Kelet-Magyarország, 1988. szeptember (45. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-26 / 230. szám

1988. szeptember 26. Kelet-Magyarország 3 Itt a 11-277! Karádi Zsolt újságíró válaszol Az örökösföldi szülők ne­vében kérdezte egy anyuka: a 21. számú általános iskola 5—6. osztályosait reggel autó­busz szállítja a 3. számú is­kolába, délután pedig vissza. A járaton — elvileg — csak a gyermekek és tanáraik utazhatnának. Mégis, a vá­rosból 16 óra 50-kor induló autóbuszon csaknem több a felnőtt, mint a gyerek, óriási így a tömeg. Nem lehetne-e megoldani, hogy a kocsit ki­zárólag a tanulók és a peda­gógusok használhatnák? lett bezárni. Az átalakítást követően vegyi-háztartási szaküzlet nyílik meg az Arany János utcában. Régebbi keletű panaszra kerestünk választ: a Kaba­lásig elnyúló kerékpárút mentén, a tangazdaság kör­nyékén szívós és terjedelmes gaz burjánzik. A gazdaság kerítése mellett terpeszkedő gyomok esztétikailag és nö­vényegészségügyi szempont­ból is károsak. Gondokra őszinte választ „Ádjon jó programot" Szabolcsiak véleménye a megyei pártérfekezletről Programot várnak és a megoldásra váró gondokra őszinte választ — ez csendül ki a megkérdezettek véleményéből, akiket a megyei pártbizottság szerdai határozata után kérdeztünk: mit várnak a novem­beri pártértekezlettől. Tsz-elnök és agronómus, fő­iskolai tanár és munkás egyaránt arról beszél, hogy az új szemlélet adott esetben új embereket is kíván, olyanokat, akik képesek hatványozott munkával visszaszerezni az elvesztett bizalmat, élére állni a körvonalazandó program megvalósításának. van, aki már nem képes meg­felelni a mai követelmények­nek — ami természetesen még nem jelenti azt, hogy nem tisztességes ember! A megyei pártértekezletnek azt kell bizonyítani, hogy képe­sek és készek vagyunk csele­kedni. Pásztor András, a timári Béke Termelőszövetkezet elnöke: Az örökösföldi általános iskola igazgatója, Diczkó Jó­zsef ne, elmondta, hogy a vá­rosi tanácsnak egy megkü­lönböztetett járat hatalmas összegbe kerülne. Ez a mos­tani menetrend szerinti, így a Volán nem tudja megakadá­lyozni, ha valaki fel akar szállni. A szülők aggodalma jogos, bár mostanában a reg­geli buszt a felnőttek már nemigen veszik igénybe. Mégis nyomatékosan kéri a lakosságot, hagyják meg ezt a két kocsit a tanulóknak, hiszen — különösen délután öt óra tájban — viszonylag könnyen hazajuthatnak a városból. Telefonon érdeklődtek töb­ben az iránt: mi a helyzet a TEHÖ körül? Ugyanis egy lépcsőházban laknak olya­nok, akik — mivel régebben élnek ott — fizetnek; mások, akik nem régen költöztek be, nem. A városi tanács adóügyi csoportjától megtudtuk, hogy a TEHÓ megállapításának alapja a január 1-jei állapot. Amennyiben a lakó az év január 1-jén még nem lakott az adott helyen, akkor csak a következő évtől kell fizet­nie. Viszont ha elköltözött, akkor a volt lakás után kelj a TEHÓ-t törleszteni, amely a közadók módjára behajt­ható, akár fizetésletiltás for­májában is. Tóth István mátészalkai ol­vasónk a Lada gépkocsik iránt i érdeklődött: meddig ér­demes, várni az 1300-as típus­ra? .' • » r l » : . / > t .-r síi/ A Merkur debreceni rész­legétől azt a felvilágosítást kaptuk, hogy az 1200-asok helyett •— köztudottan — az 1300-asokat adják. Az 1200- as sorszámra a vállalat fel­ajánlja a vásárlónak, hogy az 1300-as Ladából a 157 ezer Ft értékű alaptípust, vagy a 170 ezer Ft-os Combi válto­zatot akarja-e. A lényeg az: várni kell... Tóth István másik kérdését, a lakáscsere következtében jelentkező ga­rázs-problémát eljuttattuk az OTP Megyei Igazgatósá­gára Körtély Sándor igazga­tónak, aki levélben válaszol a kérdezőnek. A nyíregyházi Arany János utca lakói az • utca 8. szám alatti import áruk boltjáról mondanak véleményt, s kér­dezik: mi lesz a soqsa? Az Áfész kereskedelmi fő­osztályáról, Kovács Istvántól a következő választ kaptuk: A boltban lévő valamennyi áru megfelelt a KERMI vizsgálatokon. A bolt 2 hó­napig működött, és csaknem 600 ezer Ft-ot forgalmazott. Jelenléte ideiglenes volt: a szerződés szeptember 30-ig szól; nemsokára elköltözik innen. Októberben a helyisé­get átalakítják. (A forgalma­zott árukészlet megítélése egyébként is ízlés dolga: az üzlet bizonyos rétegigényt elégített ki.) Helyén ezelőtt gyermekruha bolt volt, ame­lyet veszteségessége és sze­mélyes problémák miatt kel­Az illetékesek elmondták, hogy a gyomirtás a tangaz­daság feladata, de tudni kell, hogy ez a terület folyamatos tereprendezés alatt áll: fo­lyik a vegyszerezés, a nyár­fák telepítése, amely valószí­nűleg áthúzódik a következő évre is. Déri Albert nagycserkeszi olvasónk a fakivágásokat tet­te szóvá. A megyei tanácson megfo­galmazták: helyi tanács en­gedélyezi a fák kivágását, amennyiben úgy dönt, hogy szükség van rá. A Nyíregyházáról érkezett „Arany János utca 68 család­ja” aláírású levélben a lakók arról panaszkodnak, hogy házukban, az Arany János utca 2—8. szám alatti épület­ben márciusban az IKSZV szakemberei megkezdték a lépcsőház felújítását: kifúr­ták, bemalterozták a falakat, s azóta nem történt sem­mi... Vindinger Istvántól, az IKSZV házkezelőségi igzga- tóbelyettesétől megtudtuk, hogy a lépcsőház állapota azért oly siralmas, mert a bérlők nem vigyáznak eléggé a környezetükre. Az IKSZV a léhullott vakolat helyreál­lítását tudta pillanatnyilag elvégezni, az egész lépcsőház festésére jelenleg anyagi le­hetősége nincs. Dr. Szokol József, új- fehértói szakmérnök, pártbizalmi, propagandis­ta: — Azok közé tartozom, akik felháborodtak, hogy né- hányan nem akarják a me­gyei pártértekezletet. Me­gyénkben felhalmozódtak a gazdasági-politikai gondok, és ezekről nyíltan, őszintén kell végre tárgyalni. Meg­ítélésem szerint elmaradott­ságunk az országos átlaghoz viszonyítva tovább nőtt és ezt értem arra is, hogy nem szűkülnek, de tágulnak a jö­vedelembeli különbségek. A fiatalok életkörülményeit nehezíti, ha már családot ala­pítottak. Hogy itt Szabolcs­ban drágább a rezsi, a gáz, a villany, mint a fővárosban, ugyanakkor, a keresetük ala­csony. Rohamosan romlott a me­zőgazdasági üzemek pozí­ciója. Mezőgazdasági jellegű megye vagyunk és bennünket érzékenyen érint, hogy mi­közben az ipari eredetű anya­gok drágulnak, addig a fel- vásárlási árak szinten ma­radnak, vagy csökkenek. Lásd a téli alma. Feszültsé­HELLÓ! Mottó: „Húsz év múlva az ifjú vándor megpihen, hosszú még az út, és közben valamit tenni kell! Elbúcsúzunk — holnap már távol vagyunk, húsz év múlva lehet, hogy találkozunk .. .” 4 blaktisztítás közben köszöntöttél dalla­mosan amerikáias „hellóddal”. Fura öltözéked és megváltozott külsőd el­lenére rögtön felismertem benned a volt osztálytársat. Húsz éve nem láttalak, csak hallottam, hogy az „Újvi­lágbankerestél hazát ma­gadnak. Ez — a beszélgeté­sünk végére kiderült — ra­gyogóan sikerült Jól emlék­szem milyen jóvágású, si­ma modorú, elegáns fellé­pésű fiú voltál már akkor is. Afféle világfi, aki min­dig és mindenütt feltalálja magát. Ügy tűnik; csupán kis országunk jelentett szá­modra szorító korlátot. A találkozás okozta öröm­mel, s természetemből fa­kadó vehemenciával borul­tam mégis a nyakadba, amivel hanyag eleganciád — úgy tűnik — nem tudott mit kezdeni. Hűvös udvari­asságod miatt veled lévő gyermekedre terelődött a szó, aki idegen nevet ka­pott, s akit meg sem pró­báltál anyanyelvűnkre meg­tanítani. Mint az oxigén, úgy fogytak kérdéseim. Mert közben rájöttem, hogy Te semmit sem kérdezel ró­lam, családomról, a régi közös társakról. Már csak néztem idegen arcodat, hallgattam szavaidat a ha­talmas és nagyszerű új vilá­godról, ahol élni nagyon szeretsz és ahol szabadság van. A méretekről zenge- deztél, házadról, a város­ról, ahol élsz, a városok sok mérföldnyi távolságát legyőző technicizálódott vi­lágodról. Kisajátítottad ma­gadnak a Csendes-óceánt is, ahol kedvedre hullámlo­vagolhatsz. Kis időre — megvallom ■— megzavartál. Kissé szé­gyenkezve mutattam be épülő szerény, emberlépté­kű házunkat — szemed azt vallotta —, kisszerű életün­ket. Később kristályosodott ki bennem a mondanivalóm. Mely szerint mindenki ott boldog, ahol szabadságát, lelki békéjét megtalálta. Te ott, én itt. 'Természetes, hogy vannak különbségek, túlnyomóan anyagi jellegű­ek, s hiszem-tudom, hogy nem ez a boldogság forrá­sa. Tulajdonképen sajnállak, mert hatalmas birtoklási vágyadból éppen a szülőha­zád maradt ki, annak ren­geteg értékevei. Tudatodból kiestek gyermek- és ifjúko­ri élményeid, szüleid, akik mint én, csalódva szemlél­ték megváltozott gyerme­küket, s nem tudtak szót ' érteni kicsi unokájukkal... J. A. geket okoz főként a kister­melők körében, hogy a zöld­ségféléknek, gyümölcsöknek nincs piaca. Nyíltan és őszin­tén kellene arról, is beszél­getni, hogy ha egy termelő­szövetkezeti elnök fizetését száznak veszem, akkor a vé- zető agronómus csak 40 szá­zalékot kap, a beosztott veze­tők ettől is kevesebbet. Nem az első számú vezetők fizetése nagy, a beosztottaké kevés. A pártértékezlettől nyílt­ságot, őszinteséget és elfo­gadható programot várok. Erősödő pártdemokráciát, a választás — akár többes jelö­léssel — is szélesebb fronto­kat nyisson. Ma már idege­síti a dolgozókat, a pártta­gokat, hogy olyan vezetők vannak poszton a politika előterében, kiket a munkahe­lyen nem tartanak arra al­kalmasnak. Ezért is van, hogy a párttagság és a párt­apparátus elszakadt egymás­tól és egyre távolodik. Más­részt soknak tartom az appa­rátusi létszámot és fontos­nak azt, hogy a visszavonulás lehetőségét úgy oldják meg, olyan emberek esetében, akik azt megérdemlik, a visszahí­vás né a lubjikottság látsza­tát keltsed Remélem, hogy a pártértekezlet, hozzájárul gondjaink megoldásához, olyan programot ad, amely nemcsak a párttagokat, de a pártonkívülieket is egysé­ges cselekvésre ösztönzi. A májusi országos párt­értekezlet egyik szabolcsi küldötte, Balogh Árpád, a nyíregyházi tanárképző főiskola tanára a követ­kezőképpen vélekedik a megyei pártbizottság döntéséről: — Egyetértek vele, sőt, egyenesen szükségesnek tar­tom, hogy legyen a megyé­ben pártértekezlet. De már­is hozzáteszem, csak akkor nem fog csalódást okozni, ha többet nyújt a hibák még­oly őszinte számbavételé­nél. Orvosi szóhasználattal élve: mi eléggé értünk a diagnosztikához, a terápiához már kevésbé. Egy éve han­goztatjuk a cselekvés szük­ségességét, de mintha nem tudnánk, kinek és mit kell tenni. Ami tehát fontos kérdés: képes-e a jelenlegi helyzet­ben új, konstruktív progra­mot adni a megyei pártérte­kezlet? A válaszom: képes­nek kell lennie, ha minden tisztségre hozzáértő, alkal­mas embert választanak. Fontosnak tartom a személyi változásokat, ott, ahol ez valóban indokolt. Olyan tisztségviselőkre, vezetőkre van szükség, akik nem hatal­mi pozícióból irányítanak, akik partneri kapcsolatokat alakítanak ki, és nem „desz­tillált”, megszűrt informá­ciókat továbbítanak a hie­rarchia csúcsai felé. Nem szabad mellőzni a fiatalokat. Tudomásul kell venni, hogy A pártértekezletünknek mindenekelőtt arra kell töre­kedni, hogy a megingott bi­zalmat visszaszerezze nem csak a tagság, de a párton- kívüliek körében 'egyaránt. Az alapszervezetek vélemé­nyének, az egymástól elté­rőknek is, hiánytalanul el kell jutnia erre a fórumra. Erre csak akkor látok bizto­sítékot, ha a küldöttet a ma­gunkénak tudhatjuk. Közü­lünk választjuk ki, és nem ránk osztják a statisztika szabályai szerint, ahogy az régebben a demokratikus centralizmus hibás értelme­zésével történt. Olyan vezetők kellenek, akik szorgalmazzák az or­szág vezetésénél a béklyóban való gazdálkodás megszünte­tését. Abba az irányba befo­lyásolják a törvények és sza­bályozók alkotóit, hogy sza­bad utat kapjon a vállalko­zás, a befektetés, és a jó gaz­dálkodás eredményének 90 százalékát ne vonják el a még mindig kölöncként raj­tunk lógó veszteséges válla­latok életben tartására. Ezt kívánja a környékünk párttagsága és lakossága, mert a napi tíz-tizenkét óra munka eredményeként sze­retne már javulást látni éle­tében. Sarkalatos változáso­kat várók áz értekezlet hatá­rozatától, olyanokat, amelyek új pályára állítják a megye mezőgazdaságát és iparát, és ne sémákat másoljunk! Olyan emberekkel az élen, akik vállalják a váltással já­ró vajúdás kínjait. Ancsák Attila, a Taurus nyíregyházi gyára mező- gazdasági abroncsüzem 26 éves karbantartó laka­tosa, alapszervezeti tit­kár: — Bízom benne, hogy sze­mélyi változások is lesznek, olyan pártvezetést . válasz­tunk, amely sokkal rugalma- ■sabb és visszaszerzi újra a párt tekintélyét. Szeretnénk, ha ez a pártvezetés érzékeny lenne az aktuális dolgokra, figyelembe venné a kisközös­ségektől érkező információ­kat és erre reagálna is, amit eddig hiába vártunk el. Ugyanezt fordítva is kér­nénk, ne a párttagság tudja meg legutoljára azokat a változásokat, amelyek plety­ka szinten terjednek. Szerin­tünk manapság kevés csak a politikai végzettség, szüksé­ges szakmai és közgazdasági irányú beállítottság is a pártvezetőknek. Nálunk, a Taurusban is megérezzük az infláció hatását, de a válla­lat vezetésének legfőbb irányelvei közé tartozik, hogy az áremelkedésekkel a bérek ellensúlyozásával pró­bál lépést tartani. Fejleszté­seinkkel lépést tudunk tarta­ni a világszínvonallal. Ah­hoz, hogy ezt mások is meg­tegyék, a pártvezetés gazda­ságirányításának nagyobb se­gítségére van szükség. Elnökség! M ajd három évtizedes tsz-tagságom alatt megszámlálhatat­lan közgyűlésen vettem részt, így módomban volt az ilyenkor szokásos el­nökségek összetételét, azok különböző változata­it tanulmányozni. Megállapítottam, hogy a hatvanas évek kezdetén kizárólag a termelőszö­vetkezetek választott veze­tősége jelenítette az elnök- ' séget, azzal az indokkal, hogy az elnök a vezetőség beszámolóját tartja, le­gyen tehát körülötte ott a pódiumon a vezetőség minden (tagja, ezzel is do­kumentálva a beszámoló­val való egyetértést. A meghívott szervek képvi­selői a tagság előtt, az első sorban foglaltak he­lyet (akkor még egy sor­ban elfértek). Teltek-múltak az idők és a tsz-ek vezetői nem találták elég reprezenta­tívnak az elnökség ilyen összetételét, ezért a magu­kat amúgy sem szívesen mutogató vezetőségi ta­gok (fizikai dolgozók) he­lyet cseréltek az első sor vendégeivel. Ez a csere azért is indokolt volt, mert egyes vezetőségi tá­gok nem azonosultak az elnöki • beszámolóval, mondván: azt a vezető­ség nélkül szerkesztették meg. A fejlődés következő szakaszában már nem volt elég egy sor szék a piros, vagy zöld lepellel borított hosszú^ asztal mellett, mert a tsz-szel kapcsolat­ban lévő vállalatok képvi­selői is meghívót kaptak és ha már el is jöttek, megérdemelték azt a meg­tiszteltetést, hogy az el­nökség első, második vagy harmadik sorában — rangjuknak megfelelően — foglaljanak helyet. (Megtörtént, hogy az egyik vállalat vezetője az első sorban kapott helyet, pedig vállalata több száz ezer forintos kötbérért pe­relte a tsz-t, de erről a vállalat vezetője nem tu­dott.) Aztán — ez már a het­venes évek végén kezdő­dött — újabb szakasz ta­núi voltunk. mi,kor a „le­vezető elnök” ez volt az a különleges személy, aki­nek a valóságos elnök a közgyűlés idejére átadta az elnökséget — név sze­rint is üdvözölte a megje­lenteket. (Ilyenkor az el7 hangzott nevek után egyes helyeken tapsoltak is.) Mivel ilyen népe® elnök­ség elhelyezésére — a tagság kiszorítása nélkül — egyszérű falusi kdlfcúr- teremben nem volt lehető­ség, ezért vezették be az új változatot, mikor a közgyűlés megtartására kibéreltek egy városi mo­zit, vagy jobbak esetében egy színházat. Ezek már a 80-.as évek. Itt már annyira eltor­zultak a hatvanas állapo­tok, hogy felvetődött an­nak a gondolata: nem vol­na-e helyesebb visszaállí­tani az eredeti helyzetet és újra csak a választott vezetőség jelentse az el­nökséget, a vendégek pe­dig üljenek a sokkal ké­nyelmesebb első, máso­dik sorban. Tagságunk fejlődött már viselkedésben, öltöz­ködésben annyira, hogy a vezetőségi tag is elég rep­rezentatív és a lenti első sorokban is kellemes kör­nyezetet talál a kedves vendég. Kerekes Béla

Next

/
Oldalképek
Tartalom