Kelet-Magyarország, 1988. október (45. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-27 / 257. szám
1988. október 27. Kelet-Magyarország s Vezetőjelöltek a holnapról Szembenézés a J, hit a jövőben Űj első titkárt és titkárokat választanak a küldöttek a megyei KISZ-értekezleten október 29-én. A jelölteket — akik széles körű véleményszerzés során kapták a megkérdezettektől a legtöbb szavazatot — kérdeztük: megválasztásuk esetén milyen programmal állnának a nyilvánosság elé. mit szeretnének megvalósítani a megújuló KISZ-ben? Első titkári posztra jelölték Juhász Ferencet, a KISZ megyei bizottsága megbízott titkárát. Az 1960-as születésű, tanítói diplomát szerzett fiatalember már a tanárképző főiskolán három évig a KISZ-bizottság titkáraként tevékenykedett. A nyíregyházi városi KISZ-bizottságon két évig középiskolai felelős volt, majd a megyei KISZ- bizottságra politikai munkatársnak hívták, egy hónap múlva megbízott titkár lett. Ezt a feladatot egy éve látja el. Nős, két kislány apja, felesége pedagógusdiplomával a KSH-ban dolgozik. Vitában születő álláspont — Furcsállom, hogy a titkárnak kell nálunk programot mondani, sokkal demokratikusabb lenne, ha egy testületnek lenne határozott jövőképe, politikai programja és ehhez keresnének végrehajtót, egy titkár személyében. Remélem, a jövőben mi sem a gombhoz keressük majd a kabátot. Azt szeretném elérni, hogy a megújuló politizáló párt ifjúsági szervezete viszonylag széles tömegeket tudjon maga mögött. A jövőben jó lenne, ha a titkár az apparátus irányítása helyett nagyobb energiát fordítana a helyi szervezetek politizálásának segítésére, magyarul, többet legyen az „élet sűrűjében”. S az sem baj, ha nincs lentről sugalmazott, mindenható vélemény, hanem harcban, vitában születik a KISZ álláspontja. Végül fontosnak tartom a városi, nagyközségi titkárokból létrehozandó tanácsadói testületet, amely a megyei KISZ-bizottságot segítené a döntések előkészítésében, azzal a céllal, hogy ne íróasztal mellett hozott határozatokat kelljen végrehajtaniuk a területen. Megbecsülni a másfajta véleményt is Szintén megyei első titkárnak jelölték Tukacs Istvánt, a nyíregyházi KISZ-bizottság 30 éves első titkárát. A gépész üzemmérnöki diplomát szerzett titkár három évig a Mezőgép Vállalatnál dolgozott technológusként, volt nyírteleki nagyközségi KISZ- titkár, 1984-től a nyíregyházi KISZ-bizottság ifjúmunkásfelelőse, egy év múlva a bizottság első titkára. Nős, egy kislánya van, felesége adjunktus a tanárképzőn. — Markáns, az ifjúság életét alapvetően befolyásoló politizálást szeretnék a KISZ- től. Ezzel lehetne tekintélyt szerezni a tagságunk előtt a szervezetben és a közvélemény előtt a társadalomban. A helyi politizálást kellene az eddiginél sokkal jobban támogatni, hogy ne kelljen felfelé kacsintgatniuk a helyi KISZ-szervezeteknek helybe- hagyó fejbólintásért. Meggyőződésem, hogy Szabolcs- Szatmárból is lehet az országos politikát befolyásolni. S mindenekelőtt emberközelben kell lennie a KISZ-nek, különben hamar elveszti tömegbázisát. Az ifjúsági szövetségnek átgondoltabban kell politizálnia, az elért, nem csekély eredményeket propagálnia. Érzékenyen érintett bennünket a presztízs- veszteség, éppen ezért arra kell törekednünk, hogy a KISZ-nek legyen (ismét) hitele. Tanuljuk meg, hogy a társadalmi életben másfajta véleményt hangoztató ifjúsági csoportok is vannak, lesznek és egyes célok eléréséhez szövetséget kell kötnünk velük, anélkül, hogy ideológiánkat feladnánk. v ió[ tí Szokatlan formák Titkárnak jelölték ismét Dancsné Szőke Juditot. 27 éves, kétgyerekes családanya, férje fejlesztőmérnök. Előbb tanárként dolgozott a KISZ politikai képzési központjában, majd két éve agi- tációs és propaganda titkára a KISZ megyei bizottságának. Még főiskolás korában megválasztották e testület tagjának. — Minden tekintetben meg kell kérdőjeleznünk a politikai életben eddig megszokott dolgokat. Ehhez fontos eszköznek tartom -a tájékoztatást, beleértve a szokatlan formákat is. Publikálni kellene a még csak érlelődő gondolatokat, a formálódó szándékokat és ne féljünk publicitást adni az egyet nem értésnek. Szeretnék új megyei KISZ-es kiadványt, amely előkészíti a döntéseket, kontrollálja a döntéshozókat és a nyílt színen vitázik bárkivel. Ha másképp is, de gondolkodnunk kell, együtt, az egész ifjúságról, nemcsak a KISZ-ről. Különböző fórumokon a fiatalok egységes fellépését tartom fontosnak. Vállalkozási alapon Kántor Csaba (26) gazdaságpolitikai titkárt ismét e posztra jelölik. Közgazda- sági egyetemen szerzett diplomát, a szabolcsbákai tsz- ben, majd a Kisvárdai Szeszipari Vállalatnál anyag- és áruforgalmi osztályvezetőként dolgozott. Két hónapja titkára a megyei KISZ-nek. Nőtlen. — A fiatalok szakmai és területi mozgását elősegítő munkaerő-közvetítési és átképzési rendszer kiépítését támogatnám, méghozzá vállalkozási alapon. Lényeges eredményt kellene elérnünk a fiatalok lakáshoz jutási esélyeinek növelésében. Emellett szeretném, ha önálló alapon működő társadalomelméleti klubok alakulnának, amelyek szereplési teret adnának az eltérő politikai erőknek és segítenék ezek közmegegyezését. Ezek a társadalomelméleti klubok véleményt mondhatnának a helyi KISZ-bizottságok munkájáról, növelnék azok szakmai bázisát. Szilárd érdekképviseletet Mártha Tibor (27) kisvárdai városi titkár, matematika—fizika szakos diplomával három évig tanított Fényes- litkén, egy éve titkár a rétközi városban. Nőtlen. — Több' program kellene, de úgy, hogy differenciált kínálatot nyújtsunk életkor és érdeklődés szerint az ifjúságnak. Az önállóság érdekében menedzselni kell az alapszervezeteket és a jelenleginél sokkal markánsabban kiállni a hozzánk bizalommal levők érdekei mellett, hisz a mai érdekképviselet — megkockáztatom — szélmalomharc. Új képzési rendszert Vékony János (30) esztergályosból lett diplomás népművelő, két éve a megyei ifjúsági központ igazgatója. Nős, kislánya két és fél éves. — Valóságos demokráciát szeretnék, radikális reformokkal. A KISZ-vezetők legyenek felkészült ifjúságpolitikusok, ehhez viszont a jelenlegi képzési rendszert kell gyökeresen megreformálni. Én is a menedzser- szemléletű, szolgáltató KISZ- vezetésre voksolok. Hatójuk közül választanak egy első titkárt és három titkárt szombaton a KlSZ-ér- tekezleten. T. K. E z az enyém, ez a tied! Ez is az enyém, ez meg ® a tied! — stószba gyűltek a törölközők, a lepedők. Hamar kiürült a szekrény, a házasság első éve után kevés elosztanivalója akadt a fiatal párnak. A minigarzon máris olyan volt, mint a csatatér. A két fotel foglalta el a fő helyet, hisz a még gyermektelen pár legnagyobb vagyonát ezekben felezték el, igazságosan. Este lett, mire a „jól végzett munka” tudatával ülhettek le. Maguk is meglepődtek, mennyire békésen alkudtak soványka vagyontárgyaikra. Nem véletlen, hogy megegyezéssel adták be a váló- keresetet a bíróságon. — Hozzál már egy üveg gint, koccintsunk rá, hogy ilyen simán elintéztük egymással a dolgokat! — nyomta a férj kezébe a bevásárlószatyrot az ifjú feleség. Válunk Karcsi, a komputerek világához szokott diplomás szakember, némi elismeréssel gondolt a nejére. Hiába, ezzel a Klárival jól kijönne bárki. Még a válást is milyen természetesen fogta fel! De ők ketten ...!? Semmiségekből is úgy érezték, már egymás agyára mennek, önmagának is resteilte bevallani, hogy kitört rajtuk a „patkány-effektus”. Huszonegy négyzetmétert osztottak meg éjjel-nappal. Ha Klári ki akart menni a konyhába, macerálta őt, hogy húzza arrébb a lábát. Hűtőszekrényük az erkély volt, természetesen a szobán keresztül vitték ki a parizert, a tejet a „hűtőbe”. Legalábbis olyankor, ha odakint mínuszt mértek .... S most mindennek vége. Egy pohárka ginnel megpecsételik a döntésüket, közös megegyezéssel benyújtott válókeresetüknek immár semmi nem állhat útjába. Karcsi szíve mélyén azért sajnálta rövid házasságukat. Akivel így meg lehet egyezni, talán még a fontosabb kérdésekben is közös platformra juthatnának... Klári bölcsészdiplomás tanárnő, elégedetten szemlélte a két fotelt és egyformára mért jussukat. Holnapra tűzték ki a tárgyalást, és ők már mindent elrendeztek egymás közt. Csakhogy addig aludni kell egyet. A fotelok eltorlaszolták a kihúzható heverőt, így kénytelen volt mindent visszapakolni a szekrénybe, hogy megágyazzon. • Csehák Judit nyilatkozata a Kelet-Magyarországnak Csehák Judit, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, szociális és egészségügyi miniszter nyíregyházi látogatása során több fontos kérdést illetően nyilatkozott lapunk munkatársának. A beszélgetést adjak közre az alábbiakban. — Itt-tartózkodása idején lakókörzeti jtárttitkárokkal találkozott. Zömükben idős. nyugdíjas emberekkel, akik ma is aktív munkásai a pártnak. Sok probléma fogalmazódott meg eszmecseréjükön. — Nem szabad lebecsülni azdkat a gondokat, melyeket a kommunista nyugdíjasok vetettjeik fel. Az idős ember kiegyensúlyozott, és ilyen alapállásból fogalmaz. Világszerte nő a koros nemzedék száma, és tudomásul kell venni, megfelelő választ kell adni kérdéseikre. Látható volt, hogy az itt megszólalók sem csak a kevés pénz, a nehezebb megélhetés miatt emelitek szót — ami persze fontos jelzés —, de igen nagy felelősséggel szóltak az általuk is szükségesnek tartott változásokról. Nekünk látnunk kell, hogy 1988—89-ben abból kell kiindulnunk, hogy nem lehetne reformról beszélni akkor, ha nem volna eredmény, nem lenne mit reformálni. Ezt kevéssé hangsúlyoztuk eddig. Ha csak arra gondolunk, hogy aligha beszélhetnénk az egészségügy új stratégiájáról alkkor, ha az elmúlt 40 év alatt nem alakult volna ki, egy bár nem hibátlan, s nem tökéletesen ingyenes, de állampolgári jogon járó rendszer. Ezt meg kell reformálni, de igaz itt is a tétel, nekünk nem védekezni kell, hanem változtatni. Világos, hogy azok, akik az elmúlt évtizedekben cselekednek, féltik az elért eredményeket. A beszélgetésen úgy fogalmaztam, hogy azokat, akiket a korábbi rossz vagy elmaradt döntések idején nem kérdeztek meg, nem lehet ma felelősségre vonni, nem tisztességes rájuk hárítani a hibákat. Én az ő féltő megállapításaikat így közelítem meg. — Bizonyára észrevett egy jelzős szerkezetet, ami kicsit megtévesztő. Nyugdíjas kommunistákat mondtak, holott szerintem a kommunista nyugdíjas kifejezés a pontos. — Igen, s hadd tegyem hozzá ehhez: a jelen voltak, de mások Sem mentek nyugdíjba a mozgalomból. És mondhatom azt is, hogy a hazánkban élő 2,5 millió nyugdíjasnak csak kis része vonja ki magát a közéletből. És itt az előbbi gondolatmenethez jutunk. Aki ma idős, az fiatal korát arra áldozta, hogy valamiért cselekedett, és teljesen érthető, ha ma vállalja is a fiatalságát, az Koccintottak. Az együtt töltött egyéves házasságra és a korábbi boldog öt esztendő emlékére. Megbeszélték, milyen szép volt együtt, és gratuláltak, maguknak, hogy mennyire humánusan előkészítették a válást. ... Az éjszaka olyan szép volt, mint régen. Kibékültek. Másnap reggel csengetésre ébredtek. A postás állt az ajtó előtt. Visszaküldte a bíróság a válókeresetet, mert elfelejtették ráragasztani az 500 forintos okmánybélyeget. — Hónap vége van, most mit csináljunk? — nézett urára az asszonyka. — Semmi baj, megoldjuk — így Karcsi, s azzal kettészakította a hiányos iratot. Kacagásukat nem tudta mire vélni a távozó postás ... <• Tóth Kornélia akkori tetteit. Az, hogy az elmúlt 40 évben voltak rossz módszerek, az tény. De azt méltósággal kell biztosítani, hogy senkit ne sértsünk meg azért, mert valamikor a legjobbat akarta. Ha a mai nemzedék ezt nem veszi figyelembe, akkor azt éri el, hogy az idősek valóban konzervatívvá válnak, mert a személyes dilemma, a hit- vesztés idején nem vagyunk velük korrektek, megkérdőjelezzük azt is, amit jól, hitük szerint tettek. Hallhatta, az idősek, a kommunista nyugdíjasok fiatalosan szurkolnak a politikának, nem önös érdekből. Sürgetik a változást, támogatják azt ami előre viszi az életet. Nekünk erre a támogatásra szükségünk van; nem az a cél, hogy elidegenítsünk egy olyan korosztályt, mely sokat próbált, tett. De az is igaz, a maii problémák közepette minden párttagnak kötelező, hogy az általános vizsgálódás közben azt is vizsgálja, tett-e, mit és hogyan. Én is megteszem arra az időre vonatkozóan, amire politikai tevékenységem esik. Nem értek egyet a túlzásokkal, ez a történelemben megengedhetetlen. Helyes arányokat, normákat kell találni. — Nem gondolja, hogy az idős nemzedék talán azért is szkeptikus, mert sok új fogalommal kerül szembe? A megfogalmazások néha elveiket kérdőjelezik meg. — Nem. Téved. Ha valaki elolvassa például a KISZ felhívását, az mit lát benne? A fejlécen ott a baloldali mozgalom minden 'korábbi jelszava: esélyegyenlőség, munkalehetőség, létbiztonság ... Nos, a módszerek a megvalósítás során valóban mások. De a cél, a gondolat azonos. Az viszont természetes, hogy az idős ember reagálása erre sajátos. Orvos vagyok, így tudom, helyeztük lélektanilag más. Ki vannak szolgáltatva, a cselekvési lehetőségek peremén vannak, a változást sokkal inkább szenvedőiként, mint cselekvőként élik meg. A koros nemzedékhez nem dogmatikus tekintélytisztelettel kell közelíteni, hanem annak tudomásul vételével; ők már nem képesek arra, hogy megbarátkozzanak a mindenkori kételkedés szükségességével. — Ez azt jelenti, hogy két, egymással ellentétes gondolatvilág és cselekvőképesség él egymás mellett. — Igen, de nem ennyire sgyszarűen. Feladatunk, hogy az elmúlt 15 esztendő politikád és gazdasági helyzetéinek okos, tisztességes vizsgálatát elvégezzük. Ebből kitetszik majd a személyes felelősség kérdése is. Érthetővé teszi az előttünk járók számára is, hogy ők miben hibásak, miben vétlenek. Ugyanakkor nekünk, akik a középnemzedékhez tartozunk, vállalni kell e nemzedék mindig érvényes hídszerepét. Mert a társadalomiban a kontinuitás valóság, és a középnemzedék mindig létezett és létezni is fog. Nem szakadhatunk el soha attól, ami előttünk történt, de a mi tetteinket is vállalnia kell az utánunk jövő generációnak. Világos, hogy mindig más a felelőssége annak, aki döntött, és más azé, aki végrehajtott. 'A mai nyugdíjasnemzedók számára nekünk sokkal több információt kell adni, hogy eligazodhasson mindenki. A pluralista gyakorlatot emberek csinálják. A szenvedélyék idővel letisztulnak, s a nyilvánosság szerepe az is, hogy időközben megmutassa azt, ami elvetendő, de azt is, ami stabil. ..r[í- op r». • v — Több ízben utalt arra, hogy a megtett út újragondolása és értékelése szükséges. Ezzel lényegében mindenki egyetért. Ez sokaknak, főleg egy korosabb nemzedéknek fájdalmas lesz. — Elmondhatom, hogy mostanra egységes szemléletű vezetés alakult ki a politikában. Nem elég viszont az, hogy csak a Politikád Bizottságiban vagy a KB-ben legyen ez jellemző. Meg kell beszelni, hogy miként alakult ki a helyzet. Higgadtan, de el kell végezni a felelősség kutatását. De nemcsak azt kell nézni, mit nem ;si- náltunk jól, hanem azt is, mit nem csináltunk meg. Mert a mi reformunk is féloldalas, a gazdaság lépéseivel egy időben adósak maradtunk sok tennivalóval, ami az embert és környezetét, a humánszférát illeti. A következmény, az élet minőségének romlása. Hadd utaljak arra, hogy a szovjet reform például teljes fronton nyitott, a miénk féloldalas. Ha nem akarjuk a hibák ismétlődését, a rosszat, akkor a tényekkel szembe kell nézni. Ez bele kell, hogy épüljön a kibontakozásba. A társadalomban keletkező új feszültségeket csak úgy tudjuk levezetni, ha tisztában vagyunk a valós helyzettel, a körülményekkel. Meg keli újítani a pártmunkát, nem engedhetjük meg, hogy az ellenzék ügyesebb legyen, mint mi. Ehhez pedig, még akkor is, ha fájdalmas, elemezni kell az elmúlt időt. De hadd tegyem hozzá, számomra mindig alapelv, hogy mindezt méltóságteljesen kell elvégezni, sosem sértve, sosem megbántva azokat, akik bizonyos folyamatok idején nem kaptak alkalmat, hogy véleményüket megfogalmazzák. Nem tudom megfigyelte-e, hogy több felszólaló igen lelkesen fogalmazott, s azt mondta, hogy hisz a jóban, és szeretné megélni az előnyös változást. Ez rokonszenves, mert optimista. A nemzedékek folyamatosságára hivatkozva mondhatom azt, hogy tanulságos és hitet adó. Így tudom szembeállítani a múlttal történő kemény szembenézés fájdalmát a jóba vetett hit erejével — fejezte be nyilatkozatát dr. Csehák Judit. Buxget Lajos