Kelet-Magyarország, 1988. szeptember (45. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-30 / 234. szám

XLV. évfolyam, 234. szám ÁRA: 1,8* FORINT 1988. szeptember 30., péntek Lemaradás az exportszállításban Meggyorsult az almaszedés Aranyérmes a kardcsapat! Nem sokáig kellett várni, hogy a magyar sportolók megszerezzék az újabb, #. aranyér­met a szöuli olimpián. Ezt az egyik legkedvesebb számban, a kardcsapatok versenyében Bujdosó, Csongrádi, Gedővári, Nébald és Szabó nyerte. Felárat adnak a körszedettórt Ismét a téli alma volt napirenden. Szeptember közepétől kedvező változás, hogy az exportalma ára első osztálynál 40 fillérrel, másodosztálynál 30 fillérrel emelkedett. Tovább növeli a jobb hangulatot, hogy második hete tart a jó idő, felgyorsult a szüret, az exportra szállítás üteme kezd vlsz- szatérni a korábbi években megszokott mértékhez. Mind­ezek ellenére sajnos, még nagy a lemaradás. Az Almaexport-társaság igazgató tanácsának nyíregy­házi ülésén szeptember 29-én elhangzott: 1987 hasonló idő­szakában az exportra szállí­tott alma 120 ezer tonna volt, most 74 ezer tonna. Szeptem­ber elején a különbözet jóval nagyobb volt, de mert a szü­ret felgyorsult és szállítójár­műben, göngyölegben nincs hiány, adott annak a lehető­sége, hogy a hátrányt októ­berben ledolgozzuk. Az exportra szállítás felté­telein javít, hogy idén a ta­valyi tízezer tonnás konténe­res rakodással szemben 40 ezer tonna a lehetőség. Ezen­kívül arról is szó van, hogy októberben 10 ezer tonna al­mát kamionban szállítanak, majd a Szovjetunióba. Ha bekövetkezne az a gond, ami­re minden ősszel számítani lehet, hogy kevés a széles nyomtávú vagon, ezt ellensú­lyozhatja a csapi magyar va- gonos szállítás. Csapra tavaly ilyenkor 4000 tonna almát küldtek, most elenyésző mennyiséget, mindössze 140 tonnát. Ezt a szállítási módot az üzemeknek máris jobban kellene hasznosítaniuk. Kétségek támadtak azzal kapcsolatban, hogy mennyi alma termett az országban. Ügy tűnik, hogy Szabolcs, Hajdú és Borsod megyéket kivéve másutt kevés alma termett. Mindez azzal jár együtt, hogy a 243 ezer ton­nás exportot a három megyé­ből, de főként Szabolcs-Szat- márból kell teljesíteni. Me­gyénkben az exporthoz szük­séges árualap, 650—660 ezer tonna alma megtermett. A közvetlen exportszállítá­sok mellett a későbbi kötele­zettségekre is gondolni kell. A Hungarofruct tervében 18 —20 ezer tonna jonatán kör­szedett alma betárolása sze­repel. Jó hír a termelőknek, hogy a kereskedelmi szerv visszamenőleges hatállyal 50 fillérrel emeli a körszedett alma árát. Ide kívánkozik az is, hogy a nyíregyházi Zöldért a tárolásra és exportra al­kalmas originál almát szintén 50 filléres felárral veszi át. Ajánlás a termelők figyelmé­be, hogy hozzá kell látni a hűtőterek feltöltéséhez, a téli szállítások érdekében. A hű­tőtéri tárolás természetesen költségigényes, viszont a ter­melők, de a forgalmazók sem rendelkeznek ehhez forgó­alappal, hitelre lenne szük­ség. Erről tárgyalások foly­nak, remélhetőleg kedvező döntéssel. A betárolt téli alma ára november és decemberi ki­szállításnál változik, érdemi döntés ebben később lesz. Szó volt az alma minőségéről is. Kedvező hír, hogy az eddig szovjet exportra szállított al­mánál sokkal jobb volt a mi­nőség, mint egy évvel ko­rábban. Az első osztályú al­ma aránya most 65,7 száza­lék, a másodosztályú alma 28,3 százalék. A javulás mér­téke az első osztálynál több mint 21 százalék. Termelői érdek, hogy a minőséget to­vábbra is megőrizzék. Az idő jó, és ki kell hasz­CSAPATZÁSZLÓ a LAKTANYÁNAK, a fegyveres erők napja alkalmából rendeztek ünnepséget a nyíregyházi Zrí­nyi laktanyában, ahol a katonai alakulat megszervezésének és megalakulásának 25. évfordulója tiszteletére a Ságvári Termelőszövetkezet kollektívája csapatzászlót adományozott a laktanya állományának. Képünkön: Dóczi Dezső alezre­des a laktanya parancsnoka átveszi a csapatzászlót Leitner Istvántól a termelőszövetkezet elnökétől, (császár) nálni a napfényes ősz min­den óráját annak érdekében, hogy a megtermett almát mi­előbb leszüreteljük. A szedés­ben, a gazdaságok és kister­melők még csak a 30 száza­léknál tartanak. A gyorsabb munkára két okból is szük­ség van: az alma a további­akban csak veszít értékéből, másrészt az időjárás kiszá­míthatatlan, és nem biztos, hogy holnap vagy azután is kellemes lesz a kertekben dolgozni. S. E. MA A rádió és a televízió jövő heti műsora (4—5. oldal) A megyei ÍVEB megvitatta. Veszteségek a szállításban A belföldi távolsági áru­szállítások veszteségforrásai című országos vizsgádat meg­állapításairól készített össze­foglaló jelentést vitatta meg csütörtöki ülésén a Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. Megállapították, hogy vonta­tott ütemben folyik az Álla­mi Tervbizottság által jóvá­hagyott szálfításszervezési és ésszerűsítési programban foglaltak végrehajtása. A gazdálkodó szervezetek egy része a gazdálkodás feltéte­leinek szigorodásához 'kap­csolódóan, más része pedig egyáltalán nem a program meghirdetésének hajtására intézkedett a szállításszerve- zés racionalizálására. Megállapították azt is, hogy a termelés-elosztás- szállítás folyama tá'ban a be­ruházási költségek dinami­kusan emelkednek, viszont a korszerűsítésből eredő összes eredmény nem a beruházó vállalatoknál jelenik meg. Az érdekütközési csomópontok jól kitapinthatok, feloldásuk a pályázati rendszer feltéte­leinek kedvezőbbé tételével vagy az ösztönzési rendszer fokozásával lehetséges. Javaslatokat tettek a Köz­ponti Népi Ellenőrzési Bi­zottságnak, az Érdért köz­pontjának, az Országos Kő­olaj- és Gázipari Trösztnek, a Volán és a Zöldért Válla­latnak, amelyekben a vesz­teségforrások csökkenésére adtak konkrét ötleteket. A KONSUMEX csereberél Natúrlecsót porszívóért Van munkája bőven a KONSUMEX Külkereskedel­mi Vállala t északkéliet-ma­gyarországi kirendeltségének Nyíregyházán. A megye egyetlen külkereskedelmi te­vékenységet folytató irodája ezekben a napokban kezdi meg Lengyelországban a ki­választást, a jövő évi áruházi cserék előkészítését, valamint a román határ menti tárgya­lásokat. A KONSUMEX-szel szer­ződésben lévő vállalatok — Szabolcsban elsősorban a Ke­let Szövetkezeti Vállalat és az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat — profilja határoz­za meg, hogy milyen árucik­kek érkeznek hozzánk kül­földiről évente az áruházi és hlatár menti cserélt keretében. Csak érdekességképpen: Romániából például ágyne­mű-alapanyagok, konfékció- áru, konzervak, bútorok ét­keznek be az országba az 'iro­dáin keresztül, míg mi koz­metikumot, Delikátot, méter­árut, kéziímunkafona lat adunk viszonzásul. Lengyel- országi áruházi cserepartne­reiknek nugátot, szőnyeget, függönyt szállítanák, amiért sokféle iparcikket, kristály- árut, karamellát, dicső kem- pingkerékpárt kapunk cseré­be. A Szovjetunióiban általá­ban egy évben egyszer tarta­nak kiválasztást, de ha szük­séges, emelik a szerződésben fogöíallt mennyiségeket. Mi löncshúst, natúrlecsót, kon- zervet, női és férfikonifefcciót Viszlünlk, cserébe iparcikk, zokni, hűtőszekrény, porszí­vó, méteráru, halkonzerv és ágynemű-alapanyagok jönnek be a záhonyi határon. A csehszlovák áruházi cseréből huzalok, szegék, bútorok, ru­házati cikkek érkeznek, mi cukorkát, pálinkát, konzer- vekét, de főleg kozmetikumot viszünk ki. A nyíregyházi KONSU- MEX-fcirendeltség az indu­láskor nehezen tudta előte­remteni a megyéből a kül­földi partnerek által keresett termékeket, ezért [közvetlenül a gyártótól szerzik be a nem­zetközileg is közkedvelt áru­kat. Ez nem kis erőfeszítést jelent számukra, amivél azonban megyénk vállalatai részére a cserébe kapott áruk import beszerzését teszik le­hetővé. A HNF országos elnökségének ülése Csütörtökön ülést tartott a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöksége. Az ülésen megjelent Grósz Ká­roly, az MSZMP KB főtit­kára, miniszterelnök, s tá­jékoztatta az elnökség tag­jait a párt Központi Bizott­ságának szeptember 27-i'ülé- séről. Ezt követően a népfront el­nökségének tagjai olyan sze­mélyi kérdéseket vitattak meg, amelyek a Parlament következő ülésén kerülnek napirendre, s amelyek eldön­téséhez a Központi Bizottság és a HNF Országos Taná­csa elnökségének együttes javaslata szükséges. A nép­front országos elnöksége — mint országos jelölőgyűlés — az országos listán megürese­dett öt képviselői helyre — az MSZMP Központi Bizott­ságának javaslata alapján Grósz Károlyt, a párt főtit­kárát, miniszterelnököt és Németh Miklóst, a Politikai Bizottság tagját, a Központi Bizottság titkárát; a SZOT elnökségének ajánlására Nagy Sándort, a SZOT fő­titkárát; a népfront javas­latára pedig Huszár István főtitkárt és Márton Jánost, a népfrontmozgalom alelnökét jelölte és azt javasolta a Parlamentnek, hogy válassza meg őket országgyűlési kép­viselőnek. Ugyancsak az MSZMP Köz­ponti Bizottságával együtt tett javaslatot a Hazafias Népfront Országos Taná­csának elnöksége más állami és közéleti tisztségek betöl­tésére, így miniszteri tisztség­ből való felmentésre, s e tisztség betöltésére. Elindult a Discovery Csütörtökön a floridai Ca­pe Canaveralről útnak indí­tották a Discovery (Felfede­zés) nevű amerikai űrhajót. A fellövést valamennyi tv­hálózat élő adásban közvetí­tette, emellett mintegy egy- millióan érkeztek a helyszín­re, hogy szemtanúi legyenek az eseménynek. A Discovery öttagú személyzete négy na­pig lesz úton. A kerítés és a gazda F jei kell ébreszteni a tu­lajdonosi érzést a kö- JStüg$ zös gazdaság tagjai­ban, és arra apellálva lehet tőlük várni azt, hogy vi­gyázzanak a tsz vagyonára, óvják ami megtermett és veszteség nélkül kerül ezál­tal a magtárakba-raktáraik­ba — hangzott el egyszer egy tanácskozáson. Az egyik jelenlévő — eléggé ünneprontó módon „nemes egyszerűséggel” — emígyen .kommentálta a szavaikat: tulajdonosi érzése csak a tulajdonosnak lehet.. . Ju­tott mindez eszembe a mi­nap, amikor Namény felé autózltam a" megyeszékhely­ről jövet. Végre szedik az almát — állapítottam meg, mert sok autó parkolt némely kertek mellett. Ezek bérlőik 'lehet­nek, gondoltam, mert... Ss erről jutott eszembe a bevezetőben érintett tulaj­donosi érzet. Az út mellett hosszan húzódó kert mel­lett nem egy csapatban áll­ták a kocsik, hanem egy­mástól kisebb távolságokra. A kerítést pedig, amely a gyümölcsöst szegélyezte, mindegyik autó gazdája a saját fasora előtt taposta széjjel. Ügy néz ki szegény drótsövóny ebben a pilla­natban is, mintha egy se­reg katona itt gyakorolta volna a drótakadály gyors leküzdését. Gyermekkoromban apám­mal kerítettük a kertünket, megmutatta: így kell kifor­gatni egy szálat a fonatból, hogy károsodás nélkül visz- sza lehessen húzni bele. Meg se látszik majd rajta, hogy szét volt nyitva. Biz­tos vagyok benne, hogy ma sem ment feledésbe még a módszer. Miért nem men­nek a kapun keresztül? Melyen büszke ív hirdeti a gazdaság nevét, amely megérdemelné, hogy kipré- dilkáljulk, amiért hagyja az ilyesmit, de hát én most csak a tulajdonosi érzésről akaróik még égy kicsit ér­tekezni. K issé odébb, Szatmár- ban folytatódott £££& utam, tehénszekér, lószekér, csettegő kiistrak- tor igyekszik hazafelé a falvakban a háztájiból. Vi­szi a tengerit. A „jármű” Oldala előírásosan körbe tűzdelve a legszebb csövek­kel, hogy egy cső le ne es­sék. És biztos, ami biztos a gazda hátul ballag „any­juk” ül a bakon. Ha egy is elmaradna a tengericsövek­ből „apjuk” lehajolna érte. Délután volt, a nap besü­tött a padlásokra, ahol „energiatakarékosán” szá­rad a termés. Tucatnyi cse­rép felhúzva várja a nap­fényt, a levegőt. Ami oda nem fér, azt csuhéja által a tornácra ikötiik, bár az ilyen szokás lassan kimegy a di­vatból. Napszálltakor jö­vök visszafelé, permetez a harmat. A cserepeket a he­lyükre húzta a tulajdonos. Esik Sándor

Next

/
Oldalképek
Tartalom