Kelet-Magyarország, 1988. november (45. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-01 / 261. szám

4 Kelet-Magyarország 1988. november 1. Grísz Károly a Videotonban Jobb, hatékonyabb munkára van szükség A főtitkár-miniszterelnök délelőtt érkezett Székesfehér­várra, ahol a Videoton köz­pontjában tájékoztatást hall­gatott meg az évi 20 milliárd forint termelési értéket elő­állító, 20 ezer dolgozót foglal­koztató Videoton eredmé­nyeiről, munkájáról, gond­jairól. A Videoton 1990-ig, öt év alatt mintegy 12 milliárd fo­rintot (költött, illetve költ mű­szaki-technológiai fejlesztés­re. Ebből az összegből újítot­ta meg a francia Thomson vállalattal együttműködve színestelevízdó-gyártását. A gyárlátogatást követően történt meg az új színeste- levízió-gyártó technológiai sor felavatása, illetve üzem­be helyezése. Az NR 001 Vi­deoton Thomson feliratot vi­selő nemzeti színű szalagot Grósz Károly vágta el, majd megnyomta az automata be­rendezés indítógombját. A televíziógyártás megújí­tását szolgáló technológiát a francia Thomson-cég egyik NSZK-beli gyárától vásárol­ta a Videoton. A készüléke­ket a Thomson és a Video­ton szakemberei közösen fej­lesztették ki. A korszerű bel­ső felépítésű és szemre is tetszetős, formatervezett ká- vájú készülékekből az idén 20 ezer kerül a hazai üzle­tekbe. A nagyvállalat sportcsarno­kában jubileumi ünnepségét tartottak, amelyen Grósz Ká­roly rövid beszédet mondott. Hangsúlyozta, hogy a Video­ton a mai nehéz és bonyo­lult gazdasági helyzetben is a magyar népgazdaság egyik büszkesége. Különösen elis­merésre méltó — példa ér­tékű — az a módszer, aho­gyan a vezetői a 80-as évek­ben jelentkező gondok okát nem elsősorban a külső kö­rülményekben, hanem saját alkalmazkodóképességük nem megfelelő voltában keresték. Ezt követően a szükséges kö­vetkeztetéseik levonása után — kialakították saját kibon­takozási programjukat. E székesfehérvári példa is azt mutatja — hangoztatta Grósz Károly —, hogy a jövő érde­kében jó programokra, s fő­képp jobb, hatékonyabb Grósz Károly és kísérete a Videoton televízió gyáregy­ségében a Thomson gyártó­sornál. munkára van szükség. A to­vábbiakban arról szólt, hogy a jövő követelménye, az elő­rehaladás záloga csakis a na­gyobb tudás, a fegyelmezett munka és nem utolsósorban az önbizalom lehet. Hinni kell abban, hogy túljutunk a nehézségeken. A kormány négy évet kér arra, hogy a megtorpant fejlődés ismét meginduljon, hogy gondjaink csökkenjenek. Ebben a fo­lyamatban most, leginkább az időnek vagyunk szűkében, s ezt az időt úgy kell kihasz­nálnunk, hogy az egymással szembeni követelmények megfelelő türelemmel is pá­rosuljanak. Az országban ma divat a számonkérés, s nem egyszer olyan számlákat is ki ■akarnák velünk egyenlíttetni, amelyekkel nem vagyunk adósok. Hozzátette: a ki­egyenlítésre váró számlákat rendezi majd a vezetés. Végezetül Grósz Károly arról szólt, hogy a pártnak és a kormánynak van prog­ramja a kibontakozásra, a megújulásra, ez azojiban ál­dozatvállalással is jár. De áldozatvállalás nélkül új még soha sehol nem született — hangoztatta Grósz Károly. Á SZOT elnökségének ülése (Folytatás az 1. oldalról) A SZOT-elnökség megvi­tatta a jövő évi népgazdasá­gi tervjavaslatban foglaltak várható hatásait a dolgozók életszínvonalára. Megállapí­totta, hogy változatlanul je­lentős eltérés van a kor­mányzati elképzelések és a szakszervezetek igényei kö­zött a terv egyes, a dolgozókat közvetlenül érintő kérdései­ben. Sajnálattal látta, hogy a korábban elhangzott szak- szervezeti javaslatok ellenére a terv a bruttó hazai ter­mék (a GDP) stagnálásával számol. A szakszervezetek véleménye szerint a hazai pi­ac szerepének erősítése le­hetne a gazdasági növekedés egyik forrása. A gazdaság jövedelemtermelő képességét azokon a területeken lehetne növelni, ahol jelentősebb im­port és költségvetési támo­gatás nélkül elégíthetők ki a belföldi igények. Mivel a szakszervezetek lehetőséget látnak a gazdasági növeke­désre, nem tudják elfogadni a reálbérek általuk ismert tervezett csökkentését sem. Az elnökség nem ért egyet a ma tervezett árszínvonal­emelkedéssel, s különösen annak összetételével sem. A tervezett árváltozások ugyan­is olyan terheket jelentené­nek a dolgozókra, amelyek a szakszervezetek álláspontja szerint — változatlan gazda­sági és szociálpolitikai kö­rülmények között — jövőre nem vállalhatók. A feltétele­zett és tervezett áremelkedé­sekkel szemben a szakszer­vezetek a maguk részéről a tervben szereplőnél jelentő­sebb és a terheket jobban mérséklő szociálpolitikai kompenzálást támogatnak. Szükségesnek tartják az alapvető fogyasztási cikkek központi áremelésének teljes körű kompenzációját. Ezzel kapcsolatban a vitá­ban több szakma képviselője is elmondta, hogy a tagság teherviselő képessége határá­hoz érkezett, a reálbér csökkenésének megállítását igényli. Arra is rámutattak, hogy a lakosság terhei az idén várhatóan az eredetileg tervezettnél jobban nőnek, s ez nem folytatható tovább. Szükségesnek tartják az idei gazdasági folyamatok korrekt elemzését. Többen jelezték a tagság fokozódó bizalmatlan­ságát, mert eddig nem igazo­lódtak a gazdaságirányítás ez évi elképzelései, a gazdaság­ban nem tapasztalható lé­nyeges elmozdulás. Nyma flndrejeva-interjú a Vjesnikben Nyina Andrejeva szovjet egyetemi oktató — akinek a Szovjetszkaja Rosszija című szovjet lapban márciusban megjelent olvasói levelét a konzervativizmus manifesztu- mának minősítette a Pravda — interjút adott a Vjesnik című jugoszláv napilapnak. A zágrábi lap vasárnapi szá­mában publikált interjúban Felszámolják a gdanski Lenin hajógyárat Az év végéig felszámolják a gdanski Lenin hajógyárat, amely az utóbbi éveikben sóikkal kevésbé hajóiról, mint inlkább arról volt híres, hogy a legkülönfélébb gazdasági és politikai sztrájkok tűzfész­keként működött, az egyko­ri „Szolidaritás” elnöke, Lech Walesa munkahelye volt. A gyár felszámolásáról ho­zott döntés azonban nem po­litikai, hanem kizárólag gaz­dasági alapú elhatározás volt, amely senkit sem lepett meg igazán, főleg azokat nem, lakilk hittek Rakow.slki új kor­mányának, energikus ipari miniszterének Wilczefcnek: „Az eddigi tervek és progra­mok helyett valóban be fog­juk zárni a veszteséges üze­meket”. A megszűnő gdanski Lenin hajógyár gépeinek, beren­dezéseinek és munkásainak egy része a tenger mellékén működő három máisik hajó­gyárhoz kerül. Az üzem épü­leteit, egyes berendezéseit, gépeit megpróbálják más termelő tevékenységre adap­tálni. is Andrejeva azok vélemé­nyét fejezte ki, akik szerint a reformok valamiféle kis­polgári hanyatlásba vezetnék a Szovjetuniót. Andrejeva szerint sincs más választás, mint a pe­resztrojka, és nem lehet visszatérni a pangáshoz. A kérdés azonban az, hogy merre haladjon a peresztroj­ka: a szocialista alapelvek tökéletesítése vagy „a kispol­gári elkorcsosulás és a ha­nyatlás” «felé. Andrejeva úgy véli, hogy a sztálinizmus és a neosztálinizmus fogalmakat a kommunizmus ellenségei ta­lálták ki, akik be akarják sá- rozni a Szovjetuniót és álta­lában a szocializmust. Andrejeva felfedte, hogy írt már egy második nyílt levelet is, el is küldte több szerkesztőségbe, de még nem jelent meg sehol. Ebben a második levélben azt fogal­mazta meg, hogy az SZKP idei országos pártértekezle­tén, amely gyökeres politikai reformokat indított el, kiszo­rultak a dokumentumokból a kommunista célkitűzések. Második levelében Andreje­Operapremier a piramisok tövében Operarajongók számára igazi ínyencségnek számító premierre került sor szom­baton Mexikóban: a híres teotihuacani piramisok nyúj­totta természetes díszletek között elsőként adták elő az „Azték dalok" című művet, méghozzá a kihalófélben lé­vő ősi mexikói nahuatl nyel­ven. A főszerepet Placido Domingo énekelte, ugyan­csak nahuatlul. Az „Azték dalok” Neza- hualcoyotl, a nahuatl törzs XV. századi vezérének költe­ményein alapul. A náhuatlok nyelvét ma már csak néhány ezren beszélik Mexikóban. bár még költők is akadnak, akik ezen a nyelven írják, verseiket. (A nahuatl nyelv adta egyébként a világnak a „csokoládé” szót.) argentin Lalo Schifrin vezé­nyelte obszidiánból — a Mexikó őslakosai által fara­gott tárgyak készítésére hasz­nált vulkáni kőzetből — ké­szült pálcával, a Hold-pira­mis előterében. A szerző azt mondta, hogy azért írta a művet nahuatl nyelven, mert azt különösen lágynak, ze­neinek érzi. Az előadás, amelyen fellé­pett Nyikita Sztorojov szov­jet énekes is, s amelyhez a zenét Mexikóváros énekkara és szimfonikus zenekara szol­gáltatta, része volt az ENSZ által nemrégiben az emberi­ség kulturális örökségének nyilvánított Teotihuacan-pi- ramisok megmentését pénz­gyűjtő kampánynak. A be­mutatónak 10 ezer nézője A Lenin hajógyár, amely 1979-ben 24 hajót, 1987-ben pedig már csak kilencet adott át, az évek folyamán egyre reménytelenebb pénzügyi helyzetbe került, amit tovább •mélyítettek az idei sztrájkok. A most épülő hajókat még befejezik, a többi meglévő megrendelést más hajógyá­raknak adják át. va azt is elpanaszolja, hogy a Szovjetunióban több mint 100 ezer milliomos van. Andrejeva. megengedhetet­lennek találja, hogy a párt tagjai között is vannak mil­liomosok. Azt javasolja, hogy „a párt szennyezésének meg­állítása céljából” vezessenek be jövedelemplafont, amely fölött senki sem lehetne tag­ja az SZKP-nak. Világok háborúja Pánik Portugáliában Egy portugál rádió­adó vasárnap műso­rára tűzte a H. G. Wells „A világok há- t borúja” című regé­nye alapján készült hangjátékot. amely 50 évvel ezelőtt, Or­son Welles rendezé­sében, szerte Ameri­kában pánikot vál­tott ki. A darab az akkorihoz hasonló hatást gyakorolt most Portugáliában is. Fél évszázada Or­-------- ttt„m---------------------*1rf vüli rádióközlemé­nyek stílusában több­ször bemondta azt a hírt, hogftr űrlények­kel együtt meteorit csapódott New York városára. Tömegek adtak hitelt ennek a feldolgozásnak. A portugál verzióban a becsapódás helye­ként Braga szerepelt. Az észak-portugáliai kisváros lakói közül sokan arra a helyre ohnl c* rádió jelentése szerint el­lenséges szándékú marslakók szálltak le. Többen a rend­őrséget és a tűzoltó­kat riasztották, de voltak olyanok is, akik autójukba száll­tak és elmenekültek a városból. Később mintegy 200 fős tömeg gyűlt össze a helyi rádió­adónál, hogy a meg­tévesztő műsor su­gárzása ellen tilta­kozzék. Hetven éve alakult meg a Komszomol — Most nehéz dolgozni a Komszomolban, vissza kell szerezni elveszett tekinté­lyét, igazi értékeket kell te­remtenie, — jelentette ki Dzseman Margvelidze, a Grúz Komszomol központi bizottságának első titkára az APN tudósítójának adott nyilatkozatában. — A 19. országos pártkonferencia A fiatalok új énekesked vence Zsanna Aguzarova. hangsúlyozottan rámuta­tott, hogy minden társadal­mi szervezet munkáját át kell alakítani. Számunkra az a legfontosabb feladat, hogy megtisztítsuk a Kom- szomolt a bürokratikus ki­növésektől, megszüntessük a látszatmunkát. Eljárok a Komszomol-gyűlésekre: elevenebbé váltak, érdeke­sebbé lettek, előfordul, hogy személy szerint engem is bírálnak, meglehetősen éles hangon vetnek fel kér­déseket, amelyekre vála­szolnom kell. Ml örülünk ennek, mert azt mutatja, hogy az ifjú­ság bekapcsolódott a tár­sadalmi megújulás folya­matába. Bizonyítja ezt az is, hogy a különféle ifjúsá­gi mozgalmak aktivizálód­tak. Grúziában megalakult és működik az építészek, az építők és formatervezők, a környezetvédők ifjúsági egyesülete, s ezek a fiata­lok társadalmi, kulturális fejlődésének problémáival foglalkoznak, azok megol­dásán fáradoznak. A köz­társaságban rendkívül nép­szerűvé vált az ifjú kép­zőművészek Piroszmani (Tűzimádók) nevű klubja, ami Tbilisziben alakult meg, vagy a Berikoni klub, az értelmiségi fiatalok köz­pontja, melyben költői es­teket, hangversenyeket, ki­állításokat rendeznek. Ál­talában megélénkült a klubélet. Erősödik az a mozgalom is, amely Grúzia kulturális és történelmi emlékeinek megőrzésére alakult. A fiatalok érdek­lődési körüknek megfelelő egyesületekbe tömörülnek, amelyekben az eddiginél nagyobb lehetőségük van képességük, tehetségük be­mutatására. 1 Néhány Komszomol­szervezetben politikai vita­klubok alakultak. Ilyen például az Iszani cipőipari egyesülés politikai klubja Tbilisziben. Hamarosan egy éve lesz, hogy megkezdte működését. Sokféle téma kerül vitára ebben az üze­mi klubban, kezdve a mi­nőség javításától a hegyi Karabahban zajló esemé­nyekig. Az ilyen klubok munkája egyelőre csak kí­sérlet, ami lassan halad és sokoldalú támogatást igé­nyel. Az egyik legbonyolultabb probléma a fiatalok inter­nacionalista nevelése. A népek barátságáról szóló hangzatos frázisok eltérítet­tek bennünket a valóság­tól. Napjainkban olyan in­ternacionalista nevelés fo­lyik, amely számol a népek növekvő nemzeti öntudatá­val. Ez egy párhuzamos fo­lyamat, a kettő nem mond ellent egymásnak. Grúzia soknemzetiségű ország. Most nem akarok kitérni arra, hogy a népek közötti egyetértésnek hosszú idő óta milyen szép hagyomá­nyai vannak nálunk. Most azon kell gondolkodnunk, hogy milyen új tartalom­mal töltsük meg a tradicio­nális kapcsolatokat, milyen új formákban fejlesszük és erősítsük azokat. Vélemé­nyem szerint itt az a leg­fontosabb, hogy minél több­ször legyünk együtt és ál­A fiatal önkéntesek első­ként vettek részt a cser­nobili katasztrófa következ­ményeinek elhárításában. landóan tartsuk a kapcso­latot a különböző nemzeti­ségű fiatalok képviselőivel. Grúziában évek óta van­nak olyan ifjúsági táborok, amelyekben más köztársa­ságokból jött fiatalok üdül­nek. Ez év nyarán örmény és azerbajdzsán serdülő korúak nyaraltak Tbiliszi­ben, hasonló korú grúz fia­talok szüleinek vendége­ként. A 19. országos pártkonfe­rencián — többek között — elhangzott egy javaslat, amelyet a magam részéről szívből támogatok: az ifjú­ság képviseltesse magát a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsában. A társadalom­nak céltudatos ifjúsági po­litikára van szüksége. Ké­szül az ifjúsági törvény ter­vezete, az országos vitára ez év végén sor kerül. Meggyőződésem, hogy az if­júsági törvény növeli a Komszomol státuszát az ál­lami és társadalmi szerve­zetekkel való kapcsolatai­ban, különösen akkor, ami­kor ki kell állnia az ifjú­ság érdekeinek védelmében. Marina Mamacasvili Afganisztáni veteránok. Eltérő értékelések

Next

/
Oldalképek
Tartalom