Kelet-Magyarország, 1988. október (45. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-29 / 259. szám

1988. október 29. Kelet-Magyarország 3 A Szabolcs-Szatmár megyei pártértekezlet állásfoglalás-tervezete itt igénybe vehető hitellt, infrastruktú­rafejlesztési támogatást) nyújtva se­gítse a kormányzat, ezzel is ösztönöz­ze a szektorkülönbségektől független helyi erőfeszítéseket. A pártbizottság tevékenysége a jö­vőben a gazdasági döntések politikai hatásainak vizsgálatára és befolyáso­lására irányuljon. A gazdaságot a di­rekt módszerek helyett jobb káderpo­litikai gyakorlat kialakításával, politi­kai követelmény támasztásával, az el­lentmondások feloldását segítő javas­latokkal, a területi érdekek érvénye­sítésével kell irányítani." Előre fel kell mérni a döntések politikai következ­ményeit; feladataink teljesítéséhez te­remtsünk cselekvésre ösztönző politi­kai légkört. A gazdasági folyamatok A megyei pártbizottság elsőrendű feladata, hogy nyíltan politizáljon, tö­rekedjék széles körű együttműkö­désre az állami és társadalmi szer­vekkel, tömegszervezetekkel, mozgal­makkal, egyesületekkel, minden ten­ni akaró állampolgárral. A pártbi­zottság és választott szervei ennek megfelelően újítsák meg, korszerűsít­sék testületi munkájuk tartalmát, módszereit. A megye társadalmának aktivizálá­sa, cselekvésre késztetése a demokra­tikus viszonyok fejlesztését igényli. Kiemelt feladat a pártdemokrácia erősítése. Legyen folyamatos eszme­csere a tagsággal a politika alakításá­ban, a döntések előkészítésében, meg­hozatalában és végrehajtásában. A ha­táskörök, jogosítványok tisztázásával, szervezeti, személyi és tárgyi feltéte­lek megteremtésével kell gondoskod­ni az önálló és felelős cselekvés lehe­tőségeiről. A politikai döntések a tes­tületek kollektív és többségi akaratá­nak megfelelően szülessenek. A ki­sebbségben maradottaknak joguk, hogy ellenvéleményüket, érveiket újra felvessék és kezdeményezzék a döntés újratárgyalását. A közösen kialakított döntést mindenki köteles képviselni. Meghatározó jelentősége van a párt egységének. Követelmény az egyetér­tés a szocializmus alapkérdéseiben, a közös, eszmei alapon cselekvő részvé­tel a párt politikájának alakításában, képviseletében. — A megyei pártbizottság — a két pártértekezlet közötti időben — önál­lóan működő, kollektív politikai dön­téshozó és ellenőrző testület, melynek tagjai személyes felelősséggel tartoz­nak választóiknak. Minden fontos po­litikai kérdésben e testület döntsön. — A végrehajtó bizottság feladata: a pártbizottság döntéseinek előkészí­tése, a végrehajtás megszervezése. — A munkabizottságok szerepe: hasznosítható tapasztalatok feltárása, elemzése, a döntési változatok, javas­latok kidolgozása. — Indokolt a pártbizottság mellett működő tanácsadó testület — mely­nek tevékenységébe pártonkívüliek is bevonhatók — létrehozása. — A megyei pártbizottság újítsa meg, s a pártértekezlet után jelent­kező követelményeknek, feladatoknak megfelelően módosítsa apparátusa szervezeti felépítését, létszámát. Az apparátusban felkészült, a politikai munkában jártas személyek dolgoz­zanak. A megyei pártbizottság a döntési szintek csökkentésével folyamatosan fejlessze a pártirányítást. Dolgozza ki a nagyközségi, községi pártszervek közvetlen megyei irányításának rend­szerét. A városi pártbizottságok sze- ronlröre a városi tanácsok működési politikai feltételeinek alakításához a megyei pártbizottság nyújtson sokol­dalú segítséget az alapszervezetek tagságának. Olyan területi és helyi gazdaságirá­nyítást kell érvényre juttatni, amely képes teret nyitni a sajátos megyei érdekek érvényre juttatásának. Ki kell alakítani a gazdasági érdekkülönbsé­gek felszínre hozatalának fórumait, eszközeit, módszerét, és egyértelműb­bé kell tenni a területi érdekérvé­nyesítésben és érdekfelismerésben a párt helyét, szerepét. A mennyiségi jellemzőkön, a változások dinamiká­ján alapuló megállapítások helyett a minőségi tényezők érvényesítésére, a feszültségek megoldására, a fejlesztés új forrásainak feltárására kell töre­kedni. területére terjedjen ki. A helyi-terüle­ti közigazgatás létrehozásával párhu­zamosan (1990. január 1-jéig) valósul­jon meg a kétszintű pártirányítás. A megyei párbizottság növelje a döntés-előkészítés demokratizmusát, a döntések tudományos megalapozottsá­gát. Ennek érdekében több megoldási változatot tartalmazó tervezeteket is készítsenek. — Igényelje és hasznosítsa a párt­tagság, a közvélemény, az állami, tár­sadalmi szervek, tömegszervezetek és mozgalmak javaslatait. — A döntés-előkészítő munkában aktívan vegyenek részt a pártbizott­ság tagjai, az állandó és alkalmi mun­kaibizottságok, az adott téma szakér­tői. — Átfogó témák esetén kerüljön sor széles körű pártvitákra. Fordítson nagy figyelmet a testület korábbi döntéseinek folyamatos ellenőrzésére, munkájának kritikai elemzésére. — A határozatok végrehajtásának elmulasztásáért felelős testületeket marasztalja el, és az érintett szemé­lyeket vonja felelősségre. A megyei pártértekezlet határozott elvárása, hogy a megválasztásra ke­rülő pántbizottsági tagok legyenek ak­tívak, tartsanak közvetlen kapcsola­tot ,a városi, községi, üzemi, intézmé­nyi pártszervekkel, a pártalapszerve- zetekkel; legyenek a közéleti esemé­nyek részesei: képviseljék a megyei pártbizottság álláspontját és ehhez nyerjék meg környezetük támogatá­sát. A városi, községi, üzemi és intéz­ményi pártbizottságok irányítási gya­korlata alkalmazkodjon a változó kö­rülményekhez, amelyben növekszik az alapszervezetek és párttagok sze­repe. Helyezzék előtérbe az alapszer­vezeti kezdeményezések felkarolását, bátorítását. A pártalapszervezeteknek a párt megújításában, a gazdasági és politi­kai reform sikerében döntő szerepük van. Az alapszervezetek akkor lesz­nek a politika igazi műhelyei, ha a helyi politizálás terén növekszik ön­állóságuk, politizáló készségük, erősö­dik akcióképességük, formálni tudják a politikai elgondolásokat és platfor­mokat. Mindehhez saját munkájuk minősítésénél figyelembe kell venni­ük környezetük értékítéletét, folya­matos és aktív eszmecserét folytassa­nak a párttagsággal. A párton belüli ellenőrzésben nagyobb szerepet vál­laljanak, kezdeményezzék vitás kér­dések testületi napirendre tűzését. Űj súlypontok alakulnak ki a párt­munkában, növekszik a lakóterületen a mozgalmi tevékenység szerepe. Ez azonban nem jelenti a pártnak a mun­kahelyekről történő kivonulását. Az üzemekben, intézményekben működő pártszervek és párttagok legfontosabb feladatai változatlanul a munkahelyi követelmények és elvárások példamu­tató teljesítése, kezdeményezés és fel­lépés mindenféle hiányosság ellen; aktív politikai tevékenység a munka­helyi egységeket irányító szervekben, testületekben, a szakszervezetekben; részvétel a helyi konfliktusok feltárá­sában és megoldásában. Növekszik a lakóterületi politizálás jelentősége. A képviselő- és tanácstagi választások, a területfejlesztés és kör­nyezetvédelem, valamint a rétegpoli- tiika új kihívást jelent, amihez az irá­nyító pártszerveknek meg kell terem­teni a feltételeket. A párttagok a la­kóhelyükön is vállaljanak pártmegbí­zatásokat. A ma elvárásainak megfelelően ér­vényesítsük a kádermunka elveit és gyakorlatát. A megválasztás, megbí­zás mércéje az alkalmasság legyen. Az előkészítés, a jelölés időszakában is szűnjön meg a titkolózás, csökkenje­nek a centrális elemek és a szubjek­tivizmus. Általános igény, hogy erő­södjék a vezetők társadalmi ellenőr­zése, a választóktól való függése. A vezetők megítélésének alapja munká­juk eredményessége legyen. Kezde­ményezzük, támogassuk a felkészült, tehetséges fiatalok vezető tisztségek­be kerülését. A megyei pártbizottság hatáskörében határozottan és követ­kezetesen járjon el a megérett káder­cserék végrehajtásában. A társadalmi differenciálódás gyor­suló üteme megyénkre is jellemző fo­lyamat. Az ebből következő tagoltság nyomán érdek- és véleménykülönbsé­gek, ideológiai megosztottság tapasz­talható. A köznapi gondolkodás részé­vé vált korábbi tételeinkhez a reform- intézkedések némelyike nem illeszthe­tő, s ez eszmei zavart okoz. A párt­ban hosszú ideig alábecsültük az ideo­lógiai munka jelentőségét, s a leegy­szerűsített tételeinkhez való ragaszko­dás miatt sok új kérdésre nem tud­tunk választ adni. Az alternatív cso­portok létrejötte, közismertté vált né­zetei is hozzájárultak az eszmei elbi­zonytalanodáshoz. A megyei pártérte­kezlet ezért szükségesnek tartja, hogy az ideológiai munka a pártéletben ki­tüntetetten fontos szerepet kapjon. Fel kell készülni arra, hogy a de­mokratizálás folyamata, illetve a ki­bontakozás érdekében vállalt súlyos gazdasági terhek különböző ideológiai törekvéseket hoznak felszínre. Az új pártbizottság a közvetlen politizálás eszközeivel segítse a pártalapszerve- zeteket és a párttagokat, hogy a kü­lönböző törekvéseket a fejlődés ter­mészetes elemeként, a párt által is ösztönzött demokratizálódási folya­mat következményeként értékeljék és világnézeti-politikai tartalmuk szerint minősítsék. Tudomásul véve más világnézetek, politikai elgondolások, az alternatív útkeresés, a párt felfogásától eltérő irányzatok létezését és létjogosultsá­gát, ezek közéleti megnyilvánulásait: — Nyilvánosságot kell adni a tör­vényes alapokon működő alternatív szervezetek nézeteinek. A hozzájuk való viszony alapelve a politikai együttműködés és az ideológiai vita legyen. — A párttagoknak — tiszteletben tartva az önálló gondolkodás jogát — indulatoktól tartózkodva, türelmes ér­veléssel, ideológiai vitákban kell ki­fejteniük álláspontjukat, mindenek­előtt a helyi politizálás színterein. — A megyei pártbizottság tagjai­nak kötelessége, hogy hangot adja­nak politikai meggyőződésüknek, kép­A pártbizottság legyen határozott abban, hogy a rend, a fegyelem meg­sértőit, a hatalmukkal visszaélőket beosztásra való tekintet nélkül — a törvény eszközeivel — vonják felelős­ségre. Üj párttagokat csak nyílt és ered­ményes politikával, a politika alakí­tásában való tényleges részvétellel le­lehet megnyerni. Minden pártszerv és -alapszervezet úgy tevékenykedjék, hogy az alkotni, jobbítani akaró két­kezi munkások, értelmiségiek — és nem utolsósorban a fiatalok — keres­sék és találják meg az utat a párt­hoz. Napjaink tennivalói, a társadalmi viszonyokban végbemenő változások a pártmun'ka minden szintjén megkö­vetelik a szövetségi politika megújí­tását, a politikai hatalom gyakorlásá­nak fejlesztését. Ezért a közvetlen ad­minisztratív irányítás helyébe a part­neri viszonyra éfj^iő politikai befolyá­solás lépjen. Minden pártszerv igé­nyelje politikai törekvéseinek vélemé­nyezését, "megerősítését, illetve kriti­káját. A jelen és a jövő formálása a fiata­lok részvétele nélkül elképzelhetetlen. A politikát alakító, annak megvalósí­tásáért aktívan dolgozó, a fiatalok ré­tegérdekeit megjelenítő ifjúsági szer­vezetre van szükség. A KISZ ilyen jellegű megújítását támogatjuk. viseljék a párt választott testületéinek döntése által meghatározott politiká­ját, ezzel ösztönözzék, segítsék a párt­tagság önálló politizálását. — A párt testületi tagjai és tiszt­ségviselői kötelesek felvállalni a köz- szereplést és a nyilvános vitát olyan esetekben, amikor a párt álláspontjá­tól eltérő nézetek és gondolatok tisz­tázása ezt szükségessé teszi. — A társadalmi vitákban, a közélet helyi fórumain és a megyei sajtóban helyet kell kapniuk az alternatív fel­fogások képviselődnek is. — A megyei pártbizottság ideoló­giai műhelyeit a személyi és tárgyi feltételek megteremtésével alkalmas­sá kell tenni e tevékenység irányítá­sára és összehangolására. — Az ideológiai munkaterületeken dolgozók kiválasztásában meghatározó követelménnyé kell tenni a nyilvános közszereplésre való alkalmasságot, az elméleti felkészültségen alapuló vita­képességet. — A pártoktatás színvonala Jelel­jen meg az új politikai feltételeknek; rendszeressé kell tenni a testületi ta­gok, a tisztségviselők, a függetlenített politikai apparátus képzését és to­vábbképzését. A megyei pártértekezlet álláspont­ja, hogy az ideológiai vitákban küzde­ni kell a megyénkben is erőteljesen jelentkező konzervatív nézetek ellen, amelyek a reformtörekvéseket meg­hátrálásnak, a kapitalizmus javára tett engedménynek tekintik, s rendte­remtés címén visszatérést követelnek a korábban kiépített modellhez. Érvelésünknek abból kell kiindulni, hogy a mai problémáink gyökerei a társadalom változatlanul megőrzött politikai szerkezetében rejlenek. Ez volt az oka annak, hogy az anyagi termelés elsőbbségének elvét eltorzít­va elhanyagoltuk az emberi beruhá­zás, az infrastruktúra, a kultúra fej­lesztését és válsághelyzetbe jutottunk. Fel kell lépni azokkal a nézetekkel szemben is, amelyek a nemzetközi és a hazai politikai realitásokat figyel­(Folvtatás a 4 nlAnlnn \ A párt és a politikai intéznényrenfczer mflnfHrt»Trn*HTTr1 r ........... Ideológiai, kulturális és szellemi élet

Next

/
Oldalképek
Tartalom