseme­tét. — Általában 1—1 méter széles és hosszú, valamint 60—70 centiméter mély göd­röt ássunk, a kisfát az oltás helyével egyszintűén ültes­sük el.v Ha ősszel száraz volt az idő, akkor még egyszer be kell locsolni körülötte a föl­det. Ne kupacoljuk fel a föl­det a facsemete köré, viszont 1—2 centimétert hagyjunk a későbbi süllyedésre. — Sokan ősszel megveszik és csak tavasszal ültetik d a facsemetéket. Ilyenkor gon­dolniuk kell a téli vermelés- re. A növényeknek 50—-60 centiméter mély árkot ássa­nak, amelybe egyenként he­lyezzék be a csemetéket. Legtöbbször az őszi- és kaj­szibarackot szokták elver- mekli, amelyek jobban fagy- érzékenyek, viszont ezek a csemeték fogynak a legjob­ban, így sokszor tavaszra már nem marad belőlük. — A facsemeték közül cseresznyéből nagy a válasz­ték, szilvából a Stanley és a sermina fajtákat ajánljuk, amelyéket a konzervipar vesz át. Almából a piacképesebb Egy mezőgazdasági szakkiállí­tás vonzása az, ha ott a látoga­tó valami olyasmit lát, amellyel ritkán vagy soha nem találko­zik az életben. Az alma, a bur­gonya, a sütőtök, a fejes káposz­ta túl mindennapos termék ah­hoz, hogy érdekes legyen. Keli a kuriózum, a különlegesség. Ennek nem volt híján az első nagykállói napok (október 22— 23) alkalmából rendezett termék- bemutató. Mindjárt a sor elején különle­ges sütőtököt láthatott az érdek­lődő. Szoboszlai Pál kistermelő így jellemezte saját keresztezésü termékeit. „Finom, édes és pa­rázs”. Mindazt tudja tehat a Szoboszlai-féle sütőtök, amit a vásárló, a fogyasztó a piacon el­vár. A keresztezéssel „megalko­tott” újdonság mellett természe­tesen ott voltak az ismert bécsi és hazai fajták is, növelve a tárlót egy kanadai fajtával. A termesztő változatos érdeklődé­sére vall, hogy kínai szójababot is bemutatott és nem hiányoztak a közismert zöldségfélék sem. Mészáros János kállósemjéni kistermelő portékái nem az új­donsággal keltettek figyelmet, hanem azzal, hogy a paprika, a burgonya és a sárgarépa mére­tei meghaladták a megszokottat. Ugyanez mondható el Dankó Andrásné bemutatójáról is. En- nivalóan szép és érdekes volt Zentai Lengyel Anna ..téli vita- min” címmel közszemlére bo­csátott kollekciója, ö már nem a natúr gyümölcsöket, zöldségfélé­ket propagálta, hanem azt. amit ezekből készíteni lehet. Lecsó, tölteni való paprika, savanyú­ság kisdinnyéből, vegyesvágott, gyümölcsbefőttek és gyümölcs­ízek. Az üvegbe zárt nyár a bio­energia által nevelt és érlelt, gyümölcs valóban vitamin lesz a téli hónapokban, ha azt gondos Saját keresztezést! sütőtök. kezű és hozzáértő háziasszony elraktározza. Zentai Lengyel An­na konzervált zöldségeiről, gyü­mölcseiről azt is el kell monda- ni, hogy tetszetős üvegekbe tette el azokat, a címkézés egyértel­mű, szép és választékos. Akár igényes áruházban is lehetne árulni, az így „csomagolt” tér- mékeket. A kistermelők nagykállói be­mutatkozásának sok volt a láto­gatója. Ez és más is indokolná, nogy hasonló kiállítások rende- zésének megyeszerte legyenek követői. Hasznos lenne, ha egy- egy település önmaga és lakói­nak biztatására alkalomadtán megmutatná, ki mit tud. ki mi­vel foglalkozik, mi az, ami a kis- termelőket gyarapítja és boldo­gítja. Nem akármilyen méretű burgonya, paprika Kállósemjénböl. Környezetvédő talajjavítás A világ számos országában nagy figyelmet fordítanak a ter­mészetes ásványi anyagok fel- használására. Hazánkban a ku­tatás rég feltárta a rendelkezési­re álló ásványi nyersanyagva- gyónt, ennek ellenére a gyakor­lati alkalmazásuk lassú. A talaj- savanyodás növekvő és a mikro­biológiai tevékenység csökkenő mértéke indokolja a szerves és természetes ásványi anyagok elő­térbe helyezését. Intézetünkben ebből a felismerésből 1978 óta foglalkozunk a Tokaji-hegység­ben fellelhető zeolit és más ás­ványi tartalmú készítmények, melléktermékek és meddők al­kalmazására vonatkozó kísérle­tekkel. A készítmények drágák, ezért a melléktermék és meddőanya­gokra fordítunk nagyobb figyel­met. Az eddigi kísérleti eredmé­nyek igazolják, hogy a bor* nit ipari feldolgozásakor kel., r- ró bentonitos meddő a homoktala­jok víz-tápanyaggazdálkodását, beleértve a mikroelem-ellátottsá­got is, javítja és jelentősen csökkenti a defláció okozta ká­rokat. A következő években ez az anyag a homokterületek ja­vításában számításba vehető, az esetben ha legalább 10 tonna/ha, vagy e feletti mennyiség kerül kijuttatásra. Kiszórása eredmé­nyesen szerves trágyákkal együtt pldható meg. önállóan kijuttat- tii a rendkívüli nedvszívó képes­ség miatt csak száraz állapotban és időben lehet. A riolittufa-őrlemény felhas nálható drénárkok szürőzésére, továbbá minden talajtípuson a szántóföldi növény, zöldség, gyümölcs, szőlő, erdő ültetvé­nyekre. Alkalmazható a palánta­nevelésnél, a hajtatásnál, a kon­ténerek talajában, alomban, szerves és hígtrágyákban, szenny­víziszapban adalékként, illetve dúsítóanyagként. Az anyag ked­vező tulajdonsága miatt a talaj felszínére önállóan is kijuttat­ható, bemunkálási mélysége a termesztett növények igénye szerint történik. A telepítéseknél ültetőgödör­ben alkalmazva a kitermelt föld, a szerves trágyák szennyvízisza­pok és hígtrágyák mennyiségé­nek 20—30 százalékát indokolt hozzáadni. A riolittufa-őrlemény javítja a talaj, víz, levegő, hő. tápanyag-gazdálkodását, fizikai szerkezetét és mikrobiológiai te­vékenységét. Az anyag a makroelemek kö­zül káliumban gazdag és tar_al- mazza az összes esszenciális mikroelemeket. Növeli a nö­vény aszály- és fagytűrő képes­ségét, javítja az egyedfejlődést és a termés minőségét. Felhaszná­lási területe az agyag,és riolit ásványoknak évről évre szélese­dik, erre lehetőséget nyújt az olcsó termelési ár és a mintegy 60—80 évre elegendő ásványi anyagkészlet. Dr. Köhler Mihály DATE főmunkatárs „Téli vitamin»* kollekció. Szép a kínálat

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom