Kelet-Magyarország, 1988. október (45. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-18 / 249. szám
4 Kelet-Magyarország 1988. október 18. Társadalmi vitára bocsátják a választási törvény tervezetét (Folytatás az 1. oldalról) A törvénymódosítás alapvető céljai és irányai a következőkben foglalhatták össze: váljon világosabbá, hogy milyen program alapján, ki kit képvisel; a képviselői és a tanácstagi választás politikai tartalma határozottabban különüljön el egymástól; a választások erősítsék a társadalmi nyilvánosságot, a demokráciát, a helyi önkormányzatokat; bővüljön a választásokat körülövező jogi garanciarendszer. Az új Alkotmány előtt vagy után A törvény megújítására a politikai intézményrendszer átfogó reformfolyamatának részeként kerül sor. A politikai rendszer működésének alapvető szabályait az Alkotmány állapítja meg. Köztudomású, hogy folyik az Alkotmány felülvizsgálata. Megalakultak az előkészítő bizottságok, amelyek foglalkoznak a társadalmi rend, az államszervezet, az állampolgári jogok alkotmányos szabályozásának kidolgozásával. Hasznos, és elősegíti az Alkotmány felülvizsgálatát is, ha a választási törvény társadalmi vitájában elhangzanak olyan állásfoglalások és javaslatok, amelyek az említett kérdéseket is érintik. Ennek során megfogalmazódhat: célszerű-e az Alkotmány felülvizsgálatának befejezése előtt a választási törvényt lényegesen módosítani, vagy erre csak az új Alkotmány elfogadását követően kerüljön sor. Közbenső megoldásként az is elképzelhető, hogy azokat a változtatásra megérett kérdéseket, amelyekben kialakul a társadalmi egyetértés, most szabályozzuk. Ez akkor indokolt, ha a képviselői és tanácstagi választások időben elkülönülnek egymástól. Minden megoldás mellett és ellen szólhatnak érvek. Ezek az érvek a társadalmi vitában erősíthetik vagy gyengíthetik valamelyik változatot, és alapjául szolgálhatnak a döntésnek. A törvénytervezet nyitott. A törvény tervezete minden szempontból nyitott, nincsenek előzetesen eldöntött kérdések. A Hazafias Népfront által szervezett társadalmi viták résztvevői tehát alkotó módon járulhatnak hozzá a választási törvény megújításához. A nyitottságot jelzi, hogy a tervezet 24 rendelkezése ■ kettős vagy hármas döntési változatot, alternatívát tartalmaz. Nyitott abban az értelemben is, hogy a társadalmi vita nemcsak az adott megoldások egyikét vagy másikát támogathatja, hanem új, a tervezetben nem szereplő javaslatot is kialakíthat. EGY IDŐBEN VAGY KÜLÖN. A képviselői és a tanácstagi megbízatás tartalma különböző az országos és a helyi politizálás eltérő jellege miatt. Ez azonban nem tükröződik eléggé .a jogi szabályozásban. Esetenként a gyakorlatban is összemosódnak a feladatok, és a szerepfelfogás sem teljesen tisztázott: a képviselőket helyi problémáik megoldására buzdítják a választók, és ennek alapján ítélik meg tevékenységüket. Ezit a keveredést a választókban erősíti az iis, hogy az egy időbeni itartatt választásokon sem aiz egyéni programokban, sem a választási eljárásban, az agi- táteióban nem vált el egyértelműen az eltérő jelileg. Az időbeni elkülönítés segítheti, hogy markánsabban ^ jelenjenek meg az orszálgos és a helyi politikái ügyek, az érdekképviseleti különbözőségek. Döntő váiltazáls attól várható, ha ez a forma megfelelő .tartalommal telítődik: a képviselőknek és a tanácstagoknak jól kirajzolódó, önálló arculatú választási programjaik lesznek. Ezt elősegítheti a választás szabályainak (például: jelölés folyamata) differenciálása is. A szétválasztás fontos politikai előnye, hogy a választási ciklus (öt év) alatt a kormányzat két alkalommal teremt lehetőséget a legszélesebb körű párbeszédre a választókkal. Kétségtelen, hogy a szétválasztással szemben reális ellenérvek sorakoztathatok fel: a választási szervek ‘tagjai munkaterhének növekedése, a költségek duplázódása, a választási eljárás szinte állandó folyamattá válása. Az érvekre és ellenérvekre tekintettel a törvény szövege két változatot tartalmaz, az egyik szerint időben elkülönülne a tanácstagi és a képviselői választás, a másik szerint 1990- ben még azonos napon lennének. A jelölés kritikus pontjai Egyhangú a vélemény abban, hogy az 1985. évi választások egyik legizgalmasabb szakasza a jelölés volt, s ennek során felszínre kerültek a jelölési rendszer ellentmondásai. Így többek között az, hogy túlságosan elkülönül egymástól a jelöltnek javasoltak kiválasztása és maga a jelöltállítás. A jelenlegi szabályozás az állampolgárok közvetlen részvételére csak a jelölőgyűlésen ad alkalmat. A jelölőgyűlés állásfoglalását így gyakran hangulati elemek döntötték el. Mindehhez hozzájárult, hogy a jelölőgyűlések lebonyolításának jogi szabályozatlansága visszás helyzeteket is teremtett. A jelölőgyűlésen való részvételi szavazási jogosultság, a szavazás eredményének megállapítása körüli zavarok az adott esetben szükségtelen feszültségek forrásává váltak. A jelzett problémák a jelölés egész folyamatának megújítását igénylik. A jelölés folyamata a módosítás tervezete szerint három egymásra épülő szakaszból áll: a jelöltajánlás, a jelölést előkészítő bizottságok munkája és a jelölőgyűlés. JELÖLTAJÁNLÁS. Annak érdekében, hogy a jelöltnek ajánlott személyek mögött ténylegesen közös politikai akarat, közösségi gondolkodás és cselekvés állhasson, indokolt a jelöltajánlás jogának kollektív jogként valló megfogalmazása úgy, hogy minden alkotmányosan működő szervezetnek, kollektíváinak jelöltajánilási joga legyen. A módosítás szerint a képviselőjelölt személyére írásban ajánlást tehetnek a választókerületben működő, jogi személyiséggel rendelkező politikai, társadalmi, érdekképviseleti szervek, egyesületek, gazdálkodó szervezetek, intézmények dolgozóinak, illetőleg tagjainak közösségei és a lakóhelyi kollektívák. Lakóhelyi kollektívák alatt például a lakó- és utcabi- zorttságok, a társasházi közösségek és lakásszövetkezetek érthetők. Ebbetn az értelemben tehát az egyének jelöltajánlás! joga kollektív joggá integrálódik, hiszen valódi képviseleti tartalom csak közösségi akaraton alapulhat. A kollektív ajánlási jog a társadalmi vita egyik fő kérdése lesz. Azit kell tisztán látni, hogy a javasolt megoldás előrelépést jelent. Megszűnik az az ellentmondás, hogy a jelölőgyűlésen az ott helyiben, először felvetődő személyre kelljen szavazni: jelolt legyen-e vagy sem. Tartalmilag az egyéni jelöltajánlás! jog eddig is csak akkor tudott érvényesülni, ha megfelelő mértékű kollektív támogatást szerzett. Az új keretek között egyértelműbbé válik, hogy kii kit képvisel, az ajánlott személynek mekkora a támogatottsága. JELÖLÉST ELŐKÉSZÍTŐ BIZOTTSÁG. A jelöltajánlás új rendszerének kialakítása felveti új választási szerv, a jelölést előkészítő bizottság létrehozását minden képviselői választókerületben. A javaslat szerint a bizottság 31—51 tagú. Tagjait a Hazafias Népfront bizottsága választja meg, a választókerület politikai, társadalmi, érdekképviseleti szervei, a lakóhelyi és a munkahelyi kollektívák által javasolt választópolgárok közül. A bizottság tevékenységének nyilvánosnak kell lennie, mert csak a nyilvánosság teremtheti meg azt a közbizalmat, amely elengedhetetlen feladatai ellátásához. A bizottság működése: ülése nyilvános, melynek idejét és időpontját közzé kell tenni; munkájában tanácskozási joggal részt vehet a jelöltet ajánló kollektíva képviselője akkor is, ha nem tagja a bizottságnak; ülésén bárkinek hozzászólási jogot adhat. A bizottság feladatai; összegyűjti az ajánlásokat; konzultációkat folytathat az ajánló kollektívák képviselőivel annak érdekében, hogy esetleg közösen támogatható programokban és személyekben állapodjanak meg; a javaslatokat támogatottságuk mértéke alapján rangsorolja, nyilvánosságra hozza, majd indoklásával együtt a jelölőgyűlés elé terjeszti. A bizottság nyilvános érdekegyeztető fórum, tevékenysége szigorúan kötött a törvényességhez. Minden ajánlással érdemben köteles foglalkozni, kivéve, ha az ajánlott személy a törvényes feltételeknek nem felel meg (pl. nincs választójoga). A támogatottság mértékétől függetlenül valamennyi ajánlott személyről tájékoztatja a jelölőgy ülést. A támogatottság mértékének megállapításánál több ösz- szetevőt lehet figyelembe venni: elsősorban az ajánló kollektívák és ezek tagjainak száma, az ajánló kollektívának a választókerületben betöltött társadalmi, politikai súlya, az ajánlott személynek a választókerület érdekében végzett tevékenysége. A társadalmi vita remélhetően tovább pontosítja a támogatottság mértékének tartalmi meghatározását. Az előkészítéskor felmerült javaslatok alapján a módosítás alternatívákat, tartalmaz a következő kérdéseikben is: a képviselőknek ajánlott személy csak egy vagy több választókerületben fogadhat el ajánlást; a jelöltet ajánló kollektíva csak egy vagy több személyt javasolhat képviselő- jelöltnek. Változatlan a jelölőgyűlésnek az a joga, hogy kizárólagosan dönt arról, ki legyen jelölt. A jelölőgyűlés résztvevői csak a kollektívák által előzetesen ajánlott személyekről szavazhatnak. A jelöltökre vonatkozó javaslatokat elhangzásuk sorrendjében egyenként kell szavazásra bocsátani. Az 1985. évi választások tapasztalataira alapozva a módosítás tervezete szerint a szavazás előtt az ajánlott személyek ismertethetik választási programjukat. Az elgondolás szerint — a jelenlegi egyharmad helyett — a jelölőgyűlésen részt vevők felének igenlő szavazata szükséges a jelöltté váláshoz, kifejezve ezzel azt az igényt, hogy az ajánlott személyek közül a leginkább támogatottak legyenek jelöltek. Sok kifogás erte 1985-ben a választási törvénynek azt a rendelkezését, hogy a jelölőgyűlésen a választókerületben lakó választópolgárokon kívül a munkahelyi közösségek tagjainak is volt szavazati joga. „Az jelöljön, aki választ”, fogalmazódott meg a tapasztalatok összegzésekor. A módosítás szerint a jelölőgyűlésen szavazati joga kizárólag a választókerület lakosainak van. További kérdésként merül fel és a tervezetben alternatív javaslatként szerepel: a képviselői választókerület lakosai minden jelölőgyűlésen vagy csak egy alkalommal élhetnek a szavazati joggal. Ennek eldöntésénél kétféle, egymásnak ellentmondó lehetőséget kell mérlegre tenni: ha a jelölőgyűlés résztvevői csak egy gyűlésen szavazhatnak, akkor kiküszöböljük az „utaztatást”, ugyanakkor meggátoljuk, hogy az ajánló kollektíva minden választókerületi jelölőgyűlésen támogathassa saját jelöltjét. A törvényi garanciák erősítése érdekében a javaslat szerint a jelölőgyűlésen — esküt tett — szavazatszámláló bizottság működik. A törvény a jelölőgyűlésre vonatkozó további részletszabályok kialakítását (pl. a hozzászólások időtartamának korlátozását, a szavazati jog igazolásának módját) demokratikusan a többségi elv betartásával a jelölőgyűlés résztvevőire bízza. E megoldás azért látszik célszerűnek, mert csak ott kell kiegészítő részletszabályokat megállapítani és alkalmazni, ahol erre igény mutatkozik. A tanácstagok választásánál a jelölést előkészítő bizottság feladatait a Hazafias Népfront helyi bizottsága látja el. A tanácstagi jelölésnél a jelölőgyűlésen további személyekre is javaslatot tehetnek a választópolgárok. Választási programok A választások népfront jellegének egyik hagyományos megjelenési formája a választójogi törvénynek az a rendelkezése, mely szerint a jelöltnek írásban nyilatkoznia kell a Hazafias Népfront programjának elfogadásáról. Politikai intézményrendszerünk reformja kapcsán nem zárhatók ki a választásokból azok az alkotmányosan megalakult szervezetek, amelyek a politikai szerveződés eddigiektől eltérő útját járják. Módosításként a javaslat tartalmazza azt a döntési változatot is, hogy a megválaszthatóságnak az alkotmány, az alkotmányos jogszabályok elfogadása legyen a feltétele. A jelölési folyamat új megfogalmazásában erősebbé válik a kötődés az ajánló kollektívák és a jelöltek, illetőleg a választók és a megválasztott képviselők között. Ez kifejeződik abban is, hogy az ajánló kollektíva az ajánlott személy választási programjához javaslatokat is tehet, amelynek elfogadásáról nyilatkozni kell. A jelölt a jelölőgyűlésen, majd azt követően a választást megelőző napig ismertetheti választási programját. A választási agitációban, a lakossággal való kapcsolattartás szervezésében az ajánló kollektívák támogathatják a jelöltet annak érdekében, hogy minél kedvezőbb és nagyobb Ismertségre tegyen szert. A választási agitációnak törvényes kereteket kell szabni : részben a jelölttől elvárható tisztességes magatartás normáinak kialakításával, részben a választási agitációra fordított pénzeszközök felhasználásának nyilvánosságával. Az ajánló kollektíva és a megválasztott képviselő között a kapcsolat nem szakadhat meg. A javaslat ezt azzal is kifejezésre juttatja, hogy ha a vállalt programját a képviselő nem teljesíti, az ajánlókollektíva is kezdeményezheti visz- szahívását ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI LISTA. Az országos lista továbbfejlesztése két megközelítésből indokolt: váljék egyértelműbbé, hogy a listán induló jelöltek milyen érdekeket, mely szervezeteket képviselnek, továbbá minden jelentős, a politikai intézményrendszerben meghatározó jelentőségű országos szervezet kapjon helyet a listán. Ez szükségessé teszi az országos listán megválasztható képviselők számának növelését, a jelenlegi 35-ről mintegy 50-re. Ennek arányában csökkenne az egyéni képviselői választókerületek száma. A törvényben felsorolt szervezetek a Hazafias Népfront Országos Tanácsa által megállapított számban közvetlen jelölési jogot kapnak. A tervezet szerint ilyen szervezet az MSZMP, a SZOT, a KISZ, a Gazdasági Kamara, a TOT, a SZÖVOSZ, az OK1SZ és a KIOSZ. A jelölt személyéről az országos vezetőtestületek döntenek. A nemzetiségek szövetségei, az egyházak és más társadalmi mozgalmak képviselőit a HNF Országos Tanács jelölheti. Reális alternatíva az országos lista jelenlegi szabályainak megtartása is. A TANÁCSELNÖK VÄLASZTÄSA. Hosszabb ideje feloldásra vár az az ellentmondás, amely abból fakad, hogy a tanácselnök, mint tanácstag egy választókerülethez, mint a tanács elnöke pedig a település egészéhez kötődik. Feloldható az ellentmondás azzal, ha például a tanács elnökét a testület nem csak a tanácstagok közül választhatja. A helyi tanácsok önkormányzati jellegének fejlesztése, a testületek meghatározó szerepének növelése igényli, hogy a település lakossága minél közvetlenebb befolyást tudjon gyakorolni a tanácselnök tevékenységére. Ezért új kötődési pontokat kell kialakítani, amelyek szélesítik az önkormányzat vezetőjének társadalmi bázisát, ugyanakkor egyértelmű felelősségi viszonyokat teremtenek a lakosság előtt. Erre tekintettel a módosítás tervezete tartalmazza, hogy a település választópolgárainak egésze válassza meg a helyi tanács elnökét. Ennek előnyei elsősorban ott jelentkezhetnek, ahol a település mérete lehetővé teszi, illetőleg biztosíthatja, hogy a választók közvetlenül ismerhessék a tanácselnökjelöltet. Ezért a javaslat két változatot tartalmaz. Az egyik szerint valamennyi helyi tanácselnököt köz- vétlenül választaná a lakosság, a másik változatban a fővárosi kerület és a megyeszékhelyen működő városi, megyei városi tanács elnökének választása — a lakosság nagy száma miatt — nem közvetlenül történne. A tanácselnököt a közvetlen választáskor a Hazafias Népfront helyi bizottsága jelöli. A jelölésre javaslatot a település bármely lakosa tehet és ezeket a Hazafias Népfront bizottságának nyilvános ülésén kell megvitatni. Tanácselnöknek egy vagy több személy is jelölhető. A tanácsrendszer új elemei Az állami szervezeti rendszerben a népképviseleti-önkormányzati jelleg új megfogalmazását tartalmazza a javaslat azzal, hogy a községi közös tanácsot a társközségekben megválasztott elöljáróságok alkotják. A társközségek- ben a választópolgárok elöljárósági tagot választanak, aki egyben tanácstag is. E módosítási javaslat jelenleg elvi jelentőségű és deklaratív jellegű. Teljes értékűvé az új tanácstörvény azzal teheti, ha kialakítja az alulról építkező államszervezeti rendet: minden községnek lehessen saját, önálló tanácstestülete, amely maga dönthet — a szakigazgatás kivételével — a saját hatáskörében, illetőleg a közös tanács útján ellátandó feladatokról. A módosítás vitát nyit arról fs, hogy megváltozzon-e a fővárosi, megyei tanácstestületek összetétele. Ha a jelenlegi szabályozástól eltérően a fővárosi, megyei tanács tagjait csak a helyi tanácstagok közül lehet választani, akkor nyilvánvalóan növekszik a helyi önkormányzatok érdek- képviseleti lehetősége és megváltozik a területi tanácstestület szerepköre. A szavazás A szavazólapon hagyományosan a jelöltek nevei ábécé sorrendben szerepelnek. Annak érdekében, hogy minden választó előtt ismertté váljon a jelölés során elért támogatottság mértéke, a szavazólap ennek megfelelő sorrendben tartalmazza a jelöltek neveit. Ez érdemibb támpontot nyújthat a választáshoz, mint a semleges ábécé sorrend. A szavazólap e két formája döntési változatként szerepel a javaslatban. A tervezetben a szavazás eredményére vonatkozóan alternatíva található: — Az egyik változat a pótválasztások számának csökkentése érdekében bevezetné már az első fordulóban a relatív többség elvét. Ez azt jelenti, hogy az lesz a megválasztott képviselő, tanácstag, aki a választáson a legtöbb, de legalább az érvényes szavazatok egynegyedét megkapta. — A másik változat fenntartaná az abszolút többség elvét, mely szerint a választás első fordulójából az kerül ki győztesen, aki az érvényes szavazatoknak több mint a felét elnyerte. A szavazás ideje és a választás eredményének megállapítása alatt a sajtó képviselői a jelenlegi szabályoktól eltérően külön engedély nélkül — jelen lehetnek a szavazóhelyiségben. BÍRÓSÁGI JOGVÉDELEM. Társadalmunk fejlődésének jelenlegi szakaszában számos területen növekszik a bíráskodás jelentősége az alkotmányos garanciák érvényre juttatásában. A jogállamiság gondolati körében fogalmazódik meg a választásokkal kapcsolatos kifogások bírósági felülvizsgálatának szükségessége. A bírósági felülvizsgálat széles körben lehetővé teszi, hogy jogszabálysértés esetén a választás előkészítésével, lebonyolításával, eredményének megállapításával szemben jogorvoslattal lehessen élni, pl.: a választói nyilvántartásba való felvétel vagy abból való kihagyás miatt; — a jelöltajánlás elutasítása; — a jelölőgyűlés tevékenysége és döntése; — a szavazás törvényes feltételeinek hiánya; — a választás eredményének megállapítása ellen. Társadalmi vita A választási törvény módosításának társadalmi vitáját a Hazafias Népfront szervezi 1988. október utolsó hetétől. Minden állampolgár részt vehet e fórumokon, valamennyi észrevételt, javaslatot írásba foglalnak, melynek összegzését a megyei népfrontbizottságok, végső soron az országos tanács végez el és az összegzést a törvényalkotóhoz terjeszti. A törvényjavaslat megmérettetik a társadalmi vitában, melynek eredménye határozza majd meg a módosítás tartalmát, formáját, időpontját. (MTI)
