Kelet-Magyarország, 1988. november (45. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-26 / 282. szám

XLV. évfolyam, 282. szám ARA: 2,20 FORINT 1988. november 26., szombat MA Kiket javasolnak az új megyei pártbizott­ságba? (3. oldal) Pénteken délelőtt 9 órakor a kor­mány stabilizációs gazdasági prog­ramjának végrehajtásáról és az 1989. évi gazdaságpolitikai feladatokról szó­ló beszámoló feletti vitával folytatta munkáját az Országgyűlés ülésszaka. Az ülésen részt vett Straub F. Brú­nó, az Elnöki Tanács elnöke, Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke. Pillanatkép a parlamenti padsorokról. Az elnöklő Stadinger Ist­ván elsőként Bartha Ferenc államtitkárnak, a Magyar Nemzeti Bank elnökének ad­ta meg a szót. Elöljáróban elmondotta, hogy az idei kedvező folya­matok fenntartása, erősítése, a konvertibilis áruforgalom­ban elért aktívum további növelése rendkívül fontos a külső egyensúly helyreállítá­sa, a gazdasági reform to­vábbvitele szempontjából, s a magyar gazdaság zökkenő- mentes finanszírozása érde­kében is, A külső egyensúly javítása, a konvertibilis el­adósodás megállítása kiemelt célja a programnak. Ez olyan követelmény, amit minden­képpen el kell érni. Több területen a gazdasági folyamatok nem az elkép- ,Zeiteknek megfelelően ala­kultak. A költségvetés hiánya a tervezettnél nagyobb lesz. Ez a hiány nem ássa ugyan alá az ország devizapozíció­ját az idén, de a következő időszakban semmiképpen sem tartható fenn. Az állam- háztartás terhei, régi és új kötelezettségei túl nagyok, Halaszthatatlan a költségve­tési reform mielőbbi végre­hajtása, hogy az állami szfé* rának a gazdaságban betöl­tött túlzott szerepét csökken­teni lehessen. A vállalatok és a lakosság megtakarítási hajlandósága egyaránt alacsony. A lakos­ság a magas fogyasztói ár­színvonal miatt a kedvező kamatfeltételek mellett sem Tiövelte számottevően folyó évi megtakarításait. A ka­matemeléssel csak a korábbi njegtakarítások nagyobb mérvű felhasználását sikerült megállítani. Növekedett az építési és lakásértékesítési hitelek iránti kereslet, ami­vel nem tartott lépést a la­kossági megtakarítás. Így a lakosság számottevő mérték­ben eladósodott a bankrend­szerrel szemben. Csökkent az értékpapírok kereslete is. A jövőben az állam, a jegybank, a pénzintézetek és a vállalatok vagyoni és adós­sághelyzetének az eddiginél reálisabb megítélésére van szükség. így készíthetők a gazdaság tényleges folyama­tait tükröző pénzügyi prog­ramok. Ezzel kapcsolatban az MNB széles körű helyzet- feltárást végzett: 1988. szep­tember végén tartozásaink konvertibilis valutában 16,7 milliárd dollárt, követelése­ink 6,4 milliárd dollárt tettek ki, így nettó adósságállomá­nyunk 10,3 milliárd dollár volt. Az ország követelései az 1973-as 1,5 milliárd dolláros szintről 1978-ra a duplájára emelkedtek. Szintjük 1983-ig nem változott, azt követően azonban 1985-ig megkétsze­reződött, s azóta a dollár ár­folyam alakulásától függően 6—7 milliárd dollár között alakul. A nettó kamatkiadás 1973-ban 81 millió dollár volt, 1979-ben már 366 millió dollárra, 1985-ben 725 millió dollárra, s napjainkban 1,1 milliárd dollárra emelkedett. Különösen figyelemre méltó, hogy miközben nettó adóssá­gunk 1979 és 1985 között nem nőtt, a kamatterhek megduplázódtak. Ez egyrészt a követelésállomány jelentős emelkedésével, továbbá egy nagyobb, nem kamatozó kö­vetelésállomány kialakulásá­val magyarázható. Tartozá­saink és követeléseink eltérő minőségűek. összességében — a kamatterheket és a be­hajthatóságot illetően — kö­veteléseink jóval „puháb­bak”, mint tartozásaink. Kö­veteléseinkből 3,3 milliárd dollár nem kamatozik. Így. a tényleges népgazdasági ter­heket jobban kifejező nettó kamatozó adósságállomány értéke 13,4 milliárd dollár. Külföldi követeléseink kö­zül az általunk nyújtott ke­reskedelmi hitelek egy részé­nek megtérülése bizonytalan. A bankári biztosítékokkal nem fedezett exportkövetelé­sek értéke mintegy 900 millió dollár. Ennél a tételnél is fennáll az a veszély, hogy egy része a későbbiek során nem folyik be. Az eddig fel­halmozódott, lejárt és kétes követelések értéke eléri a 400 millió dollárt. Indokolt, hogy ezért szigorú értékelési, illet­ve leírási szabályokat vezes­sen be az MNB. A továbbiakban arról be­szélt, hogy 1982 óta a rend­szeres forintleértékelés jelen­tősen megnövelte a népgaz­daság devizatartozásainak forintértékét. Az ebből, va­lamint a külföldi valuták ár­folyam-változásából szárma­zó árfolyamveszteség 250 milliárd forintot tesz ki. Ezt az állományt a Magyar Nem­zeti Bank a kihelyezései kö­zött tartja nyilván, ám indo­kolt a veszteséget közvetlen államadósságként megjelení­teni. Vannak más tételek is, amelyek szintén terhelik az államháztartást. Ilyen a vál­lalatokhoz kihelyezett 36 mil­liárd forint értékű forgóalap­juttatási hitel. E hiteleket vagy vállalati tartozásokká, vagy állami adóssággá kell átminősíteni. Az állami adós­ság terhét a költségvetésnek kell viselnie, amelyre jára­dékszedéssel teremthet fede­zetet az érintett vállalatok­tól. Indokolt az is, hogy a szanálásra, felszámolásra ke­rült vállalatok tartozásait is állami veszteségként tartsák nyilván. Mindezek alapján az állam adóssága mintegy 320 milli­árd forintra tehető, amelyet növel az éves költségvetési deficitek halmozott összege. Így összesen 480 milliárd fo­rinttal adósodott el a költ­ségvetés a jegybanknál. Ez a teher a múltban halmozódott fel, következményeit már ed­dig is viselte a gazdaság, csak most a dolgok a he­lyükre kerülnek. Az állam- adóssággal kapcsolatban ka­mattérítési és perspektivikus törlesztési tervet kell elkészí­teni. Tovább kell fejleszteni a jegybanki irányítást — hang­súlyozta az MNB elnöke. A kormányprogram végrehajtá­sának időszakában befejező­dik a bankrendszer decentra­lizálása. Megkezdődött a jegybankról szóló törvény- tervezet kidolgozása is. Várható, hogy a tervezett reformlépések kedvező vissz­hangra találnak külföldön is. Magyarország a jövőben még megbízhatóbb partner kíván lenni az üzleti és a pénzügyi kapcsolatok terén. Ezért — mondotta Bartha Ferenc — a stabilizációs és kibontakozási programhoz szükséges külföldi hitelek biztosíthatók. Lestár Lászlóné dr. Varga Mária a Péterfy Sándor utcai kórház-rendelőintézet főigaz­gató főorvos-helyettese kri­tikusan szólt egyes céljaink túlzó voltáról. A személyi jö­vedelemadó teljesítmény­visszatartó hatásának ellen- súlyozására sürgős korrekciót tartott szükségesnek. Vassné Nyéki Ilona a Ke- repestarcsai Nagyközségi Ta­nács elnöke a legégetőbb, megoldást követelő problé­mák közül a képviselő ki­emelte a fiatalok lakáshoz jutását. Sürgette, hogy ké­szüljön egy átfogó, egyben megvalósítható lakáshoz ju­tási program. Pál József, a Rába Magyar Vagon- és Gépgyár lakatosá­nak véleménye szerint a sze­mélyi jövedelemadó realitását magyarázó pénzügyi szakem­berek mindennel számolnak, csak éppen az adófizető pol­gár mentalitását hagyják fi­gyelmen kívül. Még nem ta­lálkozott olyan munkással 1988 januárja óta, akit az új adórendszer nagyobb telje­sítményre serkentett volna. Mérei Emil, a Mecseki Szénbányák nyugalmazott ve­(Folytatás a 2. oldalon) Játékkiállítás, vetélkedik Országos gyermekkönyvhét Budapesten a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó székhá­zában nyitották meg pénte­ken az idei országos gyer­mekkönyvhetet. Az immár 11. alkalommal megrendezett, a legfiatalabb korosztályoknak szóló olvasmányújdonságok — mesés, verses, ismeretter­jesztő és képes könyvek — gazdag választékát kínáló se­regszemlét Szabados Árpád grafikusművész nyitotta meg. A könyvhétre a Móra Ki­adó 15 új kiadványt jelente­tett meg, több mint félmillió példányban, de számos, e korosztály érdeklődésére szá­mot tartó kötetet adott közre ebből az alkalomból a többi társkiadó is. Az országos meg­nyitó színhelyén — a könyv­héthez kapcsolódó rendezvé­nyek egyikeként — pénteken nyílt meg az a játékkiállítás, amely a Kiss Áron Magyar Játéktársaság pályázatára be­érkezett mintegy két és fél­száz pályamunka legérdeke­sebb, legszebb darabjait vo­nultatja fel. A könyvhét idején, decem­ber 2-ig az országban több száz vetélkedő, író-olvasó ta­lálkozó, játékos foglalkozás várja a gyermekeket. A fogyasztók érdekében Az alkatrészellátásról tanácskoztak A tartós fogyasztási cikkek alkatrészellátásáról rendezett közös vitát pénteken a Haza­fias Népfront Országos Taná­csa székházában a Fogyasz­tók Országos Tanácsának jo­gi, valamint az iparcikk szak­értői bizottsága. A felszólalók közül többen is foglalkoztak a vámtételek változásával, amelynek ered­ményeként várhatóan na­gyobb mennyiségű nyugati gyártmányú gépkocsi kerül az országba. Kifogásolható az az álláspont — mondották a felr szólalok —, mely szerint gon­doskodjanak az alkatrész­utánpótlásról azok, akik be­hozzák a kocsikat. Az ilyen esetleges, egyedi beszerzésre nem épülhet egy széles körű, az alkatrészekkel hatékonyan gazdálkodó javító bázis. Célszerű lenne a nagyérté­kű fogyasztási cikkeknél a világszerte leginkább bevált néhány változat behozatalá­nak további preferálása. Ez­zel elérhető, hogy ne legyen olyan sokféle típus az ország­ban. Számottevően könnyeb­bé, gazdaságosabbá tehető így az alkatrész-utánpótlás, gyor­sabbá, szakszerűbbé a javí­tás. A KGST-országokból érke­ző gépkocsik közismerten tarthatatlan alkatrész-után­pótlásáról megállapították a hozzászólók, hogy változás csak akkor várható, ha a kor­mányzat eredményesebben lép fel a szerződések teljesí­tése érdekében. Az ellátást javíthatja az is, ha a különfé­le vállalkozásoknak megérné a hiányzó alkatrészek gyár­tása. Mitterrand Moszkvában Pénteken a délutáni órák­ban munkalátogatásra Moszkvába érkezett Francois Mitterrand francia köztársa­sági elnök. Az államfőt a vnukovói repülőtéren Eduard Sevardnadze külügyminiszter és Anatolij Lukjanov, a Leg­felsőbb Tanács Elnöksége el­nökének első helyettese üd­vözölte. Közvetlenül a megérkezés után a Kreml Katalin-termé- ben Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, a Legfel­sőbb Tanács elnökségének el­nöke fogadta a köztársasági elnököt, akivel rövid megbe­szélést folytatott. Kell egy szép eap... ... amikor megállunk a panaszkodásban, és tisztel­günk azok előtt, akik emberi magatartásukkal visza- visszatérőn bizonyítják: az önzetlenség, a másokért cselekvés tíz- és tízezrekben él, s cselekvésben ölt testet. Szerények, nem hivalkodón teszik amit tesznek. Róluk ritkán írnak, nekik nem állítanak szobrot, vonásaik sosem jelennek meg címlapfotón, hősies­ségükről nem írnak verset. Pedig az életükből ad­nak mindig egy részt. A véradók ők, akik életük e részével mások életét mentik meg. Amit kínálnak és adnak, mással nem pótolható. Legyen bármilyen nagy a tudomány, az emberi vér helyett mást, vagy jobbat kitalálni nem fog soha. Így a megyében lévő huszonikétezer ember olyat ad, aminék értéke pénzben ki nem fejezhető, ami drágább mint az urán, platina vagy gyémánt. Az idén ünnepli az ország első ízben a véradókait hivatalosan: november 27. az ő napjuk. Egy ország mond holnap nyilvános köszönetét Zalaegerszegen a véradóknak. Megyénkben is ün­nepi megemlékezés követ elismerő vörösikeresz- tes taggyűlést, ünnepség csendes tisztelgést. Több mint harminc esztendeje ingyenes nálunk e fontos gesztus, ez az emberi áldozatvállalást és sorsközös­séget kifejező mozgalom. Talán csak a szatmári sík lenne elegendő nagy ahhoz, hogy felsorakozzék mindenki, aki a véradók önzetlen tette révén gyó­gyult, maradt életben, nyerte vissza a legtöbbet: életét. Furcsa, de sokfelé, hivatkozván a súlyosbodó gaz­dasági helyzetre, éppen a véradás egy napjától fél­tik a sikert. Egy olyan mozgalomtól, amely a legdrá­gább gyógyszert 'kapja a sok tízezer önkéntestől, in­gyen. Kell tehát egy szép nap, ami az övék, hogy felébressze a figyelmet, megmozgassa a lelkiisme­retet, és összegezze a köszönetét. Kell egy szép nap, amikor köször/cjük a véradó­kat, a szervezőiket, a mozgósító vöröskereszteseket. Ettől az évtől kezdődően november 27. ez a nap. Fejeződjék ki tehát az elismerés nekik, s mindazok­nak, akik a jövőben soraikba lépnek. Köszöntsük őket — az élet nevében. Heves viták, hosszúra nyúlt munkanap Tanácskozik az Országgyílés Á képviselők a szigorúbb gazdaságpolitikára szavaztak t Elvetették a kormány javaslatát az 55 százalékos nyereségadóról

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom