Kelet-Magyarország, 1988. november (45. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-29 / 284. szám
4 Kelet-Magyarország 1988. november 29. A L’Humanité új székhaza (Párizsi jelentésünk) Oj székházba költözik a Francia Kommunista Párfr napi- és hetilapja, a L’Humanité és a L’Humanité Dimanche. A Párizs külvárosában, Saint-Denis- ben, a francia királyok sírjait őrző bazilika és a kommunista polgármesteri hivatal szomszédságában épült modern beton-, üvegépületét a világhírű brazil építész, ©scar Niemeyer tervezte. A lap tehát eltávozik a Párizs közepén lévő öreg szerkesztőségből, s a története során először önálló új épületbe költözik. A szerkesztőség épülete közel kétéves munkálatok eredményeként már áll, de a belső munkálatok javában folynak. Azt tervezik, hogy a forradalom 200. évfordulója előtt, 1989 tavaszán adják át rendeltetésének. A napokban azonban egy előzetes — nagyszabású avató zajlott le az épület negyedik emeletén. A párt hetilapjának, a L’Humanité Di- manche-nek 40. évfordulója alkalmából. A szerkesztőség teljesen modern, komputerizálnak minden munkafolyamatot, s változni fognak a lapok formái és tartalmuk. A 40 gyertya elfúvása után a népes közönség belülről is megcsodálhatta a környezetébe modernségével is beleülő igen szép épületet. A francia királyok se gondolták, hogy egykor ilyen szomszédságuk lesz... Párizs, 1988. tél eleje. Kovács István Áz SZKP KB illése Programok hosszú távra Hétfőn Moszkvában megtartotta soros ülését az SZKP Központi Bizottsága. Az ülésen a politikai intézményrendszer reformjával összefüggő intézkedéseket vitatták meg, a téma előadója Mihail Gorbacsov, a KB főtitkára volt. A kérdésről nyitott vitában összesen tizenegyen szólaltak fel, közöttük Vitalij Vorotnyikov, az OSZSZSZK LT Elnökségének elnöke, Vlagyimir Scserbickij, az Ukrán KP KB első titkára, Vaino Válás, az Észt KP KB első titkára, Abdulrahman Vezirov, az Azerbajdzsán KP KB első titkára. A vitát Mihail Gorbacsov foglalta össze, majd a testület határozatot fogadott el a tárgyalt napirendi pontról. A Központi Bizottság ugyancsak hétfői ülésén hallgatta meg Nyikolaj Rizskov előterjesztését a Szovjetunió 2005-ig szóló gazdaság- és társadalomfejlesztési koncepciójáról. A kormány és a SZOT vezetőinek megbeszélése a feszültség Várkonyi Péter Malaysiában Az államközi kapcsolatok fejlődése mind jobb lehetőségeket nyújt a magyar—ma- laysiai gazdasági együttműködés kölcsönösen előnyös bővítésére — tűnt ki Várkonyi Péter külügyminiszter hétfőn kezdődött Kuala Lum- pur-i tárgyalásain. A magyar diplomácia vezetője sűrű munkaprogramot teljesített malaysiai hivatalos látogatásának első napján. Találkozói sorából kiemelkedett Mahathir Mohamad miniszterelnökkel folytatott megbeszélése. A véleménycser tüközte: az elmúlt néhány esztendőben kialakult jó államközi kapcsolatok kedvező alapot nyújtanak az együttműködés dinamikus fejlesztéséhez, ami mindkét félnek szándéka és érdeke. A nézetek hasonlóságáról tanúskodott Várkonyi Péter és Abu Hassan Omar külügyminiszter (képünkön) véleménycseréje is. Bakuban és Kirovabádban változatlan a helyzet, gyakorlatilag éjjel-nappal folytatódnak a gyűlések, annak ellenére, hogy mindkét városban különleges állapot és éjszakai kijárási tilalom van érvényben — közölte az MTI moszkvai tudósítójával az Azerinform hírügynökség illetékese hétfőn délelőtt. A bakui telefonbeszámolóból kiderült az is, hogy a múlt héten a kirovabádi rendbontásokban a három katonán kívül további öt személy — egy örmény asszony és négy azerbajdzsán férfi — vesztette életét. A gyűlések résztvevői továbbra is a karabahi autonómia megvonását, a karabahi ügyekbe való örmény beavatkozás megszüntetését követelik. Kedvező jel ugyanakkor, hogy Azerbajdzsán más területein normalizálódik a helyzet. hogy a fogyasztói árak 12 százalékos növekedése mellett a reálbérek 6 százalékkal csökkennek. Jövő évi központi bérpolitikai intézkedésekre a kormány nevében tárgyalási alapként 2 milliárd forintot javasolt az egészségügy, az oktatás és a közművelődés dolgozói számára. A szociálpolitikai intézkedések között a jövő évre javaslatot tett a családi pótlék és a gyermek- gondozási segély havi 300 forintos növelésére, valamint arra, hogy a nyugdíjakat két részletben, januárban 300, majd májusban további 100 forinttal emeljék". Javasolta továbbá, hogy jövőre a 70 éven felüli nyugdíjasok ellátását emeljék fel 3500 forintra, ha a nyugdíjuk ennél alacsonyabb lenne. Csikós Pál, a SZ©T titkára rámutatott, hogy a jövőre tervezett áremelések olyan alapvető cikkeket és szolgáltatásokat is érintenek, amelyek tekintetében nincs választási lehetőségük a vásárlóknak, ezért a szakszervezetek továbbra is fontosnak tartják az alapvető termékek áremelésének kompenzálását mindenkinél. Nagy Sándor arról beszélt, hogy a szakszervezetek jövőre legalább 4,1 milliárd forintos központi bérintézkedést tartanak szükségesnek, szemben a kormány által ajánlott 2 milliárdossal. Külön is szólt a közszolgáltatásban — egyebek között a vasútnál, a postánál és a közműveknél — dolgozók bérproblémáiról. Megoldásukként szabályozásbeli változtatásokat javasolt. A további vita során az álláspontok némely tekintetben közeledtek egymáshoz. Rövid szünetben a felek egymás között külön is egyeztették a javaslatokat, majd ismét tárgyalóasztalhoz ültek. Megállapodtak abban, hogy jövőre összesen 460 forinttal emelik a nyugdíjakat, ebből január elsejével 360 forinttal, májustól pedig további 100 forinttal. A hetven éven felüliek nyugdíjának alsó határa 3500 forint lesz. Központi bérintézkedésre mintegy 4—4,1 milliárd forintot fordít a kormány 1989-ben, elsősorban az egészségügyben, az oktatásban és a köz- művelődésben dolgozók részére. Ebből az összegből kell azonban megoldani a túlórák, a pótlékok rendezését is. Elfogadták a gyermekgondozási segély és a családi pótlék tervezett havj 300 forintos emelését is. (Folytatás az 1. oldalról) szakszervezeti mozgalom megerősödését, a tagság bizalmának növekedését várja ettől a konferenciától, egy erős partner megteremtését a jövőbeni országos tervek és programok körüli együttműködésben. A szakszervezetek ilyen fajta megerősítése nincs a kormány ellenére — hangoztatta. A vitában felszólalók közül Halmos Csaba államtitkár, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke kifejtette: az előzetes tárgyalások során a Munka Törvénykönyve módosítását illetően számos kérdésben megállapodásra jutottak a szak- szervezetek és a kormány képviselői. Három kérdésben térnek még el az álláspontok, ezek: a kollektív szerződés, a munkabeszüntetési jog szabályozása, valamint a szakszervezeti bizalmiak egyetértési joga. A munkabeszüntetési joggal kapcsolatban az államtitkár rámutatott: törvényi szintű szabályozásra van szükség, mégpedig olyan módon, hogy figyelembe veszik a nemzetközi tapasztalatokat is. A kormány a Munka Törvénykönyvében tartja indokoltnak a szabályozást, a szakszervezetek viszont önálló törvény alkotását igénylik. A kormány a munkabeszüntetési jog kiterjesztésével nem ért egyet, azt javasolja: a politikai sztrájk lehetőségét ne teremtse meg a jogszabály. Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter hozzászólásában hangsúlyozta: a sztrájkjog szabályozásával sokáig nem lehet várni, mert a kormány olyan helyzetbe kerülhet, hogy megfelelő jogi eszközök nélkül kell eljárnia. A kollektív szerződésnek olyan tartalmat kell adni — vélekedett —, hogy a munkavállalónak, s a munkaadónak egyaránt érdeke legyen a megkötése. A szakszervezeti bizalmi joga történelmileg kialakult kategória — mondotta. Ezt követően az 1989. évi népgazdasági terv főbb vitatott kérdéseit tárgyalták meg. Elöljáróban Hoós János, az Országos Tervhivatal elnöke tett javaslatot annak a 200 millió forint szociálpolitikai támogatásnak az elosztására, amelyről a kormány és a SZOT képviselői legutóbbi megbeszélésükön állapodtak meg. Ebből az összegből decemberben egyszeri juttatásként ezer forintot kapnak a gyesen és a gyeden lévők, valamint a 3 ezer forintnál alacsonyabb ellátásban részesülők. A jövő évi tervről szólva Hoós János rámutatott: a vitás kérdésekben a kormány álláspontját meghatározza, hogy jövőre az elosztható források nem bővülnek. Gazdaságpolitikai céljaink teljesítése, a stabilizáció folytatása. a kibontakozás elősegítése érdekében a terhekből a költségvetésnek, a vállalatoknak és a lakosságnak egyaránt részt kell vállalnia. Jövőre a terv azzal számol, Varsó: Stadinger István, az Országgyűlés elnöke is felszólalt a helsinki záróokmányt aláíró országok parlamenti elnökeinek ülésén, a tanácskozás második napján. (MTI te- lefotó) A megbeszélést összegezve Pozsgay Imre rámutatott: annak ellenére, hogy maradtak vitás kérdések, ez a tárgyalás a kompromisszumos megegyezés irányába kimozdulást jelent a holtpontról. Nem sikerült előbbre lépni viszont az új források feltárásában. A megbeszélésen más kérdésekben is megállapodás született. így például abban, hogy a kormány nem ellenzi a 40 órás munkahét bevezetésé t azokon a területeken, ahol az nem igényel többletlétszámot és többletbért; a szabályozás kérdéseiben tárgyalások kezdődnek a szak- szervezetek és a kormány illetékes szervei között. Az idő előrehaladta miatt nem tárgyalták meg a foglalkoztatáspolitikai kérdéseket; e napirend témáiban egyébként is folyamatos a kapcsolat az állami szervek és a szakszervezetek között. Kisvárda: Nem lesz pártértekezlet Kisebb létszámú testületek Kibővített ülést tartott november 28-án a kisvárdai városi pártbizottság. A testület a júliusi ülésén munkacsoportot hozott létre, hogy tájékozódjon a párttagság, valamint gazdasági és tömegszervezetek vezetőinek, véleményéről. Ennek során a megkérdezetteknek csak 7 százaléka javasolta pártértekezlet megtartását. A tegnapi ülésen a hozzászólók azt javasolták, jobban kell koncentrálni a feladatok helyi végrehajtására. Azt is megfogalmazták; várják a megyei lapban a várossal kapcsolatban megjelent cikkek folytatását, hogy a másik fél is hallgattassék meg. A pártbizottság ülésén született döntés értelmében ezentúl 55 helyett 51 fős pártbizottság, a 11 tagú vb helyett pedig 9 fős vb dolgozik a jövőben. Első várostörténészünk A Bessenyei Társasig Lukács Ödönről Szellemi elődeink címmel előadássorozatot rendez a Bessenyei Társaság, amelynek következő programját november 29-én tartják meg Nyíregyházán a megyei könyvtárban. Ezúttal Fekete Károly esperes ismerteti Nyíregyháza első várostörténésze, Lukács Ödön munkásságát. THAIFÖLD DÉLI RÉSZÉN az özönvízszerű esőzések következtében nagy területek kerültek víz alá. Eddig 218 holttestet találtak és 250 ezer ember vált hajléktalanná. Képünkön: csónakból osztják a segélyszállítmányt a rászoru lóknak. (MTI telefotó) Walesa veszélyes kijelentései Mértéket téveszt a „Szolidaritás"? „Kenyértörésre kell vinni a dolgot, a szocialista rendszernek nincs jövője” — mondotta 2000 híve előtt Gdanskban L,ech Walesa, az egykori „Szolidaritás” volt elnöke. A PAP lengyel hírügynökség az 1981-es radomi „Szolidaritás” értekezlet hangvételéhez hasonlítja Walesa mostani kijelentését. Mint ismeretes Radomban Walesa nyílt, erőszakos harcot hirdetett a rendszer ellen és elvetette a megegyezés lehetőségét az ország vezetésével. Ez vezetett a szükségállapot 1981. december 13-i meghirdetéséhez. A PAP jelentése szerint a nagygyűlést szokás szerint Jankowski, a Szent Brigitta templom szélsőséges politikai nézeteiről ismert papjának beszéde vezette be. Jankowski a templomban egybegyűltek előtt így szónokolt: „A szocializmus rothadó doktri- na, amely mára tényleges politikai hullává merevedett”. A hallgatóságot arra biztatta : kövessenek el mindent annak érdekében, hogy „Lengyelország megszabaduljon a vele szomszédos szocialista országoktól való gazdasági függőségtől”. A lengyel hírügynökség jelentése szerint a gyűlés utolsó részén jelen volt Giovanni Spadolini, aki a helsinki záróokmányt aláíró országok parlamenti elnökeinek varsói tanácskozása alkalmából tartózkodik Lengyelországban. Az olasz szenátus elnöke a többszöri felszólítás ellenére sem volt hajlandó beszédet mondani az egybegyűlt tömeg előtt, amely a „szabadságot Lengyelországnak”, Le a kommunizmussal”, „Máglyára a kommunistákkal” jelszavakat skandálta. Baku, Jereván Nem oldódik
