Kelet-Magyarország, 1988. november (45. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-14 / 271. szám
4 Kelet-Mafyarorasíf 1988. november 14.-------------------------------------------------------------------------------------->| Sevardnadze, a magánember Ekrovásos a Fészekben Szokatlan látvány íogadja a vásárlókat a nyíregyházi Fészek Áruházban: nagyméretű faragott táblaképek, bútorok, használati tárgyak kiállítása Schmidt Sándor fafaragó népi iparművész alkotásaiból. Első pillantásra valóban furcsa a gáztűzhelyek, fürdőszobai szerelvények szomszédságában az ékrovásos technikával meg- faragbtt életfa, viszont végignézve a kiállítást, arról győződhetünk meg, hogy nagyon helyénvaló, sőt dicséretes ebben a környezetben is megismertetni a nagyközönséggel a művészi értékű munkákat. Mert igaz, hogy a Fészek Áruház fő profilját tekintve üzleti tevékenységet folytat, szerencsére újabban már az itt kapható használati tárgyak között is egyre több a formatervezett, ízléses és esztétikus áru, lakberendezé- s! cikk. Nem áll távol tehát az üzlet a kultúrától — és a kiállításon szereplő tárgyak között is több olyat találunk, aminek ipari változata — például a tükör — a boltban kapható. És nem elhanyagolható szempont a kiállítás itteni megrendezésével kapcsolatban az áruháznak az a szerepe, hogy egyfajta közvetítésre vállalkozik a művész és a közönség között, művészeti ismeretterjesztő feladatot tölt be. Tapasztalatok szerint ugyanis más-más a „vevő” a Fészek Áruházban, illetve a képtárakban, kiállítótermekben, az itt vásárlók közül csak igen kevesen fordulnak meg Schmidt Sándor, vagy mások kiállításain, melyeket művelődési házakban, galériákban, múzeumokban rendeznek. Maga a művész igen elismerően nyilatkozott az ilyenféle „népszerűsítésről”, ami alkotómunkájának újabb közönséget szerez. Remény, Sas, Oroszlán Patinás patikák Százötven érés a naményi gyógyszertár Remény, Sas, Oroszlán, Megváltó, Jézus szíve — ki tippelné helyesen, mit rejt a felsorolás? Régi patikák elfelejtett neveit igyekszik megmenteni dr. Menner Ödön, a vásárosnaményi gyógyszertár vezetője. Nem véletlen az érdeklődése a gyógyszerészet története iránt, hiszen édesapjától örökölte az officina iránti rajongást. Bejárta az országot, otthagyta pesti lakását, élt Miskolcon sokáig, majd 1977-ben vette át a naményi patika vezetését. Ahogy rendezgette a megsárgult iratokat, rábukkant a beregi gyógyszertár történetének egy-egy nevezetes eseményére. Mindenekelőtt arra, hogy az idén ünnepli alapításának 150. évfordulóját a patika. Ki emlékszik még? A Ti- sza-híd — ha Tarpa felől érkezünk Vásárosnaményba — szinte nekiment egy három- Makos szürke háznak, amely 31 tudott ellenállni az "ínak. Talán keve- k, hogy a jobb t házat kocs- ndégfogadó- T század 'en1Z különféle nevűre bukkant. A hatalmas anyagot azzal a javaslattal adta át megbízóinak: szorgalmazni kellene a patinás patikák nevének visszaadását. Vagy amelyiknél lehet, a híres magyar gyógyszerészek és kutatók nevét vegyék fel. Az államosítás idején ugyanis a túlbuzgó szervezők a szemlélőnek teljesen érthetetlen számokkal jelölték meg az egyes gyógyszertárakat. A naményi például a 17/65-ös „nevet” kapta, ebben az első szám azt jelenti, a 19 megye közül hányadikként államosították — Szabolcs így a végére jutott —, míg a második szám ABC- sorrendben rögzíti a vásárosnaményi patikát. A másfél évszázados gyógyszertárat a Reményhez címezték. Mai gazdái abban reménykednek, hogy az elfelejtett szép nevet hamarosan ismét kiírhatják egy cégtáblára. A patikának nemcsak a múltja tiszteletre méltó. A kutatószenvedéllyel megáldott Menner doktor naprakész könyvet vezet a patika seményeiről, az itt dolgozók „Annyi bizonyos, hogy nem vagyok konzervatív, de ez nem elegendő. Tovább kell fejlődnöm ahhoz, hogy lépést tarthassak e rendkívül bonyolult folyamattal’’ — mondotta Eduard Se- vardnadze az El Pais spanyol lap munkatársának. A szovjet külügyminiszter, ezúttal szakítva korábbi szokásával, a magánéletéről is beszélt. Sevardnadze elmondotta, hogy apja nyomdokaiba lépve iratkozott be a kutai- szi pedagógiai főiskolára, majd a pártiskolát is elvégezte, s különböző funkciók betöltése után lett 42 éves korában Grúzia Kommunista Pártjának első titkára. A politikus szavaiból kitűnik, hogy szoros kapcsolatok fűzik a grúz értelmiség kifjá- lóságaihoz. — Tengiz Abuladze a barátom, amikor elolvastam a forgatókönyvet (a Vezeklés című filmről van szó — a tud.) egészen megragadott és megrázott. Őszintén megmondtam neki, hogy álljon azonnal a forgatási munkához, jóllehet nem ' biztos, hogy bemutathatja a fiXmet és gondokat okozhat nekünk. Ezt meghallva Abuladze le akart mondani a forgatásról, hogy ne okozzon nekem fejfájást. Nem értettem vele egyet és kérleltem, kezdje el a Vezeklés forgatását, függetlenül attól, hogy mi történhet... Arra a kérdésre, hogy' a peresztrojka fly módon Grúziában előbb kezdődött, mint az ország más vidékein Eduard Sevardnadze ezt felelte: — A peresztrojka nem valamiféle sivatagban keletkezett. Az érte vívott küzdelem igen régi keletű és nem én voltam az egyetlen, aki harcolt. Északi szomszédom, Mihail Gorbacsov a saját megyéjében, Sztavro- polban ugyancsak nekilátott és sokan mások is így cselekedtek. Gorbacsov megválasztása 1985-ben nem volt meglepetés. Mindazonáltal a forradalom maga igen bonyolult jelenség és tartogat számunkra meglepetéseket. Személy szerint nekem a legnagyobb meglepetés az volt, amikor külügyminiszterré neveztek ki. Sevardnadze elmesélte, hogy lánya 30 éves, zenetörténész, fia 29 éves, filozófiát tanul. Az átültetett csontvelő A vér alkotórészei — az oxigént és a szén-dioxidot szállító vörös vérsejtek, a fertőzések ellen védő fehér vérsejtek, a vérzéscsillapító vérlemezkék — mind a csontvelőben képződnek, és onnan kerülnek a vérkeringésbe. A csontvelőnek azt a részét, amelyben a vér alakos elemei termelődnek, vörös csontvelőnek nevezzük. A vörös csontvelőben levő őssejt az a sejt, amelyből bármilyen vérsejt képes kifejlődni. Ha a szervezetben az őssejtek száma egy kritikus mennyiség alá csökken, súlyos csontvelő- elégtelenség jön létre. Ugyancsak tragikus, ha zavart szenved az őssejt alakos elemekké való fejlődésének mechanizmusa (fehérvérűség). Mindez azt eredményezi, hogy a szervezet különböző kórokozókkal szemben nem tud kialakítani megfelelő védettséget. Az orvostudomány által kidolgozott csontvelő-átültetés arra szolgál, hogy a hiányos csontvelői sejteket egészséges csontvelővel pótolják, vagy a kóros sejteket termelő csontvelőt kicseréljék. A világon két évtizeddel ezelőtt végezték az első olyan sikeres csontvelő-átültetést, amely nem egypetéjű ikreken történt. Testvérek esetében van a legnagyobb valószínűsége annak, hogy a fő szöveti antigének meg3gyez- nek. ami a szervátültetés sikerének egyik feltétele. Szülőknél ez már ritkábban fordul elő, idegenek esetében pedig harminc-ötvenezer személy közül kell kiválasztani a megfelelő donort. S bár a csontvelő-átültetést követő első négy hét a legkritikusabb időszak, de két-három évig is fennállhat a veszély, hogy az átültetett csontvelő a befogadó szervezet ellen fordul, vagy — a fertőzésekkel szembeni védekező- képesség csökkenése miatt — súlyos, életveszélyes fertőzés lép fel. A csontvelőt — tökéletesen fájdalommentesen — a donor medencecsontjaiból nyerik. (Ebből felnőtt esetében egy liter, gyermek esetében fél liter elegendő.) A kiszívott csontvelő azonnal véralvadásgátlót tartalmazó tápfolyadékba kerül, majd tisztítás után a betegnek transzfúzió formájában adják be (a „vérátömlesztéshez” hasonlóan). A vérkeringésbe juttatott csontvelőben levő őssejtek a velőűrökbe jutnak és ott megtapadnak, majd szaporodni kezdenek, és kifejlődnek belőlük a vér különböző alakos elemei is. Ez a folyamat 2—4 hetet vesz igénybe.
