Kelet-Magyarország, 1988. október (45. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-08 / 241. szám
4 1988. október 8. Kelet-Magyarország valamikor méltóságteljesen hömpölygő ülésszakok csendjét már nemcsak a heves viták verik fel, előfordulnak már különböző intermezzók is. Az Országgyűlés mostani ülésszakának első napján kettő is volt. Az egyik kívülről jött, egy néhány száz fős csoport gyűlt ősz- sze a Parlament előtt és egy levelet adott át a parlamenti sajtóiroda vezető- jenek. Az Országgyűlés elnökének üzentek benne. Hogy szülessen meg mihamarább a döntés az alternatív katonai szolgálatról, mert egyre többen nem akarnak fegyvert fogni lelkiismereti okokból. Lesz természetesen ilyen döntés, ám nem biztos, hogy örömet jelent majd sürgetőinek. Amint a honvédelmi miniszter egy szünetben mondta: ma 36 hónap a szolgálat ideje, ebből 18-at kell sorkatonaként eltölteni, a többi letöltésére tartaIntermezzók lékosként az obsitos kor eléréséig van idő. A fegyver nélküli szolgálat minden bizonnyal 36 hónap lesz, mert igazságtalan volna ha lelkiismereti okokra hivatkozva előnyt élveznének a hazafias kötelezettségüket. híven teljesítőkkel szemben. A másik intermezzo az ülésteremben történt. Eke Károly, csongrád megyei képviselő olyasmit mondott felszólalásában, hogy a Parlament elnökét felkérték a pártonkívüli képviselők: segítsen egy frakció létrehozásában, hiszen ha a párt- tagok egyöntetűen léphetnek fel például személyi kérdésekben hozandó döntésekben, legyen meg ez a lehetősége a práton kívüli képviselőknek is. Olykor sértő is volt, ahogyan fogalmazott, ezért a legközelebbi szünetben Sta- dinger István, a Parlament elnöke odament hozzá és azt követelte: kövesse meg őt a nyilvánosság előtt. Mivel Eke Károly nem mutatkozott erre hajlandónak, az elnök az emelvényről szólt ezután, s nemcsak meghazudtolta a képviselőt, haxiem védelmet is kért saját magának az ilyen intermezzók ellen. £ ke Károly sem hagy- ta magát, hangosan bejelentette, hogy nincs miért elnézést kérni, mert változatlanul állítja, hogy az elnök nem tett a képviselők kérése ellenére sem semmit. Erre már az elnöki székből ugrott fel Stadinger István, ám ék- kor szerencsére felállt egy harmadik képviselő is és ügyesen tisztázta a vitatkozók közötti félreértést. Ezután szent lett a béke. Szóval itt is zajlik az élet. Balogh József szavazattal, 19 ellenszavazattal, 31 tartózkodással — felállással szavazva — tudomásul vette a bős—nagymarosi vízlépcsőrendszer-beruházásról előterjesztett miKorom tájékoztatója A napirendnek megfelelően ezt követően Korom Mihály, az országgyűlési ügyrend korszerűsítését előkészítő bizottság elnöke tartotta meg szóbeli tájékoztatóját. Elöljáróban hangsúlyozta: a bizottság abban a helyzetben kezdte el és folytatja munkáját, amikor napirenden van hatályos alkotmányunk átfogó felülvizsgálata. Ügy találnisztertanácsi jelentést, a szóbeli kiegészítést, azzal, hogy biztosítani szükséges a környezetvédelemmel, a víz- tisztítással és a településfejlesztéssel kapcsolatban meghatározott feladatok és feltételek teljesítését, illetve feltétlenül alkalmazni kell a létesítmény környezetvédelmi üzemeltetési módjait. Mihály dotta: célszerű előírni, hogy az Országgyűlés zárt ülését csak az államtitok védelme érdekében lehessen elrendelni. A bizottság javasolja: legyen az Országgyűlés döntésére bízva, hogy a jelentősebb törvényjavaslatokat két fordulóban, vagy két olvasásban — tehát előbb a törvényjavaslat elveit, majd a kidolgozott törvény szövegét — tárgyalja meg. (Folytatás az 1. oldalról) letett. Ugyanakkor kritikusan szólt arról, hogy egy ilyen jelentős központi nagyberuházás indokoltságát a szakemberek mellett a közvéleménnyel is jobban meg kellett volna ismertetni. Leszögezte: nem folytatható az a gyakorlat, hogy a jelentős anyagi befektetéssel járó fejlesztéseinket sorra leállítjuk, s amit eddig arra költöttünk, egyszerűen veszni -hagyjuk. Tóth István, Bács-Kiskun megyei képviselő, Kiskun- majsa és Környéke Vízgazdálkodási Társulat igazgató- főmérnöke mint a vízügyi ágazatban dolgozó mérnök, sorra vette a bős—nagymaro- si vízlépcsőrendszer néhány kedvező, illetve kedvezőtlen hatását. A tények, illetve az építkezés előrehaladott álla- pata indokolatlanná tesz minden olyan elképzelést, amely eltér az eredeti koncepciótól. Ami a környezeti hatásokat illeti, a vízlépcsőrendszer feltételezett hátrányainak döntő többsége kiküszöbölhető a terveikben szereplő műszaki megoldások megvalósításával. Medveczky Antalné Baranya megyei képviselő, a Pol- lack Mihály Műszaki Főiskola Építőipari Intézetének igazgatóhelyettese — maga is vízépítő mérnök — véleménye szerint a vízlépcsőrend- szer főművei jók, megépülésük után nagy nemzeti érték jön létre. A vízépítő szakma e beruházással nagy felada- tot kapott, amelyet becsülettel teljesített. A műszaki megoldások világszínvonalúak, amit nemzetközi szaktekintélyek is elismertek — hangsúlyozta. Südi Bertalan Bács-Kiskun megyei képviselő vitába szállt azzal a vízlépcső építését szorgalmazó véleménnyel, hogy az építkezés túl előrehaladott az eredeti állapot visszaállításához. Javasolta: záros határidőn belül népszavazáson határozzon a beruházásról az egész magyar nép. Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter a beruházásnak a mezőgaz- daságot érintő hatásairól szólva kiemelte: a vízlépcsőrendszer hatásterülete két megye 24 mezőgazdasági üzemére terjed ki. Ezeknek a termelőszövetkezeteknek a 62 ezer hektár földjén mintegy 18 ezer ember dolgozik. Ez alig éri el a művelt területek egy százalékát, ugyanakkor ezeknek az üzemeknek a produktuma több mint két százaléka az országos termelésnek. Ez azt jelenti, hogy kétszeres intenzitással gazdálkodnak, tehát igen fejlett mezőgazdasággal rendelkező térségről van szó. Ennek a sorsa nem lehet közömbös sem a mezőgazdasági irányítás, sem a kormány számára. Ezért nagy felelősséggel vizsgálták a beruházás mezőgazdasági hatásait. Tanulmány készítésére kértek fel számos kutatóhelyet, s egyetlen olyan tanulmány sem akadt, amely elutasította volna a vízlépcső építését mezőgazda- sági, ökológiai szempontokra hivatkozva. A vitára a továbbiakban is a változatosság volt a jellemző. Többen álltak a miniszteri tájékoztató elfogadása mellé, mások viszont a lehetséges negatív hatásokat emelték ki. A szenvedélyes vita lezárását követően ismét Maróthy László környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter kapott szót, s röviden összefoglalta a hozzászólások tanulságait, majd megerősítette, hogy a vízmű eredeti kon- cepció szerinti felépítését javasolja. Határozathozatal követke- zett: az Országgyűlés 317 ta, hogy az ügyrend módosításával mégsem várhatja meg alaptörvényünk átfogó korszerűsítésének.— előreláthatóan 1990-ben esedékes — előterjesztését, hanem addig is olyan javaslatokat tár az Országgyűlés elé, amelyek már most jobbíthatják a testület és a képviselők érdemi tevékenységének jogi és szervezeti feltételeit — emelte ki a bizottság elnöke. A nagyobb jelentőségű javaslatokat ismertetve elmonA képviselői munka feltételeinek javítására vonatkozó elgondolások közül a legfontosabb, hogy a képviselőt munkahelyén — kérésére — évente negyven nap munkavégzés alóli felmentés illetné meg. Erre az időre megkapná , az átlagkeresetét, ezt azonban az Országgyűlés megtérítené a munkáltatónak. A bizottság nem támo-_ gatja a főhivatású képvise-’ lői intézmény bevezetését. Az Országgyűlés a bizottság elnökének tájékoztatóját egyhangúlag elfogadta. Interpellációk Interpellációk hangzottak el ezután. Az örökbefogadás meggyorsításával összefüggő képviselői javaslatra a szociális és egészségügyi miniszter kedvező választ adott. Várhatóan még az idén változások történnek. A gépkocsi-előjegyzési rendszerrel kapcsolatos képviselői kérdésre a pénzügyminiszter és a kereskedelmi miniszter válaszolt szintén kedvezően: jövőre 50 helyett 40 százalék előleget kell befizetni, s a kamatot 6 százalékra emelik fel. Képviselői kérdések következtek ezután, amelyek közül a legérdekesebb a Pénzügyminisztérium néhány dolgozójának közelmúltban nyilvánosságra hozott lakásépítés-támogatásával foglalkozott. Erre a pénzügyminiszter és a KNEB elnöke adott választ, amiből kitűnt: nem történt korrupció, hivatali hatalommal való visszaélés. ★ Ezzel az Országgyűlés őszi ülésszaka — amelyen felváltva elnökölt Vida Miklós, Jakab Róbertné, Horváth Lajos és Stadinger István — befejeződött. f----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------< Parlamenti notesz Bíró Miklóst, szabolcs-szatmári képviselőt is beválasztották az alkotmány-előkészítő bizottságba, amelyik korábban megalakult már. Miért bővítették a bizottság létszámát? Mert úgy gondolták, hogy minél szélesebb körből hozzák az információkat, a javaslatokat, annál tökéletesebb lesz az alkotmány. „ A bizottság elkezdte már a munkát — mondta Bíró Miklós — de elhangzottak olyan javaslatok is, hogy jó lenne, ha minden megyéből lenne képviselő tagja ennek a munkacsoportnak. Az Országgyűlés vezetői azt javasolták, hogy mindenünnen a képviselőcsoport vezetője volna erre a legalkalmasabb, így kérdezték meg tőlem is: vállalnám-e ezt a felelősségteljes munkát. Bár nekem sok munkát ad a csoportvezetőség, az ipari bizottsági tagság, a MOM Mátészalkai Gyárának vezetése és a mátészalkai testületekben kiosztott feladatok megoldása, igent mondtam, hiszen ilyen megtisztelő feladatot ritkán kaphat az ember. — Tájékoztatom erről képviselőtársaimat, és bár az Országgyűlés még nem döntött akkor, megkezdtem a felkészülést is. Az alkotmánnyal kapcsolatos irodalmat kezdtem gyűjtögetni. Szerencsés helyzetben vagyok, mert a MOM-nak széles körű külföldi kapcsolatai vannak és én ezt kihasználtam. Osztrák, olasz, NSZK-beli, NDK-beli partnerektől kértem: szerezzék meg nekem alkotmányaikat, mert szerettem volna minél több szocialista és kapitalista országbeli alkotmányt megismerni, V ___________________________ hogy azokat áttanulmányozva alaposan felkészülhessek. Természetesen szeretném bevonni képviselőtársaimat is a műhelymunkába, úgy is, hogy tájékoztatom őket, úgy is, hogy véleményüket, tanácsukat kérem. Pregun Istvánt lassan leszoktatja az Országgyűlés az evésről. Nem először fordul' elő, ami most az ülésszak második napján, hogy az elnök bejelentette: ebédszünet következik, de mivel több módosító javaslat hangzott el a törvénytervezethez, felkéri az ad hoc bizottságot: a szünetben vitassa meg, foglaljon állást, s a szünet után tegyen javaslatot. Természetesen vége lett az ebédszünetnek, mire a bizottság elkészült javaslataival, így tagjai — köztük Pregun István — ezúttal is éhen maradt. Csütörtök este a Budapesti Vasútigazga- tóság vendégei voltak a Szabolcs megyei képviselők. Kark István igazgatóhelyettes hívta meg őket, aki eredetileg Nyírcsa holyból származik. Tartottak egy rövid tájékoztatót munkájukról, aztán egy kis fogadást adtak s közben bemutatták a képviselőknek a kormányvárót. Mi ebben a háttér? Az még ezután következik. Ha burkoltan is, de a vendéglátók elárulták, jólesne nekik, ha a képviselők otthon elterjesztenék: ők szívesen látnák a szabolcsiakat saját dolgozóik között. Addig, míg a MÁV létszámgondokkal küzd, míg csak a Budapesti Vasútigazga- tóságon 1400 betöltetlen állás van, addig nincs olyan nagy munkanélküliség. (b. j.) _________________________________________________________________________________________ A NDK nemzeti ünnepén Krabat álma megvalósulóban 1949. október 7-én alakult meg a Német Demokratikus Köztársaság. Ez a nap az NDK nemzeti ünnepe. Ebből az alkalomból közöljük az alábbi írást. A NÉMET DEMOKRATIKUS köztársaság délkeleti részére, Lausitz- ba, a Spreewald és a Kö- zéphegység közt elterülő vidékre látogató vendégeknek bizonyára azonnal feltűnik, hogy az utcanévtáblákon és minden középületen kétnyelvűéit a feliratuk. Cott- bas és Drezda megyék körzetében élnek a lausitzi szorbok. Lélekszámúk 120 000 körül van: őik az NDK egyetlen nemzeti kisebbsége. Ez a maroknyi szláv népcsoport napjainkig megőrizte nyelvét, kultúráját, szokásait. A szorbok a lengyelek, csehek, szlovákok és szérűit orvátok közeli rokonai. Századokon át éltek — előbb a frank, később a porosz feudális uralkodó osztály — elnyomása alatt. Csaknem ezer esztendeig tartott szociális, politikai és nemzeti jogfosztottságuk. A fasiszta rezsim egyenesen azt tűzte célul, hogy ezt a kis népet gyökerestül kiirtsa. A szorb kultúra jeles alkotóit, az ellenállás harcosait börtönbe vetették, meggyilkolták. Megtiltották anyanyelvűk használatát. Csak 1945 után vált lehetővé, hogy e népcsoport szabadságát elnyerve, történelmében először teljes jo- gűan vehessen részt a társadalmi életben. Milyen fejlődésen ment át a szorb nép az utolsó négy évtizedben? TÖBB MINT 2300 SZORB NEMZETISÉGŰ tanácstag, 98 polgármester (tanácselnök) munkálkodik Lausitz 12 kerületében. 45 szórhat választottak a népi kamara, illetve Cottbus és Drezda megyei tanácsok képviselőivé. A szorbok kultúrája nagyon sok szállal kapcsolódik az NDK társadalmi életéhez. E kultúra sajátságos jelképes alakja Krabat, akinek tetteiről sok-sok népmonda mesél. Krabat fiatal parasztlegény, aki mindenféle rossz ellen küzd, amit a Fekete Molnár testesít meg. Népének legfőbb segítője a szabadságért és emberi méltóságért folytatott harcában. Krabat küldetése már véget ért, azonban Ö a főszereplője Jurij Brezans regényének: Krabat vagy a világ át megváltozása. A szorb nép „világa” az utóbbi negyven évben alapjaiban megváltozott. 30 ÉVE MŰKÖDIK BAUTZENBEN a Domowina Kiadó, amelynek egyedüli feladata a szorb irodalom megjelentetése. Nagy érdemed vannak a szorb napilap, a Nowa Dóba és a Roz- head kulturális folyóirat Szorb esküvő. A menyaszszony öltöztetése négy órát vesz igénybe. megjelentetésében, vala- mint az iskolai tankönyvek egész sorának kiadásában. A kiadó feladata az is, hogy a szorbok irodalmi örökségét más kiadóvállalatokkal közösen német nyelven megjelentesse. A Domowina, kulturális jellegű kezdeményezéseit most arra összpontosítja, hogy méltóképpen készítse elő a VII. szorb kultúrfesz- tivált, amelyet 1989 nyarán Bautzeuben rendeznek meg. A DEFA Filmstúdióban elkezdte munkáját a Szorjp- film-alkotócsoport, az állami művészeti kereskede- lemben a Budysin Galéria, Bautzenben, a fesztiválvárosban létrehozták a Szorb források nevű képzőművészeti alkotóközösséget és folytatja munkáját a szorb főiskolán létrehozott Kart Jannack emlékmúzeum, összesen 272 szorb nyelvtanár foglalkozik 64 középiskolában a szorb nyelv tanításával. A művelődési intézményekben 115 kultúrcsoport és 96 honismereti kör foglalkozik a múlt ápolásával. Az állam évente mintegy 1 millió márkát bocsát a szorb iskolák és óvodák rendelkezésére. Lausitz körzetében májusban—júniusban sok helyen rendeznek szorb kulturális találkozókat. Legutóbb Bröthenben több mint 800 népművész szorb esküvői menetet mutattak be táncokkal és népszokások megelevenítésével. A legfiatalabb résztvevő négy, s a legidősebb nyolcvanéves volt. Korábban a szorb falvak számítottak az ország legszegényebb vidékének. Ma minden ház újonnan épült, összkomfortos — az emberben kis ékszerdoboz benyomását keltik. Lausitz ma az NDK szén- és energiaipari központja. A végbement történelmi fejlődést talán legjobban szemléltetheti a Schwarze Pumpe gázkombinát épületegyüttese. Ez az óriási ütemben gyarapodó vállalat mintegy választ ad azoknak a kételkedőknek, akik a szorb nemzeti kisebbség létét csak az egyéni-tanyás parasztgazdaság keretei között vélték fenntarthatónak, megőrizhető- nek. LAUSITZ NEM CSUPÄN egy fontos ipari centruma az NDK-nak, hanem egyúttal nevezetes idegenforgalmi központja is, amelyet minden évben ezrek keresnek fel. A szorbok földje — Lausitz — ma virágzó országrész, amely kézzel fogható- an — bizonyítja az NDK 40 éves fennállása óta elért eredményeit és biztatást ad a jövőre. Dr. Norbert Hansel
