Kelet-Magyarország, 1988. augusztus (45. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-06 / 187. szám
2 Kelet-Magyarország 1988. augusztus 6. Ismerjük meg jogainkat Kérjünk blokkot, árlapot A kereskedelem nagyon sok olvasói levélnek a témája, talán azért is, mert mindenki vásárló valahol. Napjainkban a problémák fokozatosan felerősödtek. Meg kell gondolni, hogy mire költi az ember a pénzét. Sok az ütközőpont, mely az eladó és a vevő közötti konfliktushoz vezet. Viták születnek, panaszkönyvi beírások, feljelentések különböző szervekhez. Az utóbbiak nagy részének elbírálását a megyei kereskedelmi felügyelőség végzi. Holló Jánosnét, a felügyelőség vezetőjét kértük meg, hogy válaszoljon a gyakran előforduló kérdésekre. Rágalmazó kereskedők — Bevezetésként néhány gondolat az ilyen irányú munkánkról: a megyei kereskedelmi hálózatba tartozó egységekre (ide értve a magánkereskedőket is) az elmúlt fél évben 66 bejelentés érkezett, ez ötödével több a tavalyi év hasonló időszakához képest. Minden bejelentést megvizsgálunk, még a névtelent is. Ahány levél, annyiféle panasz. Mind sokrétű vizsgálódást igényel. Az intézkedés is többirányú, enyhébb, de sok esetben súlyos szabálysértés miatt kell felelősségre vonni az illetékeseket. (Volt rá példa, hogy a boltvezetőt fegyelmi úton el kellett bocsátani.) A felszólalások több mint fele valós, de a negyede valótlannak bizonyul, és sajnos a rossz szándékú bejelentések egy részét a kereskedők egymás között teszik meg. A versenyt ilyen, nem tisztességes, rosszindulatú eszközökkel kívánják befolyásolni. gyártónak az ipari csomagolású élelmiszerek csomagolóanyagán kötelező feltüntetni (szembetűnően és jól olvashatóan) a tiszta tömeget, vagyis a nettó súlyt. Ez vonatkozik az előre csomagolt baromfiipari termékekre is. Ilyen esetekben nem indokolt mérlegelni. — Sok olvasó teszi fel azt a kérdést, hogy mikor köteles számlát, vagy fizetési jegyzéket adni az eladó. — Az érvényes jogszabály szerint a vevő külön kérése nélkül csak a jótállási kötelezettséggel értékesített termékek eladásáról kell adni, és abban az esetben, ha az üzleti munkarend a fizetésjegyzés adási kötelezettséget előírja. Korábban sok vita keletkezett ebből ha a fizetési jegyzék vagy blokk olvashatatlan volt, vagy a pénztáros nem adta oda. Ezért 1978-ban megjelent a Belkereskedelmi Minisztériumnak egy állásfoglalása, mely felhívta a vállalatok figyelmét, hogy az üzleti munkarendjüket egészítsék ki a következőkkel: Az önkiszolgáló egységekben a fogyasztónak fizetési jegyzéket külön Ikérés nélkül oda kell adni. A hagyományos kiszolgálásé üzletekben a vásárolt tételek nagysága és ellenértéke indokolja, akikor számoló jegyzékkel kell ellátni és átadni a vevőnek. Sajnos sok helyen elmulasztották a vállalatok ezt leszabályozni, ezért fordul elő, hogy néha a kereskedelmi dolgozó sem tudja mi a feladata ezzel kapcsolatban. Javaslom, hogy a vevők kérjék a blokkot — és ez esetben az eladó köteles azt átadni (bármilyen áruféleségnél). Ez elsősorban ott fontos, ahol élhetnek a minőségi reklamáció jogával, mert ez lesz a bizonyítási lehetőség. Az elmondottak éppúgy vonatkoznak a magánkereskedelemre is, s talán a kulturált kiszolgáláshoz is hozzátartoznak. Jól látható halyen — Sok a panasz a vendéglátóipari egységekre is; indokoltak ezek? — Ha a vendégnek kételyei támadnak, minden esetben kérje a számlát. Az ár- feltüntetés a vendéglátó egységeknél a következőképpen történik: ahol pultnál van a kiszolgálás, jól látható helyen olvasható táblán függesztik ki az érvényes árakat, az üzletben forgalmazott minden étel-, italféleség adagra, darabra vonatkozóan (italoknál a kialakult fogyasztási egységekre). Ha felszolgálók dolgoznak, ételés italárlapot kell adni a vendégnek. Ahol értékesítésre kihelyeznek a pultra például palackozott italokat, cukrászsüteményeket, szintén az egyedi árfeltüntetés kötelező. Dankó Mihály — Gazda A z országnak aligha van szebb tája a Felső- Tisza vidékénél. Itt a folyó vize még iható, a természet jó része érintetlen, az isten is pihenésre, csendes nyaralásra teremtette e tájat. De hagyjuk most a lírai képeket, mert amiről a továbbiakban szó lesz, cseppet sem költői. Korántsem annyian ugyan, mint szeretnénk, ám egyre többen keresik fel az ország távolabbi részeiről, de külföldről is a vidéket, legtöbbjük úticélja Gergelyi- ugornya mellett Tivadar. nélkül Aki az előbbi partot választják, nem is csalódnak. Az itt is kétségkívül tapasztalható hiányosságok ellenére legalább normális körülmények között verhetők fel a sátrak, legalább elfogadható vécét találnak, s még kezet is moshatnak. Ami Tivadaron tapasztal viszont az ember, az egyszerűen kritikán aluli. A megfelelő egészségügyi blokk hiányában már-már életveszélyes a parton közlekedni. Az utakat, az erdei ösvényeket mindenütt emberi ürülék, eldobált papírzsebkendők, tejeszacskók, ételmaradékok borít> ják, az étterembe jobb érzésű ember már be sem megy, félve a pincérek szelíd figyelmeztetésére fity- tyet hányó, kutyástól asztalhoz ülő vendégek bosszújától. Szomorú, lehangoló látványt nyújt már évek óta Tivadar, mely a mostaninál sokkal jobb sorsra érdemes pedig. A Tisza mentén felfelé utazván, az utolsó olyan pont, ahol a már meglévő létesítményekre támaszkodván valóban kulturált, pihenésre kiválóan alkalmas üdülőhelyet lehetne teremteni. Néhány vállalati üdülő, s az ifjúsági tábor kivételével azonban pillanatnyilag ez még csak álom. Valódi gazda nélkül nem is csoda. (b. g.) Többféle ár — A szerkesztőségünkhöz érkezett levelek egyik rendszeresen visszatérő témája, hogy az áruk árát nem úgy tüntetik fel, hogy az mindenki számára világos legyen. Milyen rendelkezések vonatkoznak erre? — Január 1-jétől a szabad árformába tartozó termékekre az árhatóság nem hirdetett meg irányha-szonkulcsot. Ezért fordulhat elő, hogy azonos terméket különböző áron lehet megvásárolni. A fogyasztók jelzései indokoltak lehetnek, ha aránytalanul nagy különbséget vélnek felfedezni köztük. A belkereskedelemről szóló törvény előírja, hogy az áru jellegétől függően feltűnő módon meg kell jelölni annak az árát. Alapvető követelmény az is, hogy a jelölés egyértelmű legyen (áthúzás-, javítás-, átragasztás- mentes), hogy a vevő meg tudja állapítani az érvényes árat. Ettől a kötelezettségtől akkor sem tudunk eltekinteni, ha olyan gyorsan változnak az árak, mint napjainkban. A terméken feltüntetett egységár és a csoportos ártájékoztatón szereplő fogyasztói ár nem tér el egymástól, akkor árlapon lehet jelölni azt. (Elsősorban olyan esetekben, ahol az áruk csomo- golóanyaga nem teszi lehetővé az egyedi feltüntetést, például mireliteknél.) A hatósági rögzített, vagy fix ár feltüntetése a termelő feladata. A szabadáraknál a termelő és a forgalmazó megállapodik a jelölésben. Igaz, végül mégis a kereskedő felelős, ha nem szerepel sehol sem az ár. Kell-e mérleg? — Visszatérő vitatéma a kereskedők és a vásárlók között az előre csomagolt baromfitermékek újraméré- se... — A jelenleg érvényben lévő törvény értelmében a A nevelőotthontól a világot jelentő deszkákig Szaval, táncai, énekel Több száz szabolcsi fiatal is indult a „Ki mit tud?” vetélkedősorozaton, hogy bemutathassák tudásukat, bizonyíthassák tehetségüket. A vers- és prózamondó kategóriában a legjobbak közé bejutott Békési Artúr, s részt vehet azon az elődöntőn, amelyet augusztus 24-én közvetít a televízió. Artúr 1970. augusztus 14- én született Budapesten, tehát a napokban tölti be a 18. életévét. Magas, vékony fiatalember, jól látszanak rajta az édesapjától örökölt tulajdonságok. Születése után Sóstóra került állami gondozásba. ötéves korától három évig „édesanyja” nevelte, de nem úgy, ahogy kellett volna, ezért a tanács a berkeszi nevelőotthonban helyezte el Artúrt. Sikerrel felvételizett Ott végezte el az általános iskolát, s akkori osztályfőnöke, Komoróczy Béláné tanácsára jelentkezett a kis- várdai Bessenyei gimnáziumba, holott ő inkább katonatiszt vagy távközlési műszerész szeretett volna lenni. Az évek múltával azonban egyre jobban érdekelte az irodalom és az előadóművészet, s az idén érettségiző gimnazista sikerrel felvételizett a színművészeti főiskolára. — Alapjában mindig humán beállítottságú voltam — meséli Artúr. Szerettem szerepelni, az általános iskolai rendezvényeken állandó résztvevő voltam. A fellépésekkor nem éreztem feszültséget, izgalmat. Még hatodikos voltam, amikor egy megyei úttörő szavalóversenyen a II. helyezést értem el, s azóta szinte egyfolytában foglalkozom versekkel. A gimnáziumban tagja voltam a Balogh Frigyes által vezetett színjátszókörnek és a Tóth László vezetésével működő városi színjátszókörnek. A két társulat teljesen mást csinált, s ez számomra jó volt. Az iskolában klasszikus darabokat tanultunk, mint például Bessenyei György Filozófusa, a városi körrel pedig táncos, zenés, énekes produkciókat mutattunk be. Első rosta: Á walesi bárdok — Egyre jobban szerettem énekelni, táncolni, s úgy másodikos lehettem, amikor először gondoltam arra, hogy negyedik végén megpróbálkozom a színművészetivel. Nagyon sokat köszönhetek a gimnázium igazgatójának, tanárainak, hogy eljutottam idáig. A főiskolára 830-an jelentkeztek, de az első forduló után már csak százan maradtak. A magával vitt listáról Avar István jelölte ki, hogy mit mutasson be. Az első rostán Arany: A walesi bárdok című balladáját szavalta el, Örkény: Tóték című drámájából a postás monológját mondta el, majd a Hello Dolly-t kellett elénekelnie. A másik két fordulón is szavalt, énekelt, táncolt, s azt is figyelték a szakemberek, hogyan viselkedik a kamera előtt tv-felvétel közben. Artúr sikerrel vette az akadályokat, azonban szeptembertől nem lehet hallgató a főiskolán, majd csak 1 év múlva, mert először a sorkatonai szolgálatot tölti le. Nem veszíthet Mint mondja, a „Ki mit tud?”-on nem akart indulni, mert minden erejét a felvételire akarta fordítani, de a gimnáziumban meggyőzték, hogy nem veszíthet semmit sem. Megpróbálta, s eddig ez is sikerült. Bármilyen eredményt ér is el Békési Artúr az országos elődöntőn, példája, a megtett út bizonyítja, hogy kitartó szorgalommal, erős akarattal az ál- mokát valóra lehet váltani. M. Magyar László Szociálpolitikai feladatok Csengerben Bővítik a házi gondozást A szociálpolitikai feladatok ellátásáról hallgatott meg többek között beszámolót legutóbbi ülésén a Csengén tanács végrehajtó bizottsága. Elhangzott, hogy a községben az idősek klubja elhelyezése kedvezőtlen, a nagy távolság miatt nehezen megközelíthető. Az új iskola megépítésével felszabadult egy régebbi épület, s ott már jobb körülmények között alakítható ki az öregek napközi otthona. A szakigazgatási szerv pénztámogatással és házi gondozással segíti a rászorulókat. Szamostatárfalva és Komlódtótfalu társközségekben van a szociális étkeztetés, s az igazgatási terület többi klubjában is (Csen gersima, Csengerújfalu, Sza mosbecs) megszervezték i napi háromszori étkezést. A házi gondozást 3 főfog lalkozású és 11 tiszteletdíja gondozónő látja el. Szüksé ges e gondozási forma bő vitásé, hogy minél több rá utalt kapjon saját otthoné ban ellátást, s talán így csők kent a szociális otthoni be utalást kérők száma. Az el múlt 3 évben 26-an kérté beutalásukat szociális ott honba. Végül 15 főt helyez tek el, mivel többen a ké relmüket visszavonták, mer házi gondozással, vagy eltai tási szerződéssel sikerül megoldani gondozásukat. A tárgyalóteremből Kifinomult ujjak Kétszer ítélték el a közelmúltban Virág István Nyíregyháza, Kun Béla út 26. szám alatti lakost: először három rendbeli nagyobb értékre, dolog elleni erőszakkal, üzletszerűen elkövetett lopás bűntette miatt 2 év és 8 hónapra, majd kisebb értékre elkövetett lopás vétsége miatt, mint különös visz- szaesőt 10 hónap börtönre. A bíróság a két szabadságvesztést éppen összbüntetésbe foglalta, amikor Virág 1987. november 17-én újabb bűncselekményt követett el. Ez egyébként várható is volt, hiszen nem dolgozott, a lopásokból tartotta el magát. Azon a napon megjelent M. Béla lakásában. A házigazda megkínálta egy kis dókával, s a poharazgatás,. beszélgetés közben Virág észrevette, hogy M. nadrágjának farzsebében nagyobb összegű pénz van. Nem tudott ellenállni a kísértésnek, amikor M.-hez becsengetett valal és ő ajtót nyitott, majd meg állt a bejáratnál és úgy be szélgetett látogatójával, Vi rág mögéje osont és kifinc múlt ujjaival kiemelte fai zsebéből a pénzt. Jól látti hogy nem néhány száz fc rint lapul ott, ugyanis 4 eze forintot sikerült ellopnia. IV befejezte az ajtóban a be szélgetést, ekkor Virág tisztességesen elbúcsúzott te le és távozott a pénzzel. N Bélának nem volt nehéz utc lag rájönnie, hogy ki lehete a tettes — de ekkor már bo1 tál üthette a 4 ezer forir nyomát. Virág Istvánt ez alkalorr mai 9 hónapi börtönbünte tésre ítélték, s köteleztél hogy fizesse meg M. Bélána az okozott kárt, valamint a 1200 forintos bűnügyi költse get. Az ítélet jogerős. B. / MAR A DÍSZBURKOLAT alapozását készítik a KEMÉV-esek a nyíregyházi szabadidő központ épülete előtti téren. (Császár Csaba felvétele;
