Kelet-Magyarország, 1988. szeptember (45. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-29 / 233. szám

XLV. évfolyam, 233. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1988. szeptember 29., csütörtök KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1988. szeptember 27-ei Öleséről A Magyar - ista Munkáspárt Központi Bizottsága 1988. szeptember 27-én Kádár János elnökletévé ölest tartott. Az ülésen a öz. nti Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bi­zottság titkárai, a K 'ponti Bizottság osztályvezetői, a megyei, a megyei jogú párbizott­ságok első titkárai, a budapesti pártbizottság titkárai, valamint a központi sajtó vezetői. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta: — Szűrös Mátyás előterjesztésében az időszerű külpolitikai és nemzetközi kérdések­ről szóló tájékoztatót; — Lukács János előterjesztésében a párt helyzetével, a pártélet és a belpolitika né­hány időszerű kérdésével kapcsolatos tájékoztatót; — Nyers Rezső előterjesztésében a Központi Bizottság és a területi szervek mellett létesítendő tanácsadó testületekre tett javaslatot. Ezt követően a Központi Bizottság folyó ügyeket tárgyalt, és ajánlásokat fogadott el állami és közéleti tisztségek betöltésére. I. X. A Központi Bizottság jóváhagyólag tu­domásul vette a tájékoztatást Gnó&z Ká- nolynaik az Amerikai Egyesült Államokban és Kanadában július 18-a és 27-e között tett látogatáséiról. Hangsúlyozta, hogy a tatóliko- zók a magyar—amerikai és a magyar—'kana­dai kapcsolatok fejlődésének kiemelkedő eseményei voltak. A tárgyalások létrejötté­ben és Sikerében a kelet—nyugati viszony általános javulása mellett fontos szerepet játszott a magyar reformpolitika és demok­ratizálódási folyamat iránt a tengerentúlon megnyitvánuló érdeklődés. A Központi Bizottság nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy a Reagan etaökked, Bush alielnö,kikel, Shultz külugymiiinisaterrel, Dukakis kormányzóval, valamint Muűroney kanadai miniszterelnökkel folytatott megbe­szélések során megerősítették a kelet—nyu­gati és a kétoldalú kapcsolatok további ja­vításának kölcsönös szándékát. Fontosnak tartja, hogy ia látogatás politikai jelentősége mellett hozzájárult a gazdasági együttmű­ködés további lehetőségeinek feltárásához. Felhívja a figyelmet arra, hogy meg kell te­remteni a kapcsolatok fejlesztéséhez szüksé­ges minél kedvezőbb hazai feltételieket. He­lyesli viszonyuk’ konstruktív alakítását az észak-amerikai magyarság párbeszédre és együttműködésre kész köreivel', ami a jövő­ben jelentős eleme lehet hazánk és a Nyugat szélesedő kapcsolatrendszerének. 2. A Központi Bizottság megvitatta és el­fogadta a Grósz Károly és Nicoüae Ceauses- cu augusztus 28—.i aradi megbeszéléseiről kapott tájékoztatást. Megerősítette a Politi­kai Bizottságinak azt az álláspontját, hogy politikailag indokolt volt elfogadni a talál­kozó szokatlanul gyors megtartására tett ro­mán javaslatát. Helyeselte, hogy az MSZMP főtitkára — a Pofliltikai Bizottságtól kapott felhatalmazásnak megfelelően — a tárgya­lásokon feltárta a magyar—román viszonyt terhelő valamennyi kérdést, és konkrét ja­vaslatokat terjesztett elő kapcsolataink ja­vítására, együttműködiésünlk fejlesztésiére. A Központi Bizottság hangsúlyozta: a megállapodások tényleges értékét valóra vál­tásuk adhatja meg. Szükségesnek ítéli, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt a magyar—román kapcsolatokban változatla­nul rendezett viszonyra és az együttmű­ködés fejlesztésére törekedjék. Tartsa napi­renden kapcsolataink kulcsfontosságú kér­déseit, mindenekelőtt a romániai magyar nemzetiség egyéni és kdllektív jogainak sza­vatolását, a Romániáiból hazánkba menekül­ték helyzetének megnyugtató rendezését, va­lamint az úgynevezett településrendezési terv nemzetiségi vonatkozásainak felülvizs­gálatát. A Központi Bizottság rámutatott, hogy a iramán fé,l érvényben levő államközi megállapodásokat nem tartott be, amikor egyoldalúan bezáratta a kolozsvári magyar főikonzulátust és nem teszi lehetővé a buka­resti Magyar Kultúra Háza megnyitását. Egyidejűleg felkéri az illetékes magyar ál­lami szervieket, hogy vizsgálják meg tenni­valóikat a kétoldalú kapcsolatok területén, és lépjenek fel kezdeményezően a vitás kér­dések megoldásáért, a két nép érdekeinek megfelelő kapcsolatrendszer és együttműkö­dés kialakításáért. A testület hangsúlyozta, hagy a magyar külpolitika feladata a hatá­rainkon túl élő magyarság sorsának figye­lemmel kísérése. Ez összhangban van- a nem­zetközi normákkal és megállapodásokkal, valamint a jószomszédi viszony kialakításá­ra és elmélyítésére irányuló törekvésekkel. 3. A Központi Bizottság tájékoztatást ka­pott Grósz Károly nak a Német Demokrati­kus Köztáirsaságban tett szeptember 8—9-i látogatásáról, az Erich Honedcerrel folytatott megbeszélésekről. Megállapította: országa­ink kapcsolatai a szocialista építés nemzeti sajátosságainak kölcsönös tisztéletben tartá­sa és a közös vonások összekötő szerepé­nek erősítése alapján fejlődnek/ A testület rámutatott, hogy megkülönböztetett jelentő­sége van a tudományos és műszaki kapcso­latok fejlesztésének, a két ország érdekéit hatékonyan szolgáló korszerű gazdasági együttműködési forrnák kialakításának. A lá­togatás során, kifejezésre jutott, hogy Ma­gyarország és a Német Demokratikus Köz­társaság egyaránt fontosnak tartja ,aiz euró­pai enyhülés és együttműködés elmélyítését, a haderők és a hagyományos fegyverzet csökkentésének mielőbbi megkezdését. 4. A Központi Bizottság hangsúlyozta, hogy hazánk érdekelt az európai biztonsági és együttműködési értekezlet bécsi utótalállko- zójámak eredményes befejezésében; a helsin­ki folyamathoiz kapcsolódó konferenciák és megbeszélések összehívásában. Nagyra értékeli a Kölcsönös Gazdaságii Se­gítség Tanácsa és az Európai Gazdasági Kö­zösség közötti megállapodás létrejöttét. Ma­gyarország és az EGK kapcsolatainak szer­ződéses rendezését jelenti a kereskedelem­ről valamint a kereskedelmi és gazdaságii együttműködésről szóló megállapodás alá­írása, illetve a diplomáciai kapcsolatok fel­vétele. E lépés jelzi külpolitikánk nyitottsá­gát, az európai együttműködés iránti érde­keltségünket és elkötelezettségünket. Az egyenjogúság követelményeit szem előtt tar­tó megállapodás emellett fontos külgazdasá­gi hozzájárulás lehet stabilizációs és kibon­takozási programúink eredményes végrehaj­tásaihoz. 5. A Központi Bizottság aggodalmát fejez­te ki a közel-keleti helyzet rendezésének el­húzódása, az Izrael által megszállt területe­ken kibontakozott népi mozgalommal szem­ben alkalmazott elnyomó intézkedések mi­att. Megállapította, hogy a térség tartós békéjének csak a realitásokat elfogadó, kompromisszumra kész magatartás, a vala­mennyi érdekelt fél részvételével megren­dezendő nemzetközi konferencián kidolgo­zásra ,, kerülő politikai megoldás lehet az alapja. A Központi Bizottság támogatásáról biz­tosította a magyar—izraeli kapcsolatok bő­vítésére irányuló külpolitikai lépéseket. He­lyesli a Koreai Köztársasággal létrejött meg­egyezést a konzuli jogkörű kereskedelmi képviseletek kölcsönös létesítéséről. A reali­tásokat figyelembe vevő diplomáciai kezde­ményezések — hazánk közvetlen érdekeinek szolgálatán túl — hozzájárulhatnak a helyi válsággócok problémáinak rendezéséhez. 6. A Központi Bizbttság üdvözli az Irak és Irán közötti tűzszüneti megállapodást, mint a háborús konfliktus békés rendezésé­hez vezető első lépést. Kifejezi reményét, hogy részvételünk a fegyverszünetet ellenőr­(Folytatás a 4. oldalon) Érdeklődés megyénk termékei iránt ]ó üzletek a vásárban Pillanatkép a Budapesti Nemzetközi Vásárról — kerti kisgépek bemutatója. (Cs. Cs.) Mennyiben más az őszi Budapesti Nemzetközi Vá­sár, mint az eddigiek? Keve­sebb az igazi szenzáció, vi­szont több a közvetlenül árusító kisiparos, rengeteg helyen pedig ügyes fogások­kal 30—50 forint lefizetése ellenében különböző aján­dékokat lehet nyerni. Hatalmas sóhajok között nézi a látogató a Videoton standján a kiállított Thomp- son-tévéket és az Akai-új- donságokat, amelyek bár­mennyire a legújabb techni­kát képviselik, tervezett ára­ik mégis riasztóak. A szoká­sos kisfogyasztású nyugati és japán autócsodák mellett a nagyközönség leginkább a Volkswagen motorral fel­szerelt Wartburg körül to­long. Még jobban lekerekí­tett karosszéria, légterelő az újdonság a motor mellett. A Bubiv újdonságán, a vízágyon önfeledt felnőttek hancúroznak. A pavilon há­ziasszonya csöndes mosoly- lyal figyeli, majd megnyug­tatja őket, hogy a legnagyobb igénybevételnél sem szakad ki a vízzel telt óriástömlő. A konfekció- és a cipőipar is­mét elhúzta a mézesmadzag got a nagyközönség orra előtt, hiszen tetszetős termékek javarésze a tőkés piacon vagy a hazai valutáért árusító boltokban talál gazdára. A szombat-vasárnapi vá- sárlóözön után a hétfői első szakmai napon látogatta meg az Ipari Szövetkezetek Sza- bolcs-Szatmár megyei Szö­vetsége kiállító pavilonját Köveskuti Lajos, az OKISZ elnöke és dr. Lendvai István, az OKISZ főtitkára. A sza­bolcsi termékek közül ket­tőt, a Nagykállói Textilru­házati Kisszövetkezet spor­tos tolldzsekijeit és a Nyír­egyházi Bútoripari Kisszövet­kezet Dácia ülésgarnitúráját emelték ki, amelyekről a há­zigazdák adtak tájékoztatót. A kállóiak a „bejáratott” svájci, finn és NSZK-beli piac mellett jövő évben Ka­nadába és Olaszországba is szállítanak dzsekiket. A vá­sáron a Robex svájci cég­gel 13 ezer blézer szállításá­ra kötöttek szerződést, ezen kívül a tervek között Finn­országba munkaruházati ter­mékek szállítása szerepel. Az élelmiszeripari pavi­lonban a nyál pillanatok alatt összefutott az ember szájá­ban. A Szabolcs Húsipari Vál­lalat hűtőkonténerében íz­lésesen elhelyezve sorakoz­tak a különböző ízesítésű szalámik, sörsonkák, teper­tőkrémek. Középen a Nyír­ség Konzervipari Vállalat (Folytatás a 4. oldalon) OKTÓBER 29-ÉN Megyei KISZ-értekezletet tartanak II küldöttek Aj tisztségviselőket választanak A KISZ Központi Bizottsága november közepére össze­hívta az országos KISZ-értekezletet, melynek bevallott célja: kikérni a tagság, a fiatalság véleményét a szervezett ifjúság továbblépéséről. Jókay Lászlótól, a KISZ megyei bizottsága első titkárától ezzel összefüggésben arról kér­tünk felvilágosítást, milyen feladatokat jelent Szabolcs- Szatmárban az országos KISZ-értekezletre történő készü­lődés. — Elöljáróban: indokolt az országos értekezlet, mert a jelenlegi társadalmi-politi­kai változások mielőbbi vál­tozást sürgetnek a KISZ-nél is. A Központi Bizottság egy platformot tervez meghir­detni az ifjúsági szerveződés főbb elveire, s továbbá vi­tára akar bocsátani egy olyan anyagot is, amely a szerveze­ti keretekre vonatkozik. Mindemellett a vezetés meg­újítása is az országos érte­kezlet feladata lesz. Valójá­ban tehát az országos érte­kezlettel egy vita indulna el a KISZ helyéről, szerepéről, arról, mit és hogyan képvi­seljen, s ez a közös töpren­gés tartana a tavasszal meg­rendezésre kerülő XII. kong­resszusig. Ezért mi is arra kérjük a megye fiataljait, hogy a következő hetekben mindenféle korlát nélkül mondjanak véleményt az if­júságot, a KISZ-t érintő kér­désekben. Elképzelésünk sze­rint csak egy fix pont van: a KISZ a jövőben is a párt ifjúsági szervezete marad, de már az, hogy .milyen le­gyen a pártirányítás módja, miként lehet jobb partneri viszonyt létrehozni, erre is várjuk az elképzeléseket. — Ezzel már azt is érzé­keltettem, hogy itt, megyén belül is lépnünk kell. A KISZ megyei bizottsága úgy véli, akkor segíthetjük legjobban a megújulást, ha megyei KISZ-értekezleten vitatjuk meg a főbb kérdéseket. Azt, hogy tudjuk hol vannak a gondok fő forrásai, s jó len­ne kidolgozni egy rövid tá­vú feladatsort. Ezért úgy döntöttünk: október 29-re összehívjuk a KISZ megyei értekezletét, ahová 200 vá­lasztott küldöttet várunk, s ennek a tanácskozásnak erő­sen munkajelleget szánunk, gondoskodunk a megfelelő nyíltságáról. Nem ünnepelni, hanem töprengeni, vitatkoz­ni szeretnénk, a később *ösz- szeülő megyei pártértekezlet figyelmébe ajánlani elképze­léseinket. A küldöttek joga lesz a megyei KISZ-vezetők újraválasztása, amelyhez szintén kérjük a fiatalok ja­vaslatát. Már dolgozik egy megválasztott jelölő bizott­ság, amelynek vezetője Fi­lepné dr. Nagy Éva, a KSH megyei igazgatósága dolgozó­ja — hozzá is lehet javasla­tot eljuttatni az első titkár és a titkárok személyére. Most megyei bizottságot nem kell választani, hiszen a KISZ-en belül már két éve él a delegálási rendszer, ami azt jelenti, hogy folya­matosan frissül a testület. Például a 21 tagú KISZ MB­be az utóbbi hónapokban öt új tag került. Hangsúlyoz­nám, hogy új első titkárt és titkárokat választ a megyei értekezlet. Ügy gondolom, olyan nagy horderejű válto­zások előtt állunk, hogy már a gondolkozás fázisában sem árt, ha új vezetés irányítja a munkát, így szorosabb lehet a kötődés az új feladatok végrehajtásához, ilyen nagy horderejű kérdés, hogy ma­radjon-e a hagyományos szervezeti keret KISZ-en be­lül és csak a stílus, a mód­szer változzék, vagy: egy lét­számában jelentősen kisebb élcsapat legyén a KISZ? Avagy: a legradikálisabb el­képzelés szerint az országos KISZ-értekezlet után réte­genként önálló szerveződé­sek, szervezetek jöjjenek-e létre, akik kapcsolódnak a KISZ platformjához, de ezek föderatív szövetséget alkot­nának? Az ifjúságon belül a politikai pluralizmus során számolni kell többféle szer­veződéssel. Ha már új első titkár vá­lasztását említettem, szeret­ném elmondani: úgy gondo­lom, korban is meg kell fia­talítani az ifjúsági szervezet megyei vezetését, s mivel én már néhány évvel túl vagyok a harmincon, természetes do­log, hogy a helyembe is fia­talabbat válasszanak. Még nem tudom hol fogok dol­gozni, csak azt tudom, hogy vegyészmérnök és mérnök­közgazdász vagyok, s többek között szeretném felfrissíteni szakmai ismereteimet is. De az ezzel összefüggő kérdésre még, úgy érzem korai vála­szolni. (a. s.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom