Kelet-Magyarország, 1988. szeptember (45. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-01 / 209. szám
Sajtótájékoztató a Szociális és Egészségügyi Minisztériumban Bár az oktatási törvény értelmében most már a tanévnyitó sem kötelező, az iskolák zöme ragaszkodik a hagyományokhoz: tegnap szinte minden általános és középiskolában évnyitót tartottak. Első ízben találkoztak a nagykállói gimnázium kéttannyelvű osztályának tanulói. A két, úgynevezett „nulladik” osztályban 72 tanuló van; két kezdő, egy középhaladó és egy haladó csoportban fogják tanulni a német nyelvet — heti 20 órában —, hogy a következő tanévben már több tantárgyat ezen a nyelven sajátíthassanak el. Most négy, újonnan érkezett pedagógus tanít a kéttannyelvű osztályban. Tiszalökön már Képünk a nyíregyházi 110-es szakmunkásképző intézet szerdai tanévnyitóján készült. túl van az orosz tannyelvű osztály a féléves előkészítésen. Mindössze egy tanuló morzsolódott le, így most 27-en tanulnak az orosz-magyar tannyelvű osztályban az anyanyelvű pedagógusok segítségével. A Bessenyei György Tanárképző Főiskolán pedig szeptember 5-én, hétfőn, a Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskolán szeptember 6-án, kedden lesz a tanévnyitó ünnepi tanácsülés. Központi mérésügyi laboratóriumot, műszerjavító üzemegységet és gépi adat- feldolgozó központot avattak a Magyar Néphadsereg nyírteleki elektrotechnikai javítóüzemében augusztus 31-én. Az eseményen részt vett Módok Ferenc ezredes, a Magyar Néphadsereg fegyverzeti szolgálatfőnöke, főcsoportfőnök-helyettes és Lakatos András, a megyei tanács elnökhelyettese. A Nyírterv és a SZÁÉV összehangolt együttműködése révén kereken egy esztendő alatt felépítették a legmodernebb igényeket is kielégítő objektumot. Az ünnepélyes átadással egybekötött üzem- látogatáson Kalina Béla mérnök-ezredes, az elektrotechnikai üzem igazgatója vázolta: az új létesítmény nemcsak a katonai műszerek javítását végzi el, hanem széles körű kapcsolatot alakítanak ki a szabolcsi, borsodi, hajdú-bihari vállalatokkal, szövetkeFinn újságírók megyénkben Tsz-elnöki értekezletek A gazdasági és pénzügyi szabályozás változásairól tartottak megbeszélést a termelőszövetkezeti elnököknek. Kedden Nyíregyházán, szerdán Mátészalkán a körzet tsz-elnökei a tervezett módo- tításokról hallhattak, amely hozzásegíti őket a jövő évi gazdálkodási terv kidolgozásához. Képünkön: A finn újságírók a Kelet-Magyarország szerkesztősége előtt. Tíztagú finn újságírócsoport érkezett 3 napos látogatásra kedden megyénkbe Marja-Liisa Tuppurai- nen, a kajaani újságíróklub elnöke vezetésével. A vendégek elsősorban Kajaani testvérvárosával, Nyíregyházával ismerkednek, de felkeresik a megye néhány nevezetességét és bepillantanak a gazdasági életbe is. Szerdán a Kelet-Magyarország szerkesztőségében tanulmányozták a lapkészítést, majd a napkori Kossuth Termelőszövetkezetet keresték fel. A finn vendégeket ma fogadja és tájékoztatja Csabai Lászlóné Nyíregyháza tanácselnöke. Munkában a számítógépek zetekkel. Az itt dolgozó szakemberek ugyanis — hangoztatta Kalina Béla — szakmai felkészültségük révén a legmodernebb elektronikai, elektrotechnikai műszereket is precízen tudják javítani. Az elektronikai iparban, a műszertechnikában igen gyors a fejlődés, ezért a nagy értékű géppark kihasználása rendkívül fontos. Népgazdasági szempontból pedig jövedelmezővé szeretnék tenni az új létesítmény tevékenységét. A vállalatokkal! szövetkezetekkel kiépített együttműködés azért is lényeges, mert az új üzem felkészült az elektromos r- elektronikus mérőeszközök pontosságának ellenőrzésére. Ennek érdekében a laboratóriumok meghatározott, állandó hőmérsékletűek. Elsősorban a Szovjetunióból érkező berendezések garanciális javításával foglalkoznak. A szovjet partner cserében a szakemberek továbbképzéséből vállal magára feladatokat. A hazai műszerellenőrzés eddigi fővároscentrikusságát kívánják oldani a most átadott létesítménnyel. Mint arra Beledi Dezső, az Országos Mérésügyi Hivatal elnöke utalt: a szovjet műszereket nem kell ezentúl Budapestre szállítani, mert itt Szabolcs megyében is jól felkészült szakembergárda, a-legmodernebb műszerekkel, számító- géprendszer segítségével javíthatja, ellenőrizheti a berendezéseket. A Metrimpex- szel és a Migért-tel kötött szerződés révén országos hatáskört kap a szovjet műszerek javítására a nyírteleki elektrotechnikai javítóüzem. Az sem közömbös, hogy a megye foglalkoztatási gondjain is enyhít az új üzem. (t. k.) XLV. évfolyam, 209. szám ARA: 1,80 FORINT 1988. szeptember 1., csütörtök Krónikus az orvsshiány Szabolcsban Az orvosellátottság helyzetéről, a fővárosi és a vidéki orvosi egyetemekre jelentkezők felvételi eredményeiről tartottak sajtótájékoztatót szerdán a Szociális és Egészségügyi Minisztériumban. Dr. Medve László államtitkár egyebek között' elmondta: az elmúlt tíz esztendőhöz képest lényegesen javult országszerte az orvosellátottság. Jelenleg — a fogorvosokkal együtt — 30 ezer orvos tevékenykedik hazánkban, a betöltetlen állások száma 5 százalék körül mozog. Területi aránytalanságok azonban ma is vannak még, a fővárosban és az egyetemmel rendelkező megyékben — Hajdú-Bihar- ban, Csongrádban és Baranyában — a legjobb a helyzet, ugyanakkor krónikus az orvoshiány Borsodban, Békésben és Szabolcsban. Az újonnan épült, korszerű gyógyintézményeknek, illetve az ezekben kialakított osztályoknak köszönhetően az egyes szakmák közötti aránytalanságok is mérséklődtek. Például a vidéken tevékenykedő aneszteziológusok (altatóorvosok) száma az elmúlt tíz évben 98-ról 351-re növekedett, a traumatológusoké, illetve az urológusoké pedig megduplázódott. A laboratóriumi szakorvosok száma azonban a fővárosban és vidéken egyaránt csökkent, s ezért egyes laboratóriumok működése kritikussá vált. Kevesebb a szükségesnél a pa- tológus (kortannal foglalkozó orvos) és az igazságügyi orvostani szakember. A korábbi évekhez hasonlóan idén is háromszoros volt a túljelentkezés az orvosi egyetemekre. Ennek megfelelően a felvételhez szükséges határt magas pontszámnál húzták meg. Budapesten 115 és 120, vidéken pedig 114 és 120 pont között mindenkit felvettek, ez alatt két-három ponttal pedig válogattak a jelentkezők között. A fellebbezések során azokat részesítették előnyben, akik kétszer-háromszor vagy már többször jelentkeztek, illetve két-három évet dolgoztak már az egészségügyben segédápolóként. Ezzel kapcsolatban az államtitkár hangsúlyozta: jövőre megváltozik a fellebbezés rendszere, a benyújtott kérelmeket nem a minisztérium, hanem az illetékes egyetem bírálja el, s indokolt esetben a miniSztéri- um törvényességi óvással élhet. Felvételkor a jövőben is kedvezőbb elbírálásban részesülnek azok, akik már dolgoztak az egészségügyben, illetve akik nyelvvizsgával rendelkeznek. A következő ötéves terv idején a számítások szerint 10 ezer lakosra 32 orvos jut majd Magyarországon. Ezt elegendőnek ítélik az illetékesek, s ezért a felvételi keretszámot az orvosi szakon a jövőben nem növelik. Ugyanakkor tervezik, hogy a vidéki orvostudományi egyetemekhez egészségügyi főiskola kapcsolódjon, így több fiatal tanulhat majd tovább. A tapasztalatok szerint idén növekedett a gyógyszerészeti kar presztízse, az orvosi karról — a szükségesnél kevesebb pontot elérők közül — 150-en jelentkeztek át. A fokozott érdeklődés miatt növelték a keretszámot, s tervezik, hogy a jövőben tovább bővítik azt. A tájékoztatón szóltak arról is: még idén napvilágot lát az a szakvizsga-rendelet, amelynek értelmében a már működő orvosok tudásszintjét kívánják ellenőrizni. Dolgoznak az orvosképzés tartalmának korszerűsítésén is, el kívánják érni, hogy a klinikai tárgyakba beépüljenek az egészségmegőrzés ismeretei. Az idén felvett hallgatók már az új tanterv szerint kezdik meg tanulmányaikat. A változás lényege: a társadalom- tudományi tárgyak közül az első két évben filozófiát tanulnak a diákok, s a diploma megszerzéséig egy világnyelvből középfokú vizsgát kell tenniük. A gyógyszerészképzés a mostani tanévtől kezdve ötéves lesz. A pályakezdőkkel kapcsolatban elmondták: idén 834- en végeztek az orvosi egyetemeken, a friss diplomásoknak 1050 állást kínáltak országszerte. A fogorvosoknál kedvezőtlenebb a helyzet, a 93 felkínált állásra 135-en jelentkeztek. Befejeződött a leszerelési konferencia Szerda délután befejezte munkáját Budapesten az a kétnapos nemzetközi kerek- asztal-konferencia, amelyen a Varsói Szerződés és a NATO öt-öt tagállamának vezető szakértői vitatták meg az európai hagyományos leszerelés céljaival, jelenlegi helyzetével, várható alakulásával ösz- szefüggő kérdések széles körét. A Magyar Külügyi Intézet rendezvényére hazánkba érkezett politikusok, magas beosztású katonai vezetők, tudományos kutatók a többi között véleményt cseréltek a kontinensen állomásozó fegyveres erők és a fegyverzet állapotáról, struktúrájáról, elhelyezkedéséről, A zárt ajtók mögött megtartott tanácskozás befejezéseként a résztvevők sajtókonferencián találkoztak a magyar és a nemzetközi sajtó képviselőivel. Tanévnyitó az iskolákban Műszerjavító szolgáltatás három megyének * Uj létesítményt avattak Nyírteleken