Kelet-Magyarország, 1988. október (45. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-06 / 239. szám

XLV. évfolyam, 239. szám ARA: 1,88 FORINT 1988. október 6., csütörtök Napirenden három törvény, valamint a bős—nagymarosi beruházás Megkezdődött az Országgyűlés őszi ülésszaka Új alelnökök: Jakab Róbertné, Vida János • Kereskedőim! miniszter: Beck Tamás • Az országos listán képviselő: Grósz Károly, Huszár István, Márton János, Németh Miklós, Nagy Sándor Szerda délelőtt 10 órakor Stadinger István elnökletével megkezdte munkáját az Országgyűlés őszi ülésszaka. Az ülésen részt vett Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke, Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Miniszterta­nács elnöke, jelen voltak a Politikai Bizottság tagjai, a Központi Bizottság titkárai. A páholyokban foglaltak helyet a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek vezetői, s a hazai és a nemzetközi sajtó nagy számban megjelent képviselői. A törvényhozó testület elfogadta az ülésszak tárgysorozatát. 1. Személyi javaslatok tárgyalása. 2. A gazdasági társaságokról szóló törvényjavaslat tárgyalása. 3. A vállalkozási nyereségadóról szóló törvényjavaslat tárgyalása. 4. Az általános forgalmi adóról és a személyi jövedelemadóról szóló törvények módosítása. 5. A környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter tájékoztatója a bős—nagymarosi beruházás helyzetéről, fi. Az országgyűlési ügyrend korszerűsítését előkészítő bizottság elnökének tájékoztatója az előkészítés ál­lásáról. 7. Interpellációk, kérdések. Kulcsár Kálmán expozéja: Hosszabb távra kiszámítható keretek a gazdasági magatartás számára Az első napirendi pont személyi javaslatok tárgyalá­sa volt. Többek között az Országgyűlés a legutóbbi ülé­sén hozott állásfoglalás alap­ján az Alkotmány-előkészítő Bizottságot egészítették ki az abból eddig hiányzó 11 me­gye képviseletével, amelyet ezentúl a megyei képviselő­csoport-vezetők látnak el. Így megyénkből a bizottság tag­ja lett Bíró Miklós. Az Országgyűlés négy tar- tózkodással jóváhagyta a leg­utóbbi ülésen tett javaslatot, hogy az adóügyi ad hoc bi­zottság új tagokkal kiegészít­ve reform ad hoc bizottság­iként tevékenykedjen. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága, a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsa és az Elnöki Ta­nács Országgyűléshez intézett átiratában megfogalmazott javaslat .alapján Marjai Jó­zsefet, a Minisztertanács el­nökhelyettesét, kereskedelmi minisztert — négy tartózko­dással — érdemei elismerése mellett, saját kérésére fel­mentették tisztségéből. Beck Tamást, a Magyar Gazdasá­gi Kamara elnökét, a BUDA- FLAX vezérigazgatóját 2 el­lenszavazattal és 12 tartóz­kodással kereskedelmi mi­niszterré választották meg a képviselők. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak és a Hazafias Népfront Országos Tanácsának ' indít­ványát megszavazva Cser- venka Ferencnét és Péter Jánost — kérésükre, érdeme­ik elismerése mellett — fel­mentették az Országgyűlés alelnöki tisztségéből. A Hazafias Népfront Or­szágos Tanáesánaik elnöksé­ge javaslatára az országos listán megüresedett öt kép­viselői helyre titkos szava­zással megválasztották kép­viselőnek Grósz Károlyt, a Magyar Szocialista Munkás­párt főtitkárát, a Miniszter­tanács elnökét, Huszár Ist­vánt, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa főtitkárát, Márton Jánost, a Hazafias Népfront OT alelnökiét, Nagy Sándort, a Szakszervezetek Országos Tanácsa főtitkárát és Németh Miklóst, az MSZMP KB titkárát. Az Országgyűlés alelmöké- vé a képviselők Jakab Ró- bertnét, a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szö­vetségének főtitkárát, vala­A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Marjai Jó­zsefnek, a Minisztertanács elnökhelyettesének, kereske­delmi miniszternek eredmé­nyes munkássága és közéleti tevékenysége elismeréseként, nyugállományba vonulása al­kalmából a Magyar Népköz- társaság Érdemrendje kitün­tetést adományozta. mint Vida Miklós nyugalma­zott vezérigazgatót válasz­tották meg. (A harmadik je­lölt, Orosz Adél nyugalma­zott balettigazgató volt.) Az Országgyűlés által ke­reskedelmi miniszterré meg­választott Beck Tamás letet­te a hivatali esküt Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács el­nöke előtt. Az eskütételen jelen volt Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisz­tertanács elnöke, Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke és Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára. ~k Az előző ülésszak óta alko­tott törvényerejű rendele­tekről szóló jelentéshez Fo­dor István (Pest m.) fűzött megjegyzést. Hozzászólásá­ban kifogásolta, hogy egy nemrégiben elfogadott jog­szabály automatikusan bizto­sítja az állami vezetők részé­re nyugdijuk megállapításá­ban az általánostól való elté­rés* lehetőségét. Véleménye szerint megfelelőbb volt a ko­rábbi elv, amely az elisme­rést a végzett munka minő­sítéséhez igazította. A kép­viselő ilyen értelmű korrek­ciót javasolt a Miniszterta­nácsnak. Indítványozta, hogy az Országgyűlés hatáskörébe tartozó állami vezetők körét, munkáltatói jogaik gyakorlá­sát, valamint jogállásúikkal, munkaviszonyukkal, nyugdí­jazásukkal kapcsolatos kér­déseket a jövőben törvény­ben szabályozzák. A képviselők a népköztár­saság Elnöki Tanácsának je­lentését tudomásul vették. A napirendi pontnak meg­felelően az Országgyűlés a gazdasági társaságokról szó­ló törvényjavaslat tárgyalá­sával folytatta munkáját. A kitüntetést Straub F. Brúnó az Elnöki Tanács el­nöke adta át. Jelen volt a ki­tüntetés átadásánál Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke, Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnöke és Katona Imre az Elnöki Tanács titkára. Kulcsár Kálmán igazság­ügy-miniszter expozéja be­vezetőjében kiemelte: hanem akarjuk, hogy a távolság ha­zánk és a világ élvonala kö­zött a gazdasági fejlettség szempontjából tovább növe­kedjen, úgy a társasági for­mák modernizálását sem hanyagolhatjuk el. A gazda­sági társaságokról szóló, most előterjesztendő törvény gazdaságpolitikai, jogpoliti­kai, társadalompolitikai és ideológiai szempontból egy­aránt igen jelentős, az utób­bi évek jogalkotási gyakor­latából kiemelkedő jogsza­bály — hangsúlyozta. — A társasági törvény a társas vállalkozások, a piaci integráció kibontakozásának az alapjait teremti meg. Je­lentős mértékben hozzájárul­hat tehát ahhoz, hogy a tár­sadalmi tulajdon a tőke­áramlás felgyorsulása révén ott hasznosuljon, ahol a hosz- szú távú jövedelmezőség te­kintetében erre a legjobb le­hetőségek mutatkoznak. Elő­segítheti, hogy leomoljanak a különböző tulajdonformák közé emelt mesterséges kor­látok, s ezzel a gazdaságban rejlő mozgáslehetőségek ki­teljesedjenek. A gazdasági társaságokról szóló törvényjavaslat gazda­sági, gazdaságpolitikai célki­tűzéseit az igazságügy-mi­niszter így foglalta össze: — A gazdaság strukturális megújulásának alátámasztá­sára a társadalom hosszú tá­vú, tartós érdekeit figyelem­be véve nőjön a dinamiku­san fejlődő társas vállalko­zásoknak a gazdaságban be­töltött szerepe, ennek révén- korszerűsödjön a termékszer­kezet, fokozódjon a népgaz­daság jövedelemtermelő ké­pessége ; a piaci igényekhez rugal­masabban alkalmazkodó gaz­dasági társaságok révén nö­vekedjék a piaci szereplők száma, és így tervszerű pi­acépítés keretében táguljon a verseny hatóköre; a gazdasági társaságok lét­rejöttével is gazdagodjanak a gazdálkodó szervezetek közötti termelési, értékesíté­si eg3-üttműködési kapcsola­tok, a gazdálkodó szerveze­tek együttműködésére épülő közvetlen tőkeáramlási csa­tornák bővülésével és fej­lődésével csökkenjen a költ­ségvetés és a bankrendszer kockázata; a vállalat rövid távú érde­keken nyugvó autark fejlesz­tése helyett erősödjön a pénzben, illetőleg az érték­papírban való befektetés és kockázatvállalás. A vállala­tok és az állampolgárok kö­zötti együttműködés akadá­lyainak megszüntetésével váljék lehetővé az egyéni megtakarítások legális kere­tekben történő közösségi hasznosítása, az egyéni kez­deményezés szocialista vál­lalkozásokhoz kötött kibonta­koztatása; új lépést tegyünk a korsze­rű állami vagyonkezelés szervezeti rendjének kialakí­tása útján az össznépi tulaj­don hatékonyabb hasznosítá­sa érdekében; jöjjenek létre a kisvállal­kozások működésének biz­tonságát erősítő olyan gaz­dasági társasági formák, ame­lyek megkönnyítik a kisvál­lalkozások beépítését a szoci­alista népgazdaságba, előse­gítve a kisvállalkozások rest­riktiv kezelésének megszű­nését; alakuljon ki a különböző gazdálkodó szervezetek, vál­lalkozások piachoz alkalmaz­kodó természetes önmozgásá­nak, egymásba való átalaku­lásának jogilag szabályozott rugalmas rendszere; erősödjön a külföldi mű­ködőtöké közvetlen megjele­nése a magyar népgazdaság­ban. A törvényjavaslat korsze­rűsíti az 1945 előtti kereske­delmi társasági formákat — a közkereseti, a betéti, a kor­látolt felelősségű társaságot és a részvénytársaságot —, valamint a tapasztalatok alapján fejleszti az 1968 utá­ni vállalati gyakorlatban ki­alakult közös vállalati és egyesülési alakzatokat. A törvény hatálya minde­nekelőtt kiterjed a legegy­szerűbb kisvállalkozási, csa­ládi vállalkozási alakzatokra, azaz a tagok korlátlan és egyetemleges felelősségével működő közkereseti társasá­gokra. Ez utóbbi alformája- ként a törvény változatlanul intézményesíti a gyakorlat­ban az 1982. január 1-jétől bevezetett gazdasági munka- közösséget, illetve új néven és finomítottabb szabályo­zásban a vállalati gazdasági munkaközösséget, amelyet a törvényjavaslat jogi személy felelősségvállalásával műkö­dő gazdasági munkaközösség­nek nevez. A közkereseti tár­sasághoz kapcsolódva új le­hetőséget hordoz magában a betéti társaság újrameghono- sítása, amelyben a személye­sen közreműködő beltagok mellett a kültagok csak va­gyoni befektetéssel vesznek részt. Ezt követően a tör­vényjavaslat szabályozza a koordinatív társasági formát jelentő egyesülést, illetve a tagok kezesi felelőssége mel­lett működő közös vállalatot. A szabályozás sorrendjében ezt követi a tőke- és sze­mélyegyesülés határán álló, a kisebb és a középvállalatokra modellezett korlátolt felelős­ségű társaság, a kft.; majd pedig a nagyobb vállalatok tipikus formájaként a tagsági jogokat értékpapír formájá­ban kifejező, ezen nyugvó részvénytársaság, az rt. mű­ködésének rendezése fejezi be a szabályozást. A törvényjavaslat alapján — a szövetkezetek kivételével — egy törvénybe kerül az üzleti vállalkozásra irányuló valamennyi társas vállalko­zási forma szabályozása — mutatott rá a tárca vezetője, s utalt arra. hogy ilyen ma­gas színtű és ilyen mérték­ben kidolgozott rendezéssel először Magyarország lép a világ közvéleménye elé. — A társasági törvény — mondotta a továbbiakban — beilleszkedik gazdasági jog­rendszerünk modernizálásá­nak folyamatába, ugyanakkor minőségében más törvény, mint gazdasági jogunk ko­rábbi részei. A politikai in­tézményrendszer demokrati­zálása, a gazdasági alkotmá­nyosság kiépítése jegyében a benyújtott javaslat nem ke­rettörvény, hanem a társasá­gi jog teljes szabályozását magába foglalja. Ez a jogal­kotás-technikai feltétele an­nak a már hangsúlyozott kö­vetelménynek, hogy a jogi szabályozás valóban hosszabb távra kiszámítható kerete­ket adjon a gazdasági maga­tartás számára. (Folytatás a 2. oldalon) Marjai József kitüntetése Tanácskozik az Omáfgyűlés.

Next

/
Oldalképek
Tartalom