Kelet-Magyarország, 1988. október (45. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-03 / 236. szám

4 Kelet-Magyarország 1988. október 3. Nosztalgiamozi, filmmúzeum A Váci Mihály Megyei és Vá­rosi Művelődési Központ ebben az évben is különleges prog­rammal kedveskedik a mozgó­kép szerelmeseinek. Két nagy­szabású sorozatot ajánl a film­kedvelőknek: az egyik a nosz­talgiamozi, a másik a nyíregy­házi filmmúzeum. A szeptember 29-től kétheten­te csütörtökönként 16 és 18 órá­tól a hangversenyteremben tar­tandó előadásokon az. 1937—1941 között készült nagysikerű magyar filmeket vetítik. A 16 műben olyan színészegyéniségekkel ta­lálkozhatunk, mint Jávor Pál, Csortos Gyula. Ajtay Andor, Tasnádi-Fekete Mária, Uray Ti­vadar. Bordy Bella, Szörényi Éva, Turay Ida, Fedák Sári, Me­zei Mária, Vízváry Mariska, Si- mor Erzsi, Mály Gerő, Szeleczky Zita, Kiss Manyi, Kabos Gyula, Gózon Gyula stb. A Dr. Kovács István, az Európa nem válaszol, A Nosztv fiú esete Tóth Mari­val, a Mária két éjszakája, a Gül baba, a Beáta és az ördög bizonyára sokaknak szerez majd emlékezetes szórakozást. A Magyar Filmintézet és a művelődési . központ közös vál­lalkozása a filmmúzeum, amely­nek bemutatói között az egye­temes filmtörténet kiemelkedő darabjai mellett a kortárs mű­vészet mozikban még nem ját­szott kópiáit láthatjuk, tgy ta- lálkozhatunk Polanski. Welles, Scorsese, Rajzman. Mihail Romm. Cayatt, Tony Richard­son, Peter Brook, Lester alko­tásaival. Az emlékezetes Casa­blanca, Ingrid Bergmannal és Humphrey Bogartlal a fősze­repben. illetve A taxisofőr, az- tán a Golding-regényből ké­szült mű, A legyek ura, az Egy csepp méz, vagy a Beatles-film, az Egy nehéz nap éjszakája. Az előadások általában hét­főn lesznek. 17 és 19 órai kez­dettel. Mindkét sorozatra a bérleteket a művelődési központ jegy­pénztáránál lehet megvásárol­ni. Velence kihal? Aki látta a Velence utcáin nyaranta hullámzó hatalmas em­bertömeget, a lagúnák vizén nyüzsgő gondolákat, motorcsó­nakokat, vagy vaporettókat az szinte hihetetlennek találhatja azt a furcsa hírt, hogy a lagúnák világhírű városa, lassan, de fel­tartóztathatatlanul kiürül. A lakosság fele már elvándorolt innen az elmúlt harminc évben, s könnyen előfordulhat, hogy a tengerek hajdani királynőjé­ből idővel halott díszletváros lesz. ,,Nincsenek már velenceiek Ve­lencében — csak nyolc vízveze­ték-szerelő maradt a városban” — ilyen és ehhez hasonló címek­kel ismertette a sajtó a helyi ve­zetők vészkiáltásait. Míg 1951-ben még 175 ezer la­kost számlált a lagúnák váro­sa, ma alig 82 ezren élnek itt. A lakosság elöregedett — minden ötödik velencei több mint hat­vanesztendős —, és tovább öreg­szik. A munkát kereső fiatalok áttelepülnek Mestrébe, a város bejáratánál fekvő iparközpont­ba. A Lidót és a közeli apró szigeteket is magába foglaló ,,laguna-agglomeráció” 327 ezer lakosa közül 196 ezer máris Mesi- rében él. A magas vízállás, a lagúnák szennyezettsége, illetve a mo­torcsónakok által veszélyezte­tett csodálatos műkincsek hely- reállításával kapcsolatos viták teljesen elfeledtették a város­ból lassanként kiszoruló, s szá­razföldi száműzetésre kénysze- rülő helybeliek — szerény, de nagyon is valódi — problémáit. Itália első számú idegenfor­galmi látványossága, ahol a tu- ristaözön már olyan méreteket ölt, hogy az egyik városi tanács- nők tavaly „kötelező haladási irányt” akart kijelöltetni a gya­logosoknak, esténként elnépte­lenedik, télen pedig valósággal kong az ürességtől. A pékek egyesülete január ele­jén vitát rendezett az elvándor­lásról. arról, hogy ..hányán ma­radtak” a dozsék egykori pom­pázatos székhelyén. A számok magukért beszélnek: tíz év alatt a zöldségkereskedők száma 222- röl 188-ra esett vissza, a pékeké 103-ról 80-ra. a henteseké pedig 172-ről 88-ra csökkent. Nemcsak a vízvezetékszerelők, hanem a többi mesterember is lassan el­tűnik: 1976 óta a 44 cipészből már csak néhány maradt. Alig húsz villanyszerelő, félszáz fod­rász dolgozik csak, s egyre ke­vesebb az élelmiszerbolt. Nem egyszerűen a kiskereske­delem és a kisipar hanyatlásáról van szó: a fejlődés irányát az idegenforgalom határozza meg, mert szinte elviselhetetlennné te­szi a velenceiek mindennapi éle­tét. A nemzetközi kereskedelem hajdani fővárosa a jelek szerint arra ítéltetett, hogy egyszerű múzeumközponttá és tengeri „villanegyeddé” váljék. A még megmaradt velenceiek igyekeznek megállítani a hanyat­lás és pusztulás e folyamatát. Am talán már késő. Az idegen- forgalom a fejlődés hajtóereje, még akkor is, ha idővel holt ki­rakatvárossá teszi Velencét. Dióbabona A diószürettel kapcsolat­ban hamis babona, hogy a fát alaposan meg kell verni ah­hoz, hogy a következő évben jól teremjen. Az igazság en­nek éppen az ellenkezője; óvatosan kell az ágakat vere­getni, hogy a gyümölccsel együtt le ne verjük a jövő évi termőrügyeket is. A sérülések elősegítik a kórokozók, kár­tevők fertőzését is. A lehul­lott diót azonnal szedjük fel, és tisztítsuk meg a zöld hé­jától. Ha a héj nehezen válik le, akkor rakjuk őket halom­ba, kissé öntözzük meg, majd tegyük fólia zsákba. Két-há- rom napi füllesztés után a héjat könnyen leválaszthat­juk a dióról. Padláson vagy száraz kamrában minél előbb szárítsuk. Adriai és balti tengerszint A magasságmérés történetéből A 19. század közepéig hazánk­ban csak relatív magasságmeg­határozást végeztek. Több kü­lönálló folyó és folyamszabá­lyozáshoz mintegy 60 önálló vízügyi társulat működéséhez, közel harminc város műszaki igazgatásához, jó néhány Ön­álló vasúttársaság kiviteli mun­káihoz, néhány száz — egymás­tól jelentősen különböző — alapszintet használtak. Az első, az egész ország te­rületére kiterjedő magassági alapponthálózatot a monarchia idején létesítették. A magassági alapponthálózat hét főalap­pontra támaszkodott, ezeket az alaphegységek felszíni kibúvá­saira telepítették: Mária Rast a Dráva völgyében, Franzen- feste az Alpokban. Lisov a Su- mava hegységben, Ruttka a fel­ső Vág-völgyben, Terebes az észak-keleti Kárpátokban, Vö­röstorony a déli Kárpátokban. Nadap a Velencei hegységben helyezkedik el. Hazánkban jelen- leg Nadap az egyedüli ősi fő­alappont. A község határában lévő gránitszikla csiszolt lap­jának abszolút magassága 173,8385 méter. Az abszolút magasságok szá­mításához az Adriai tengernek hosszú időn át a trieszti Molo . Sartorion elhelyezett mércéjén megfigyelt középvízszintet fo­gadták el. Ezért erre az alapfe­lületre vonatkoztatott abszolút magasságokat röviden adriai magasságnak nevezzük. A felszabadulást követő né­hány év alatt hazánk rohamos fejlődésen ment keresztül. Az ipari létesítményekhez, a köz­lekedési útvonalak kialakításá­hoz és egyéb műszaki objek­tumokhoz korszerű magassági alappontokra, szintezési hálózat­ra volt szükség. A hálózatot az Országos Földméréstani Intézet, illetve a Budapesti Geodéziai és Térképészeti Vállalat 1948—1964 között hozta létre. Az elsőrendű szintezési vonalak összes hosz- sza hatezer km-re tehető, har­minchárom szintezési - polipom­ból áll. Ezeken belül a másod- és harmadrendű vonalakat úgy alakították ki, hogy lehetőleg minden községben legyen ma­gassági alappont. Az új főalap­pontokat Cák, Díszei, Mórágy, Máriaremete, Kemence (Bör­zsöny), Szarvaskő, Sátoralja­újhely közelében tektonikailag megfelelő kőzetben helyezték el. 1953-tól a Varsói Szerződés ál­lamai egységesen a balti-tengeri Finn-öbölben, a Leningrád előtt fekvő kronstadti vízmérce ér­tékeire vonatkoztatják magassá­gi hálózatukat. Hazánkban bár­mely pont balti magassága a trieszti értéknél 0,675 m-el ke­vesebb. (száraz) Miből? Minek? Kinek? És...? Elöljáróban bevallom, hogy szeretem a reklámokat. Hosz- szu idő után mosolyogni kezdek, ha a tévében felhangzik a pisilos, kakalos aranyos gyerekek angyali kófusa egy pelen­kafa] tarol. Tévedés ne essék, de van jó reklám, és van bő- viben izzasztó reklámköltség is. Ez utóbbiakat nem értem, és olyankor bosszús vagyok. Gondolom, minden magyar állam­polgár tudja, hogy hol van a ..Flórián”, azt is. hogy hol van minden szinten szinte minden. Más dolog izgat. Napok óta. ha gyufásidobozt veszek a kezembe, itt az ország északkeleti csücskében, akkor a gyufásdoboz egy autósboltot kínál ne­kem Szegeden. Mérgemben rászoktam egy másik trafikra. Jobb trafik. Itt a gyufásdobozrol megtudom, hogy vau Ba­laton Fűszert, ami alakult ekkor és ekkor, nyilvánvalóan a közönség szolgálatában. Nem lehetünk olyan sokan, akiket ez Szabolcs-Szatmárban érdekel, de a gyufásdobozok hetekig tartanak, és a címkéket nyilvánvalóan fizetni keli. Reklámozni persze kell. Volt időszak, amikor azt hittük, hogy ez felesleges, de most mintha lenne egy időszak amikor a mindenáron való reklám a fontos. Haszon vagy hasznok elvárása nélkül. Én azt is elviselném, ha valamikor elítélen­dő módon amerikai példára, egy főmüsort megszakítanának egy igen jó reklámmal. Olyan gusztustalan módon, hogy mondjuk Hamlet monológjába a lenni vagy nem lenni után bevágnánk egy reklámot mondjuk azzal, hogy lenni csak nyugdíjbiztosítással vagy X, Y arckém használatával lehet A gyufásdobozrol tudom, hogy Szegedre kell mennem egv autósboltba. Meg kell keresnem a Tolbuhin sgt. a—li-et, vagy hívnom kell a 62 24-155-ös T-ét. Ez lehet telefon vagy telex, de lehet a jövő évre módosított adórendszer egyik kulcsszá­ma is. Miéri. vagyok mérges. Vadászhatnék a legújabbak között is. de menthetetlenül eszembe jut egy budapesti hirdetés, ami még májusban is arra figyelmeztet, hogy hova dobjuk a karácsonyfát. Ne oda. ide!!! A közelmúlt emléke egy jóar­cú férfi, aki belemosolyogván a kamerába közli, hogy itt a • Füszért. Kérem: akiknek a Füszérl hirdet, az néhány keres- kedő. Akkor minek hirdet? Egy körlevél vagy adott esetben egy prospektus lényegesen olcsóbb, és hasznosabb lenne. Nem az ellen tiltakozom én, hogy hirdetünk, de az ellen igen. hogy hol, kinek és minek? Hadd tegyem még hozzá, hogy a hirdetés díja lehet vállalati pénz. Legyen. Akkoi is van hoz­zá közöm mint adózó állampolgárnak, akkor is megkérde­zem. hogy . . . Elnézést a mondat végét már a címben leírtam. Bartha Gábor „Az első partner szinte sohase az utolsó . . . Mit kell tud­ni a lányoknak a fiúkról (és fordítva)? A szexuális izga­lom fokozatai, szakaszai... Szeretkezés, petting, önkielégí­tés. Meg fog halni a házasság?” Ezekre és még sok más fontos kérdésre ad választ a közelmúltban megjelent „Pá­ros" című szexmagazin, ami a Reform Lap és Könyvkiadó gondozásában jelent meg Magyarországon. A kiadvány, mint képünk is bizonyítja, sok szép intim képet is közöl, (császár) Íz első map szextett A hét első napjaiban meg­jelenik az első magyar szex­kazetta: a „Szex-ABC” gyár­tói és forgalmazója szerint az 52 perces opusz mindazt sze­retné bemutatni, amelynek négy évtizede tartó „eltitko­lása" szexuális ismereteink kínzó hiányát eredményezte. Az egyelőre 4000 példányos KOSSUTH RÁDIÓ 8.20: Hogy tetszik lenni? Nyugdíjasok műsora. — 9.00: A hét zeneműve. — 9,30: A hét költője: Rónay György. —9,41: Ki kopog? — 10,05: Nyitnikék. — 10,35: Táncház Pesten. — 11,06: A szőlőhegyek hajdani világáról. — 11,20: Rózsa Sán­dor. — 12,40: Rólunk van szó! — 12,45: Egy hazában. Hollauer Tibor riportja. — 13,00: Kiasz- szikusok délidőben. — 14,10: Nem jött madár. Rónai György novellája. — 14,20: Népdalcso­kor. — 15,00: Világablak. — 15,30: Kóruspódium. — 16,05: Hangoló. — 17,00: Eco-mix. — 17,30: Krisztinavárosi madrigál 5. rész. — 17,j>7: Régi amerikai filmslágerek. — 19,15: Budapes­ti Művészeti Hetek. A vörös malom. — 21,11: Theo Adam operafelvételeiből. — 21,29: A forradalom válaszútjain. — 22,00: Hírvilág. — 22,30: Archí­vumok mélyéről. — 23,49: Zseb­rádiószínház. — 0,10: Himnusz. — 0,15—4.20: Éjfél után. PETŐFI I^ÁDIO 8,05: Verbunkosok, nóták. — 8,50: Délelőtti torna. — 9,05: Napközben (élő). — 12,10: Pál- csó Sándor operettfelvételeiből. — 12,25: Kis magyar néprajz. — 12,30: A KISZ Központi Mű­vészegyüttes rajkózenekara játszik. — 13,05: Slágermúze­um. — 14,00: Kettőtől ötig... — 17,05: Kölyökrádió. — 17,30: ötödik sebesség. — 18,30: Já­ték — 10 000 forintért. — 19,05: A hét zeneműve. — 19,30: Sportvilág. — 20,03: Rockúj­ság. — 21,05: Akár hi-fi, akár nem. —-22,00: Nagy nevettetők. — 23,10—0,14: Rockpanoráma. BARTÖK RADIO 9,06: Anni. Részletek Strouse zenés játékából. — 9,30: Paul Tortelier gordonkázik. Maria de la Pau és Robert Weisz zongorázik. — 10,28: Montserrat Caballé és Shirley Verrett ope­rafelvételeiből. — 11,05: Zeng­jen a muzsika! — 11,35: A Ka­towicéi Rádió szimfonikus ze­nekarának hangversenye a Berlini Fesztiválon. — 13,05: Kilátó. — 13,50: Dalaim. Rónay György versei. — 14,00: Opera- bérlet. — 15,00: Zenekari mu­1988. október 3., hétfő zsika. — 16.25: Sorsvonal. Sá- rándi József versei. — 16,30: A XVII. Siklósi Nemzetközi Fúvószenekari Fesztivál hang­versenyei 2. rész. — 17.00: Ka­marahangverseny. — 18,00: Operarészletek. — 18,30: A hét zenemüve. - 19,35: Budapesti Zenei Hetek. — Közben kb. 20,25: Budapesti (budai) Torna Egylet. Ottlik Géza novellája. — Kb. 20,45: A hangverseny­közvetítés folytatása. — Kb. 22,00: Madrigálok. — 22,30: Gondolat-jel. NYÍREGYHÁZI RADIO 6.20- 6,30 és 7.20-7,30: Hírek, tudósítások Eszak-Tiszántúlról. — 17,00—17,30: Hélnyitó. Zenés információs magazin. — 17.30— 18,30: Észak-tiszántúli krónika, lapszemle, műsorelőzetes. MAGYAR TV 17,30: Hírek. — 17,35: Kína bemutatkozik. — 17,50—18,30: Kisfilmek a nagy Kínából. 17,50: Különleges képkockák a Nagy Falról. Kínai dokumen­tumfilm. — 18,10: Az ősi város: Jangcsou. Kínai dokumentum­film. — 18,30: Majomkirály. A kínai opera keresztmetszete. — 19,00: Tévétorna. — 19,05: Esti mese. A hóember. Kínai rajz­film. — 19.30: Híradó. — 20,00: Vad hegyekben. Kínai film. — 21,40: A Panoráma különkiadá­sa : Kínaiak viszontagságai Kí­nában. — 22,25: 3000 éves emlé­kek. Kínai dokumentumfilm. — 22,45: Az igazi „kulturális forradalom”. Körkép a kínai kultúráról. — 23,05: Híradó 2. 2. MŰSOR 21.20— 22,00: Párbeszed a tár­sasági törvényről. NYÍREGYHÁZI VÁROSI TELEVÍZIÓ öröUösfold, Malomkert (A múlt heti adás ismétlése) 19,30: Mese. — Beszélgetés a múlt heti tanácsülésről dr. Ba­ja Ferenc tanácselnök-helyet­tessel. — Számítógépek az egészségügy szolgálatában. — MHSZ-közgyülés. — Közleke­dés az örökösföldön. — Ho­moksori garázsok. — Egyházi kincsek. — Kulturális prog­ramajánlat. — Reklám, — SZIA! (ifjúsági műsor). — Sport. SZLOVÁK TV 1. műsor: 16,50: A nap per­cei. — 17,00: Katonák műsora. — 17.55: Pozsonyi magazin. — 18,20: Esti mese. — 18,30—19,10: Vitaműsor. — 19,30: Híradó.— 20,00: Tévéjáték. — 21.10: Sport­visszhangok. — 22,10: Időszerű kérdések. — 22.30: A Csehszlo­vák Néphadsereg fúvoszeneka- ra Bécsben. 2. műsor: 16,45: Angol termé­szetfilm-sorozat. — 17.10: Tévé- állatkert. — 17,35: Winnetou 1. rész. — 18,30: A hét esemé­nyei magyar nyelven. — 19.00: Torna. — 19,10: Esti mese. — 19,30: Híradó. - 20.05: Pozso­nyi zenei napok. — 21,15: Do­kumentumfilm. — 21.30: Hír­adó. — 22,00: Világhíradó. — 22,15: Mese a szegény Hasz­szánról. SZOVJET TV 13,30: Hírek. — 13,40: Gye­rekeknek a kisállatokról. — 14.10: Szibéria a képernyőn.— 14,20: Hírek. — 14,25: Gyermek- film. — 15,40: Objektív. —16.15: A XIX. pártértekezlet után. — 16.45: Világhiradó. — 17.05: V. Tamman langóharmonikán játszik. — 17,25: A költészet percei. — 17,30: Peresztrojka: gondok és megoldások. —19.00: Híradó. — 19,40: Az átalakítás reflektorfényében. — 19,50: Kedveseim, drágáim (színmű). — 21.25: Világhíradó. — 21,35: Aktuális műsor. — 22,05: A jö­vő évszázad (tévéfilm 1. rész). — 23.15: Hírek. — 23.20: Film­előzetes. — 00.20: A. Dnyisev költő estje. SKY CHANNEL 7,00: Jó reggelt Skandinávia! — 8.00: Gyermekműsor. —9,00: Dennis, vigjátéksorozat. — 9,30: Tudományos fantasztikus rajzfilmsorozat. — 10,00: Né­met slágerlista. — 11.00: Visz- szaszámlálás. — 12.00: Európai slágerlista. — 13.00: Egy másik világ (amerikai filmsorozat).— 14,00: 2000 után (ismeretter­jesztő sorozat). — ,15,00: Korai­sziget, filmsorozat. — 15,30: Skippy. a kenguru. — 16,00: Brit slágerlista. — 17.00: Gyer­mekműsor. — 18,00: Popzene­karok műsora. 18,30: Jeannie- ről álmodom, vígjátéksorozat. — 19.00: Hazel, vígjáték. — 19,30: Tandarra, filmsorozat. — 20,30: Mennyi móka. összeállí­tás. — 22,20: Autó- és motor­sport. — 22.50: A soulzene ked­velőinek. — 23,50: Gyorsasági autóverseny. — 1,00: Early őr­mester álma. — 2,00: Felicien Rops. — 3.00: Mozart: Éji álom. MOZIMŰSOR Krúdy mozi: A DZSUNGEL KÖNYVE (USA). Ea.: 16 óra! ASSZONYOK ÖSSZEESKÜVE- SE (oi.—USA). Ea.: 18 és 20 óra! Béke mozi: AZ ÖRDÖG JOBB ÉS BAL KEZE (ol.— NSZK). Móricz mozi: A KÍMÉLET­LEN (fr.) I Videoház: StR AZ UT ELŐT­TEM (hazatérek) (m.) Ea.: 16. 18 és 20 óra! A HÁBORÚ IS­TENEINEK FÜRDŐJE (video) (hongkongi). Ea.: 9. 11 és 14 óra! VHS-rendszerű program 1950 forintba kerül. A filmet Szegő Mihály rendezte: a név ismerős, hi­szen Szegő mindmáig uz egyetlen direktor, aki a V Moto-Rock együttes Fekszem az ágyon című dalára készí­tett videoklippel elnyerte a honi hanglemeziparban „Os- carocskaként" emlegetett Emerton-díjat. — Bárhol is kutattunk, sem itthon, sem külföldön nem találtunk példát hasonló vállalkozásra — mondja. — Pedig szexr és pornófilmek futószalagon készülnek. Per­sze, egyik boVítóra sem írják rá: „A nemi élet kultúrája". Inkább ilyesmiket: „Mély to­rok", „Négyen egy ellen", „A svéd rombológép". — Elégítse ki kíváncsisá­gunkat! Élesben mennek a dolgok, vagy amolyan művé­szies lágyan? — Élesben. Magam is na- gyón jól tudom, hogy a Szex- ABC veszélyesen egyensúlyoz az öncélú erotika és a felvi­lágosító jellegű munkák ha­tárán, de hát egyszer valaki­nek meg kellett próbálnia. Miután a műfaja video, a forgatási engedélyt a Filmfő­igazgatóságon adták meg, ám természetesen előbb kon­zultáltak az Országos Egész­ségnevelési Intézet és az Or­szágos Egészségvédelmi Ta­nács szakembereivel is. — Ezek szerint tetszett az ötlet. És a szereplőknek? — A két pár közül az egyik ismerte egymást, a másik csapat tagjai a szereplőválo­gatáson találkoztak először. Én, miután beállítottam a je­lenetet, egy kontrollmonito- ron néztem a forgatást, a nyugodt munka érdekében a szobában csak az operatőr volt jelen. Hadd szögezzem le ismét: mi nem konkurálni akarunk a videokalózok által terjesztett szexfilmekkel. Ez felvilágosító jellegű munka, amelyben a különböző pozi- túrák bemutatásán kívül egy orvos és egy pszichológus be­szél a szeretkezés művészeté­ről, a védekezés lehetőségei­ről, a nemi betegségekről és az- AIDS-ről. (A Vasárnapi Hírek nyomán)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom