Kelet-Magyarország, 1988. november (45. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-24 / 280. szám
4 Kelet-Magyarország — Nyíregyházi Elet 1988. november 24. Itt a városlakó beszél Hit, mikor, mire? Panasz, bejelentés Közérzetet vizsgálni Cél- és utóvizsgálat, tervezett és a hétköznapok által felvetett témák, panaszok, bejelentések jelentik a népi ellenőrzési 'bizottságok munkáját. A nyíregyházi Népi Ellenőrzési Bizottság például az idén tizenöt vizsgálatot végez az év végéig, s mostanáig harminckilenc panasszal, illetve bejelentéssel foglalkoztak. Volt két olyan vizsgálatuk, amelyet a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság kért tőlük. Egyik a közérzetjavító intéz- ikedéseik áttekintése, a másik a gyógyszerellátás helyzetének elemzése volt. A megyei NEB három témával bízta meg a nyíregyházi népi ellenőröket, így megyei vizsgálat részeként ellenőrizték a munkaerő-gazdálkodás helyzetét, s foglalkoztak az újítási mozgalommal, valamint a kisszövetkezetek tevékenységével. Természetesen ezzel együtt arról is tapasztalatokat gyűjtöttek: milyen a társadalmi tulajdon védelmének helyzete. Magúiknak ütemezték be a fogyasztói érdekvédelem vizsgálatát, a kistelepülések ellátását, az oktatási törvény végrehajtásának tapasztalatait, beszámoltatták az élelmiszer- nagykeredkedélmi vállalatot, nagyító alá yet- ték a horgászegyesületek működését, és ha lett volna idő rá, megnézték volna a vadász- társaságókat is. Mivel azonban némelyik vizsgálat több időt igényelt, mint amennyit terveztek rá, ez a vizsgálat a jövő évre marad. Nem maradt fai viszont a belső ellenőrző szervek működésének áttekintése, mert azt akarták elemezni: milyen hatásos intézkedések meghozatalára képesek. Ugyancsak idei ellenőrzési tervükben szerepelt a hulladékkeletkezés okainak vizsgálata és a hulladékok hasznosítása, a középfokú oktatási intézmények eszközellátottságának ellenőrzése és a sajnos mindig aktuális téma: hogyan vásárolják fel a kistermelőktől, amit megtermeltek. Nem nyíregyházi témájúik volt a nagy- kállói népá ellenőrzési csoport által végzett vizsgálatok értékelése, amelyéket közös 'intézkedések követtek. Egyik téma az állam- polgári fegyelem elemzése volt, a másik a helyi TÜZÉP-telep vizsgálata és terven felül nézték meg Rakamazon, hogy a helyi tanács végrehajtó bizottsága hogyan osztja el a szociális segélyeket. Amikor ugyanis a közérzetjavító intézkedések vizsgálata folyt, sokan mint közhiangutatrontó tényezőként említették a nem dolgozó cigányok segélyezését. A vizsgálatok során szereztek különleges, egyedi, de általánosítható tapasztalatokat is. Ilyen általánosítható tapasztalat volt az oktatási törvény bevezetésének körülményeit vizsgálva, hogy ahol jó kollektíva dolgozik, ott élnek az önállósággal. A másik sommás megállapítás: — és ez nemcsak erre a témára érvényes — akkor kaptak önállóságot, lámáikor pénzt már nem adtak hozzá. A panaszok és bejelentések (között voltak izgalmasak és kevésbé fontosak is. A legtöbb a fogyasztói érdekvédelemmel foglalkozott, de ebben benne voltak a szolgáltatások is. Gondot okozott a népi ellenőröknek, hogy a bejelentett tényeket utólag szinte lehetetlen volt, de legalábbis nagyon nehéz volt megállapítani. Ha valaki azt tette szóvá, hogy becsapták, mert többet számoltak és számla sem volt róla, akkor ezt vagy igazolta egy próbavásárlás, vagy nem. Ugyanígy nem tudták visszamémi az elvitt, s a vevő szerint kisebb súlyú árut, s mivel a vevők többsége nem írja be tapasztalatait a vásárlók könyvébe, ez még kibúvásra is lehetőséget ad. Arra is hivatkozhatnak: ilyen náluk máskor nem fordul elő, ez az egy eset nyilván véletlen lehet. Egyik bejelentő azt tette szóvá, hogy az autóját rosszul javították meg és sóikat számláztak érte. Azt is hozzátette azonban, hogy a csúszópénzt is elvárjaik, ha velük dolgoztat. A bejelentés többnyire igaznak bizonyult, a szépséghibája viszont az volt, hogy ■a bejelentő akkor kérte a népi ellenőrök segítségét, amikor szabálytalan kérését még csúszópénzért sem teljesítették. Volt almaügy, amely arra hívta fel a figyelmet, hogy az emberek többsége nem tudja, mire vállalkozók. Nem olvassák el a szerződéseket. Azt hiszik, hogy bérlők, s közben papíron vólalkozániak minősülnek, nem tudják, milyen jogaik vannak, csak amikor elképzeléseik nem válnak valóra, akkor próbálnak jogorvoslatot keresni rá. Több bejelentés érkezik évente hozzájuk a háztáji gazdálkodás fonákságairól. Többnyire — legalábbis az idén így volt — azt teszik szóvá, hogy a vezetők nagyobb területet művelnek, s olyan előnyöket élveznek, amit mások, az egyszerű tagok nem. Sajnos nem sikerült a bejelentők igazát teljes egészében bizonyítani, mert bár megállapíthatták, hogy valóban nagyobb területet művelnek a vezetők, mint amennyivel ikis családjaik képes megbirkózni, de azt mondták: nagy a rokonság, s segítségükkel és nem napszámossal dolgozták meg a nagyobb területet. Azt sem lehetett utólag megállapítani, hogy valóban hamarabb öntözFogy ásztól érdekvédelem: népi ellenőr próbavásárlása egy élelmiszerüzletben. ték, vagy permetezték-e az övékét, mint a tagság földjét, hogy több vizet locsoltak-e rá, mint a szomszéd táblára, mert a termelőszövetkezetek jelentős részében olyan a bizonylati rend, illetve a rendetlenség, hogy dátumokat, mennyiségeket lehetetlen ellenőrizni. Nincs nyoma a permetezések, locsolások idejének, nem rögzítik a különböző művelések időpontját, így aztán legfeljebb figyelmeztethetik a vezetőt a bizonylati fegyelem megtartására, s legfeljebb akkor büntethetnek, ha egy utóvizsgálatra visszatérnek, s akkor sincs rend. Ilyenkor a munkaköri kötelezettség megszegése már ok a büntetés kiszabásának javaslására. Végeznek vizsgálatokat más szervezetek feflikérésére is. A városi ügyészség a lakás- szövetkezet építőanyag-vásárlásának körülményeire, illetve annak tisztázására kérte fel őket. Megállapították, tekintélyes meny- nydségű anyag máshová ikerült, mint ahová leszámlázták, de a következményeket nem ismerik, mert a tények megállapítása után visszaadták az ügyet az ügyészség hatáskörébe. Volt szabálytalan gépkocsihasználattal kapcsolatos bejelentés a moziüzemi vállalattól, de azt sem lehetett utólag megállapítani, valóban szabálytalan volt-e. Jó példa egy Nyírfa utcai laikos ügye arra, hogy nem mindig van igaza annak a panaszosnak, aki hangosan beszél. Egy családfő beadott egy lakáskérvényt a tanácsra, s mivel alig néhány hete lakott Nyíregyházán, nem biztatták azzal, hogy hamar lakást kap. Négy gyereke miatt viszonylag jó helyre sorolták, de mivel ő nyomban szeretett volna lakást 'kapni, beköltözött önkényesen egy üres lakásba. Amikor megkapta a határozatot, hogy költözzön ki, a Népi Ellenőrzési Bizottsághoz fordult: miért nem gondoskodik a szocialista állam a többgyermekes családokról? Még azzal is kiegészítette, hogy haragusznak rá a tanácson. A vizsgálat utáni választ sem igen tette zsebre, mert az önkényes lakásfoglaló három évig 'kizárja magát abból a lehetőségiből, hogy lakást (kapjon. Két bejelentés is érkezett a SZÁÉV által épített Legyező utcai lakások miatt. Egyikben minőségi kifogások voltak, de a NEB azt javasolta, polgári peres úton szerezzenek ér- • vényt igazuknak, hiszen a minőségi gon dókáit már szakértők is megállapították, a NEB pedig nem tudja érvényesítem (követelésüket. A másik bejelentés a szennyvízelvezetéssel foglalkozott, ezt átadták a megyei NEB-nek, mivel az OTP megyei hatáskörbe tartozik. Voltak táppénzasalással foglalkozó bejelentések, az IKSZV-re pedig a galériaépítoés- sel (kapcsolatos panasz érkezett. A VOR^nál a társadalmi tulajdon védelmét hiányolták. Egy butikosra azért panaszkodtak, mert a nála vásárolt fürdőruha a strandon lehullott a lányról és nem akarta másfajtára cserélni. A pénzt csak akkor fizette vissza, amikor a KERMI is megállapította, hogy a fürdőruha használhatatlan, s a nem megfelelő termék forgalmazása miatt jogos a büntetés is. Egy kisiparost azért jelentett be a NEB- nek egy építőközösség, mert rossz munkát végzett. A vizsgálat igazolta ezt, s a kisiparos 29 ezer forintot önként vissza is adott a bejelentőnek. Amikor megtudta a szomszédja, hogy milyen összeget kapott, ő is így akart hozzájutni a pénzhez. Rajta azonban már nem tudtak segíteni, mert kezében volt az igazságügyi szakértői vélemény is, neki a bírósághoz kellett volna fordulni. Jöttek és jönnek tehát olyan bejelentők, akik ügyében nem a NEB az illetékes. So- 'kan azonban nem tudják, hogy rajtuk segíthetnének a népi ellenőrök, ha hozzájuk fordulna. A NEB ugyanis nem az állam és nem a párt ellenőrző szervezete, ők épp úgy segítenek egy bajba jutott kiskereskedőnek, mintha ellene érkezik a panasz. Azért, ha sok munkát is adnak ezek a bejelentések, mégiscsak annak örülnek, hogy nem csökkent a bizalom irántuk. Balogh József Minél nehezebben élürik, s tudjuk megoldani gondjainkat, annál inkább figyel a városlakó: vajon kap-e segítséget gondjai apasztásáihoz. Úgyszintén jobban számon tartják a városban élők, hogy — mert hiszen a tanácsnak is szűkös a lehetősége — mit, miikor, mire költenek, s hogy vajon az-e a legfontosabb. Emellett a hétköznapokon számtalan kisebb ^nagyobb fonákság, rendezetlenség, vagy új feszültség bosszantja a városi polgárt. Rögtönzött közvélemény-kutatással ilyen kérdések iránt érdeklődtünk, s tettük lehetővé: mondják el, mi foglalkoztatja az egyes városlakóikat, mit szeretnének másként. Ifj. Nagy Imre (Ságvári-kertváros): — Engemet, mint városlakót egy sokat vitatott probléma foglalkoztat. Széltében-hosz- szálban (hallani: ez sincs, az sincs, nincs elég lakás, ugyanakkor egyre-másra építik a székiháziakat Nyíregyházán, s hogy ez nincs jól, ez egy hibás lépés, amin változtatni kellene. Magam is hálborogtam az első hallásra, most mégis azt mondom: legyünk tárgyila- gosabbak. Ezek a biztosítószékházak nem közvetlenül a város pénzéből épülnek, s bár az országban is ezer és egy helye volna az ilyen kereteknek, azt mondom, ha már jolbb munkakörülményeket teremtenek a biztosítók a dolgozóiknak, miért ne tenmék ezt a mi városunkban, gazdagítva ezzel is a szőkébb pátriát. Nézzék meg például az Állami Biztosító csaknem teljesen kész épületét: a városközpont egyik ékessége lesz, miként a művelődési központ szomszédságában a Hungária leendő új otthona szintén építészeti remékmű. Nekem külön tetszik, hogy ezek az épületek nem futószalagon 'készülő, előre gyártott szögletes tákolmányok, hanem esztétikai élményt nyújtva illeszkednék a környezetbe. Bármilyen nehéz a helyzetünk, azért a város ilyen fejlesztéséről sem szabad lemondani... G. K.-né, Jósaváros: — Azért nem mondom meg a teljes nevemet, nehogy megtámadjanak hazafelé menet. Tízszintes házban lakom az Ószőlő utcán és kérem szépen, undorító a léposőhá- zunk, amíg felérek a lakásomhoz. Mindenféle emberdket beköltöztetndk ezekbe az egykori szép tömbökbe, akik — és ez is az igazsághoz tartozik — disznóólát csinálnak a lakásuk környékéből. Hiába szól az ember, kinevetik, a sóik papír, a csilklk ott égtelen- kedi'k a lépcsőn, a falak ős széf irkái via, a szemé tie öntő bűzlik. Folytassam — ? Mondom, a laikó sem vétlen, de az egyenesen felihá- borító, hogy Nyíregyházán nem szokás a lépcsőházakat felújítani. Más városban (kétévenként legalább az első szintig kijavítják, újrameszelik a falakat, itt 10 éve nem látott ímeszelőt a lópcsőház fala sok tömbben. Miért nem figyelnek erre is? Ez nem kerül százezreikbe, de az emberek közérzetén sokat javítania. Sándor Ferencné boltvezető: — Látszólag ez az én üzleti problémám, de mégis több annál: ha valaki a kölcsönzőboltból visz el nehezebb holmit, s leparkíroz a körút mentén, a rendőr jön és megbünteti. De itt, a sétálóutca környékén több üzlet is van és ez nem csupán kereskedelmi ügy, hanem általában parkírozási probléma. Szerencsére a rendőr megértő, többször sikerrel kértem már, hogy nézzen el a büntetéstől, mert például a szőnyegtisztítót egy idős ember nem vihet százmétereikre. Tehát valami megoldást az ilyen esetekre találni kellene. Asztalos Györgyné a Nyírfa utcából: — Bennünket a legtöbbször azok a fiatalok bosszantanak, akik a közelben lévő óvoda előtt még este tíz órakor is túráztat jók a motorkerékpárokat. Jó lenne, ha a városnak ezen a részén gyakrabban portyázna a rendőrautó ... Aztán az is jó volna, ha az illetékesek gondolkodnának rajta: az ilyen „nem-lakótelepen”, de mostanában egyre nagyobb lendülettel újjáépülő városrészeken pontosan tájékoztatnák az embereket: ki, mire számíthat, miikor szanálják, építhet-e majd ő, s hogy egyáltalán milyen jövő elé néz. A mi környékünkön ugyanis már nemcsak garázsokat, hanem lakóházakat is kezdenek építeni, tehát szorul a hurok, mivel a Nyírfa utca környéke rendkívül jó fekvésű, hiszen itt van a város szájában. Gondolom, ilyen problémákkal küzdenek például a Rákóczi és a Bethlen Gábor utca közötti részen lakók, a Víz, az Üj, a Pacsirta utcákon. Valamiféle'fórumra lenne szükség, méghozzá nem is egyre, hanem ahogy változnak a feltételek, s újabb elképzelések jönnek, folyamatosan avatnának be bennünket az ügyekbe. B. V. nyugdíjas: — Nekem a Kisteleki szőlőben van egy kertem, ami már szinte hozzámnőtt az évtizedek alatt. Ez nem messze van a Folyóka utcától, s azt hallottam, hogy állítólag szanálják, merthogy a TEFU, vagyis a Volán terjeszkedik ott. Ez a cég már el is foglalt egy területet, s jó volna tudni, hogy valóban bővítenék, vagy marad a kertem. Mert ez nem mindegy, az ember úgy kalkulálna a jövőre. Lehet, hogy ez a nagyvárosi ügyeikhez apróság, de nekünk, akik a nyugdíjunkat itt egészíthetjük ki és nagy szeretettel gondozzuk a növényeket, a fáikat, nem mindegy, s talán a legfontosabb probléma. Nem is tudom, hogy miként lehetne az ilyenekről mindig időben tájékoztatni a népet, de valahogy módot kellene rá találni, hogy ne éljünk bizonytalanságban. De ha ez nagy gondot okoz, akikor vegyék úgy, nem is mondtam. Hot ház lakói a Gialiamb utcáról: — Mondják, hogy milyen nagy (különbség van a város egyes részei között: a központot kiglancolják, a város széle meg olyan, amilyen. Nemcsak városi méreteikben van ez így, hanem egy utca esetében is, így például a Galamb utcán. Itt ugyanis az a furcsa eset történt, hogy az utca első felében megépítették a gázvezetéket, ott élvezik minden előnyét, a végén pedig, ahol mi lakunk, erről „megfeledkeztek”. Hogy engedélyeznek ilyet: az egyik felének lehet, a másaiknak nem... ? Mi most azért mégis megépítjük. Igaz, csak jövőre és sok utánajárással, de hát ezt egy füst alatt is meg lehetett volna csinálni. Ennél is furcsább a szennyvízvezeték helyzete: arra még reményünk sincs. A Galamb utca elején ugyanis nem ástak le elég mélyre, amikor a vezetéket építeni kezdték, s így annak a hat háznak a lakói, akik az utca végén élnek, külön emésztőket kellett építeni, nem lehetett rákötni a vezetékre, mert a szennyvíz felfelé nem tud folyni ... Ez nyilvánvaló, csalk azt nem értjük, hogy miért volt nyilvánvaló annak, aiki jóváhagyta ezt a kivitelezést. ★ A megkérdezettek közül többen voltak, akik csupán személyes problémájukat (beázik a lapostető, szivárog a vízcsap, kifakult a sötétítőfüggöny stb.) tették szóvá. Volt viszont, aiki (bár „szerepelni” nem alkar) az előtt állt tanácstalanul: miért éppen a Kossuth utcán épül az új ABC-áruház, s máért nem másutt, holott ezen a részen 300 méteres körzetben több élelmiszeráruház is található... Javasolta más: ha fel akarják emelni a vízdíjat, akkor szereljenek fel vízórákat, mert nem igazságos, hogy a spórolós is annyit fizessen, mint aki pocsékolja a drága vizet. A megkérdezettek egy része szeretné, ha visszahoznák a korábbi módszert: olykor az üzemeikben is rendeznének várospolitikai fórumokat, mert nincs minden házban kábeltévé, s nem mindenkinek van ideje olvasni a Nyíregyházi Életet. Angyal Sándor Kell-e ilyen nehéz helyzetben a biztosítAszékház? Sokak válasza: igen, hiszen ez által is vonzó, városias város lesz Nyíregyháza.
