Kelet-Magyarország, 1988. október (45. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-29 / 259. szám

MA A megyei pártértekezlet állásfoglalás­tervezete (2.-4. oldal) XLV. évfolyam, 259. szám ÁRA: 2,20 FORINT 1988. október 29., szombat Kedden összeül a Központi Bizottság A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak ülését november elsejére összehívták. A Politikai Bi­zottság javaslatára a testület jelentést vitat meg a belpo­litikai helyzetről és a párt feladatairól, Berecz Jánosnak, a Központi Bizottság titkárá­nak előterjesztésében. A be­számoló ismerteti többek kö­zött a pártértekezletet köve­tő időszak főbb jellemzőit, elemzi politikai viszonyain­kat, a párt mai helyzetét. A valószínűen kétnapos ülés második napirendi pont­jaként Hoós János, az Orszá­gos Tervhivatal elnöke ter­jeszti elő a népgazdaság 1988. évi várható fejlődéséről, az 1989—90. évi gazdaságpoliti­ka fő vonásairól és eszköz- rendszeréről szóló jelentését. A következő két évre elő­irányzott gazdaságpolitika fő vonásaival összefüggésben az előterjesztés ismételtén szám- baveszi a korábban megfo­galmazott lehetséges két va­riáció előnyeit és hátrányait, s ennek alapján tesz javas­latot az úgynevezett „Á” va­riáns elfogadására, amelynek révén a gazdaságot új pályá­ra állító, nagy horderejű vál­tozások kezdődhetnek meg. November 24-éré Összehívták az Országgyűlést Az Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tar­tott. A testület az Országgyű­lést 1988. november 24-én (csütörtök) 10 órára összehív­ta. A Minisztertanács az Or­szággyűlés napirendjére java­solja : — tájékoztató a politikai intézményrendszer korszerű­Saórádi Sándort felmentették tisztségéből A KISZ kiáll a reformokért Az ifjúsági szövetség KB-ülése A munkaerőhelyzet várha­tó alakulásáról, a KISZ fog­lalkoztatáspolitikai elképze­léseiről, s az e téren képvise­lendő elvekről tanácskozott többék között pénteken a KISZ Központi Bizottsága. A foglalkoztatáspolitikáról a testület elé terjesztett ál­lásfoglalás-tervezet kiemeli, hogy az egyensúlyi szempon­tokat figyelembe vevő szer­kezetváltás és a műszaki fej­lesztés elsődleges fontosságú. E folyamatot nem fékezhetik foglalkoztatáspolitikai meg­gondolások, még ha feszült­ségek ki is alakulnak — fo­galmazódott meg az ülésen. A KISZ KB szerint a társada­lomnak garanciákat kell vál­lalnia a munkahelyteremtés mellett a keresettel nem ren­delkezők legalább létmini­mum szintű megélhetésére. A munkanélküli ellátásokat részben állampolgári jogon Ikdll nyújtani, részben bizto­sítási alapra kell helyezni. A Központi Bizottság fog­lalkozott belpolitikai kérdé­sekkel is. Megállapította, -hogy a társadalmi hangulat feszült, nő az elégedetlenség, sóik a külön-külön jogos, de egyszerre megoldhatatlan pa­Csoda nélkül r lfokozott várakozás előzte meg Szabolcs-Szat- márban a KISZ ma tartandó megyei értekezle­tét. Senki nem tagadja, hogy annyira összegyűl­tek a gondok az ifjúság körében, hogy egy még oly tar­talmas tanácskozással sem lehet megoldani a feszültsé- j geket. Mindezekhez a problémákhoz járul a társadalom­ban megmutatkozó bizonytalanság, amely sok esetben bizalmatlansággal párosul. Milyen mozgatórugók késztetik a ma végbemenő vál­tozásokat? Hol a helye, mi a szerepe ebben a mai tizen-, húszon, harmincvalahány éves if júnak? Találtunk fogódzót régebben a társadalom örökérvényű törvényei és a szokások, a hagyományok világában. Kerestük egy­mást és önmagunkat a fiatalok közösségében és ezt meg­találni véltük a KISZ-ben. Lassan elfogytak mellőlünk a kapaszkodók, kihűlt a lelkesedésünk, többen megtagadják tegnapi önmagukat. De nem adtunk újabb támpontokat az utánunk jövőknek és ők nem találtak maguknak biztos pontokat. Tapasz­talni azt is: egyre kevesebben ringatják magukat abban az illúzióban, hogy a mindentől való elzárkózás eredmé­nyes lehet. Különösképpen a fiatalokban erős a közös­séghez tartozás igénye, jól példázzák ezt az utóbbi idő­ben szervezett alternatív csoportosulások. A KISZ-nek, mint egyedüli szervezetnek, lépéselőnye volt évtizede­kig. A mai nehezebb körülmények, a demokrácia széle­sedése viszont felerősítette az ifjúsági szövetséggel szem­ben a kritikát. A mozgalmon belül is egyre nagyobb te­ret kapnak az újat, a másat akarók. A megyei KISZ-értekezlettől nem várunk csodákat. Azt viszont joggal igényli a számában megfogyatkozott, tekintélyében megtépázott tagság, hogy reális számvetést készítsenek a megye KISZ-eseinek helyzetéről, tárják fel azokat a távlatokat, amelyek a fiatalok életkezdését megkönnyítik, viszonyukat a KISZ-hez egyértelműbbé teszik. Ez a nem is kevés munka vár ma a 205 küldött­re Nyíregyházán, a Szakszervezetek Házában. Tóth Kornélia nasz, a szociális bizonytalan­ság miatt erősödnek az indu­latok. A KB szükségesnek tartja szocialista céljaink megőrzé­sével a társadalmi-gazdasági működési mód és ezen belül a hatalomgyakorlás gyökeres átalakítását. Ebhez adott programot a pártértekezlet. A KISZ KB ezért a baloldali demokratikus gondolkodású állampolgárok szövetségese­ként kiáll a döntések hatá­rozott megvalósítása, a re­formfolyamat következetes végigvdtele és felgyorsítása mellett. Minden fékezés, a tegnap látszólagos stabilitá­sához való visszafordulás a fejlődést és ezzel jövőnket veszélyezteti. A testület személyi kérdé­seket is tárgyalt: Szórádi Sándort, a KB titkárát fel­mentette funkciójából. Külügyminiszteri találkozó Péntek délelőtt Budapesten megnyílt a Varsói Szerződés tagállamai Külügyminiszteri Bizottságának ülése. A kül­ügyminiszterek rendszeres ta­lálkozóinak sorába tartozó budapesti ülésszakon az első munkanap végeztével a tár­gyaló partnerek nyilatkozatot tettek közzé az európai biza­lom, biztonságerősítő és le­szerelési intézkedésekről. A Kommunisták Magyarországi Pártja megalaku­lásának 70. évfor­dulója tiszteletére kiállítás nyílt Nyíregyházán, a Jósa András Mú­zeumban. A tárlat november 10-ig te­kinthető meg. (garay) sítését célzó munkálatokról, valamint az ahhoz kapcsolódó törvényjavaslatok és intézke­dések ütemtervéről, — beszámoló a kormány stabilizációs gazdasági prog­ramjának végrehajtásáról és az 1989. évi gazdaságpolitikai feladatokról, — a vállalkozói nyereség­adóról szóló törvényjavaslat, — a gazdasági társaságok­ról szóló törvényhez kapcso­lódó törvénymódosítások. Az Elnöki Tanács törvény- erejű rendeletet hozott a lő­fegyverekről, valamint az 1990. évi népszámlálásról. Az új jogszabály megállapítja a lőfegyverek és a lőszerek tar­tásának, vásárlásának feltéte­leit, a kizáró okokat, és meg­teremti a rendőrhatósági en­gedélyezés egyszerűsítésének és gyorsításának feltételeit. A légfegyverek, valamint a gáz- és riasztófegyverek tartását a jövőben nem kötik rendőrha­tósági engedélyhez, és a bel­ügyminiszter feladata a biz­tonsági követelmények kidol­gozása. A törvényerejű ren­delet 1989. január 1-jén lép hatályba. Az Elnöki Tanács a továb­biakban kinevezésről és fel­mentésről határozott, bírákat mentett fel és választott meg, továbbá kegyelmi ügyekben döntött. November l-tö| Magasabb almaár November elsejétől emelik a szovjet exportra felvásá­rolt alma árát — közölte szerkesztőségünkkel tegnap Takács László a megyei tanács mezőgazdasági osztályvezető­helyettese a Hungarofruct illetékeseire hivatkozva. Az új árak: az első osztályú 11,20 a második osztályú 7 a harmadik osztályú alma pedig 3 forint kilogrammon­ként. A takarékossági világnap alkalmából Űjfehértón tar­tották péntek délután az or­szágos takarékszövetkezeti ünnepséget, melyen nemcsak a mozgalom képviselői vet­tek részt, hanem Kovács Sándor, a SZÖVOSZ főtit­kárhelyettese, megyénk párt-, állami és társadalmi vezetői. A megjelenteket Nagy Miklós, a MÉSZÖV titkára köszöntötte, majd az 1. szá­mú iskola úttörőinek műso­ra után Koüarik István pénzügyminiszter-helyettes tartott ünnepi beszédet. Ki­emelte, hogy a szükség is diktálja az ésszerű takaré­kosságot. A lakosság külön­böző betétekben 270 milliárd foriotot helyezett el, a taka­rékszövetkezetek ebből 50 milliárddal részesülnek. Min­den olyan törekvés, amely a lakosság takarékosságát segí­ti elő, a társadalom érdeke ás. Beszélt a pénzügyminisz­ter-helyettes a pénzintézetek között kialakult versenyről, amelyben a 6300 alkalmazot­tal dolgozó takarékszövetké- zetek a különféle szolgálta­tásokkal jól megállják a he­lyüket, a háztáji és kisegítő gazdaságok termelésfejleszté­séhez nyújtanak hitelt. Az ünnepség kitüntetések átadásával és kultúrműsor­ral ért véget. fl megyei tanácson tárgyalták Kevés a tanár, kicsi a fizetés Az oktatási törvény vég­rehajtásáról, a megye peda­gógus-ellátottságának hely­zetéről és az ifjúsági parla­mentek tapasztalatairól ta­nácskozott pénteken Nyír­egyházán a megyei tanács ok­tatási, ifjúságpolitikai és sportbizottsága. Az óvodai ellátás helyzeté­ről szólva elhangzott, hogy évről évre csökken a betöl­tetlen óvónői álláshelyek szá­ma, ma mindössze 14 üres státus van a megyében. Fórum erdélyieknek Segítő tanácsok a letelepedéshez Három órán keresztül vála­szoltak az Erdélyből áttele­pült honfitársaink kérdéseire azon a fórumon, amelyet pén­teken rendeztek Nyíregyhá­zán. A városi tanács nagy­termében száznál is többen voltak, tették fel kérdéseiket. Azonnal érkezett a higgadt, tárgyilagos, segítő válasz — a Vöröskereszt, a tanács, a rendőrség, a vámőrség, a Ha­zafias Népfront, a társada­lombiztosítás, az OTP szak­emberei, vezetői fogadták el a meghívást. Sajnos a családegyesítési kérelmekkel kapcsolatban most sem hangozhatott el más, mint korábban: román szerveken múlik a siker. Megnyugtató válaszok szület­tek viszont — többek között — a társadalombiztosítással összefüggő kérdésekben. A pénteki fórum válasz­adói nem keltettek hiú áb­rándokat az áttelepültekben, hanem igyekeztek reális ké­pet festeni a lehetőségeikről, a segítségadás szándékával. Gond viszont, hogy az óvó­nők egyötöde gyesen, gye­den van, így továbbra is szükség lesz a képesítés nélküliek munkájára. Nagy igény van a felsőfokú képzettség megszerzésére, ezért is örvendetes, hogy ebben a tanévben a tanár­képző főiskolán napoali ta­gozaton is megkezdődött az óvodapedagógusok képzése. Az általános iskolákban a legnagyobb a pedagógus­hiány: 47 tanító, 123 tanár helye van üresen, miközben a tanítók 13, a tanárok 10 százaléka gyesen, gyeden van. S a helyzet csak sú­lyosbodni fog, hiszen öt éven belül 600-an mennek nyug­díjba. Bár a nyugdíjasok kö­zül 162-en most is dolgoznak, a személyi jövedelemadó miatt ez a szám már negy­vennel kevesebb az egy év­vel korábbinál. A pedagógushiány a me­gye peremvidékein a legégetőbb. Évek óta súlyos gondokkal küzd Nyírbátor, Vásárosna- mény, Mátészalka és Fehér- gyarmat körzetének több települése. A korábbi évek­hez hasonlóan most is körül­belül 20 zenetanár hiányzik a megyéből. Ezen talán majd a nyíregyházi művészeti szakközépiskolából zenemű­vészeti főiskolára kerülők fognak enyhíteni. A gyógy­pedagógusoknak csak a fe­le szakképzett, ez is hiány­szakma. Nevelőtanárokból is jóval kevesebb van a szük­ségesnél, állandósult a fluk­tuáció. A középiskolákban rom­lott a szakember-ellátot­ság. Nyugatinyelv-szakosokból még a megyeszékhelyen sincs elegendő. Nagy az elvándor­lás a műszaki tanárok kö­rében, a szakmunkásképző számára továbbra is komoly gond a szakoktatók kikép­zése. A középfokú intézmé­nyekben 90 körül állandó­sult a tanárhiány. Közismert a sajnálatos tény, hogy a szabolcsi pedagógusok bére elmarad az egyéb­ként sem magas országos átlagtól, miközben a megye egyes te­rületei, intézményei között is eltérések vannak. Az eléggé lehangoló hely­zeten a megyei tanács úgy próbál segíteni, hogy példá­ul nyelvvizsgára felkészí­tő tanfolyamokat szervez­tek; céltámogatást adnak azoknak a középiskoláknak, amelyek a pedagógusképző intézetekbe jelentkezőknek szerveznek felvételi előkészí­tőt; konkrét intézménnyel kötnek a hallgatók társadal­mi ösztöndíjra tanulmányi szerződést. MplÉzés a takarékossági világnaptól

Next

/
Oldalképek
Tartalom