Kelet-Magyarország, 1988. november (45. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-22 / 278. szám
1988. november 22. Kelet-Magyarország 3 I benyújtott számlák Kár, hogy nem hallják a választók ezt a heves vitát, ezt a sok ötletet — mondta Varga Gyula a képviselőcsoport legutóbbi ülésén, amikor előtte már tízen kifejtették véleményüket a kormányprogram eddigi teljesítéséről és arról: mi vár ránk 1989-ben, milyen módon lehetne úgy elindulni a gödörből, hogy közben életkörülményeink se romoljanak tovább. Csak az a baj — tette hozzá —, hogy nincs összhang az intézkedések és a várható intézkedések között. Példa rá, hogy a külön-külön bevezetett törvények nem éreztetik ked- vező hatásukat, ez csak később válik érezhetővé, a kedvezőtlen hatást viszont azonnal megérezzük. A számítástechnikával, a számítógépekkel Ismerkednek a jól felszerelt szakteremben Mátészalkán az S. számú általános iskola nyolcadikosai. (Both Pál Ambrus felvétele) Javaslatok az új megyei párthizottságiafc Nyílt politizálást! A megyei pártértekezlet állásfoglalás-tervezete őszintén, a szükséges önkritikával mutatja be megyénk jelenlegi gazdasági és társadalmi helyzetét. Nem szépíti a valóságot, megmondja, miben hibázott a megyei pártvezetés, s gondjaink közül mi az, ami külső okra vezethető vissza. Személyes tapasztalataim is azt igazolják, hogy a Szabolcs-Szatmár megyei emberek hangulata nem valami rózsás az utóbbi időben. A rossz közérzetet, az elégedetlenséget főként a súlyos országos problémák okozzák, de ezek mellett az itt élőket számos sajátos helyi gond is aggódásra készteti. Különösen a munkanélküliségtől való félelem, a megélhetéshez alig elegendő bérezési gyakorlat, az elmaradott infrastruktúra, a mező- gazdasági árak alakulása, és a deviáns magatartások (bűnözés, alkoholizmus, öngyilkosság) számszerű növekedése az, amely a közhangulatot meghatározza. A jövőt illetően tanulságosnak tartom, hogy a megyei pártvezetés elismeri saját felelősségét a kialakult helyzetért, és közös összefogással keresi a kiutat a megyére kedvezőtlen körülmények megváltoztatásához. Holnap már nem lehet a mai módszerekkel dolgozni, ezért mindannyiunknak meg kell újulnia. A tervezetből a megújulási szándék elsősorban a pártmunka eddigi gyakorlatának felülvizsgálatából tűnik ki. Ebből a szempontból a leglényegesebbnek azt tartom, hogy felismertük végre a demokrácia és a nyilvánosság fontosságát. A dokumentumtervezet ugyanis azt tükrözi, hogy ezek mindennapi érvényesülése nélkül nincs előrehaladás, nem lehetséges komoly fordulat. Így igaz. Alaposan át kell alakítanunk, emberközelivé kell tennünk a párt belső viszonyait ahhoz, hogy nyílt politikával ismét magunkkal tudjuk ragadni, újra magunk mögé tudjuk felsorakoztatni a csalódott, kiábrándult embereket. Meggyőződésem, hogy a párt tagjai csak akkor fogják szíwel-lélekkel támogatni az új megyei pártbizottság törekvéseit, ha részt vesznek, véleményükkel részt vehetnék a megye közéletének formálásában, a jelentősebb politikai határozatok meghozatalában. Ezért helyesnek tartanám rögzíteni a tervezetben a párttagoknak azt a régi igényét, hogy a jelentős döntések előtt a pártbizottság minden esetben kérje ki az egész tagság, valamennyi alapszervezet véleményét. Ha ezt a gyakorlatot meghonosítjuk, az elkövetkező időszakban nem kell félnünk sem bizalmi válság kialakulásától, sem a versenyhelyzetbe került párt megmérettetésétől. A párttagság azonban csak akkor tud felelősen véleményt mondani, ha birtokában van mindazoknak az ismereteknek, amelyek a megalapozott döntésekhez szükségesek. Ehhez jóval több információt kell lefelé is áramoltatni. A kellő tájékozottság érdekében célszerű lenne megfogalmazni, hogy a pártbizottság a fontos döntéseiről a tömegtájékoztatási eszközök segítségével adjon teljes körű és pontos tájékoztatást. A pártbizottsági határozatok fogadtatását, hatását pedig nem ártana megyei szinten szervezett közvélemény-kutató csoport működtetésével is megismerni. E gyetértek azzal, hogy a megyei pártbizottság mellett tanácsadó testületet hozzunk létre. Helyeslem azt •is, hogy e testület munkájában pártonkívüliek is részt vegyenek, hiszen a pártbizottsági döntések többsége a pártonkívülieket is érinti. Jónak tartanám, ha a pártértekezlet ilyen tanácsadó testületek felállítását a városi pártbizottságoknál is szorgalmazná. Dr. Barabás Bertalan jogtanácsos Kisvárda Több cola készül jövőre Megkérdeztük dr. Técsy László tsz-elnököt: Miért akarnak kilépni a tszszövetségből? A SZÖVETKEZETI ÉRDEKVÉDELEMRŐL ZAJLÖ VITA KÖZEPETTE BOMBAKÉNT ROBBANT EGY HlR: A NYlR- TASSI DÓZSA TERMELŐSZÖVETKEZET BEJELENTETTE KILÉPÉSI szándékát a szaBOLCS-SZATMAR MEGYEI MEZŐGAZDASÁGI TERMELŐSZÖVETKEZETEK TERÜLETI SZÖVETSÉGÉBŐL (TESZÖV). Az illetékest, dr. Técsy Lászlót, a szövetkezet elnökét kérdeztük az ökokról. — Az egyet nem értésünket akarjuk így kifejezni. Ugyanis a hozzájárulási díjat ettől az évtől 40 százalékkal emelték, miközben az érdekvédelemben, a szolgáltatásoknál nem tapasztaljuk, hogy ennyivel többet érne a TESZÖV munkája. Jószerével nem is láttuk a szövetség munkatársait, nem voltak kíváncsiak arra, milyen erőfeszítések kellettek, hogy az alaptevékenységen kívüli termelésben mintegy 120 millióval növeltük az árbevételt. Mostanában viszont egymást érik a látogatók — nyilván a bejelentés hatására. — összegében mit jelent Önöknél a hozzájárulás? — Tudni kell, hogy a befizetések nagyobbik hányada a termelési érték után Van, korábban minden egymillió forint után ezret adtunk. Ha tehát növeltük a termelésünket — ahogy más is tette a megyében — már ezért minden évben többet kapott a TESZÖV. Változatlan áron 331 ezer forintot kellene az idei termelés után fizetni, az emelt összeggel 426 ezer forintot kérnek. S ebben az a furcsa, hogy nálunk a tagak jövedelme attól függ, milyen, nyereséggel zárunk, a TESZÖV-pt viszont csak az árbevétel érdekli. Miközben a megyében a termelőszövetkezeteknél csökkent a jövedelmezőség, náluk folyamatosan emelkedett a hozzájárulás mértéke. — ön a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa állattenyésztési szakbizottságának tagja. Onnan is kilépnek? Ha igen, akkor milyen érdekvédelmet várnak? — Nem. A TOT-mak tagja kíván maradni a termelőszövetkezet. Látom azt, hogy a TOT-nál erősebb a megújulási bajiam. Egyébként pedig éppen az érdekvédelem, az érdekképviselet erősítése mellett vagyunk, a piaci viszonyok erősödése éppen ezt kívánja meg. Ma a mezőgazdaságban a mi viszonyaink között — s ez a megye sok gazdaságára érvényes — nehezebb megélni, tudomásul vesszük, hogy nem várhatunk olyan eredményeket, mint a jó alföldi földeken. Éppen ezért kellene egy valódi érdekvédelem, megfelelő szolgáltatás, hogy ne maradjunk le. — Megfontolta a szavait. Nem szívesen beszélt a kilépési 'szándékról, amelyet még a közgyűlésnek is meg kell erősíteni. Miért" — Mert nem akarok általánosítani, a mi egyedi elhatározásunkkal véletlenül sem szeretnénk senkit befolyásolni. Természetes, hogy a megfelelő szintű — esetleg nem a területi elhelyezkedéshez, hanem a termelés sajátosságaihoz igazodó —, $ a beszedett ösz- szeggel arányban álló érdekvédelemnek, szolgáltatásnak mi is hívei vagyunk. Lányi Botond Lásd az adótörvényt, amelynek kedvezőtlen hatását az első fizetéskor megéreztük már, de a bérek átfogó rendezésére esetleg éveket kell várni. Nem érezhető változás az ipar struktúrájában sem, pedig a kormány a feldolgozóipar fejlesztését ígérte az alapanyagipar kárára. Nem történt jószerint semmi és ez következetlenségre utal. Meghúzni a nadrágszíjat Ügy tűnik, mintha engedne a kormány a zsarolásoknak, márpedig, ha minden réteg, minden szakma benyújtja a számlát, akkor kérésük mindenképp teljesíthetetlenné válik, ha pedig csak néhány foglalkozás képviselői hallatják követelőző hangjukat, akkor ez annyit eredményezhet, hogy mások derekán kell meghúzni a nadrágszíjat. Emlékeztetett arra is, hogy a kormány nem jót ígért, hanem azt, hogy 1990-re megállítja a romlást. A mezőgazdasági kormány- programmal nem sokan értettek egyet. Példákat soroltak azokra a két évtizede bevezetett intézkedésekre, amelyekkel az ország a mezőgazdaságot sújtja. 1970-ben például 6,20 volt egy kiló alma, most tizennyolc év után 8,50, miközben a gázolaj tizenháromszorosára, a permetezőszer harmincöt-negyvenszeresére emelkedett. Csoda-e, ha a termelőszövetkezetek a létükért küzdenek? A termelőszövetkezetekben dolgozó képviselők saját bőrükön érzik ezt, így hát egymás után mondták el, mi okoz náluk gondot, s mit lejei entős változás következett be az ÉRDÉRT vásáros- niaményi forgácsilapgyára dolgozóinak életében. Ez nemcsak a távozókra vonatkozik — a munkáslétszám közel a felére csökkent — hanem azokra is, akik maradtak. A változás elsősorban egy svájci üzletembernek köszönhető, aki úgy látta, itt érdemes valamit kezdeni. így megalakult az INTERSPAN KFT. Nőttek a bérek, hiszen míg Vásáros- namény és körzetében a havi bruttó átlagbérek a hatezer 'forintot sem érik el, addig ebben az üzemben meghaladják a 14 000 forintot. Többet és jobban kell-e ezért a pénzért dolgozni? A válasz egyértelműen igen. A munka elvégzéséhez olyan jól képzett szakembereikre van szükség, akik nemcsak a számítógépek által vezérelt munkafolyamatokat ismerik, irányítják, hanem a terülehetne tenni, hogy csökkenjenek. Técsy László például azon meditált: ha az USA- nak ma egyik álma betörni a szovjet piacra, mi miért nem tudunk olyan árut találni, amit termékeinkért adhatnának cserébe. Ráadásként tette hozzá: ma a tsz-ek nem is érdekeltek abban, hogy átálljanak a nyugati piacra. Az Országos Tervhivatal szakértője mondta erre, hogy az élelmiszerek többsége még ma is jelentős ártámogatást élvez, s ha ezekből növelnénk az exportot, még több pénzt juttatnánk határainkon túlra, aminek az ellenértéke nem térülne meg. A támogatás növelése pedig csak újabb adóemeléssel lenne megoldható. Félgőzzel is nyereséges? Ahogy nem értettek egyet a mezőgazdaságnak nyújtott támogatások eltervezett csökkentésével, ugyanúgy azzal sem, hogy a veszteségesen termelő ipari üzemek — a kormány ígérete ellenére — még most is támogatásból élnek. Novák Lajos nagyvállalatok neveit említette, akik milli- árdokat élnek fel a költség- vetésből, majd megkérdezte: hogyan lehet megengedni egy félgőzzel, fele kapacitással dolgozó építőiparnak, hogy így is nyereséges legyen? Csoda-e ezek után, ha 30 ezer forint négyzetmétere egy lakásnak? A védelmi kiadások csökkentésére is többen javaslatot tettek, Konczos István pedig arról beszélt, hogy a magyar vállalatok már megtanultak termelni, sőt sok terméknek már a csomagolása is megfelel a külföldiek kívátiükön adódó kisebb hibák kijavítására is képesek. A napi munka teljes odafigyelést igényel, nem várhatnak arra, hogy majd más megcsinálja, hiszen csak annyi ember van, amennyi szükséges. Ennyi pénzért a munkáltatók azt is elvárják, hogy mindenki pihenten menjen munkába, a kiskert és a háztáji is a kikapcsolódást szolgálja. Ezt elérni azonban igen nehéz feladat lesz. Nemcsak érdemes itt dolgozni, de ez bizonyos rangot is jelent. Rangot az emberek szemében, akiik azt mondják: csak okos ember lehet az, aki képes ezekkel a gépekkel dolgozni. Rangot önmaga szemében, hiszen olyan munkahelyen dolgozhat, ahol szakmai fejlődése biztosított — csak élni kell tudni a lehetőséggel. (szilágyi) nalmainak, de mire mindez összejött, nem tudjuk eladni. A Közös Piacra nem engednek be, a KGST-be nem visz- szük, milyen kilátásaink lehetnek ezek után? És milyen kilátásaik lehetnek a Szatmárban, Bergg- ben, Tiszaháton, Dél-Nyírségben élőknek, a halmozottan hátrányos helyzetű térségek lakóinak? Ahogy Gulyás Gyula elmondta: lassan semmilyenek, mert elmenekülnek onnan az emberek. Ha lesz mivel. Mert ahogy Kovács János mondta: nagymértékben romlik a közlekedési vállalatok helyzete, a járművek, a pálya állapota, hogy sürgős és gyökeres változásra van szükség. Ma már áremeléssel sem lehet kedvező változást elérni, mert az esetleg így beszedett összeg nem is a MÁV-é, hanem a támogatás megvonása, csökkentése miatt a költségvetésé. Márpedig az utasok sem fogadják el sokáig, hogy csak a jegyek ára változik, az utazási körülmények nem. * A kormány hitele Szó volt az idei év tapasztalatai között megtalált kedvező jelenségekről is, bár az az igazság, hogy ezt sem a vállalatok, sem az intézmények, sem a lakosság nem érzi még. Ez pedig azért nagy baj, mert a jövő évi tervet csak úgy lehet valóra váltani, ha támogatjuk a kormány- programot. Széles Lajos mondta ezt, s hozzátette: ha a kormány nem érzi maga mögött azt az erőt, amelyre támaszkodhat, kapkodóvá válhat. Biztonságot adhat a parlament is, de még jobb volna, ha nem a hangos szó lenne a hatásos, hanem azok szava akik csendben dolgoznak. Azt már követelményként fogalmazta meg, hogy az elfogadott tervből nem szabad engedni, mert ezt elég csak egyszer megtenni, a kormány hitelét veszti. Természetesen teljesíteni kell a jogos kéréseket, de csak ameddig a takaró ér, s azon túl nem szabad engedni a követelőzéseknek. A lakosság ha keservesen is, lenyeli az áremeléseket, de mit mondjon a mezőgazdaságban dolgozó ember, akinek tudomásul kell venni, hogy mások árai nőhetnek, az ő általa termelt élelmiszerek pedig jobb esetben a korábbi áron maradnak, rosszabb esetben pedig eladhatatlanná válnak. Miért nem lehet végre termelési és értékesítési biztonságot teremteni? Miért nincs elegendő erőnk megfékezni az oktalan, szűk réteg zsebét hizlaló áremeléseket, hogyan lehet a nálunk nyolc forintért átvett almáért Pesten 30 forintot kérni? Sok kritikát kapott a kormány szociálpolitikája is. Legtöbben úgy vélték: ha ilyen célokra nagyobb összeg juthat, akkor annak feszültségeket kellene oldani, nálunk azonban most az a helyzet, hogy ha több a pénz, azzal csak növekszik a fé- szültség. Amíg nem helyezik az egész szociálpolitikai rendszert új alapokra, addig ez kútba dobott pénz, amely irritálja a becsületesen dolgozó embereket. Bőséges útra- valót kaptak tehát azok, akik szót kérnek a Parlamentben. Balogh József Jövőre az eddiginél is több Coca-Colát és Pepsi-Colát fogyaszthatunk. A két neves külföldi cég, valamint 11 hazai élelmiszeripari vállalat képviselői hamarosan aláírják az üdítőital-alapanyagok szállításáról az újabb öt évre szóló szerződéseket. A külföldi partnereknek az italok alapanyagáért — a Cola-sűrítményekért — elsősorban élelmiszer-termékekkel fizetnek. A megállapodás új vonása, hogy a cégek ezentúl az általuk szállított alapanyagok értékénél 30 százalékkal több magyar terméket fogadnak el. A külföldi partnerek újabb italgyártó- és italtöltőgépeket is szál- lítanak MaSTvarnrs^perra rang és lehetőségeink Megvénk képviselői a kormányprogram teljesítéséről
