Kelet-Magyarország, 1988. október (45. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-06 / 239. szám
1988. október 6, Kelet-Magyarország 3 Megkezdődött az Országgyűlés őszi ülésszaka (Folytatás a 2. oldalról) A korábban nem gazdasági célú megtakarításokat most várhatóan a gazdaságba fektetik be hasznot hozó módon. Az eddig javarészt illegális befektetési formákból származó jövedelem az állam által ellenőrizhetőbbé és főleg adóztathalóbbá válhat. Ehhez természetszerűen az állam törvényeken alapuló ellenőrző szerepét erősíteni kell. Sokak fejében megfordul, hogy a megnyíló vállalkozási formák csak a társadalom kisebb része számára elérhetőek, sőt még az is, hogy a vállalkozók bizonyos köre — hasonlóan némely állami vállalatokhoz és szövetkezetekhez — befektethető vagyona egy részét a jelenlegi gazdálkodási viszonyok ellentmondásainak és joghézagainak kihasználásával, vagy a hiánygazdaság körülményeinek meglovagolásával szerezte. A törvényes befektetés ily módon számukra a vagyon „tisztára mosását”, a gazdagodást kínálja, miközben a lakosság többsége számára az életkörülmények egyre nehezebbé, szorítóbbá válnak. A vállalkozások kétségtelenül megnövelik a jövedelmi különbségeket az egyének és az egyes lakossági csoportok között is. A jövedelmi eltérések túlzott mértékűvé, társadalmilag el nem fogad- hatóvá válását alapvetően az adórendszerrel, illetve az örökösödés szabályozásával kell megakadályozni. Emellett azonban elengedhetetlenül szükség van a jövedelmi aránytalanságok okozta esélykülönbségeket, az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe kerülők gondjait hatékonyan kezelő „szociális védőháló’* kialakítására. Az új szervezeti formák felvetik az érdekérvényesítéssel kapcsolatos eddigi felfogás és gyakorlat újragondolását is. A társasági tör- vény együtt jár a dolgozoi részvétel és a beleszólás új formáinak kifejlődésével. Emellett új összefüggésben vetődik fel a pártnak és a szakszervezetnek a gazdasági folyamatokban betöltött szerepe és lehetősége. A megfelelő megoldásokat a politikai intézményrendszer korszerűsítését célzó munkálatok keretében kell kialakítani. Egy dolog azonban már most leszögezhető: a társasági formák jelentette új gazdálkodási keretek és feltételek a párt- és a szakszervezeti szervek gazdasági szerepét szükségképpen módosítják. A pártnak a jövőben még inkább a népgazdaság fejlődésének lehetőségeivel, fő irányaival, az erre vonatkozó elképzelések kidolgozásával kell foglalkoznia, míg a szakszervezeti munkában a munkavállalók érdekeinek védelme kell hogy nagyobb szerepet kapjon. Szűrös Mátyás hangsúlyoz- ta azt is, hogy a társasági törvény remélt hatásainak kibontakozására további reformlépésekre van szükség. Ezek között említette az értékpapírpiac megteremtését, a megkezdett bankreform második szakaszának megvalósítását, az adórendszer további korszerűsítését, a bérreform, az árrendszer fejlesztését, a költségvetési reform kimunkálását, a társadalombiztosítás és a szociálpolitika eszköztárának és intézményrendszerének korszerűsítését. — A társasági törvény elfogadása a külföld szemében is a reformprogram végrehajtása iránti elkötelezettségünk fontos bizonyítéka. Szándékaink komolyságának, ezáltal a magyar politikának a megítélése tehát a reform valóra váltásával fonódik össze. A reforméval, a megújuláséval, amelynek sikere döntően tőlünk függ, hisz a külső környezet ma ehhez a korábbinál sokkal kedvezőbb politikai feltételeket kínál. E gondolatok jegyében az MSZMP Központi Bizottsága nevében elfogadásra javasolta a törvénytervezetet. A vita TÓTH ILONA (Veszprém m., 13. vk.) a Szakszervezetek Veszprém Megyei Tanácsának vezető titkára abban a reményben ajánlotta elfogadásra a törvényjavaslatot, hogy a gazdálkodási formák bővülésével új munkahelyek teremtődnek, s ezáltal mérséklődhetnek az egyre erőteljesebben jelentkező foglalkoztatási gondok, bár a változás együtt jár a különféle tulajdonformák közötti munkaerő-áramlás felgyorsulásával. A képviselő felhívta a figyelmet arra, hogy a munka- vállalók érdekvédelmére, érdekképviseletére — a korábbitól eltérő feltételek között — elengedhetetlenül szükség van, s egyetlen társasági formából sem zárható ki. DR. EKE KAROLY (Csong- rád m., 10. vk.), a Magyar Rádió tudományos főmunkatársa arról szólt, hogy a szocializmust nem ettől a társasági törvény által biztosított új lehetőségektől kell félteni, sokkal inkább a pazarlástól, a kellően meg nem fizetett munka miatt kialakuló érdektelenségtől. A demokráciáról szólva a képviselő elmondta: a jelenlévők közül többen úgy vélekedtek, szükség lenne a párton kívüli képviselők frakciójának létrehozására is, mert lehetnek közös ügyek, amelyekben az érintettek egységesen kívánnak a Parlamentben fellépni. Erre azonban nem kaptak választ. DR. SZABÓ KÄLMÄN (Budapest, 36. vk.) akadémikus, a Marx Károly Közgazdaság- tudományi Egyetem tanszék- vezető egyetemi tanára hozzászólásában rámutatott arra, hogy a magyar népgazdaság állami tulajdonban lévő vagyonának értéke mintegy 7—8 billió forintra tehető, s a magántulajdon vagy a kisvállalkozás kezében legfeljebb 1 billiónyi érték van. A társasági törvény életbe lépése tehát a jelentős bázisnak csupán 8—10 százalékát érinti. KULCSÁR KÁLMÁN a vitában elhangzottakra reagálva kifejtette: a vállalati törvényt az átalakulási törvénnyel együtt munkálhatják ki. A törvény előkészítését meggyorsítják, és várhatóan a jövő év első felében a Parlament elé terjesztik. Javaslatokra válaszolva rámutatott: napirenden van — a SZOT-tal egyetértésben — az átfogó szakszervezeti törvény megalkotása. Hangsúlyozta: a dolgozói részvétel azokban a társaságokban, amelyekről a törvényjavaslatban van szó, nem érdek- képviselet, hanem lényegében a vállalati vagy társasági vezetés ellenőrzése, ezért helytelen volna ilyen esetben a szakszervezetnek többletjogokat adni más alakulatokhoz képest. Határozathozatal következett: az Országgyűlés a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság módosító javaslatát, majd a gazdasági társaságokról szóló törvényjavaslatot — általánosságban és a megszavazott módosításokkal részleteiben is — egyhangúlag elfogadta. Ezután — az elfogadott napirendnek megfelelően — Villányi Miklós pénzügyminiszter terjesztette elő a vállalkozási nyereségadóról szóló törvényjavaslatot. VILLÁNYI MIKLÓS EXPOZÉJA: Kedvezőbb feltételek a vállalkozáshoz — A most elfogadott társasági törvény szervezeti téren teremti meg a tulajdon formájától független gazdasági szervezetek létrehozásának lehetőségét, a nyereségadó-törvény pedig ezek működésének pénzügyi, vagyoni feltételeit hozza létre — hangsúlyozta a bevezetőben Villányi Miklós. — A két törvény egymást feltételezi, egyidejű hatályba lépésük indokolt. Ezáltal a gazdálkodók régi törekvése válik valóra: Tájékoztatásul elmondta, hogy az adókedvezmények figyelembevételével az átlagos adóterhelés kevesebb, mint negyven százalék. A nyereséget terhelő ilyen mértékű adó sem a Magyar- országon kialakult feltételek — a nemzeti jövedelem újraelosztásában kialakult, rövid távon nehezen változtatható arányok — figyelembe- vételével, sem nemzetközi összehasonlításban nem magas. visszaigénylési rendszere ebben a szektorban fennmarad; — A nyereségadó-törvény hatálya alá tartozó társas vállalkozások tagjai szabad döntésük szerint kivehetik jövedelmüket bérként, az SZJA megfizetése mellett, így a vállalkozások többsége várhatóan nem is fizet nyereségadót; — A vállalkozók a bevitt vagyon hozadékaként még három évig adómentesen vehetnek ki jövedelmet. ják, a végrehajtási rendelet tartalmazza. Lényegében adókedvezmény — még ha formálisan nem is így jelenik meg — az amortizációgyorsítás lehetősége, hiszen a többletamortizációt teljes egészében fejlesztésre lehet fordítani, az automatikusan kisebb nyereség ezáltal kisebb nyereségadó befizetésével jár. A gyorsított amortizáció o szerkezetátalakítási program céljait szolgálva az állóeszközök műszaki megújulásának gyorsítását segíti. Változatlanul hetvenszázalékos adókedvezményben részesül a kutatási és fejlesztési tevékenység. Fennmarad a műszaki fejlesztési célú — a költségek terhére elszámolható — ráfordítások rendszere, amelyben a korlát csak a vállalat jövedelmezősége. Továbbra is mód van a kutatási-fejlesztési ráfordítások 10 százalékának beruházásként történő felhasználására. A jelenlegi vállalati .jövedelemszabályozásban alkalmazott megoldással egyezően a törvényjavaslat a nyereségadó-fizetés előtti tartalékolást nem teszi lehetővé. Annak érdekében, hogy a megszűnéssel érintett mezőgazdasági szervezetek kialakult pozíciója ne romoljon, az átmenetről szóló törvény lehetővé fogja tenni, hogy az 1988. december 31-én meglévő bruttó tartalék összegét adózás nélkül vagyonúkba helyezzék. A törvényjavaslat rögzíti Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára, Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke és Losonczi Pál, az Elnöki Tanács nyugalmazott elnöke az Országgyűlés ülése előtt. Az új kereskedelmi miniszter Beck Tamás gépészmérnök, 1929-ben született. Szakmai pályafutása a magyar iparhoz kötődik. Pályáját adjunktusként a Vörös Akadémián kezdte, majd a Köny- nyűiparí Minisztériumban dolgozott. 1963-tól 1970-ig igazgató főmérnök, maid a Köny- nyűipari Szervezési Intézet műszaki igazgatója. 1973 óta a Buda-Flax Lenfonó és Szövőipari Vállalat vezérigazgatója volt. Címzetes főiskolai tanár. 1986-tól az Iparpolitikai Tanács tagja. A Magyar Kereskedelmi Kamara — 1988től Magyar Gazdasági Kamara — elnökségi tagja, alelnö- ke, majd 1982 júniusa óta elnöke. Az MSZMP Központi Bizottságának 1987-től tagja. 1985-ben Állami Díjjal tüntették ki. kiszámítható és normalizáit lesz az állam gazdaságpolitikai magatartása. A vállalkozási nyereségadó-törvény megalkotásával — a személyi jövedelemadóval, az általános forgalmi adóval és a már hagyományosan törvényben szabályozott illetékkel együtt — o költségvetés bevételeinek közel háromnegyede törvényeken nyugszik. Kialakul a jövedelemtulajdonosok: a vállalatok, a lakosság és a költségvetés közötti osztozkodás stabil rendszere, amely csak a Parlament döntése alapján változtatható. Mindez elősegíti a szocialista piacgazdaság kiépítését, amelynek lényeges elemei: a szabadabb gazdálkodás a termelési erőforrásokkal, a piac törvényei által vezérelt árrendszer, a szervezeti kötöttségektől mentes tőkeáramlás, az egyensúlyi célokat szolgáló — a piac eszközrendszerét fokozottan igénybe vevő — keresletszabályozás. Rámutatott: a törvényjavaslat jóváhagyása — az egyidejűleg megszüntetni tervezett adók miatti bevétel-kiesést számításba véve — csökkenti a jövedelmekből a központosított részarányt. Megszűnik az úgynevezett ellenérték adó, a tehergépkocsi-, az autóbuszjárulék, a vegyipar és a gépipar külön termelési adója és még néhány más adó. Ezek együttes értéke 13 milliárd forint. Azzal kapcsolatban, hogy a törvényjavaslat elfogadása után a kisszervezetek milyen gazdálkodási helyzetbe kerülnek, felsorolta a kisszervezeteket érintő, az általánoshoz képest fennálló kedvezményeket és fontosabb változásokat: — Megszűnik az úgynevezett különadó, ami 7—8 milliárd forintos adókiesés mellett, árbevétel-arányosan mintegy 20 százalékkal javítja az érintett szervezetek árbevétel-növelési lehetőségeit; — A vállalkozói adó jelenlegi rendszere megszűnik, az adóalanyok többsége — az egyéni vállalkozók — nem tartoznak a nyereségadótörvény hatálya alá, a személyi jövedelemadó rendszerén belül adóznak; — Az ebben a vállalkozó csoportban jellemző negyven százalékos nyereségadó érezhetően kisebb, mint a jelenleg érvényesülő 25 százalékos bruttó jövedelemadó; — Húszmillió forint bérköltség alatt már 1989-től nem érvényesül semmiféle keresetszabályozás; — A beruházási javakat terhelő ÁFA 100 százalékos A pénzügyminiszter meggyőződése, hogy a vállalkozások az adótörvény hatályba lépése után a jelenleginél kedvezőbb feltételek között működhetnek, és az a tény, hogy megszűnik a költség terhére való beruházási lehetőség (ami egyébként is csak ebben az évben létezik), nem csökkenti a beruházási kedvet. A törvényjavaslat egyik legnagyobb érdeklődést és vitát kiváltó része az adó- kedvezmények kérdése volt. Adókedvezmények továbbra is vannak a javaslatban, de következetesen tevékenységi alapon, általában szervezeti formától függetlenül. A jelentős mértékű, hosszú távon érvényesíteni kívánt adókedvezmények — az egyes közszolgáltató, kulturális és egészségügyi tevékenységek, valamint a külföldi részvétellel létrejött vegyes vállalatok adókedvezményei — a törvényben kerülnek szabályozásra. Azokat a kedvezményeket, amelyek a költségvetés helyzetétől függő mértékben, egy adott időszak gazdaságpolitikai, struktúrapolitikai céljait szolgálazokat a jogcímeket, amelyek révén a vállalkozók adózott eredményüket növelhetik vagy csökkenthetik, tartalmazza a vagyon szerkezetét és a vagyonváltozások típusait, megteremtve a nyereségváltozás és a vagyonváltozás közötti kapcsolatot. A törvény lehetővé teszi a vagyongyarapításban való személyi érdekeltség kialakítását. Növeli a gazdálkodó szervezetek döntési szabadságát az a tény. hogy a szociális és kulturális ráfordítások elszámolásánál megszűnik minden eddigi kötöttség, mindenki maga határozhatja meg a jóléti, szociális, kulturális kiadásainak mértékét. Á törvényjavaslat több egyszerűsítést, kevesebb adminisztrációt igénylő előírást tartalmaz. — A nyereségadó-törvény- javaslat az adóreform szerves része. Alapjaiban konzisztens, a megszüntetett és a még megszüntetésre váró adófajták miatt a korábbinál világosabb, a törvényi szabályozás következtében pedig állandóbb kapcsolatot jelent a költségvetés és a gazdaság szereplői között — mondotta végezetül Villányi Miklós. A vitában szerdán hárman szólaltak fel; a törvénytervezet vitája ma folytatódik. Parlamenti notesz B ár az országgyűlési képviselőket három éve választottuk, s azóta tíznél több alkalommal ülésezett már a Parlament, most mégis ismeretlen padban foglaltak helyet. Okáról a nyári ülésszak idején szóltunk már: a képviselöháznak nevezett üléstermet korszerűsíteni kell, ez egyévi munkát jelent a szakembereknek. Milyen is az új hely, a mostantól egy évig a parlamenti munkának helyet adó ülésterem? Aki a televízióban látta a közvetítést az első nap munkájáról, joggal mondhatja, hogy olyan, mint a régi, mert még avatott szemmel is alig fedezhető fel némi különbség. És ez nem véletlen. Amikor 86 éve Steidl Imre az Országházat megépítette, az Országgyűlésnek még két külön ülésező háza — alsó és felső háza — volt, ezért két teljesen szimmetrikus alaprajzú épületrészt épített és ezeket a kupolacsarnokkal kötötte összer Amint azt az Országhá- zat bemutató könyvben fellelhetjük, a terem berendezése patkó alakú széksorokból áll, 12 hatalmas gótikus ablak világítja meg. A mennyezet tölgyfából készült, reneszánsz kazettákra osztott. Tartó' konzoljai gótikus karzatra vezetnek át. Melynek olasz márványból faragott mérművei (kőrácsok) szűrik meg az ablakból érkező fényt. Lejjebb hármas osztású páholysor van, a földszinten pedig ugyancsak hármas tagolású nyitott árkádsor található. Régi formájában a felsőház üléseinek célját szolgálta. A felsőházi ülésterem Budapest ostroma alatt súlyosan megsérült. A tönkrement berendezést c felszabadulás után újjal pótolták. Ez díszítő elemeiben hűségesen követi a régit, amely gótikus és reneszánsz formákat alkalmazott, elrendezésében is csak kevés változás történt. Megnövelték azonban a férőhelyek számát, és meghosszabbították az elnöki emelvényt is. Most mindössze néhány díszítésbeli eltérés van: a kongresszusi terem, tehát ahol az Országgyűlés most ülésezik, valamivel díszesebb. Eddig tehát az alsóházban, most — egy évig — a felsőházban ülésezik a Parlament. Remélhető azonban, hogy csak a helyszín változott, az utóbbi időben már megszokott harcosság, a döntésekért érzett felelősség nem. Balogh József