Kelet-Magyarország, 1988. szeptember (45. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-19 / 224. szám

Megnyílt a szöuli olimpia Szombaton Szöulban 70 ezer néző jelenlétében megnyitották a XXIV. Nyári Olimpiai Játékokat. Pontosan 11 órakor Ro Te Vu köztársasági elnök és felesége lépett a díszpá­holyba, miközben a pálya közepén az olimpiai ötkarikát, majd a szöuli olimpia emblé­máját alakították ki a fiatalok. Utána 11 óra 05 perckor megkezdődött a sportolók be­vonulása. A megnyitó reggelén a The Seoul Olympian című lap közölte, hogy 160 nem­zet 9627 sportolója vesz részt a játékokon. Az élen háromszáz zászlós fiatal lány haladt, majd a hagyományoknak megfelelően az ókori olimpiák, s az első újkori nyári játékokat rendező ország, Görögország képvi­selői nyitottak sort. Alig 12 óra után, 158.-iként a magyarok következtek. A nemzeti lobogót Vaskúti István, kilencszeres világbajnok kenuversenyző hozta. A Pierre Cardin cég tervezte mutatós egyenruhában felvonuló magyar küldöttséget az első sorban haladó Deák Gábor, a MOB elnöke vezette az olimpiai stadionba. Magyarországot 19 sportágban 200 versenyző képviseli, együttesünk bevonulása nagy tetszést aratott. Juan Antonio Samaranch, a NOB elnöke megköszönte a házigazdák odaadó mun­káját, majd felkérte az államelnököt, hogy nyissa meg az olimpiát. Erre óriási üdvri­valgás közepette került sor. Az olimpiai himnusz dallamaira felkúszott az ötkarikás lo­bogó az árboc tetejére. A műsor következő, talán legemlékezetesebb részeként a stadionba érkezett az olimpiai láng, majd a 22 méter magasban elhelyezett kan daláberben fellobbanta tűz, elhangzott az olimpiai eskü. Az ünnepélyes percek még nem értek véget. Koreai nép­táncban gyönyörködhettek a nézők, óriási sikert aratott az ejtőernyős bemutató. A több mint háromórás program végén a „Harmónia” című összeállításban 12 ország előadóinak táncprodukciója következett, köztük a magyaroké is. Ezzel fejeződött be a XXIV. Nyári Olimpiai Játékok emlékezetesen szép megnyitója. (Az olimpiai versenyekről lapunk 7. oldalán tudósitu nk.) ALMASZÜRET. Nehezen indul az alma szedése megyénk közös gazdaságaiban. A Nyírtass! Állami Gazdaság egy 49 hektáros almáskertjében családok, rokonok kalákában szedik az almát. Képűnk: Torma Jánosné és Kévési Sán- domé exportra válogatja a starking almát. (Elek Emil felvétele) A települések formálásáért Véget ért az építészeti konferencia Ki mit tud? sikerek A Ki mit tud?-ok. történeté­ben példátlan szabolcs-szat- mári sikernek lehettek tanúi a tv-nézők milliói szombaton a késő éjszakába nyúló «dön­tőn. Szinetár Miklós, a zsűri elnöke úgy nyilatkozott, hogy nagyon megszerettük ezt a műsort. Még inkább mond­hattuk ezt, mi szabolcsiak, hiszen öt résztvevő jutott el a döntőig, ahol rendkívül si­keresen szerepelt. Három első és két máso­dik helyezést szereztek a „ha­zaiak”, tehetségesebbnek bi­zonyulva ezer és ezer ver­senyzőnél. A képzeletbeli do- gobó legfelső fokára állhatott az elegáns és költői tisztasá­gú táncot bemutató Nyírség néptáncegyüttes, szólisztikus néptánc kategóriában a bo­szorkányos ügyességű Cim­borák és a meghatódott zon­goristaduó, Tóth Mária és Anikó. De bizonyára jó né- hányan törölgették a szemü­ket, hallgatva Radnóti Ne­gyedik eeklógáját Békési Artúr tolmácsolásában és sok nézőnek adott valódi mű­vészi élményt a szép hangú Nika 'énekegyüttes koncertje- is. Kevesen számítottunk ilyen szép sikerre. A nyolcadik Ki mit tud bebizonyította, hogy sok olyan értékünk van, amelyre illene jobban odafi­gyelni és amelyre büszkék lehetünk. Gratulálunk a te­hetséges ifjú versenyzőknek, akik jó szolgálatot tettek a Szabolcs-Szatmár megyéről formálódó kedvezőbb kép ér­dekében. Csütörtök ; 31 fS milliméter Esörekord Negyvenhat milliméter esőt mért a meteorológiai szolgálat nyíregyházi főál­lomása szeptember 12. és 17. között, ami tekintélyes mennyiség, fél havi átlag­nak felel meg. A legtöbb csapadék, 31,5 milliméter- nyi szeptember 15-én, csütörtökön hullott. A napsütéses órák szá­ma kevés volt, a leghosz- szabb időt, 7,5 órát szom­baton regisztrálták a mű­szerek. A borult, esős idő miatt a hőmérséklet is meglehetősen alacsony volt, a múlt héten a napi átlag csak a 14 Celsius- fokot közelítette meg. A legmelegebbet, 22,8 fokot szeptember 12-én, hétfőn, a leghűvösebbet, 9,1 fokot szeptember 18-án, vasár­nap hajnalban mérték. ‘ Benépesült almáskertek Az almaszedők a hét vé­gén nyugodt, csöndes időnek örvendezhettek. Szükség is volt erre, hiszen a múlt hé­ten néhány napig az esőzé­sek miatt aibba kellett hagy­ni a szedést. A hét végén vi­szont szerte a megyében be­népesültek az almáskertek. Szombaton a 1 Mezőgazda- sági Főiskolai Tangazdaság Ilonatamyai telepén is sokan szüretelték az almát. Jenei Miklósné adminisztrá­tor nyolcadmagával jött dol­gozni, segített a nagyobb család apraja, nagyja. El­mondta, hogy mintegy 150 mázsa almát kellett leszed­ni az illetményben, s eddig még csak az egyharmadát si­került. Az idő némileg aka­dályozta őket a munkában, hiszen ők csak hét végén szednek. Panaszkodott viszont To­ma Dezsőivé, hogy ők bizony az eső miatt három napig csak a lábukat lógathatták. A hét végén így igencsak rá kellett hajtani, hogy a ki­esést pótolják. Szombaton — kilencen — mintegy 30 má­zsa alma szedését tűzték ki célul, s ehhez még a váloga­tást, csomagolást, pántolást is hozzá kell számolni. Nagy Sándor munkairá­nyítótól megtudom, ’ hogy mintegy kétszázötvenen jöt­tek el hét végén az illetmény almásba. Ezen a héten is meg kell fogni majd a mun­kát, szerencsére lesz segítség is, jönnek az iskolások. A gazdaságba az élelmiszer- ipari szakmunkásképző- és a mezőgazdasági szakközép-, valamint a 21-es számú álta­lános iskola tanulóit várják, de a héten — soron kívül — két napig a Krúdy gimná­zium tanulói is besegítenek. Összesen mintegy 1500 diák munkájára számítanak. A munkairányító úgy tudja, hogy az exportra szedett al­ma szállításával semmi baj, a határról eddig nem érke­zett erre vonatkozó visszajel­zés. Inkább az okozott prob­lémát, hogy a hét végén már nem volt mit útnak indítani, mivel nem lehetett szüre­telni. Hudák Dezső főágazat-ve- zető elmondta, hogy bizony az esős idő komoly késedel­met okozott, mintegy napi 40 vagon alma szedését aka­dályozta. A gazdaságban egyébként 1200 vagon almá­ra számítanak. A minőség az átlagnál és a tavalyinál jobb. Bizonyítja azit, hogy az eddig leszedett alma 83 százaléka exportra indul. A szüret viszont az esőzések miatt a tervezettnél tovább tart. (bi) Az országban elsőként me­gyei pártértekezletet tartót- > tak szombaton Debrecenben. Az MGM gyárában megtar­tott tanácskozáson részt vett és felszólalt Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisz­tertanács elnöke. A májusi országos pártér­tekezlettel elkezdődött politi­kai reformfolyamat követke­zetes végrehajtása, a helyi pártélet megújítása érdeké­ben került sor a megyei pártfórumra. összehívását indokolta az is, hogy a való­ságos értékeket háttérbe szorítják azok a közvéle­ményt hónapok óta foglal­koztató problémák, amelyek néhány vezetőnek a párt normáit és a jogot is sértő magatartásával kapcsolato­sak. Az első titkár javasol­ta: a pártértekezlet kötelez­ze az újjáválasztott pártbi­zottságot, hogy a megye köz­véleményét negatívan befo­Véget ért szombaton az a kétnapos építészeti konfe­rencia, amely a Nyírségi ősz egyik rangos rendezvénye­ként vált ismertté a szakem­berek körében. A II. Ti­szántúli Építészeti Konferen­cia fő címe Az építészet he­lye a településtervezésben —, erről Dalányi László, az Épí­tési és Városfejlesztési Mi­nisztérium főosztályvezető­je tartott pénteken előadást. Szó volt a hagyományos la­kókörnyezeti kultúrák to­vábbélésének kérdéseiről, a területrendezési tervezés nemzetközi tapasztalatairól, mai és korábbi építészetünk kapcsolatáról, a települések önfejlődési problémáiról, és a stúdiókiállításon láthatták az érdeklődők Szabolcs-Szat­már megye népi-építészeti hagyományait. A második napon, szom­baton az európai építészet­ben fellelhető újabb törek­vésekről hallhatott Masznyik Csabától, az Építészettörté­neti Intézet munkatársától, Makovecz Imre építész pedig a településkép formálásának hatékony eszközeit mutatta be. Nemcsak előadás hang­A Közalkalmazottak Szakr szervezete szeptember 17-én Budapesten, az Államigazga­tási Főiskolán rendezte meg lyásoló ügyekben folytassa le a pártvizsgálatot, és személy­re való tekintet nélkül hatá­rozzon a felelősségre vonás kérdésében. Az elkövetkezendő időszak tennivalóiról szólva hangsú­lyozták: elsősorban a párton belül kell a hatékonyabb po­litikai munka szervezeti fel­tételeit, módszereit kialakíta­ni, s ennek párosulnia kell a nagyobb nyilvánossággal. A beszámolókat követő szenvedélyes vita után a pártértekezlet megválasztot­ta a megyei pártbizottságot és a tisztségviselőket: első titkár -isméf Postás Sándor lett. Titkárnak újjáválasz­tották Tóth Imrét és megvá­lasztották Bárdi Idát, vala­mint Pataki Györgyöt. Hat­vannyolc tagú pártbizottsá­got választottak, amelynek tagjai közül harmincnégy újonnan került a testületbe. zott ei e témáról, hanem a neves építész eddigi munkás­ságának bemutatására is vállalkozott egy stúdiókiállí­táson. Vincze István, Szabolcs- Szatmár megye főépítésze ä falu- és városkép alakulásá­nak viszontagságairól be­szélt, s azokat az okokat ku­tatta, amelyek az elmúlt 40 év alatt nehezítették az épí­tészek dolgát. László László, az ÉVM fő­osztályvezető-helyettese a mai településtervezési törek­vésekről, a hagyományos la­kókörnyezetek megőrzésé­ről, sőt továbbfejlesztéséről tartott előadást. A konferencia munkájában részt vett Gyuricsku Kálmán, a megyei pártbizottság gaz- daságpolitikai titkára is, aki nemcsak Szabolcs-Szatmár megye bemutatására vállal­kozott, hanem, urbanisztikai kérdésekről, azok társada­lompolitikai vonásáról, hatá­sáról is beszélt. A szakemberek sikeresnek értékelték hozzászólásaik­ban az építészeti konferen­ciát, ezért az előadásokat egy megyei kiadványban megje­lentetik. a tanácsi ügyintézők első or­szágos konferenciáját, me­lyen szabolcsi küldöttek is részt vettek. Bojté Gizella, a Nyíregyházi Városi Tanács anyakönyvvezetője vasár­nap délelőtt telefonon el­mondta, hogy a felszólaláso­kat kritikus hangvétel jelle­mezte. Az ügyintézők többsé­ge a tanácsi dolgozók túlzott mértékű leterheltségéről és az ezzel aránytalanul ala­csony bérezésről panaszko­dott. Ez utóbbi az Államigaz­gatási Főiskolát végzettek nagy részének a tanácsi mun­kától való elfordulásának is oka. Gond az apparátus el­nőiesedése és a nagy fluktuá­ció is. A küldöttek szerint még manapság is sok új jog­szabály születik, melyek többsége a tanácsi ügyinté­zést laSsítja és fölöslegesen bonyolítja. A belügyminisz­ter-helyettes hangsúlyozta: az apparátus'munkájában ne a hatalmi jelleg, hanem a szolgálat domináljon. A ta­nácsok legyenek nyitottak és a döntéseikbe az állampolgá­rokat a lehető legjobban von­ják be. Az államigazigatási munka rangja, presztízse visszaszerzendő. Az igazi értékekért Ismét munkához látott a tiszaszalkai általános Iskola Törekvés nevű iskolaszövetkezeti csoportja, amely a könyvterjesztésből, a megyei költők felkarolásából, a helyi hagyományok gyűjtéséből, ápolásából, a „Tiszta szívvel” cí­mű megyei kiadványsorozat propagálásából igen derekasan kivette a részét. Nem egyszerűen a mennyiségi könyvter­jesztés a céljuk, nagyon ügyelnek az igazi értékek közve­títésére, gazdára találására is. Gyakran szerveznek író— olvasó találkozókat. PáÉttkezlet Haidii-Biharban Tanácsi dolgozók országos konferenciája Rangot a pályának : XLV. évfolyam, 224. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1988. szeptember 19., hétfő

Next

/
Oldalképek
Tartalom