Kelet-Magyarország, 1988. október (45. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-21 / 252. szám

Kelet­VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK t agrarország AZ MSZMP SZABOLCS-SZATMÁR MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLV. évfolyam, 252. szám ARA: 1,88 FORINT______1988. október 21., péntek A Kis pénz és széles mosoly (2. oldal) Ahol minden „bárány” fekete (3. oldal) Életszínvonal-védelmi programot tervei a kormány Szigoré takarékosság szükséges jövüre is A Minisztertanács csütörtöki ülésén előterjesztést hall­gatott meg az ez évi tervfeladatok teljesítéséről, az árak várható alakulásáról, a pénzügyi helyzetről, valamint a pénz- és hitelpolitikai irányelvek végrehajtásának tapasz­talatairól, majd az illetékes szakminiszterek előterjesztésé­ben megtárgyalta az 1989-es népgazdasági terv előkészíté­sére vonatkozó javaslatokat. A Minisztertanács módosította a népesedéspolitikai fel­adatokról szóló kormányrendeletet, és jóváhagyta az egész­ségmegőrzés hosszú távú társadalmi programja végrehajtá­sának kezdeti tapasztalatairól készült beszámolót. A kormány meghallgatta az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökének előterjesztését a munkabeszüntetési jog törvényi szabályozásának tervezetéről. A Minisztertanács csütörtö­ki ülése még az esti órákban is tartott, ezért Marosán György kormányszóvivő csak a tanácskozás első napirendi pontjairól, az idei gazdasági és pénzügyi terv értékelésé­ről és a jövő évi feladatokról tájékoztatta a sajtó képvise­lőit. A gazdasági folyamatok megítélését illetően kiemelte: a magyar gazdaság mozgás­tere igen szűk. Tovább erő­södött a kormány meggyőző­dése átekintetben, hogy a gazdaság élénkítése és a ki­bontakozás megvalósítható, de a lakosság életkörülményei­nek átfogó javítása nem tűz­hető ki célul. A Miniszterta­nács tisztában van azzal a körülménnyel, hogy a kije­lölt feladatok több tekintet­ben egyes rétegek tűrőképes­ségének határát súrolják. A jelenlegi helyzetből kiindulva azonban csak így tartja le­hetségesnek az előrelépést. A kormány változatlanul elejét kívánja venni az inflációs fo­lyamatok felerősödésének, a nem kívánatos gazdasági je­lenségek terjedésének. Mindh­ez azonban csak szigorú ta­karékossággal, a kiadások és a támogatások további csök­kentésével valósítható meg. Ezt követően Kemenes Er­nő országos tervhivatali ál­lamtitkár adott tájékoztatást a kormányülésen elhangzot­takról. Többek között el­mondta: a kormányzat jö­vőre, a szakszervezetekkel és az érdekelt társadalmi szer­vekkel egyetértésben, olyan életszínvonal-védelmi prog­ramra rendezkedik be, —---------------------------------------------------r­amelynek fő célja, hogy a reálfogyasztás elért színvo­nalát megőrizze. Azokon a területeken, amelyeken pi­acképes teljesítmények van­nak, a kormány a munkajö­vedelmek növekedése elé nem állít akadályokat. Az inflációs ráta mértékét idén 16—17 százalék közöttire be­csülhetjük. A kormány fon­tosnak tartja, hogy a követ­kező években, így már jövő­re is mérséklődjék az inflá­ció. Vita a tsz-sxö vétség ben Milyen legyen az érdekképviselet? Több mint három órán ke­resztül vitatkozott csütörtö­kön a Szabolcs-Szatmár me­gyei Mezőgazdasági Szövet­kezetek Területi Szövetsége elnöksége a mezőgazdasági termelőszövetkezetek érdek­érvényesítéséről. Bocsit József, a megyei pártbizottság gazdaságpoli­tikai osztályának vezetője tartott vitaindítót egy olyan elemzés alapján, amelyet a szakmai viták után a megyei pánt-vb napirendjére tervez­nek. Az írásos előterjesztést kiegészítve az osztályvezető beszélt a vállalkozók érdek- képviseletéről, amely nincs megoldva, a megyei szövet­ségről, amely inkább érdek­egyeztető, mint érdekképvi­selő, az apparátuscenitrikus- ságról, valamint arról, hogy az elnökségi tagok elszakad­nak a térségi elvtől, egy-egy ülés után ritkán, vagy egyál­talán nem tájékoztatják kör­zetük téeszeinek vezetőit. Fe­szültséget okozott a szövetke­zetek körében az is, folytat­Figyelem a nyugdíjasokra Szakszervezet a városért Milyen munkát végzett, milyen gondokkal küzd a nyírbátori városi szakszerve­zeti bizottság? A kérdésre a Szakszervezetek ISzaboIcs- Szatmár megyei elnökségé­nek október 20-án, Nyírbá­torban megtartott ülésén ke­restek választ az illetékesek. A városi bizottság munká­jának középpontjában a te­lepüléspolitika alakítása, an­nak végrehajtása állt; a meg­tartott ülések hatvan száza­lékán e témát tárgyalták a bizottság tagjai. Részt vettek a város településfejlesztési koncepciójának kidolgozásá­ban, elmondták véleményü­ket az e célból rendezett tár­sadalmi vitákon is. Sajnálatos ténynek tartják, hogy a korábbiakhoz viszo­nyítva az utóbbi időben csőik­ként a társadalmi munkára jelentkezők száma, ami az emberek egyre szaporodó el­foglaltságával, a nehezedő életkörülményekkel is ösz- szefügg. Elhangzott: a nyírbátori városi szakszervezeti bizott­ság nagy figyelmet fordít a nyugdíjasok, egyedül élők helyzetére. Bizonyára ennek is köszönhető, hogy egyre több idős ember fordul hoz­zájuk bizalommal, kéri ki ta­nácsukat-, véleményüket. A városi szakszervezeti biz°tt- ság évente 30—35 nyugdíjjal kapcsolatos kérelmet továb­bít és azoknak mintegy 80 százalékát kedvezően bírál­ták el az illetékesek. (k. é.) ta, hogy a fenntartási hozzá­járulásból nem annak mér­téke szerint képviseli a TE- SZÖV a téeszeket, hanem az érdekvédelmi, érdekképvise­leti tevékenység a gyengékre koncentrálódik. A hozzászólók érintették, hogy annyi a felhalmozódott gond a megyében, hogy an­nak csak egy részét tudja or­vosolni a szövetség, bár a megelőzésért többet tehetne. A vállalkozó szellemű ér­dekképviselet kialakítása a jövő feladata, amellyel egyet­értett az elnökség. Az eddig fizetett hoizzáijiárul-áe 30 száza­lékát továbbra is automati­kusan fizessék a szövetkeze­tek, viszont a többit az igénybevétel arányában. Hoz­zátették, hogy most valakik mindig fizetnek, valakik min­dig kapnak, és ezen változ­tatni kell. Ehhez az újszerű szövetség kialakításához az is elengedhetetlen, hogy a munkatársak közvetlenebb kapcsolatot teremtsenek a szövetkezetekkel. Poden Gyula, a TOT fő­titkárhelyettese hozzászólá­sában elmondta, hogy az or­szágos tanács januárban ki­bővített ülést tart, amelyen az agrár-, a szövetkezetpoli­tikai és az érdekképviseleti munkát tárgyalják meg. Mindezek kapcsolódnak a társasági törvény adta lehe­tőségekhez. A nyilvánosság kérdésére kitérve hozzáfűz­te, hogy a TOT január 1-jétől hetilapot ad ki, amelyben közvetlen döntéseiről tájé­koztatja az érdekelteket. A vita zárásaként az el­nökség abban foglalt állást, hogy ,a megvitatott téziseket átdolgozva terjesszék a me­gyei párt-végrehajitóbizottság elé. (máthéj Svédországból érkeznek a gépek Lakóház három nap alatt Megtörtént a Svéd Ház Kft vegyes vállalat vajai üzem­csarnokainak műszaki átadá­sa. A vállalat néhány hónap­ja alakult, tagjai a vajai Rá­kóczi Ferenc Tsz, az OTP kisvállalkozói bankja, vala­mint két svéd cég egyaránt 25—25 százalékos tőkearány­nyal. A beruházás értéke 60 mil­lió forint, ebből a svéd cégek része 4 millió svéd korona. A házgyárhoz a svédek a tech­nikai berendezéseket, a kor­szerű és nagy teljesítményű fűrészeket, gyalugépeket, lap­szabógépeket, a szögezőgép­sort, préseket szállítják. A műszaki átadás jó alka­lom volt arra, hogy a Kft ügyvezető igazgatójával, Szentiványi Árpáddal néhány hónappal előbbre tekintsünk. Megtudtuk, a gépek beszere­lésére november elején érkez­nek a svéd gépszerelők és év végén már megkezdődik a próbaüzem. A Svéd ház fá­ból készül és családi, illetve hétvégi háznak egyaránt al­kalmas. 1989-re tízezer négy­zetméter házgyártást tervez­nek. A vajai üzemben legyár­tott házgyári elemekből 50- től 100 négyzetméterig állít­hatnak össze Svéd házakat. A hagyományos építési mód­dal szemben előnye ennek az eljárásnak, hogy a megren­deléstől számítva három nap alatt beköltözhetően elkészül a ház. Kedvező, hogy az új építési mód valamivel ol­csóbb is lesz, mint a régi. Nem lehet közömbös az sem, hogy a Svéd ház anya­ga környezetbarát, természe­tes hőszigetelése lévén egész* ségvédő, más szóval műsza­kilag jobbak a paraméterei, mint a szilikáté vagy a tég­Az új üzemcsarnokok Vaján. Iáé. Előny továbbá építésé­nél, hogy a száraz anyag év­szaktól függetlenül, télen is szerelhető. Szóba került az is, hogy a panelgyártást a Szovjetunió­ból importált faanyagra ter­vezik, de végső esetben, ha ez nem lenne elegendő, fa­anyagot Nyugatról is impor­tálnak. A szükséges kötőele­meket, szerelvényeket rész­ben hazai cégektől szerzik be, de importálnak is. A kész panelekből a meg­állapodások szerint 50 száza­lékban belföldön állítnak össze házakat, 50 százalékot Nyugatra exportálnak. A Kft önálló külkereskedelmi jog­gal rendelkezik, a hazai for­galmazást is vállalati szinten kívánják megoldani. Az ér­deklődés a termékek iránt máris nagy. Elsődleges érté­kesítési elgondolás üdülöfal- vak építése Svéd házakból. Van ilyen igény. A telepsze­rű építés könnyíti majd a szerelést, csökkenti a költsé­geket. A gyártó üzemben viszony­lag kevés ember dolgozik majd, 15—20 főre lesz szük­ség, kvalifikált és betanított munkásokra. Szándéka a Kft- nek, hogy ha megfelelő szak­mával rendelkeznek, úgy Er­délyből áttelepülteknek is munkát ad. 1989-ben a ve­gyes vállalat, amely első a megye tsz-eiben, 150 millió forint árbevételt kíván elér­ni. A műszaki átadás-átvétel sikeres volt. Az épületeket felújító és építő Ófehértói Vegyesipari Ktsz nemcsak gyors, de minőségileg is el­fogadható munkát végzett. (seres) VETIK AZ ŐSZI BÜZÁT a nyíregyházi Béke Termelőszövetkezetben. Az idő kedvez a munkához és erre szükség Is van, mert a tervezett területből még 250 hektár vetés«, 10 —12 napi munka, hátra van. (Csutkái Csaba felvétele) S okan vannak, első­sorban vezetők. És olyanok, akik a kö­zelmúltig azok voltak. Fá­radhatatlanok. Nem szűn­nek sorolni, hogy az ő ide­jükben milyen eredmények születtek. És azt, hogy ná­luk minden, mindenkor rendben ment. És ha min­denütt úgy ment volna, ak­kor ... Nos, akkor nem tarta­nánk ott, ahol. Tudják, ér­zik, hogy ezek utóvédhar­cok. De mint mindig, az utóvédek igen kemények, tisztában vannak azzal, hogy amennyiben állásaik­ból kiszorulnak, a vereség teljes. így aztán körömsza­kadtáig bizonygatnak, és a fejlődés objektív eredmé­nyeit éppúgy a saját szám­lájukra írják az eredmény­rovatban, mint a más kö­zösségek, gazdálkodók sike­reit. A tévedésekről nincsen szó. Egy konzervatív ezt nem tudja sosem beismer­ni. Az önkritika csupán ad­dig terjed, amíg általános­ságban mozog. És miután a demokrácia fogalma náluk más, mint a szó valódi ér­telme, így demokratikusnak mm Önigazolók mondják saját kis diktatú­rájukat is. Ebből eredően semmi szándékuk nincs, hogy szembesüljenek a köz véleményével, ítéletével, megméretésével. A nyilvánosság — párhu­zamos hatalom. Az öniga­zolók nem tudják elviselni, hogy saját, gondosan kiépí­tett hatalmukkal szemben más erőtér is keletkezett. Környezetüket részben bű­völik, részben sakkban tart­ják, eredően abból a függő­ségből, ami minden pater­nalista magatartás egyenes folyománya. A közös érdek (nem közérdek!), az össze­fonódás spanyollovasai át­hághatatlan tüskés aka­dálynak látszanak. Az országban nem egy megye, város pártértekezle­tei, készülők és lezajlottak, azt igazolják: a köz törek­vései elegendően erősek le­hetnek ahhoz, hogy ki- kényszerítsék azt a fóru­mot, ahol erény és hiba, jó és rossz terítékre kerülhet. Nem a személyek az érde­kesek, hanem az ügy. Mert ma minden becsületes em­ber azon a véleményen van, hogy a politikát kell védeni és képviselni, s nem azokat, akik a politika képviselői. H azánknak nehéz dol­gokkal kell szembe­néznie. Gazdasági, ideológiai, politikai, társa­dalmi kérdések sokaságá­val. E folyamatban kell ki­irtani azt a beidegződést, mely a hatalomgyakorlás rég idejétmúlt módját je­lenti. Ezzel együtt az ön­teltséget, a kizárólagos okosság hitét, a saját té­vedhetetlenséget, a minden eredmény forrása hitében létet, és mögötte a hatalmi pozícióból eredő kényszert. Az önigazolók búcsúja nem egyszerű, ők lesznek a bal­oldali oppozíció. Ezzel, ép­pen a pluralizmusból adó- . dóan, nekünk szembe kell nézni. Bürget Lajos

Next

/
Oldalképek
Tartalom