Kelet-Magyarország, 1988. november (45. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-05 / 265. szám
Irta: Kótai Géza, az MSZMP KB osztályvezetője A nagy október felejthetetlen napjaira emlékezünk. Mint ünnepkor szokás, újragondoljuk az elmúlt évtizedek tapasztalatait, az eredményeket és a hibákat is. Elmélkedünk, s egyben a jövőbe tekintünk. Kutatjuk, mi az, amit még nem tártunk fel vagy nem mondtunk el múltunk e szakaszáról — talán azért, mert magunk sem értettük minden összetevőjét. Döbbenten látjuk: annyi lényeges vonásról még alig beszéltünk, s az igazságok is részben cáfolhatatlanok. A politika persze sok tekintetben ma sem más, mint eddig: hajlamos arra, hogy a múlthoz önigazolásért forduljon. Csakhogy e több, mint hét évtized lükre ma egyre kényszerítőbb erővel vonzza tekintetünket, s belenézve nem csak a múltunk néha alaktalan vonásai tűnnek szemünkbe, hanem az is, hogy hol torzított eddig ez a tükör. De éppen ezek a felismerések adhatnak esélyt a továbblépésre. Múltunkhoz való viszonyunk ma nem lehet önigazolás kérdése: előrehaladásunk, jövőnk múlik rajta. Ha nem látjuk tisztán értékeinket, amelyekre építhetünk, s mulasztásainkat, amelyeket pótolnunk kell, újra látszaterővé torzulhat a gyengeség, vakhitté az öntudat, ellehetetlenül a mozdító erő. Október legfontosabb tanulságainak elemzését a szocializmus mai helyzetéből kiindulva kell elvégezni. Szembe kell néznünk létünk alapkérdéseivel: hol tartunk ma, hét évtized után? Milyen az a társadalom, amelyet szocializmusnak hívunk? Nevezhetjük-e joggal annak? Vajon képes-e megújulni, van-e biztosíték a továbblépésre, s milyen erő viheti előre? Hogyan lehetünk ma méltóak október eszméihez, miképpen valósíthatjuk meg a máig beváltatlan ígéreteket? Ezek nem csupán és nem is elsősorban a kétkedés, sokkal inkább az útkeresés kérdései. Mi kényszerít bennünket arra, hogy feltegyük őket, s szembenézzünk velük? Mindenekelőtt világrendszerünk állapota, mély gazdasági, politikai és erkölcsi válságtünetei. Teljesítményünk stagnál vagy csökken, erőforrásaink beszűkültek, tartalékaink lényegében kimerültek. Adósságaink és kamatterheink nyomasztóak. A gazdaság működésében egyre több a bénító zavar. A helyzet paradoxona, hogy azokban az országokban is rosszabbodtak a körülmények, ahol már felismerték az átalakítás szükségességét és megkezdték a szocializmus reformját. Jugoszláviában harminc, Magyarországon húsz, Kínában tíz, a Szovjetunióban pedig három évvel ezelőtt megindult a folyamat, amely azonban nem csökkentette a feszültségeket. Sőt újak, más természetűek keletkeztek. Hiába nehéz a helyzet, a megújulás még nem vált a szocializmus fejlődésének egyetlen meghatározó irányává: túl sok a visszahúzó erő. Pedig a legfontosabb közösségi érdek ma annak a felismerése, hogy a világ kihívásaira csak együtt adhatunk megfelelő választ. Helyzetünk sokszorosan jobb, mint 1917-ben Szovjet-Oroszországé volt, amely közvetlenül megszületése után egyedül volt kénytelen szembenézni a létét is fenyegető ellenséges környezettel. Ma senki sem tör az életünkre, mégis szorít bennünket az idő. Szinte az utolsó órában vagyunk. Ha a teljesítőképessége határaihoz érkezett társadalmunk fejlődési kereteit nem sikerül tágítanunk, akkor a világtól való lemaradásunk, értékcsökkenésünk elkerülhetetlen. Nem a szándék, hanem az eredmény híján találtatunk könnyűnek. Üjból meg kell határoznunk a szocializmushoz vezető utat. az átmeneti időszak legfontosabb jellemzőit. Bátran élhetünk Lenin és október sokáig figyelmen kívül hagyott tanításaival és gyakorlatával. A fő mozgatóerő e folyamatban továbbra is a párt, amely azonban egyedül a nyíltság és a demokrácia körülményei között képes úgy működni, hogy eleget tegyen e feladatának. Látnunk kell, hogy a szocializmusra való történelmi áttérés nem csupán elhatározás és néhány rövid évtized kérdése. Csak évszázadokban gondolkodhatunk, ismét talpára kell állítanunk a társadalmi formációváltás marxi elméletét. Világossá vált — éppen a magyar tapasztalatok alapján —, hogy a gazdasági reformokat politikai reformokkal kell összekapcsolni, s ezek célja csakis az állampolgári ön- szerveződésre építő szocialista jogállam lehet, jól kiépült, az alkotmány szerint működő demokratikus intézmény- rendszerrel. Az átmenet időszakának árutermelő gazdasága olyan piacgazdaság, ahol nem akkor jut érvényre a piac szabályozó szerepe, amikor a központi irányítás hatástalan, hanem megfordítva: az állam csak akkor avatkozik be a gazdaságba, amikor a piac erői nem bizonyulnak elégségesnek. Teljes minőségi megújulásra van szükség. Biztosak vagyunk abban, hogy a zsákutcába torkolló kényszerpálya senki számára sem eleve elrendeltetett. Csöppet sem erőszakolt az évforduló adta párhuzam: miként az oroszországi események 1917-ben történelmi határkőnek bizonyultak, a mai szovjetunióbeli fejlődés kezdete is az a szocializmus egésze számára. Az átalakítás forradalma október forradalmának folytatása. Ezért szeretnénk, ha a peresztrojka politikája minél előbb visszafordíthatatlanná válna, s ezért is támogatjuk az átépítés erőit. Sikereket kívánunk a Szovjetunió népeinek, nemzeteinek: előrehaladásuk a mi érdekeinket is szolgálja. Biztos, tágas háttér számunkra a Szovjetunió új külpolitikája, mely — összhangban az 1917-es békedekrétum szövegével — összemberi szempontokra épít, az értelemre irányul, a nyitottságával, kezdeményezéseivel, tevékenységével mindinkább eloszlatja az indokolatlan gyanakvást. Leépíti a megkövesedett, hamis ellenségképeket. E politika a nukleáris korszak végzetes veszélyei által megkövetelt nagyhatalmi felelősség megnyilvánulása, amely az eddigi mindenoldalú szembenállásból a kiutat a világméretű, tartós együttműködés kialakításában látja. A kooperatív világrend csakis a kölcsönös előnyök alapján, ideológiamentes államközi viszonyok mellett jöhet létre. Az enyhültebb környezet Magyarországnak is jóval nagyobb nemzetközi lehetőségeket biztosít: a szovjetunióbeli átalakítás folytatódása nekünk ezért is alapvető nemzeti érdekünk. A nagy október évfordulóján van honnan bizakodást merítenünk. Bár a kihívások, teendőink sok tekintetben bonyolultabbak a korábbiaknál, tapasztalataink is gazdagabbak, és van erőnk a kibontakozáshoz. Ehhez a cselekvő megújulás útját kell járnunk. XLV. évfolyam, 265. szám ÁRA: 2,20 FORINT 1988. november 5., szombat Veteránok találkozója A Szocialista Hazáért Érdemrend kitüntetettjeinek, a munkásmozgalom veteránjainak rendezett ünnnepi találkozót az októberi forradalom évfordulója alkalmából pénteken a nyíregyházi városi pártbizottság. E találkozó keretében nyújtotta át Ko- . csík Andrásáénak ötvenéves párttagsága elismeréseként a Szamuely-emlékplaikettet Szemerszki Miklós, a városi pártbizottság első titkára. A karnagy napireadjéi Korszerűbb rehabilitáció A Minisztertanács pénteki ülésén támogatáscsök'kentési programot tárgyalt meg, s úgy határozott, hogy arról az Országgyűlés számára írásos tájékoztatást ad a novemberi ülésszakon. Ügy döntött, hogy '.kezdeményezi a félszámolási és az állami szanálási eljá^. rásról szóló törvényerejű rendelet módosítását. Kezdeményezi továbbá az illetékről szóló jogszabály korszerűsítését. A kormány előterjesztést fogadott el a szabványosításról és a minőségügyről, s tájékoztatást hallgatott meg a foglalkozást rehabilitáció, korszerűsítéséről. A Minisztertanács jóváhagyólag tudomásul vette a XXIV. nyári olimpiai játékokon részt vett magyar küldöttség szerepléséről készített előterjesztést, s elismerését fejezte ki az érintettekneik a sikeres szereplésért. A Mmiszitertanács végül felmentésekről és kinevezésekről határozott. Nyíregyházi pártbizottság Várják a javaslatot A pántértekezlet előtti utolsó ülését tartotta november 3-án az MSZMP Nyíregyházi Városi Bizottsága. A testület megvitatta az állásfoglalás-tervezetet és a rövid távú programjavaslatot, amelyéket a küldöttek elé tár. Egyben megerősítette: a pártértekezlet napjáig, november 19-óig várja a nyíregyházi és a vonzáskörzetben élő párttagok, párton- kívüliefk véleményét a már közzétett vi'tatételdkről. Végezetül Csisztu Lászlót — akit a megyei pártbizottság fegyelmi referensének neveztek ki — munkája elismerésével felmentette funkciójából, s egyetértett azzal, 'hogy dr. Oláh Jánost, a párt- bizottság munkatársát a KI- SZÖV titkárává választották. Sokoldalú tárgyalások sorozata Bécsben Aisztria —Magyarország: példás tgyiittmühidés Grósz Károly ausztriai látogatásának második napja azzal a sajtóértekezlettel kezdődött, amelyet a pártfőtit- kár-miniszterelnök vendéglátójával, Franz Vranitzky osztrák kancellárral együtt pénteken kora délelőtt tartott Bécsben, a kancellári hivatal épületében. A déli órákban Grósz Károly kíséretének tagjaival együtt látogatást tett Kurt Waldheim köztársasági elnöknél, majd délután az osztrák parlament épületében találkozott Leopold Gratz-cal, a Nemzeti Tanács első elnökével és a négy parMár a jövőnek is épült az az intézmény, amelynek ünnepélyes átadására Fehérgyarmaton pénteken délelőtt 11 órakor került sor. A megyei tanács beruházásában megépített ipari szakmunkásképző intézetet Bánóczi Gyula, a megyei tanács elnöke adta át. A létesítmény 131 millióba került, ebből 12 milliót a gyarmati tanács fizetett. Nyolc tanterem, 60 fős műhelyterem. 48X47 méteres tornaterem, valamint 600 adag étel főzésére alkalmas konyha, és tetszetős étterem található benne. A legkorszerűbb igényeket is kielégítő új iskolában kilenc szakmában folyik az oktatás, melyek között — a terület ipari gazdasági igényeihez igazodva elsősorban a vasas- és Kurt Waldheim, az Osztrák Köztársaság elnöke üdvözli Grósz Károlyt. lamenti frakció vezető képviselőivel. A parlamenti találkozót követően — szűk körben zárómegbeszélést folytatott Grósz Károly és Franz Vranitzky. Ezen értékelték a találkozó tapasztalatait. A magyar kormányfő magyarországi látó- gatásra hívta meg az ©sztrák Köztársaság szövetségi kancellárját, aki a meghívást köszönettel elfogadta. A pártfőtitkár-miniszterel- nök ma érkezik haza. könnyűipari szakmák a legkedveltebbek. A most átadott intézményben rövid időn belül új szakmák oktatását is vállalják. Szovjet építészek tárgyaltak a héten a megye építőipari vállalatainak vezetőivel. Leonyid Muljar, az Ukrán Lakásépítési Igazgatóság vezetője és Leonyid GoncsaHatárőrelismerés Tarpának Kiváló határőr címmel tüntették ki Tarpa határőr- községet november 4-én. Heizer György ezredes, kerület- parancsnak hangsúlyozta: a magyar—szovjet államhatár e szakaszán a határőrség és a lakosság között szoros az együttműködés. A hátrőrség hosszú évek óta tevékenyen részt vállal a fiatalok hazafias és honvédelmi nevelésében. Kiemelkedő honvédelmi nevelőmunkája elismeréseiként Kiváló Társadalmi Munkáért kitüntetést kapott Kovács Béla, Szűcs Miklós és Nagy Zsigmond. Megyei küldöttség Kárpátalján Ukrajna Kommunista Pártja Kárpátontúli Területi Bizottsága meghívására háromtagú delegáció utazott pénteken megyénkből Ungvárra. A küldöttség — melynek vezetője Ekler György, a megyei pártbizottság titkára, tagjai: Veres János, a nyírbátori városi pártbizottság első titkára és Juhász Ferenc, a megyei KISZ-Bizottság első titkára — részt vesznek az Októberi forradalom évfordulója tiszteletére rendezett ungvári ünnepségeken, majd mumikálátogatás keretében felkeresik a szojvai és ilosvai járásokat. Új iskola Fehérgyarmaton Határ menti együttműködés Mátészalkán a SZAÉV kivitelezésében épül a posta műszaki létesítménye. (Elek Emil felvétele) rov, a monolit szerkezetű lakásépítések vezetője megbeszéléseket folytatott a Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalat, az Épszer és a Fémmunkás nyíregyházi gyárának igazgatóival. Látogatásuk elején a Nyírtervnél a megyeszékhely lakásépítési terveivel ismerkedtek. Mind Ukrajna, mind Szabolcs-Szatmár megye részéről az árucsere-kapcsolatokat szorgalmazták. A Fémmunkás az alagútzsalus építési technikáért lemeztekercseket és zártszelvényeket kapna. Az Épszer alagútzsalus öntött házakat és műanyag ablakokat szállítana keleti szomszédainknak, cserébe márvány burkolóanyagot kérnek. A SZÁÉV-vel elsősorban komplett létesítmények építéséről tárgyaltak. A küldöttség megtekintette a Korányi Frigyes és a Gádor Béla utcán folyó építkezéseket illetve az elkészült házakat. A magyar partnerek novemberben utaznak Ukrajnába, ahol a jövő évi szerződésekről tárgyalnak. Műanyag ablakért márvány burkoló#
