Kelet-Magyarország, 1988. október (45. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-15 / 247. szám

2 Kelet-Magyarország 1988. október 15. Egy új tanítási módszer Két hónap alatt olvas a gyerek Még gyér az érdeklődés Hol lehet kérni November elsejétől sza­bolcsiak is kaphatnak újra­kezdési kölcsönt. Ezt a ka­matmentes kölcsönt eddig Baranyában, Borsodban és Komáromban folyósították önhibájukon kívül munka nélkül maradóknak, akik be­lefogtak valamilyen vállal­kozásba, vagy meglévőbe kapcsolódtak be. Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal ezt az ország valamennyi megyéjére kiterjesztette. Kitől lehet igényelni az új­rakezdési kölcsönt, kérdez­tük Juhász Gábortól, a me­gyei tanács munkaügyi osz­tályának vezetőjétől. Ha osztályunk a felmon­dási idő meghosszabbításá­hoz hozzájárult, illetve a dolgozónak az elhelyezkedési kölcsönt? támogatást engedélyezte, ak­kor igényelheti a kölcsönt. Ennek papírmunkáját az osztályunk végzi, ahol a kü­lönböző foglalkozási ágak­ban dolgozóknak segítünk a rendelet értelmezésében. Az engedéllyel ahhoz a helyi OTP-fiókhoz kell fordulni, ahol a vállalkozás folyik. Az engedély bemutatása után maximum 300 ezer forint kölcsönt lehet felvenni, amelynek kamatait — me­zőgazdasági kölcsön eseté­ben 15, egyéb vállalkozás­nál 17 százalék — az állam fizeti a foglalkoztatási alap­ból. Eddig gyér az érdeklő­dés, csak hárman kértek fel­világosítást, és két kérvényt nyújtottak be. „MOszatiaatás" tibb helyen Nem kevés időt és fáradt­ságot jelent nyolcvan-kilenc- ven kilométert autózni azért, hogy egy gépkocsit műsza­ki vizsgára vigyenek — s még nagyobb a méreg, ha ezt az utat kétszer is meg kell tenni, mert esetleg nem ment át a vizsgán a jármű, továb­bi javításra szorul. Márpe­dig ez mostanáig így volt a megyében: csak Nyíregy­házán volt lehetőség személy- és tehergépkocsik, motorke­rékpárok vizsgáztatására. — Jó ideje törekszünk már e helyzet javítására — monta Szászaid László, a megyei közlekedési fel­ügyelet vezetője. — Elkép­zeléseink egy része most megvalósult, mivel a megye három pontján lehetőséget teremtettünk a műszaki vizs­gáztatásra. Záhonyban a MÁV gépesített rakodási fő­(máthé) Harmincöt helyett ngy-kft nap Gyors adatok a telkekről Padjukban, padjuk mellett állnak a gyerekek, és kórus­ban mondják a szavakat. ,.Némán”, mint a keresztrejt­vényben, azaz csak a magánhangzókat ejtve. Tapsolnak a rövid, széttárják karjukat a hosszú hangzóknál. Felsorol­ják, milyen jelentését ismerik az „ér” szónak. Mondóka kö­vetkezik. „Roppant bottal koppantottam __” Itt-ott még akadozik a nyelvtörő. Aztán szavaikat kell gyűj­teni. - „K”-betűvel kezdőd­jön, és csak rövid magán­hangzó legyen benne! — mondja a tanító némi. A mö­göttem ülő kislány gyorsain fellapozza Honvéd zsebnap­tárját. Dörmögő Dömötör, Ablak Zsiráf gyermeklexikon hever még a padom az olva­sókönyv, a füzet meflJett. Itt mindent szabad használni. Nem szóképekkel A kisvárdai 4-es iskolában vagyunk, Vincze Petemé tart bemutotóórát egy új Olvasási módszerről, amit Tolnai Gyuláné miskolci pedagógus dolgozott tó. Megyénkben még csak néhány iskolában — Kisvárdám kívül például Tímáron, Hodászom, Sóstóhe­gyen — alkalmazzák a rend­kívül hatékonynak mondott módszert. — Én 1987 júliusában is­merkedtem meg vele egy há­romnapos továbbképzésen, amit az Alkotó Ifjúság Egye­sülés észak-magyarországi csoportja szervezett — mond­ja Vincze Péterné. — Már azon az őszön ezzel a mód­szerrel tanítottam az egyik első osztályban. — ToLnainé módszerének rengeteg előnye van. Nem tanítunk száképeket. Viszont elsajátítják a gyerekek a rö­vid és hosszú magán- és mássalhangzóik tiszta ejtését, pontos írását, a toldalékok használatát. Maguk fedezik fel a szótagolás, az elválasz­tás szabályait, a nyelvtan alapelemeit, ami igen jó he­lyesírást eredményez. Fél év alatt egy év — Azon kívül ez a mód­szer nagyon gyorsan sikerél­ményt ad, ami a gyerek és a szülő esetében is fontos. Ahogyan hozzákezdtünk a munkához, négy gyerek már a második niapon elmondta a magánhangzókat. A tizen­egyedik napon jelentkezett az első kislány, hogy tud ol­vasni. Két hónap alatt gya­korlatilag minden átlagos ké­pességű elsős megtanul ol­vasni. Tavaly félévre az osz­tály 93 százaléka már az év végi követelményt is teljesí­tette. Gazdag szókincs, pontos (és értő!) olvasás, lehetőség arra, hogy mindenki a -saját képességeinek megfelelő tempóban haladjon, fegyel­mezett munka, amelynek so­rán a gyereknek nem első­sorban utánoznia kell, ha­nem gondolkodnia is — így summázható a módszer hoza- déka. Nem kevés. Ráadásul otthon nem kell még a szü­lőnek is gyötörnie a gyereket a különórával”. — Én kifejezetten kérem a szülőket, ne akarjanak segí­teni, ne vegyék elő otthon a gyereket, azzal, hogy „neked még tanulnod kell”, mert ak­kor az egésztől elmegy a kedve, mielőtt megszerette voflma. Sok a játékos elem Az óra végeztével a vendé­gek, a ikemecsei pedagógusok véleményét kérdezem: Meleg Györgyné: „Nálunk 30—40 százalék a hátrányos helyzetű gyerekek aránya. Eddig szóképes módszerrel tanítottunk, amivel az a baj, hogy az osztály fele kará­csonyra folyékonyan olvas, de a többiek még a betűiket sem ismerik. Ezért próbálko­zunk a ToLnainé-féle mód­szerrel, mert nagyon sok gya­korlásra ad lehetőséget, így a gyengébb képességűeket is fel lehet zárkóztatni. Két kolléganőnk tanít az idén ez­zel a módszerrel, ezért jöt­tünk most Magdihoz, tapasz­talaitokat gyűjteni. Jelentkez­tek a pedagógiai intézet tan­folyamára is, de oda már nem fértek be.” Lucza János: „Nagyon jó­nak tartom ezt a módszert, úgy ítélem meg, jelentősen fejleszti a beszédkuitúrát, a gondolkodást, az anyanyelv helyes használatát. Rengeteg információ éri a gyereket, mégsem fárasztó az óra, mert sok a játékos elem. De az is kétségtelen, ez a módszer igényes, felikészült pedagó­gust kíván, aki maga is tud­ja gyarapítani, alakítani az eredeti szisztémát.” Gönczi Mária Képünkön: „Olvasni tanu­lunk” — háttérben a prog­ramfal. A műszaki hónap kereté­ben Nyíregyházán járt Ko­vács Gábor, a SZÜV Győri Számítóközpontjának mar­ketingvezetője, aki az MTESZ székházában mutatta be te­lepülésirányítási informá­ciós rendszerüket. Ez lenne hivatott biztosítani a föld­hivatalokban, a tanácsi igaz­gatásban és a közműválla­latok számára a közös és sa­ját adataik hatékony keze­lését, másrészt az egyes mű­szaki, igazgatási folyamatok elvégzését, ezzel együtt a la­kosság kiszolgálását. A szak­emberrel az előadás után beszélgettünk. — A munkánkkal két éve végeztünk, amit itt is be­mutattunk. Ahhoz, hogy ez létrejöjjön, ki kellett ala­kulni Győrben a városi ta­nácsnál egy olyan magnak, amely komolyan támogat­ja ötletünket. Persze, ez még nem jelenti azt, hogy be is futottunk vele, hiszen szintén Győrben a Budapesti Geodéziai és Térképészeti Vállalat is dolgozik, próbál­gatja hasonló információs rendszerét. (Ezt szeptember 27-én szintén bemutatták Nyíregyházán — a Szerk.) — Mi a különbség a két rendszer között? — A BGTV térképészeti vonatkozásban profi, és Győrben ezen a téren ők az illetékesek. Mi csak az ő adataikra támaszkodhatunk, viszont az adatbázis-kezelé­sünk nekünk a jobb. Ép­pen ezért otthon a város­atyák nagy gondban van­nak, hogy melyiket fogadják el. A legszimpatikusabb az lenne a számukra, ha a kettőt össze lehetne házasítani, de erre nincs mód. A két alap­program nem tud együtt dol­gozni. — Mennyibe kerül a SZÜV-ös rendszer? — A szoftver minden al- programmal 20—25 millió forint, az adatfelviteli költség 30—50 millió. Az üzemelteté­si költség 300 ezer és egy­millió forint között mozog évente az alrendszerek nagy­ságától függően. — A nyíregyházi tanács is érdeklődik a rendszer iránt. Mennyibe kerülne ez a me­gyeszékhelyünknek ? — Konkrét összeget nem tudok mondani, hiszen nem ismerem a város paramé­tereit, az igényeit. Meg kell nézni, mennyi pénz van rá, és akkor annak megfelelő­en, akár részletekben is be lehet szerezni a programot. — Milyen gyakorlati előnyt tud említeni a rendszer al­kalmazására? — Győrben az egyik ter­vező vállalat képviselője el­mondta, hogy egy telek ösz- szes információjának be­szerzése harmincöt munka­napjukba kerül. Ez a rend­szer segítségével egy-két nap. A földhivatalban ezután pár percen belül szolgáltathat­nák az adatokat az igény­lőknek. Ezzel alaposan meg­rövidülne a bürokratikus ügyintézés folyamata. Az sem mellékes, hogy a szak­ági közmű alaptérképek in­formációi alapján az adott vállalat elkészítheti a gyár­kapun kívüli teljes állóesz­köz-nyilvántartását. (sz. a.) Közokirathamisítás, foly­tatólagosan, nagyobb érték­re elkövetett lopás — (mindez már visszaesőként): két év és két hónap börtön. Kisebb értékre elkövetett sikkasz­tás: hat hónap. Lopás vét­sége: hat hónap. 1979-től, négy év alatt ennyivel gya­rapodott a 37 éves nyíregy­házi Danes Zoltán bűnlajtro- ma. 1984 novemberében sza­badult, s már-már úgy tűn­hetett, végleg elkerüli a bör­tön környékét, amikor ta­valy decemberben rosszul sült el az estje. Éjfél körül hazafelé tar­tott — a hivatalos mérés sze­rint „enyhe fokú alkoho­nöksége műhelyében talál­tunk megfelelő felszereltsé­get, itt minden héten pén­teken vizsgáztatják a jár­műveket: személy- és te­herkocsiikat egyaránt. Má­tészalkáin minden kedden a Szatmár Autójavító Szö­vetkezetnél, Vásárosnamény- ban pedig hétfőként a ve­gyesipari szövetkezetnél van vizsgáztatás — Szálkán sze­mélyautókat és motorkerék­párokat is, Naményban csak személykocsikat fogadnak. — Műhelyt említett... — Nem önálló bázist ala­kítottunk ki, hanem az em­lített cégekkel működünk együtt. A műhelyben a fel­merülő kisebb hibákat a helyszínen meg lehet javít­tatni, s így nem kell kétszer megjelenni a vizsgáztatá­son. Hozzá kell tennem egyébként, hogy a megfelelő technikai felszereltség meg­teremtésében központi segít­séget is kaptunk egy pályá­zat révén. — Nem aprózódik el így a műszaki vizsgáztatás? Nem engedi ki a kezéből a közle­kedési felügyelet? — Szó sincs erről. A felso­rolt napokon a mi szakem­bereink utaznak a három helyre, a vizsgabiztos tehát mindig tőlünk kerül ki, a vizsgáztatás színvonala azo­nos a nyíregyházival. Végül még annyit: a járműveket az említett helyeken kell be­jelenteni is, s ott ütemezik, adják meg a vizsgaidőpon­tokat. los befolyásoltság” alatt. A Jósavárosban megpillantott egy Simsont, és motorozni támadt kedve. Nem jutott messzire, a Korányi utcán megállította a járőr ... A Nyíregyházi Városi Bí­róság Danes Zoltánt jármű önkényes elvétele és ittas járművezetés vétsége miatt vonta felelősségre. A vád­lott bűnösgato találtatott, s ezért — joint különös visz- szaesőt — a bíróság tíz hó­nap szabadságvesztésre ítél­te, amit börtönben kell le­töltenie. Két évre eltiltotta a közúti járművezetéstől is. Az ítélet jogerős. Hozzászólás a vitához Nem lettem passzív negyvenes Nagyon örültem Baraksó Erzsébet cikkének (Kelet- Magyarország 1988. október 8.) és Gulyás János reagá­lásának (október 13.), mert szerintem „ellentét nélkül nincs haladás. Ennek a tör­vénynek volt a civilizáció mindmáig alávetve.” (idé­zet: Marx: A filozófia nyo­morúsága). Hogy ti ..........kik vagyunk mi, a társadalom derékhada, a negyven kö­rüliek?” Én is ahhoz a korosztály­hoz tartozom (42 év), akit még néptanítók indítottak útnak, és megfoghattam a tudós középiskolai tanárok kezét. Megéltem általános iskolában az 50-es évek de­formált Petőfi-kultuszát, nyiladozó fiatal-felnőtt ér­telemmel a konszolidációt, a gimnáziumban Ady End­re és József Attila feltá­masztott varázsát. Ritka al­kalom, hogy közös emlékké­peket hívjunk elő és félsza­vakból is megértsük egy­mást. S hogy ezt teszem vi­tázva, az természetes. Mert mit hozott a sors? Kinyílt számunkra a világ, s lehetőségeink szerint jár­hattuk Európát. Tehát elin­dult valami új, és még ben­nem élt a régi. Állandó ví­vódások közepette kereste — velem együtt — minden negyvenes...........hogy miről, mi legyen a véleménye”. Az átalakuló társadalom ke­reszttűzében éltünk. Az is­kolában tankönyv szerint tanították nekem is a tör­ténelmet, de az igazi leckét mégis édesapámtól és a kó- taji háborús öregektől vet­tem. Ekkortájt tanultam meg tisztelni időset, s „el­loptam tőlük bölcsességüket és figyeltem a nálam fiata­labbakra is” — ki erre volt érdemes. Egy szó, mint száz, az „ ... intézményesített köz­ponti gondolat...” a gya­korlati valóságban járta át szellemem. Hasonlóan tör­tént ez korosztályom többi tagja esetében is, természe­tesen más, különböző hatá­sok közepette élve életünk. Mi voltunk az első lelkes úttörők, az alapozó KISZ- esek, és az igyekvők között sem utolsók a felsőfokon. Talán éppen ezért lett he­lyünk „abban a szellemi odúban”, amibe „a negyven körüliek” többsége még be sem juthatott. Tettem sok társammal együtt, amit tenni kell, s nem lettem „a megkesere­dett, passzív negyvenes, aki azért olyan, mert sokszor leintették, ha akart vala­mit ..Biztosíthatom az írások szerzőit, hogy én a tojást mindkét színben ked­velem, értem, hogy miért volt sáfránysága és miért lett bolti most. Mindannyi­an készülünk a kibontako­zásra, tisztelve és felhasz­nálva eleink megszerzett tudását, abban a remény­ben, hogy végre valahol fel­fedezik, elismerik: megújul­ni csak közösen, a korosz­tályok, nemzedékek harmo­nikusan együttélő közössé­gében lehet. Sokra tartva Baraksó Erzsébet és Gulyás János gondolatait, baráti, korosztályi megbecsüléssel Ignácz József a Kossuth Lajos Gimnázium filozófia tanára a pedagógus pártbizottság titkára (tgy) A tárgyalóteremből Kismotorral a börtönbe

Next

/
Oldalképek
Tartalom