Kelet-Magyarország, 1988. november (45. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-26 / 282. szám

•1988. november 26. Kelet-Magyarország 3 Bővítette szolgáltatását a nyíregyházi Tempó autó­szerviz leányvállalata. A mezőgazdasági főiskolával kötött megállapodás alap­ján a főiskola két jól fel­szerelt tanműhelyét bérbe vették, és a személyautók gyors javítására rendez­kedtek be. A 150 négyzet­méteres műhelyben a kor­szerű műszerekkel pontos elektromos gyújtás-, fo­gyasztásbeállítást és javí­tásokat végezhetnek el. Képünk az Eicon univer­zális motorteszterrel Gu- tyán György és Görög György egy Főtaxit ellen­őriz. (Elek Emil felvétele) Van aki húsz éve vár telefonra fl fejlesztések lassan haladnak „Mi kész nevekkel senkihez nem mentünkvv Kiket javasolnak az új megyei pártbizottsúgba? Beszélgetés a jelölést előkészítő bizottság munkájáról Hírlik: áremelésre készül a posta. A telefon költségei­nek emelésével bizony ala­posan belenyúl majd a tele­fontulajdonosok zsebébe. Igaz, aki évek óta vár ké­szülékre, bizonyára vállalja a megnövekedetit kiadásokat is. Ilyenek pedig sokan van­nak. Ma már arról is szól­nak adatok, mekkora kárt okoz a népgazdaságnak a közismerten súlyos telefon- hiány. Ha lehet, Szabolcsban az átlagosnál is rosszabb a kép. Amíg 100 lakosra or­szágosan kb. 15 telefon jut, addig a megyei átlag ennek alig egyharmada, 5,2, egyedül a megyeszékhelyen közelít az országoshoz. Egyes területeken még a megyei átlagnál is kevesebb a telefon. Közöttük is a Má­tészalkán túli, Fehérgyarmat környéki településen vannak a legrosszabb helyzetben. A postai beruházások között ma a mátészalkai szerepel első helyen. A SZÁÉV kivi­telezésében zajló építkezés közel háromszázmillióba ke­rül, amelynek során nem­csak új műszaki épülettel, hanem kezdetben három-, a végső átadás után pedig öt­ezer új telefonállomással is gyarapszik a település. A költségek jelentős részét a posta, további részeit pedig a tanácsok, illetve a külön­féle gyárak, üzemek adják. Bár a vidék postaközpont­ja Mátészalka lesz, a környe­ző falvak, települések is te­lefonhoz jutnak. A tervek szerint Mátészalka után leg­hamarabb Nagyecsed és vonzáskörzete, valamint Mérkváilaj és Vaja kör­nyéke kapcsolódhat be az or­szágos távhívóhálózatba. Legutolsónak, — előrelátha­tólag 1992-ben — Fehér­gyarmat jut a távhívás le- lehetőségeihez. A végleges megoldást je­lentő központok építése anyagiak miatt nem minde­nütt lehetséges. Ezeken a helyeken úgynevezett kon­ténerközpontokat létesít a posta. Ez történt Csenger- ben, ahol az elmúlt év végén átadott konténerközpont se­Három szövetkezet hely­zetéről hallgatott meg be­számolót csütörtökön az Ipa­ri Szövetkezetek Szabolcs - Szatmár megyei Szövetségé­nek elnöksége. A Nagykállói Építőipari Kisszövetkezet Nyíregyházán és Nagykálló- ban lakásokat épít, ezenkívül felújítási munkálatokat vál­lal. Idén jelentős összegű re­konstrukciós építéseket vé­gez a záhonyi és eperjeskei átrakó pályaudvaron. gítségével ma már a telepü­lésen élők is közvetlenül tár­csázhatják egymást. Igaz, az országos távhívóhálózat­ba csak a mátészalkai köz­pont átadása után kapcso­lódhatnak be, Nyírbátorban 1986 decembere óta műkö­dik konténeres telefonköz­pont. A környéken élők helyzetét javítja majd a je­lenlegi kábelépítés, amely­nek befejezése után Nyír- béltekig valósulhat meg a távhívás lehetősége. További bővítések várha­tók Nagykállóban, ahol je­lenleg is jó ütemben épül az új kábelhálózat, amely közei háromszáz új telefon- állomást is jelent. Baktaló- rántházán, Tiszalökön, Ti- szavasváriban, és Kemecsén még ebben a tervidőszakban befejezik a telefonhálózat bővítését. Szerepel a tervek­ben Ibrány neve is, ahol a kábelek lefektetése befeje­ződött ugyan, a központ épí­tésére azonban még jócskán várni kell. Bár a telefonhelyzet talán Kdsvárdán és környékén a legrosszabb, közeli javulása anyagiak híján mégsem várható. Ugyanezen a góc- területen, Vásárosnamény- ban azonban 1000-és tele­foniközpontnak örülhetnek ,az emberek. Külön figyelmet érde­mel Nyíregyháza telefon­helyzete. Az itt működő te­lefonközpont ugyanis el­avult, bővítése már nem lehetséges. Ezért is vált szükségessé egy teljesen új központ építése. A ma még csak tervekben szereplő, legmodernebbnek számító elektronikus köz­pont 30 ezres végkiépítésű, s már az indulás pillanatá­ban tízezer újabb telefon-elő­fizető bekapcsolását garan­tálja. A statisztika szerint Nyíregyházán jelenleg csak­nem nyolcezren várnak te­lefonra, az igénylések né­melyike lassacskán fel­nőttkorba lépett. A rekordot az a telefonigénylés tartja, | amelynek aláírója húsz esz­tendővel ezelőtt fordult a nyíregyházi postához. Kovács Éva Növelte a belföldi szállí­tásokat a Nagykállói Kallux Cipőipari Szövetkezet, amely az idén Kállósemjénben át­adott egy 120 dolgozót fog­lalkoztató cipőfelsőrész-ké­szítő üzemet. A Kisvárdai Építőipari Kisszövetkezet ipari üzemágának termelé­se növekedett, az építőipari csökkent. A győri és buda­pesti szállítások mellett jövőre fejezik be a szabolcs- veresmarti iskola építését. A szélesedő pártdemokrá­cia jegyében döntötte el két hónapja a megyei pártbizott­ság, hogy 15 tagú bizottságot választ, amely a december 3-i megyei pártértekezlet küldöt­teivel, Szabolcs-Szatmár 30 ezres párttagsága képviselői­vel beszélget előzetesen arról, kiket javasolnak az új párt- bizottság tagjai közé, illetve a testület első titkári és titkári posztjaira. Mint azt lapunk­ban korábban jeleztük, a pártbizottság állásfoglalása szerint a küldöttértekezlet előtt egy héttel közzétesszük a jelölteknek javasoltak név­sorát. Az alábbiakban olva­sóink nevében Diczkó Lászlót, a jelölést előkészítő bizottság vezetőjét kérdezte lapunk fő- szerkesztője. — Párttagságunk, de nyu­godtan mondhatjuk, hogy a széles közvélemény — mint a nyíregyházi példa is mutatja — éberen figyeli az önök munkáját. Ezért is jogos a kérdés: milyen elvek szerint dolgozik az ön által vezetett bizottság’ — Más rendező elve, mint­hogy a demokrácia játéksza­bályait megtartva, a küldöt­tekkel elbeszélgetve alakít­sunk ki egy előzetes elkép­zelést, aminek alapján aján­lást teszünk a megválasztan­dó jelölőbizottságnak — nem volt a munkánknak. Erre szólt a jogosítványunk. Ami­kor a testület e bizottságot megválasztotta, tekintettel volt tagjainak mozgalmi ta­pasztalatára, széles körű is­mereteire, s garanciát látott arra, hogy alkalmas, az új fel­adatoknak megfelelő szemé­lyeket ajánlanak a párt új megyei vezető testületébe. — Figyelembe vették a a nyíregyházi városi pártérte­kezlet tanulságait is? — Ha arra gondol, hogy közülünk valaki is megpró­bálta manipulálni a vélemé­nyeket, akkor a válaszom ha­tározott nem. Már a kezdet kezdetén megegyeztünk ab­ban, hogy minden észrevé­telt, javaslatot úgy tálalunk, ahogyan azokat a küldöttek felvetik. A nyíregyházi ta­pasztalatok csak megerősí­tették e szándékunkat. Azóta már kétszer ültünk össze, hogy még véletlenül se vá­dolhassanak meg minket, mert nem tükrözzük hűen a véleményeket. Egyébként ösz- szesen négyszer üléseztünk. — A személyi kérdésekről váltottak szót a küldöttekkel, vagy másról is? — Személyi kérdés önma­gában aligha létezhet, a sze­mélyek és a politika összefüg­genek. A beszélgetések így visszatükrözték, milyen ma párttagságunk hangulata, mi­lyen kérdések foglalkoztat­ják őket, milyen elképzeléseik vannak gondjaink megoldásá­ra. És ennek kapcsán jött felszínre, hogy a jobb mun­kához milyen személyi vál­toztatást kell eszközölni, ki­ket látnának szívesen a me­gyei pártbizottságban. S mi­vel a pártbizottság úgy dön­tött, hogy a korábbi gyakor­lattól eltérően a.titkárokat is a pártértekezlet választja, ezért a jelenlegi tisztségvise­lők munkájáról is véleményt kértünk. — Valaki azt mondta, a bizottság tagjai eleve úgy kérdeztek, hogy azzal befo­lyásolták a válaszolót: „Ugye megfelelnek a jelenlegiek?" — Elhatározott szándé­kunk, hogy senkit nem befo­lyásolunk a véleményalkotás­ban. Ha most azt mondom, el tudom képzelni, hogy ilyen kérdés is elhangzott valahol, az csak az esetben történhe­tett, ha a megkérdezettnek nem volt véleménye, és akkor sem pontosan így. A bizott­ság tagjai itt egyszerűen ki akarták erőszakolni ; mondja­nak véleményt a jelenlegiek­ről, de arról is, hogy szüksé­ges-e és ha igen, hol szüksé­ges személyi változás és kiket tartanak alkalmasnak az új testületbe. Mi kész nevekkel senkihez nem mentünk. De működnek még a régi refle­xek, itt-ott baj van az önálló ítéletalkotással, van aki bizo­nyosan ki szeretné tapogatni, mit gondol a kérdező, a fel­sőbb szerv. És nem is ismer minden megkérdezett min­denkit. Több küldöttnek épp az okozhatott gondot, hogy most nem valahonnan felül­ről összeállított névsorról kel­lett véleményt mondani, ha­nem tőle vártak javaslatot a pártbizottság tagjaira, titká­raira. — Ezekkel együtt nyugod­tan állíthatja, hogy alaposan és tisztességesen jártak el? — Igen. Hiszen a kapott vélemények döntő többsége is korrekt volt és felelősségtel­jes. Nem titkoljuk, hogy vol­tak szélsőséges megnyilvánu­lások, amelyek figyelmen kí­vül hagyták a realitást és megítélésünk szerint a párt­mozgalom érdekeit is. Tisz­tázni szeretném azonban még- egyszer, hogy a személyekre vonatkozó elképzelést mi csu­pán úgynevezett kapaszkodó­nak szánjuk a pártértekezle­ten megválasztandó jelölő bi­zottság számára, amely az ál­talunk nyilvántartott nevek­től teljes mértékben eltérhet. — Most már rátérhetünk a konkrét nevekre? — A pártbizottság döntése alapján — mint ismeretes — 21 üzemi, intézményi párt­szerv közvetlenül választott megyei pártbizottsági tago­kat. Nyíregyházáról Gubik János MÁV-technológus, Ve­réb Géza, a Taurus pb-titká- ra, Béres Géza, a SZÁÉV igazgatóhelyettese, Pethő András, a KEMÉV igazgatója, Hepp Jánosné, a konzervgyár művezetője, Balogh Árpád, a tanárképző főiskola tanszék- vezető tanára, Gerda György, a Vörös Csillag Tsz főagro- nómusa, Tóth István, a Volán autószerelője, Vágó László, a főiskolai tangazdaság pb- titkára lett így pb-tag. Ugyancsak közvetlenül dele­gálták Kovács Gyulát, a kis­várdai Vulkán és lványi Já­nost, a tuzséri ÉRDÉRT mű­vezetőjét, Baly Jánost, a vá- sárosnaményi tsz erdészeti ágazatvezetőjét, Szabó Lász­lót, a Szamosmenti Állami Tangazdaság pb-titkárát, Szi­lágyi Jánost, a Mátészalkai Krasznamenti Tsz elnökét, Biró Miklóst, a MOM máté­szalkai gyárvezetőjét, Nótin Jánost, a Nyírbátori Fúró­gépgyár párttitkárát, Puskás Attilát, a tiszavasvári Alka­loida osztályvezetőjét, Csik Lászlót, a nagykállói, Mészá­ros Gábort, a nagyecsedi, Var­ga Józsefet, a nábrádi tsz elnökét és Sipos István zá­honyi üzemigazgatót. Közü­lük tizenhatan új tagjai a megyei pártbizottságnak. A beszélgetések időszakában más is történt. A korábbi me­gyei pártbizottság 16 tagja — különböző okokból — írásban vagy szóban kérte bizottsá­gunktól, hogy jelölésétől te­kintsünk el. Mi a kérésnek természetesen helyt adtunk. — Az ö nevüket is meg­tudhatnánk? — Balogh Károlyné Nyír­meggyes, Fenyőfalviné Tor­ma Piroska Nagykálló, For­gács András Mátészalka, Gu- lácsi Sándor Nyíregyháza, Hegymegi István Mátészalka, Istenes Andrásné Űjfehértó, Kapitány Andrásné Mátészal­ka, Köbli Ferencné Nyíregy­háza, Makrai László Nyíregy­háza, Malmos Zoltán Nyír­egyháza, Nagy Lajos Nagy­halász, Nagy Sándor Nyír­egyháza, Palóczi Bajosné Má- riapócs, Popovics Istvánná Nyírbátor, Tar Imre Nyíregy­háza és Tóth János Nyírgyu- laj. Másik 16 korábbi pártbi­zottsági tagot az elbeszélge­tések alapján bizottságunk nem ajánl az új testületbe. Többségük ezt megértéssel fogadta. — A 67 főre tervezett tes­tületbe kiket javasolnak Önök beszélgetések alapján? — A jelölőbizottság fi­gyelmébe ajánlották eddigi tevékenységük alapján a kül­döttek a pártbizottság korábbi tagjai közül Balogh Zoltánná baktalórántházi tanítót, Bá- nóczi Gyulát, a megyei ta­nács elnökét, Bencs Tibor ti- szakerecsenyi tsz-elnököt, Borbély József tiszalöki anyagbeszerzőt, Diczkó László és Ekler György megyei párt­bizottsági titkárt, Erdei Bá­lint papírgyári főmérnököt, Farkas Ferenc MNB-igazga- tót, Gyuricsku Kálmán me­gyei pártbizottsági titkárt, Heizer György határőr ezre­dest, Iklódi László vajai tsz- elnököt, Imri László FE- FAG-osztályvezetőt, Kiss Lajos megyei bírósági elnö­köt, Kopka Jánost, a Kelet- Magyarország főszerkesztő­jét, Kovács Géza szabolcsbá- kai tsz-elnököt, László Béla fehérgyarmati első titkárt, Petruska Sárát, az egészség- ügyi pártbizottság titkárát, Szemerszki Miklós nyíregy­házi városi első titkárt, Tóth- né Kiss Máriát, a nyírbátori cipőgyár személyzeti vezető­jét, Vajda Sándor csengeri húsüzemi főmérnököt, Varga Gyulát, a megyei pártbizott­ság első titkárát, Vincze Já­nosáét, a Tungsram kisvár­dai csoportvezetőjét, Zsig- mondné Csáki Máriát, a Nyír­ség kisszövetkezet varrónő­jét, Alexa Lászlót, az SZMT elnökét, Jókay Lászlót, a Tau­rus főosztályvezetőjét, Liba Lajosnét, a vásárosnaményi VOR raktárosát. Itt meg kell jegyezni: egyes személyeket illetően az előkészítő bizott­ság tagjainak véleménye is megoszlik, s nagyon kemény vitában alakult ki a közös ál­láspont. Mint láthatjuk: kü­lönösen a társadalmi szer­vek, apparátusok függetlení­tett vezetőinek testületi kép­viseletét nem tartja a több­ség indokoltnak. A mérlege­lés ez esetben is a jelölőbi­zottság, a döntés pedig a pártértekezlet joga. — Kiket ajánlottak még az új testület tagjíii, közé? — Nagyon sok javaslat hangzott el, közülük sokan élvezik egy-egy térség kül­dötteinek teljes bizalmát. Íme a nevek: Körösi Miklósné pe- nyigei tanácselnök, Aranyosi László fehérgyarmati. Kovács Sándor- nagyhalászi gyárigaz­gató, Pataki József megyei tanácsi osztályvezető, Molnár Sándor kisvárdai orvos, Szed- lár Sándor tiszaszalkai gyár­vezető, Veres János nyírbá­tori első titkár, Babják Jó­zsef leveleki tsz-művezető, Kisgyőri László nyíregyházi nyugdíjas állatorvos, Juhász Ferenc KISZ megyei első titkár, Almási Sándor me­gyei rendőrfőkapitány, Danes Péter megyei munkásőrpa- rancsnok-helyettes, Kiss Gá­bor, az oktatási igazgatóság igazgatója, Kot Tibor záho­nyi MÁV főpályamester, Ri- ezu Katalin, a Kelet-Szövker osztályvezetője, Varga Imré- né művezető, Szűcs Ilona új­fehértói KISZ-titkár, Szín Zoltán rakamazi ÁFÉSZ-el- adó, Forgács Sándor deme- cseri gépkocsivezető, Ignácz Sándor ibrányi szobafestő, Komári Géza nyírteleki laka­tos, Moravszki Gyula Nyír­egyházi Mezőgép-lakatos, Farkas Gábor tiszavasvári, Molnár István nyírlugosi ta­nár, "Mészáros János kálló- semjéni tsz-elnök, Molnár László TITÁSZ-csoportvezető, Kostyánszki János dohány­gyári mérnök, Holló László társadalombiztosítási igazga­tó, Szilágyi Géza vásárosna­ményi művezető, Lakatos András, a Hazafias Népfront alelnöke. És még sokakat ja­vasoltak, akiket bizottságunk ugyancsak alkalmasnak tart a megyei pb-tagságra. Elsősor­ban a területi elv miatt még­iscsak a fenti neveket ajánl­juk a jelölőbizottságnak, amely természetesen minden elhangzott-névét- -* fó ég- ha csupán ketten-hárman Java­solták is — megkap tőlünk. — Nem tudom elhallgatni, hogy a javasoltak között ke­vés a fiatal és a munkás ... — Ez akkor is így volt, amikor statisztikai szemlélet érvényesült. Most viszont ki­zárólagos szempont volt az alkalmasság. Ez természete­sen nem jelenti, hogy nincs sok értékes fiatal, vagy mun­kás megyénkben, és azt is tud­juk, hogy nemcsak a vezető képes határozottan képviselni az őt kiválasztó közösség ér­dekeit. Ez elsősorban a párt­tagság számára levonandó ta­nulság, hiszen nekünk tiszte­letben kell tartani, ha egy kommunista közösség a tsz- ben mondjuk az elnököt, az üzemben az igazgatót dele­gálja a pártbizottság tagjá­nak. — Nem szólt még arról, hogy kik lesznek a jelöltek az első titkári, illetve a titkári posztokra... — Nem szándékoztunk el­hallgatni, eltitkolni. Az elő­készítő bizottság a vélemé­nyek alapján minden fent említett funkcióra többes je­lölést ajánl. Hogy ezeket a neveket ma nem hozzuk nyil­vánosságra, annak kizáróla­gos oka, hogy javaslatunkat — mivel az hatáskörébe tar­tozik — a Politikai Bizottság­nak kell véleményezni. E testület november 29-én ülé­sezik, ezt követően — ha le­het már a másnapi Kelet-Ma- gyarországban — tesszük közzé e neveket is. Végezetül: a jelöltekkel kapcsolatos vé­leményeket, javaslatokat de­cember 2-án, 16 óráig várjuk a pártbizottság 10-029-es tele­fonján, Diczkó Lászlónak, il­letve a nyíregyházi papírgyár telefonján Erdei Bálint fő­mérnöknek címezve. ITnnlr.t Tó­-­Három szövetkezet munkája

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom