Kelet-Magyarország, 1988. augusztus (45. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-06 / 187. szám

2 Kelet-Magyarország 1988. augusztus 6. Ismerjük meg jogainkat Kérjünk blokkot, árlapot A kereskedelem nagyon sok olvasói levélnek a témája, talán azért is, mert mindenki vásárló valahol. Napjaink­ban a problémák fokozatosan felerősödtek. Meg kell gon­dolni, hogy mire költi az ember a pénzét. Sok az ütköző­pont, mely az eladó és a vevő közötti konfliktushoz vezet. Viták születnek, panaszkönyvi beírások, feljelentések kü­lönböző szervekhez. Az utóbbiak nagy részé­nek elbírálását a megyei kereskedelmi felügyelőség végzi. Holló Jánosnét, a fel­ügyelőség vezetőjét kértük meg, hogy válaszoljon a gyakran előforduló kérdé­sekre. Rágalmazó kereskedők — Bevezetésként néhány gondolat az ilyen irányú munkánkról: a megyei ke­reskedelmi hálózatba tartozó egységekre (ide értve a ma­gánkereskedőket is) az el­múlt fél évben 66 bejelentés érkezett, ez ötödével több a tavalyi év hasonló időszaká­hoz képest. Minden bejelen­tést megvizsgálunk, még a névtelent is. Ahány levél, annyiféle panasz. Mind sok­rétű vizsgálódást igényel. Az intézkedés is többirányú, enyhébb, de sok esetben sú­lyos szabálysértés miatt kell felelősségre vonni az illeté­keseket. (Volt rá példa, hogy a boltvezetőt fegyelmi úton el kellett bocsátani.) A fel­szólalások több mint fele va­lós, de a negyede valótlan­nak bizonyul, és sajnos a rossz szándékú bejelentések egy részét a kereskedők egy­más között teszik meg. A versenyt ilyen, nem tisztes­séges, rosszindulatú eszkö­zökkel kívánják befolyásol­ni. gyártónak az ipari csomago­lású élelmiszerek csomagoló­anyagán kötelező feltüntetni (szembetűnően és jól olvas­hatóan) a tiszta tömeget, vagyis a nettó súlyt. Ez vo­natkozik az előre csomagolt baromfiipari termékekre is. Ilyen esetekben nem indo­kolt mérlegelni. — Sok olvasó teszi fel azt a kérdést, hogy mikor köte­les számlát, vagy fizetési jegyzéket adni az eladó. — Az érvényes jogszabály szerint a vevő külön kérése nélkül csak a jótállási köte­lezettséggel értékesített ter­mékek eladásáról kell adni, és abban az esetben, ha az üzleti munkarend a fizetés­jegyzés adási kötelezettséget előírja. Korábban sok vita keletkezett ebből ha a fize­tési jegyzék vagy blokk ol­vashatatlan volt, vagy a pénztáros nem adta oda. Ezért 1978-ban megjelent a Belkereskedelmi Minisztéri­umnak egy állásfoglalása, mely felhívta a vállalatok fi­gyelmét, hogy az üzleti mun­karendjüket egészítsék ki a következőkkel: Az önkiszol­gáló egységekben a fogyasz­tónak fizetési jegyzéket kü­lön Ikérés nélkül oda kell ad­ni. A hagyományos kiszolgá­lásé üzletekben a vásárolt tételek nagysága és ellenér­téke indokolja, akikor szá­moló jegyzékkel kell ellátni és átadni a vevőnek. Sajnos sok helyen elmulasztották a vállalatok ezt leszabályozni, ezért fordul elő, hogy néha a kereskedelmi dolgozó sem tudja mi a feladata ezzel kapcsolatban. Javaslom, hogy a vevők kérjék a blok­kot — és ez esetben az eladó köteles azt átadni (bármilyen áruféleségnél). Ez elsősorban ott fontos, ahol élhetnek a minőségi reklamáció jogával, mert ez lesz a bizonyítási lehetőség. Az elmondottak éppúgy vonatkoznak a ma­gánkereskedelemre is, s ta­lán a kulturált kiszolgálás­hoz is hozzátartoznak. Jól látható halyen — Sok a panasz a vendég­látóipari egységekre is; indo­koltak ezek? — Ha a vendégnek kéte­lyei támadnak, minden eset­ben kérje a számlát. Az ár- feltüntetés a vendéglátó egységeknél a következőkép­pen történik: ahol pultnál van a kiszolgálás, jól látható helyen olvasható táblán füg­gesztik ki az érvényes ára­kat, az üzletben forgalmazott minden étel-, italféleség adagra, darabra vonatkozóan (italoknál a kialakult fo­gyasztási egységekre). Ha felszolgálók dolgoznak, étel­és italárlapot kell adni a vendégnek. Ahol értékesítés­re kihelyeznek a pultra pél­dául palackozott italokat, cukrászsüteményeket, szin­tén az egyedi árfeltüntetés kötelező. Dankó Mihály — Gazda A z országnak aligha van szebb tája a Felső- Tisza vidékénél. Itt a folyó vize még iható, a ter­mészet jó része érintetlen, az isten is pihenésre, csen­des nyaralásra teremtette e tájat. De hagyjuk most a lírai képeket, mert amiről a to­vábbiakban szó lesz, csep­pet sem költői. Koránt­sem annyian ugyan, mint szeretnénk, ám egyre töb­ben keresik fel az ország távolabbi részeiről, de kül­földről is a vidéket, leg­többjük úticélja Gergelyi- ugornya mellett Tivadar. nélkül Aki az előbbi partot vá­lasztják, nem is csalódnak. Az itt is kétségkívül tapasz­talható hiányosságok elle­nére legalább normális kö­rülmények között verhetők fel a sátrak, legalább elfo­gadható vécét találnak, s még kezet is moshatnak. Ami Tivadaron tapasztal viszont az ember, az egy­szerűen kritikán aluli. A megfelelő egészségügyi blokk hiányában már-már életveszélyes a parton köz­lekedni. Az utakat, az er­dei ösvényeket mindenütt emberi ürülék, eldobált pa­pírzsebkendők, tejeszacs­kók, ételmaradékok borít­> ják, az étterembe jobb ér­zésű ember már be sem megy, félve a pincérek sze­líd figyelmeztetésére fity- tyet hányó, kutyástól asztal­hoz ülő vendégek bosszú­jától. Szomorú, lehangoló lát­ványt nyújt már évek óta Tivadar, mely a mostaninál sokkal jobb sorsra érde­mes pedig. A Tisza mentén felfelé utazván, az utolsó olyan pont, ahol a már meg­lévő létesítményekre tá­maszkodván valóban kul­turált, pihenésre kiválóan alkalmas üdülőhelyet le­hetne teremteni. Néhány vállalati üdülő, s az ifjúsá­gi tábor kivételével azon­ban pillanatnyilag ez még csak álom. Valódi gazda nélkül nem is csoda. (b. g.) Többféle ár — A szerkesztőségünkhöz érkezett levelek egyik rend­szeresen visszatérő témája, hogy az áruk árát nem úgy tüntetik fel, hogy az min­denki számára világos le­gyen. Milyen rendelkezések vonatkoznak erre? — Január 1-jétől a szabad árformába tartozó termékek­re az árhatóság nem hirde­tett meg irányha-szonkulcsot. Ezért fordulhat elő, hogy azonos terméket különböző áron lehet megvásárolni. A fogyasztók jelzései indokol­tak lehetnek, ha aránytalanul nagy különbséget vélnek fel­fedezni köztük. A belkereskedelemről szó­ló törvény előírja, hogy az áru jellegétől függően feltű­nő módon meg kell jelölni annak az árát. Alapvető kö­vetelmény az is, hogy a jelö­lés egyértelmű legyen (áthú­zás-, javítás-, átragasztás- mentes), hogy a vevő meg tudja állapítani az érvényes árat. Ettől a kötelezettségtől akkor sem tudunk eltekinte­ni, ha olyan gyorsan változ­nak az árak, mint napjaink­ban. A terméken feltüntetett egységár és a csoportos ártá­jékoztatón szereplő fogyasz­tói ár nem tér el egymástól, akkor árlapon lehet jelölni azt. (Elsősorban olyan ese­tekben, ahol az áruk csomo- golóanyaga nem teszi lehe­tővé az egyedi feltüntetést, például mireliteknél.) A ha­tósági rögzített, vagy fix ár feltüntetése a termelő fel­adata. A szabadáraknál a termelő és a forgalmazó megállapodik a jelölésben. Igaz, végül mégis a kereske­dő felelős, ha nem szerepel sehol sem az ár. Kell-e mérleg? — Visszatérő vitatéma a kereskedők és a vásárlók kö­zött az előre csomagolt ba­romfitermékek újraméré- se... — A jelenleg érvényben lévő törvény értelmében a A nevelőotthontól a világot jelentő deszkákig Szaval, táncai, énekel Több száz szabolcsi fiatal is indult a „Ki mit tud?” vetélkedősorozaton, hogy bemutathassák tudásukat, bi­zonyíthassák tehetségüket. A vers- és prózamondó kategóriában a legjobbak közé bejutott Békési Artúr, s részt vehet azon az elődöntőn, amelyet augusztus 24-én közvetít a televízió. Artúr 1970. augusztus 14- én született Budapesten, te­hát a napokban tölti be a 18. életévét. Magas, vékony fia­talember, jól látszanak rajta az édesapjától örökölt tu­lajdonságok. Születése után Sóstóra került állami gon­dozásba. ötéves korától há­rom évig „édesanyja” nevel­te, de nem úgy, ahogy kel­lett volna, ezért a tanács a berkeszi nevelőotthonban he­lyezte el Artúrt. Sikerrel felvételizett Ott végezte el az általános iskolát, s akkori osztályfőnö­ke, Komoróczy Béláné ta­nácsára jelentkezett a kis- várdai Bessenyei gimnázi­umba, holott ő inkább kato­natiszt vagy távközlési mű­szerész szeretett volna lenni. Az évek múltával azonban egyre jobban érdekelte az irodalom és az előadóművé­szet, s az idén érettségiző gimnazista sikerrel felvéte­lizett a színművészeti főis­kolára. — Alapjában mindig hu­mán beállítottságú voltam — meséli Artúr. Szerettem sze­repelni, az általános iskolai rendezvényeken állandó résztvevő voltam. A fellépé­sekkor nem éreztem feszült­séget, izgalmat. Még hatodi­kos voltam, amikor egy me­gyei úttörő szavalóversenyen a II. helyezést értem el, s azóta szinte egyfolytában fog­lalkozom versekkel. A gim­náziumban tagja voltam a Balogh Frigyes által vezetett színjátszókörnek és a Tóth László vezetésével működő városi színjátszókörnek. A két társulat teljesen mást csinált, s ez számomra jó volt. Az iskolában klasszikus da­rabokat tanultunk, mint pél­dául Bessenyei György Fi­lozófusa, a városi körrel pe­dig táncos, zenés, énekes pro­dukciókat mutattunk be. Első rosta: Á walesi bárdok — Egyre jobban szerettem énekelni, táncolni, s úgy má­sodikos lehettem, amikor elő­ször gondoltam arra, hogy negyedik végén megpróbál­kozom a színművészetivel. Nagyon sokat köszönhetek a gimnázium igazgatójának, tanárainak, hogy eljutottam idáig. A főiskolára 830-an jelent­keztek, de az első forduló után már csak százan ma­radtak. A magával vitt lis­táról Avar István jelölte ki, hogy mit mutasson be. Az el­ső rostán Arany: A walesi bárdok című balladáját sza­valta el, Örkény: Tóték cí­mű drámájából a postás mo­nológját mondta el, majd a Hello Dolly-t kellett eléne­kelnie. A másik két fordulón is szavalt, énekelt, táncolt, s azt is figyelték a szakembe­rek, hogyan viselkedik a ka­mera előtt tv-felvétel köz­ben. Artúr sikerrel vette az akadályokat, azonban szep­tembertől nem lehet hallgató a főiskolán, majd csak 1 év múlva, mert először a sor­katonai szolgálatot tölti le. Nem veszíthet Mint mondja, a „Ki mit tud?”-on nem akart indulni, mert minden erejét a felvé­telire akarta fordítani, de a gimnáziumban meggyőzték, hogy nem veszíthet semmit sem. Megpróbálta, s eddig ez is sikerült. Bármilyen eredményt ér is el Békési Ar­túr az országos elődöntőn, példája, a megtett út bizo­nyítja, hogy kitartó szorga­lommal, erős akarattal az ál- mokát valóra lehet váltani. M. Magyar László Szociálpolitikai feladatok Csengerben Bővítik a házi gondozást A szociálpolitikai felada­tok ellátásáról hallgatott meg többek között beszámo­lót legutóbbi ülésén a Csen­gén tanács végrehajtó bi­zottsága. Elhangzott, hogy a községben az idősek klubja elhelyezése kedvezőtlen, a nagy távolság miatt nehezen megközelíthető. Az új iskola megépítésével felszabadult egy régebbi épület, s ott már jobb körülmények között alakítható ki az öregek nap­közi otthona. A szakigazgatási szerv pénztámogatással és házi gondozással segíti a rászo­rulókat. Szamostatárfalva és Komlódtótfalu társközségek­ben van a szociális étkez­tetés, s az igazgatási terü­let többi klubjában is (Csen gersima, Csengerújfalu, Sza mosbecs) megszervezték i napi háromszori étkezést. A házi gondozást 3 főfog lalkozású és 11 tiszteletdíja gondozónő látja el. Szüksé ges e gondozási forma bő vitásé, hogy minél több rá utalt kapjon saját otthoné ban ellátást, s talán így csők kent a szociális otthoni be utalást kérők száma. Az el múlt 3 évben 26-an kérté beutalásukat szociális ott honba. Végül 15 főt helyez tek el, mivel többen a ké relmüket visszavonták, mer házi gondozással, vagy eltai tási szerződéssel sikerül megoldani gondozásukat. A tárgyalóteremből Kifinomult ujjak Kétszer ítélték el a közel­múltban Virág István Nyír­egyháza, Kun Béla út 26. szám alatti lakost: először három rendbeli nagyobb ér­tékre, dolog elleni erőszak­kal, üzletszerűen elkövetett lopás bűntette miatt 2 év és 8 hónapra, majd kisebb ér­tékre elkövetett lopás vétsé­ge miatt, mint különös visz- szaesőt 10 hónap börtönre. A bíróság a két szabadságvesz­tést éppen összbüntetésbe fog­lalta, amikor Virág 1987. no­vember 17-én újabb bűncse­lekményt követett el. Ez egyébként várható is volt, hiszen nem dolgozott, a lo­pásokból tartotta el magát. Azon a napon megjelent M. Béla lakásában. A házi­gazda megkínálta egy kis dó­kával, s a poharazgatás,. be­szélgetés közben Virág észre­vette, hogy M. nadrágjának farzsebében nagyobb összegű pénz van. Nem tudott ellen­állni a kísértésnek, amikor M.-hez becsengetett valal és ő ajtót nyitott, majd meg állt a bejáratnál és úgy be szélgetett látogatójával, Vi rág mögéje osont és kifinc múlt ujjaival kiemelte fai zsebéből a pénzt. Jól látti hogy nem néhány száz fc rint lapul ott, ugyanis 4 eze forintot sikerült ellopnia. IV befejezte az ajtóban a be szélgetést, ekkor Virág tisztességesen elbúcsúzott te le és távozott a pénzzel. N Bélának nem volt nehéz utc lag rájönnie, hogy ki lehete a tettes — de ekkor már bo1 tál üthette a 4 ezer forir nyomát. Virág Istvánt ez alkalorr mai 9 hónapi börtönbünte tésre ítélték, s köteleztél hogy fizesse meg M. Bélána az okozott kárt, valamint a 1200 forintos bűnügyi költse get. Az ítélet jogerős. B. / MAR A DÍSZBURKOLAT alapozását készítik a KEMÉV-esek a nyíregyházi szabadidő központ épülete előtti téren. (Császár Csaba felvétele;

Next

/
Oldalképek
Tartalom