Kelet-Magyarország, 1988. szeptember (45. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-16 / 222. szám

Vontatott az exportálás Nagy a lemaradás az almaszedésben A megyei szervezési bizottság ülése Az idei télialma-termés sor­sát tekintve több szempont­ból kedvezőtlen az, ami szep­tember 15-én a megyei szer­vezési bizottsági ülésen el­hangzott. A szüret későn kezdődött és vontatott, az ex­portszállítás az elmúlt évi­hez viszonyítva ötvenszázalé­kos. Ráadásul már napok óta esik az eső, amiatt az alma­szedésben, -szállításban kény­szerpihenőt tartanak. Az almaexport tényleges helyzetéről a Hungarofruct képviselője a következőket mondta: tavaly szeptember 15-re a szovjet exportra ki­szállított alma 46 ezer tonna volt, idén eddig 23 465 tonna hagyta el az országot. A szov­jet exportra lekötött alma 220 ezer tonna, ezenkívül szá­mítani lehet 10 ezer tonna csehszlovák és 3 ezer tonna NDK-exporttal. Ipari almá­ból mintegy 3 ezer tonnát szállítottak külföldre. Vagon- és göngyöleghiány nincs. A léüzemek dolgoznak, van alapanyag. A körszedett alma szedése és betárolása a kívánt mértékben még nem indult meg. A megyei hely­zetről a Hungarofruct ki- rendeltségének igazgatója kö­zölte: 18 400 tonna almát küldtek eddig exportra a gaz­daságok, ez valamivel keve­sebb, mint a tavalyi kiszál­lításoknak a fele. Az export­ra szánt áru minősítése és minősége jobb a tavalyinál, átlag 70 százalék volt az első osztályú áru. Szeptember 15- én a tuzséri átrakó mellett a mándoki konténeres rakodás is elkezdődött. Most már csak arra lenne szükség, hogy a szállító kereskedelmi szer­vek, az üzemek használják ki a rendelkezésre álló kapa­citásokat. Az almaszedésről, -csoma­golásról és szállításokról a rendszergazdaságok, a Nyír­kert és Szatmárkert képvi­selői egybehangzóan mond­ták: az almaszedés augusztus 20. és szeptember 15. között nem érte el a tavalyinak az ötven százalékát. Az alma apró, nem megfelelő a színe­ződés, de a mérsékeltebb ütem indoklására a termelők várakozása is felhozható. Egy jobb, reálisabb export­árra várnak, és abban is re­ménykednek, hogy mint az elmúlt évben, most is növek­szik majd az ipari alma fel- vásárlási ára. Szóba került, hogy az eső miatti kényszer- pihenő hatásaként később munkaerőgondok keletkez­nek. A szeptember elejére ütemezett diákmunkák el­maradtak, elmaradnak, és ezt valahogyan a jó idő beálltá­val ellensúlyozni kellene. Az ÁGKER, a TSZKER, a ZÖLDÉRT és a MÉSZÖV képviselői beszámolóikkal csak megerősítették e véle­ményeket, azzal kiegészítve, hogy a jelentős mértékű kis- árutermelői körben még a nagyüzemitől is lassúbb a szüret. Az ÁFÉSZ-ek ez idá­ig alig vettek át almát. A Zöldért tervében például 170 ezer tonna az alma felvásár­lása, ebből mindössze 8 ezer tonna a teljesítés. A termelőüzemek képvise­lői felszólalásukban ismétel­ten hangot adtak az árakkal t kapcsolatos problémáknak, ugyanakkor arról is kritiku­san, sőt önkritikusan szóltak, hogy a várakozásnak hátrá­nyai is lehetnek. Zsugorodik a szüretre alkalmas idő, gondokat okozó munkacsúcs, szállítási csúcs alakul ki. Varga Gyula, a megyei pártbizottság első titkára fel­szólalásában a nem minden­napi helyzetről így nyilatko­zott: a megyed pártbizottság, a megyei tanács és az érdek- védelmi szervek több ízben jelezték a felsőbb szervek­nek a gondokat. A tervgaz­dasági bizottság és három szakminisztérium foglalko­zik a kérdéssel, keresik an­nak lehetőségét, hogy az ár- differenciát szubvencióval mérsékeljék. Ez biztató, re­ményre jogosító. Addig is, amíg döntés születik, elejét kell venni a pánikhangulat­nak,, kerülni kell a szélsősé­ges megnyilvánulásokat. A termelők érdeke, a megye és az ország érdeke kívánja, hogy a megtermett áru ren­deltetési helyére kerüljön. Elmondta véleményét La­katos András, a megyei ta­nács elnökhelyettese is. Hangsúlyozta, hogy az alma­szedésben, -exportálásban óriási a lemaradás, ez fe­szültségkeltő, és ha a helyzet nem változik, az a vesztesé­geinket növeli. A következő napokban jól szervezett, üte­mezett almaszedésre, feldol­gozásra és exportszállításra van szükség. (Seres) A SZOT szóvivőjének nyilatkozata A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsának szóvivője, Szalay Ferenc csütörtökön a következő nyilatkozatot adta. —1 A közeli napokban is­mét tárgyalóasztalhoz ülnek a kormány és a szakszerveze­tek képviselői. Ismerve a tár­sadalmi-gazdasági feszültsé­geket, a megoldásra váró fel­adatok sokaságát, a szakszer­vezeti tagság, a lakosság nagy várakozással tekint a felső szintű érdekegyeztetés elé. A munkavállalói érdekek ér­vényesítése, a bérből és fi­zetésből, valamint a nyug­díjból élők számára meg­nyugtató, elfogadható megál­lapodások megkötése a kor­mánnyal való együttműködés­ben is változtatásokat köve­tel. A jövőben a korábbiak­hoz képest mind a kormány­zatnak, mind a szakszerveze­teknek nagyobb jelentőséget kell tulajdonítania e tárgya­lásoknak. A tagság követelésének ele­get téve a SZOT elnöksége úgy döntött, hogy a szakszer­vezeti tárgyalási pozíció leg­lényegesebb elemeit, még a tárgyalásokat megelőzően nyilvánosságra hozza. A szakszervezetek érdekel­tek a társadalmi-gazdasági kibontakozást szolgáló stabi­lizációs kormányprogram megvalósításában. Ezzel ösz- szefüggésben ismételten hangsúlyozzák: el kell kerül­ni, hogy a változások a dol­gozókra aránytalanul nagy terheket rójanak. Nőnek a megélhetési gondok, erősödik a perspektívátlanság érzése. A bérből és fizetésből élő dolgozók egyre jelentősebb csoportjai, a nyugdíjasok na­gyon nagy hányada tűrőké­pességének határához köze­ledik. Fogy a bizalom, nő az elégedetlenség. Ilyen körül­mények között a szakszerve­zetek nemcsak szociális, ha­nem politikai megfontolá­sokból is szükségesnek tart­ják az életszínvonal további jelentős csökkentésének meg­akadályozását, a számbavehe- tő összes reális lehetőség fel­tárását és mozgósítását. A szakszervezetek halaszt­hatatlannak tartják a bérre­form-folyamat elindítását, az elkülönült állami keresetsza­bályozás megszüntetését, és az intézményes béregyezteté­si tárgyalások megkezdését országos, ágazati (területi) és munkahelyi szinten egyaránt. Javasolják, hogy a jövő év­ben központi intézkedések­kel is korrigálja a kormány a kialakult béraránytalansá­gokat. Ezek célja, hogy be­látható időn belül a törvé­nyes munkaidőben elvégzett munkáért a munkavállalók olyan méltányos béreket kapjanak, amelyek tisztessé­ges megélhetésüket garantál­ják. A szakszervezetek szüksé­gesnek tartják, hogy a fo­gyasztói árszínvonal a jövő évben az ideinél mérsékel­tebben emelkedjen. Egyes fogyasztóiár-támogatások. le­építését csak ellentételezések mellett tudják elfogadni. Az alapvető fogyasztási cikkek központi áremelésének mér­tékéig minden munkavállaló és nyugdíjas számára szava­tolt minimális béremelést, illetve -kiegészítést tartanak szükségesnek. A szakszervezetek számára döntő kérdés a foglalkoztatá­si feszültségek enyhítése, a munkanélküliség kezelése, a munkanélkülivé válók meg­élhetésének szervezett biz­tosítása. E nem kívánatos, de elkerülhetetlennek látszó társadalmi betegség leküz­désében a szakszervezetek is részt kívánnak venni. Ha a munkanélküliség nem előzhe­tő meg, akkor szükségessé válik a biztosítási rendszer korszerűsítése, munkanélkü­li segély folyósítása és a szo­ciális segély jelenlegi gyakor­latának korszerűsítése is. Emiatt javasolják a 40 órás munkahét általánossá tételét is. Napokon át „csatazajtól” volt hangos Olcsva környéke: árvízvédelmi gyakorlatot tartottak a Szamoson. A szer­dai eseményekről szóló riport lapunk 2. oldalán olvas­ható. , Hogyan gazdálkodik Kisvárda Húszmillió kisajátításra Hogyan gazdálkodtak az év első felében Kisvárdán? Milyen nehézségek befolyá­solják a város jelenlegi gaz- kodálkodását? Mik valósul­nak meg? Erről esett szó töb­bek között a szeptember 15- én tartott vb-ülésen Kisvár­dán, amikor a tanács első fél­évi gazdálkodásáról hallgat­tak meg beszámolót. Pénzellátási problémák a városban az első fél évben nem jelentkeztek, de később Számolni kell vele, mivel a személyi jövedelemadó össze­ge nem a tervezettnek megfe­lelően alakul. Ez mintegy 5 százalékos bevételi kiesést je­lent. A beruházások jelentős ré­szének befejezése az év má­sodik felére maradt. Hetven­két szociális bérlakás terü­let-előkészítését még ez év­ben elkezdik. Egyhónapos késéssel készül el a közép- nyomású gázelosztó és be­kötővezeték építése is a Vö­rösmarty tér — Bódi L. utca — és a Ságvári utcában. Meg­kezdődött a volt művelődési ház felújítása az Országos Műemlékfelügyelőség előírá­sai szerint, ennek befejezési határideje 1989. szeptember 30. Folynak a műszaki elő­készítési munkái a 2-es szá­mú általános iskola torna­termének. Nagy gondot jelent a vá­rosnak az a várhatóan 20 millió forintos költség, amit még ez évben biztosítani kell, terven felül, a vasúti felüljá­ró építésénél a kisajátítások­ra. A végrehajtó bizottság 1988. szeptember 29-én 14 órára hívta össze a városi ta­nácsot, melyen várják az ér­deklődő városlakókat is. (vincze) <Jj termékkel jelent meg a közelmúltban a fehérgyarmati FETEFÉM ipari kisszövet­kezet. Az Amfora megrendelésére a 43 darabból álló étkészletből ebben az évben 15 millió forint értékűt gyártanak. Képünk a csomagolásról késaült. (Elek Emil felvé­tele) Nyíregyházi MEZŐGÉP Vállalat: Szemján Tibor az új vezérigazgató A Nyíregyházi Mezőgép Vállalat csütörtöki rendkívü­li vállalati tanácsülésén Szemján Tibort választották vezérigazgatóvá. Az ülésen részt vett és felszólalt Gyu- ricsku Kálmán, a megyei pártbizottság titkára, vala­mint az Ipari Minisztérium törvényességi felügyeletének képviselői. A vállalat felhívására négy pályázat érkezett, amelyből egy nem felelt meg a követel­ményéknek, egyet a vállalati tanács alkalmatlannak talált, egy pályázó pedig időközben visszalépett. A tanácsülésen a 35 jelenlévő tagból 32 az egyetlen jelöltre szavazott, egy ellenszavazat volt, míg .kettő érvénytelen. Mivel a Mezőgépnél különböző admi­nisztrációs okok miatt sokáig húzódott a vezérigazgató-vá­lasztás, Szemján Tibor a le­hető leghamarabb, szeptem­ber 20-tól elfoglalja az első számú vezetői posztot. Kine­vezése öt évre szól. Az új vezérigazgató 1976- tól a nyíregyházi városi párt- bizottság gazdaságpolitikai titkára. A műszaki felsőfokú képesítés után közgazdasági végzettséget szerzett, utóbbi­ból doktorált. Emellett az SZVT megyei elnökhelyette­se és tagja az MTESZ orszá­gos elnökségének. Sokat fá­radozott a hetvenes évek vé­gén a mezőgazdaság szocia­lista átszervezésében, a nyír­egyházi termelőszövetkeze­tek kialakításában. Szorgal­mazta az új technika, tech­nológia bevezetését. A 41 éves vezérigazgató az elmé­letben megszerzett ismerete­ket most a gyakorlatban sze­retné megvalósítani. . a m Hi I XLV. évfolyam, 222. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1988. szeptember 16., péntek MA Kulturális körkép (2. oldal) Menedzselni az értékeset (3. oldal) Miről tárgyalnak a ssikszervezetek a kormáimval

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom