Kelet-Magyarország, 1988. szeptember (45. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-19 / 224. szám
4 Kelet-Magyarország 1988. szeptember 19. I szakértő a lelthez nyúl Gyilkos a szatyorban A sok eső hatására valóságos gombaszőnyegek nőttek szerte a határban. Ennek köszönhetően a hé* végén — összekapcsolva a kellemest a hasznossal — sokan szedték kirándulás közben az ízletes ételnek valót. Sok dolga akadt Márföldl Mihály gombaszakértőnek is, aki a nyíregyházi Búza téri piacon vizsgálta a telt szatyorok és kosaraik tartalmát. Még a déli órákban is hosszú sor várakozott a nélkülözhetetlen, sok esetben életet mentő vizsgálatra. talember. A szakértő a fejéhez kap, a férfi elsápad. Valameny- nyl gyilkos galóca. Egy egész hadsereget ki lehetett volna irtani vele. Gyorsan süllyesztőbe kerül a gyilkos. A következő gyűjtő ezek után már óvatosan önti az asztalra a piruló őzlábgombát. A szakértő megkérdezi, hogy terhes asszony, kisgyermek kívánja-e fogyasztani. Mivel nem, jó étvágyat kíván hozzá. Szombat délig legalább százan vitték el — okosan — a szakértőhöz az előző délután vagy aznap reggel szedett gombát. A legtöbb csiperke volt, de sok szegfű- és nagy özlábgomba is akadt. Jó néhányan viszont — bár lehet, hogy kissé csalódottan — ám mégis nyugodtabban mentek üres kézzel haza, megmenekültek egy esetleges gombamérgezéstől, vagy csupán a felesleges izgalomtól. A piacirodában 5 kuka telt meg a mérges, vagy fogyasztásra alkalmatlan gombával. (bodnár) Az amerikai Leo Buscaglia előadó, újságíró, televíziós műsorok szereplője és ,,az emberi kapcsolatok mestere” egyszemély- ben. Szerinte az emberek túl keveset foglalkoznak életük legfontosabb kérdésével: kölcsönös kapcsolatainkkal. Soha nem kérdezik meg önmaguktól, hogyan lehetne nyugodtan és szeretet- ben élni? Ezért Leo Buscaglia elhatározta, hogy ő kérdezi meg ezt attól az ezer embertől, akik éveken át különböző ügyeikben hozzáfordultak tanácsért. Mi kell ahhoz, hogy barátságban és szeretetben élhessük hétköznapi életünket? Akik Leo Buscaglia kérdőíveinek kérdéseire válaszoltak, négy tényezőt tartanak a legfontosabbaknak: egymás megértését, az érzelmek kinyilvánítását, a megbocsátást és a becsületességet. Elméletben mindenki elfogadja, hogy a jó emberi kapcsolatok fő feltétele a kölcsönös megérKisfiú nagy gombával. A sor elején P. József és családja. Nyírteleken a legelőn szedtek egy szatyor szegfűgombát. Az asztalra ömtí'k a szatyor tartalmát, alapos vizsgálat, étkezésre alkalmas. Az asszony elárulja, hogy a gomba nagy ré- *..w5az,cuit.jd, ju iesz majd télen levesnek. A következő szatyorból is szegfűgomba kerül elő, úgy egykilónyi, Jósaváros- ban, az Etel közi játszótér körül szedte a gyermekére vigyázó fiatalasszony. Garai Ferencné, bár biztos a dolgában, mégis elhozta megmutatni az Erdőbényén szedett mintegy 5 kiló vargányát. A kirándulás most némi pénzt hoz a házhoz, de az értékesítéshez bizonyítvány szükséges. Bizonyára hamar vevőre talál az ebédre való, hiszen G-arainé recepteket is szívesen mellékel. Meglepődöm, hogy még töltött káposztába és fasírtba is ajánlja. Két szatyrot hoz az egyik fiaA boák néha sziszegnek Óriáskígyó eladó Apróhirdetés a Kelet-Magyar- országban: „Figyelem! Egzotikus, fiatal óriáskígyó, boa eladó. Érdeklődni: Nyíregyháza, Honfoglalás utca 2., 17 óra után.” ★ — Mennyibe kerül a boa? — kérdezem az ajtóban a csinos fiatalasszonytól. — Háromezer-ötszáz forintba — hangzik a válasz. A két egzotikus állat az elő- szobában, combmagasságnyi kis- szekrény tetején, üvegmedencében, forgácson van. Az edényt Ivnggatntt deszkával fedték 1f> A kígyók a kifejlett példányokhoz képest kicsik. A hosszuk mindössze 80—90 centiméter, a testátmérőjük 2—3 centiméter. A színük vöröses-szürkés, melyet sötétbarna és fekete foltok tarkítanak. Az életkorát nem tud- ják. Az asszony férje az egyiket kézbe veszi. A kígyó a tenyerén összetekeredve nyugszik, pici nyelvét öltögeti. Mérge nincs. — A boákat a gyermekünk — aki most katona — Pesten vette — említi az asszony. — Nagy állatbarát, kutyát, macskát és aranyhörcsögöt is tart. Amíg katonáskodik, nincs, aki gondozza a kígyókat, a házigazdák úgy gondolták: eladják Az Ohio Egyetem (USA) kutatói gyakorlott futókkal két futószalagos kísérletet végeztettek. Az egyikben ritmikus zene kísérte a futásukat, a másikban nem. A futók egybehangzóan úgy vélekedtek, hogy — bár ugyanakkora erőt fejtettek ki —. zenére futni kevésbé volt fárasztó. Az élettani vizsgálatok igazolták ezt az egyéni, szubjektív érzékelést. Mérték a futók szívritmusát, és az izomban munkavégzés közben termelődő egyik anyagcsereterméknek, a laktát- nak, e tejsavas sónak a meny- nyiségét. A mérések azt jelezték, hogy a kísérleti személyek mindkét kísérletben csakugyan egyforma erőbevetéssel futottak. Bár a zenére való futáskor szintén nagyobb lett bennük az en- dorfinok mennyisége, mégsem annyival, mint amikor zenehallgatás nélkül futottak. (Az en- dorfinok az agyban és az agyalapi mirigyben fölfedezett természetes, a morfiumhoz hasonlóan fájdalomcsillapító hatású vegyü- letek.) A zenére futó emberek szervezete — magyarázzák a kutatók — azért termelt kevesebb endorfint, mert a futást könnyebbnek érezték. őket. Az utcában lakó gyerekek a csodájára járnak. Az egyik azt mondta, ha ő hazavinné a kígyót, édesanyja elköltözne otthonról. A két boával a férj és az Itthon lévő fia, Szilárd foglalkozik a legtöbbet. — Az egyik kígyó körülbelül két hete megevett egy arany- hörcsögöt — szól a házigazda. — Először ügyesen rátekeredett, fojtotta, majd bevette a szájába. Mindez negyedóra alatt történt. Miután a hörcsögöt lenyelte, a dudor végig látszott a testén. Volt úgy. hogy a hörcsög kezdte zavarni és harapdálni a kígyót. A boák vizet is isznak, inkább a nyelvüket öltögetik a folyadékba. Hónapokig elvannak evés nélkül. A két kígyó hangot ritkán ad ki, ekkor halkan sziszegnek. Természetes körülmények között a vadonban sötétben vadásznak. Az ösztönük az üvegmedencében is ezekben az órákban készteti őket élénkebb mozgásra. Időnként megfürdetik az állatókeit — Jöttek-e érdeklődők? — kérdezem. — Három kígyónk volt — hallom a hölgytől. — Egyet egy srác megvett. Rengeteg érdeklő- dő járt nálunk. A többségük állatorvos és fiatalember. Valamelyikük azt mondta: viperát tart. Szilvia lányuk az Új magyar lexikonból olvassa: „A fejlett boa általában 6 méter hosszú, föld alatti lyukakban, sziklarepedésekben kisebb csoportokban él. Alkonyaikor patkányokra, egerekre, madarakra vadászik. Brazíliában, Venezuelában honos.” Meg most már Nyíregyházán — teszem hozzá magamban, (csgy) tés, mégis időnk java részét azzal töltjük, hogy nem másokhoz beszélünk, hanem önmagunkhoz, mert talán nem is tudjuk, mit mondjunk másoknak, vagy ha igen, nem tudjuk szavakba öltöztetni. Ha pedig észrevesszük, hogy a másik nem hallgat ránk, megbánjuk pillanatnyi őszinteségünket. Mi a teendő? Még jobban elzárkózni, vagy megpróbálni közeledni a másik emberhez? Meg kell próbálni — mondják a megkérdezettek — érzéseinket szavakkal és tettekkel kifejezni, még akkor is. ha ez általában feszélyezi az embereket, dicsérnünk kell a hozzánk közel állókat, ha eredményt érnek el, és örömet kell nekik szereznünk, ha kudarcaik vannak, és ha valamit tesznek nekünk, azt ne úgy fogadjuk, mint ami megillet bennünket, ami természetes. Mondjuk el nekik, ha szomorúak és magányosak vagyunk, igyekezzünk őszintén kifejezni gondolatainkat és érzelmeinket, ha valaki valamit el akar nekünk mondani, hallgassuk meg, és ne mondjuk azt, hogy problémáik jelentéktelenek, irreálisak, hiszen mindenkinek az a legfontosabb, amit ő maga átél. Ma már többé kevésbé mindenki szégyelli érzelmeit kinyilvánítani. Pedig olyan kevés is elég lenne ; egy kézszorítás, égy vállve- regetés, a másik ember megérintése. Ez nem kerül semmibe, mégis jelt ad őszinte barátságukról. Biztonságérzésünk arra a meggyőződésre épü1, hogy azok. akiket szeretünk, velünk mindig becsületesek lesznek. Ebben a meggyőződésben csalódni fájdalmas tapasztalat, hiszen a bizalom alapja az igazság, és azt a legkisebb csalás megingatja, még ha jószándékú is — mondják a Leo Buscaglia kérdéseire válaszolók. Akik a kérdőíveket visszaküldték. ezen a négy fő tényezőn kívül a jó emberi kapcsolatoknak még sok más tényezőjét is említik válaszaikban többek között fontosnak tartják, hogy szabaduljunk meg a féltékenykedéstől, hiszen senki sem sajátíthat ki magának teljesen egy másik embert, nem teheti tulajdonává, vagy hogy fogadjuk el a másik embert olyannak, amilyen, nem teljesnek és nem tökéletesnek, hiszen mi sem vagyunk azok, általában legyünk tekintettel másokra is. A válaszolók közül sokan érzik úgy, hogy az emberi kapcsolatok felbomlása a hagyományok eltűnésével magyarázható. Egyes hagyományokat ma már nevetséges anakronizmusnak tartanak az emberek. Lass*an eltűnik a vasárnapi ebédek szokása, megszűnik az együtt eltöltött vakáció, megfogyatkoznak azok a helyzetek, amelyek családi találkozók szervezésére alkalmasak. Kimennek a divatból a jókívánságokat tartalmazó levelezőlapok, a gyertyákkal díszített születésnapi torták, az ezüs- és aranylakodalmak, vagyis mindaz, ami összeköt bennünket azokkal, akiket szeretünk. A New Yersey-i rezervátumban: „Látom anya, hogyan kell elvenni az ételt, de én még nem tudok úgy lehajolni, hogy beérjek az ablakon” — mondja az alig egyhetes zsiráfbébi az anyjának. Fél évszázadi történt Kicseráin Hm Isten-válság vall... Ady Endre a milotai Isten-válság című tanulmányában foglaltak sokban hasonlítanak az 1937—38-as ko- csordi vallási megmozduláshoz. Mert miről is van szó? „A rossz Istennek rossz papja van”, — gondolkozott a nyers-nyakas szatmári kálvinista, s ment új Istent, vallást „keresni” Milotán. Szatmár szélén, az Ecsedi- láp menti református községben, Kocsordon azonban a népnek nem az Istennel gyűlt meg a baja, hanem földesurával. A megüresedett papi állást a presbiterek a szokásos módon kívánták betölteni. Meghallgatták a jelöltek prédikációit, s aztán voksoltak a legjobb mellett. Am ekkor a földesúr, gróf Tisza Lajos közbeszólt, mivel nem az ő jelöltjét választották meg a kocsordiak. Fenyegetőzött, zsarolt (a népnek megtiltotta az uradalmi birtokon való átjárást), hogy az ő jelöltjét fogadják el. (Hogy miért ragaszkodott annyira a jelöltjéhez a gróf, szintén megérdemelne egy tanulmányt?!) Am a nép ragaszkodott az elhatározásához. „Ha .nem lehet az a pap a községben, akit mi választottunk, akkor kiiratkozunk az egyházból!” — mondták, és a hatalmas külső nyomás ellenére (csendőrség, naponkénti községházára idézés, Debrecenben lefolytatott perek) csak az ingadozókat tudták visz- szatartani. A „lázadók" kitartottak elhatározásuk mellett. Erdélyből unitárius lelkészt hoztak, s az egyik egyházból ki, a másikba beiratkoztak. Most 51. éve a kocsordi egyházszakadásnak, s augusztus közepén volt fél évszázada annak, hogy a főút mentén a fenyőfák között a Sepsikőröspatakról származó, jónevű építész, Szinte László tervei alapján elkészült a templom, belsejében a székelykapura támaszkodó karzattal. Ezzel is szimbolizálva, hogy nem Isten-válság volt Kocsordon, hanem több. Vallási köntösbe burkolt antifeudális megmozdulás. (budaházi) EGY KÜLÖNLEGES JÁRMŰ: A SlNAUTÓ. Ma már különlegesnek számít a képen látható jármű. Kevés híján 30 éves ez a Warsawa, amely a 60-as években közkedvelt, új típusként rótta a közutakat. Most már csak néhányat látni belőlük, de sínautóként még kevesebbet. Ezzel a Nysa-motorral üzemelő, hátsókerékmeghajtású járművel most a Kecskemét környéki pályafenntartási főnökség dolgozói járják a vaspályát és ellenőrzik állapotát. KOSSUTH RADIO 8,20: Hogy tetszik lenni? — 9,00: A hét zenemüve. — 9,40: Ki kopog? — 10,05: Nyitnikék. — 10,35: László Margit operettfelvételeiből. — 11,00: Emlékezzünk régiekről. Fejezetek Erdély életéből. — 11,27,: Rózsa Sándor. — 12,45: Utak, ösvények. — 13,00: Klasszikusok délidőben. — 14,23: Az alföldi tájak zenéjéből. — 14,50* Csinszka, Elza és Babits. — . 15,30: Kóruspódium. — 16,05: Hangoló. — 17,00: Eco-mix. — 17,30: Szöul ’88. — 17,50: Filmzene. — 19,15: Szöul ’88. — 19,25: Közvetlen kapcsolat. — 20,30: Győri Szabó József nótákat énekel. Szegfű Károly gordonkán játszik. — 21,05: A Rádió Dalszínházának bemutatója. — 22,00: Hírvilág. — 22,30: Rádiószínház. — 23,41: Csajkovszkij : Csipkerózsika — részletek. PETŐFI RÁDIÓ 8,05: Népdalok, néptáncok. — 9,05: Napközben. — 12,10: Fúvószene táncritmusban. — 12,30: Déki Lakatos Sándor népi zenekara játszik. — 13,05: Halló, itt Szöul! — 15,30: A Rádió kívánságműsora (élő). — 17,05: Kölyökrádió. — 17,30: ötödik sebesség. — 18,30: Játék — 10 000 forintért (élő). — 19.30: „Magánterület. Belépni tilos?” — 20,03: Aranylemezek. — 21,05: VII. Emánuel és kora. Heltai Jenő regénye. — 22,05: Rockújság. — 23,10: Könnyűzene esti hangulatban. — 0,15— 4,20: Halló, itt Szöul! (élő). / BARTÓK RADIO 9,06: Zenekari muzsika. — 10,26: Barokk muzsika. — 11,00: A windsori víg nők. — 12,00: Francesco Finotti hangversenye. — 13,05: Kilátó. — 14,00: Zenekari muzsika. — 14,50: Chopin-művek világhírű zongoraművészek • előadásában. — 15,33: Népzene az Olimpia országából 2. rész. —15,53: Wilhelm Furtwängler vezényli a Berlini Filharmonikus zenekart. — 16,58: Lortzing: A fegyverkovács. Háromfelvoná- sos opera. — 19,05: Zenekari muzsika. — 19,35: Zádori Mária énekel a Régi Zeneakadémia Liszt Ferenc kamaratermében. — 20,45: A hét zeneműve. — 21,15: A Camerata Aca- demica Mozart-hangversenye. — 22,30: Muszorgszkij operáiból. NYÍREGYHÁZI radio 17,00—18,30: Hétnyitó. Zenés információs magazin. Szerkesztő: Ágoston István. MAGYAR TV 16,55: Hírek. — 17,00: Legyen a vendégem! Rátonyi Róbert műsora. — 17.25: A csodálatos mogyoróvessző. NDK bábfilm. — 17,50: Reklám. — 18,00: Szöul ’88. Evezés, ökölvívás, torna, úszás, súlyemelés. Közben: reklám. — 21,00: Reklám. — 21,10: Híradó. — 21,40: A mi iskolánk. Magyar dokumentumfilm (FF). — 22,55: Híradó 2. NYÍREGYHÁZI VÁROSI TELEVÍZIÓ A kábelhálózatra kapcsolt lakásokban: 19,30: Móricz Zsigmondi Légy jó mindhalálig (magyar film, 1936.), utána Veress József beszélget az első „Nyilas Misivel”. örökösföld, Malomkert: 19,30: Mese. — Visszapillantó (a tartalomból: Nyírségi ősz. — Ami 9 fórumból kimaradt. — Megalakult a Magyarországi Cigányok Kulturális Szövetségének Szabolcs-Szatmár megyei Tagszövetsége. — Képregény- tábor.) — Sport. — Becsenge- tés — fórum a tanévkezdésről (a szeptember 12-i adás ismétlése. Az adás napján hívható telefonszám: 13-275.) SZOVJET TV 7,55: XXIV. nyári olimpiai játékok. — 10,50: Hírek. — 13,30: Hírek. — 13,45: Expedíció a XXI. századba. — 15,45: „Evrika”. — 16,15: A XIX. pártértekezlet ufán. — 16,45: Világhíradó. — 17,05: Rajzfilm. — 17,30: XXIV. nyári olimpiai játékok. — 19,00: Híradó. —19,40: Az átalakítás » reflektorfényében. — 19,50: XXIV. nyári /Olimpiai játékok. — 22,00: Milliós hozomány (film). — 23,31: Hírek. — 23,36: V. Leontyev koncertje. SKY CHANNEL 7,00: Reggeli magazin. —8,00: Gyermekműsor. — 9,00: Dennis. Vígjátéksorozat. — 9,30: Atvál- tozók. — 10,00: Popzene. — 11,00: Rockshow. — 12,00: Slágerlista. — 13,00: Egy másik világ. Amerikai filmsorozat. — 14,00: 2000 után. Ismeretterjesztő filmsorozat. — 15,00: A korallsziget. „A sólya”. — 15,30: Dennis. — 15,45: Járd be Európát. — 16,00: Toplista. — 17,00: Gyermekműsor. —18,00: A popzenekar bohókás kalandjai. — 18,30: Jeannie-ről álmodom. — 19,00: Komédia. — 19,30: Tandarra. — 20,30: Kicsoda Harry Kellerman? Amerikai filmvígjáték. — 22,35: Autó- és motorsport. — 23,05: Soulzene. — 24,00: Slágerlista. — 1,00: A Bolsoj angliai turnéja. — 3,00: Zene Oxfordból. — 3,10: Dráma. MOZIMŰSOR Krúdy mozi: KÉMEK A SASFÉSZEKBEN (ang.) Ea.: 16, 18,45 és 21,30 óra! Béke mozi: GONOSZTEVŐK TÁRSASAGA (fr.) Móricz mozi: ÉDEN AKCIÖ (sz.). Videoház: ÖLDÖKLÉS SAN FRANCISCÓBAN (video) (hongkongi). Ea.: 9, 11 és 14 óra! GROG (mozi) (ol.). Ea.: 16, 18 ég 20 óra! Ne szégyelljük az érzelmeket dae* * íl ■ .. Hím szgígsp^ pnymást? C ? . v-•**' • - - - - 'HlllllllllllllllllllllBIIIIIIIIIIIRIirill L^fcá_^ÍJ I I — fii I *: ___ S- - ...... fel 11^:11ÉiBili Ét Ki El St Futás — zenére rTFÍS HALLGASSUNK S NÉZZÜNK MEG 1988. szeptember 19., hétfő
