Kelet-Magyarország, 1988. augusztus (45. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-02 / 183. szám
2 Kelet-Magyarország 1988. augusztus 2. Két kézzel vitték a lábbelit Délben volt a csúcs A fő sláger a cipő volt a nyitónapon (cs). Ellenőrök a strandon Kevesebb a kenyér, hiányos az árjegyzék Reggel nyolckor az égvilágon semmi sem mutatta Nyíregyházán, hogy a szabolcsi megyeszékhelyen is augusztus elseje a kedvezményes nyári vásár nyitónapja. Kilenc, fél tíz körül aztán megélénkült a forgalom, mely dél körül tetőzött, ám a máskor legzsúfoltabb úton, a sétálóutcában sem volt szükség lapjával közlekedni: kényelmesen elfértek egymás mellett az emberek. Nem úgy az Iparcikk Kisker. Zrínyi utcai cipőboltjában, ahol a rengeteg vásárló között egy gombostűt is művészet lett volna földre ejteni. Hosszú sor kígyózott a pénztár előtt, s ami a legfurcsább volt az egészben: egyetlen hangos, türelmetlen szót sem lehetett hallani. Kétmillió kedvezményes A kis bolt alaposan kitett magáért, hiszen több mint kétmillió forint értékű lábbelit kínált harminc-negyven százalékos kedvezménynyel, s a kipakolt portékák között kimondottan divatos, elegáns szandálokat, félcipőket is találhatott az ide betérő. Turcsán Józsefnét azonban pont ezek a divatos, s ezért nem éppen olcsó lábbelik érdekelték a legkevésbé. A tömeg félig a raktárba szorította, ott próbálta olcsó, de kényelmes, és strapabírónak ígérkező szandálját. — A gyógyszertárba jöttem én be Borbányáról, s itt láttam meg a sok népet. Még szerencse, hogy hoztam magammal egy kis pénzt, s meg tudom venni ezt a cipőt. Mert megveszem ... kicsi a nyugdíj, bolond lennék itt- hagyni ennyi pénzért. Jelentős engedmény A boltban egy hónapja' tartottak már egy kis ked- vezményes vásárt, a főpróba kitűnően sikerült: néhány nap alatt háromszázezer forintot árultak. Az üzlet veze- tője, Márczi Mihályné szerint a mostani, majd két és fél milliós árukészletük nagyobbik része is gazdára talál majd, mert a jelentős engedmény sokakat becsalogat a boltba. A megye egyik legnagyobb üzletében, a Kelet Áruházban hétmilliós engedménynyel kínált árutömeg várta az első napon a vásárlókat, akik főleg a konfekció és kötött osztályokat látogatták. Az utóbbi vezetője, Kiss Kálmánná másfél milliós árukészlettel gazdálkodhat. Az első nap tapasztalatait összegezve arról számolhatott be, hogy elsősorban a férfiingeknek és a gyermekruháknak volt nagy a keletje. Ezt az utóbbit kereste a Nyírtelekről beránduló Ku- luczkai Petemé is, aki egy kis csinos lánykaszoknyát mustrálgatott éppen, mikor megszólítottuk. — A hároméves kislányomnak szeretnék néhány portékát hazavinni, de a két hónapos fiunkhoz sem akarok üres kézzel menni. A férjem lakatos létére igen keveset keres, én gyeden vagyok ... a gyermekruhák pedig borzalmasan drágák. Rá vagyunk kényszerítve, hogy ilyenkor próbáljunk szerencsét. Három a kislány Egy házzal odébb, a Nyírfa Áruházban is főleg az első emelet forgalma mutatja, itt sem feledkeztek meg a nyári vásárról, hatmilliós árualapot biztosítottak az elkövetkező két hétre. Ahogy láttuk, a sláger itt is a cipő, az ing és a gyermekholmi. A Nyírtétről érkezett Sípos Józsefné alaposan felpakolva igyekezett a kijárat felé, csak ő maga vagy ezerötszáz forinttal gyarapította az áruház bevételét. — Láthatják, három kislány áll mellettem, mindegyiküknek jutott valami. Az egyiknek papucs, a másiknak ruha, a harmadiknak egy blúz. Ügyis meg kellett Kilencven-egynéhány ezer forint egy gazdasági perben — ahol milliós értékek is szóba jöhetnek — nem nagy összeg. A tanulság miatt mégis említést érdemel egy ilyen ügy. melynek főszereplője a zagyvarékasi Béke Termelőszövetkezet és a Ke- mecsei Állami Gazdaság. A Béke tsz 1987. március 4-én mezőgazdasági termékértékesítési szerződést kötött az állami gazdasággal 22 ezer pecsenyecsirke átadására. A szerződés szerint a kikötött mennyiséget a gazdaságnak az év 45. hetében, 33 ezer kilogramm súlyban kellett átadnia. Október 27-én a zagy- varékasiak telexen jelezték, hogy a csirkéket november első hetében, vagyis ütemezés szerint szeretnék elszállítani. A kemecsei gazdaság erre választelexet küldött, melyben a csirkék átadására még kért 10—15 napi határidőt; indokolása szerint ugyanis a csirkék ekkorra érik majd el a szerződésben előírt súlyt, azaz a darabonkénti 150 dekagrammot. (A telexváltás idején az állatok átlagsúlya még csak 130 deka volt.) A zagyvarékasiak a határidő módosításához azonbaíi nem járultak hozzá, ezért a szerződés meghiúsulása miatt a csirke értékének, 1 millió 141 ezer 800 forintnak a nyolc százalékát, azaz 91 344 forintot kértek meghiúsulási kötbér címén. Az állami gazdaság a kérést elutasította, szerinte a kisebb súlyú csirke . levágása a népgazdaság érdekeit sértette volna, ezért a határidő meghosszabbítását jogosnak tartotta. Ügy gondolták, hogy a szerződés nem hiúsult meg, ezért legfeljebb késedelmi kötbér megfizetését vállalják, ami 10 napra 11 418 forintot tesz ki. A megyei bíróság a tárgyalásra megidézett egy agrármérnök szakértőt, aki húsz éven át behatóan foglalkozott baromfi tartásával, nevelésével, értékesítésével. A szakértő előadta, hogy a tsz-nek, mint évek óta baromfifelvolna nekik venni, s így még nyertünk is a vásáron. Persze nem csak a vevők, de az üzletek sem járnak rosszul egy-egy ilyen akció során. S rövid sétánk egyik legkedvezőbb tapasztalata: a tagadhatatlan bóvlik mellett egyre több a márkás, kiváló minőségű „cédulás” termék a gondolákon, mely egyféle kereskedői szemlélet- váltást is takar. B. G. dolgozással foglalkozó gazdálkodó szervnek segítséget kellett volna adnia ahhoz, hogy a szerződés teljesítése érdekében milyen fajtájú naposcsibe neveléséhez fogjanak hozzá. A Polgári Törvénykönyv szerint is a mezőgazdasági termékértékesítési szerződés során a felek a szerződés teljesítésében együttműködésre kötelesek. A kötelezettnek a szerződés teljesítése érdekében úgy kell eljárnia, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható, a jogosultnak: pedig ugyanilyen módon elő kell segíteni a teljesítést. A zagyvarékasaiak azonban az együttműködési kötelezettségeiknek nem tettek eleget azáltal, hogy nem határozták meg a Kemecsei Állami Gazdaság által nevelendő naposcsibe fajtáját. A ke- mecseiek Bábolna Tetra 82 fajtájú csirkéket kezdtek el nevelni, s ez — mint a szakértő is megállapította — a szerződésben kikötött időnél egy héttel később éri el a kívánt súlyt. Nem elég, hogy a naposcsirkék, fajtáját nem határozták meg, a tartási-idő alatt egyszer sem látogattak el Kemecsére, hogy megnézzék, az időbeni átadásra vajon elérik-e a szerződésben előírt súlyt az állatok. A Kemecsei Állami Gazdaság az állományt megfelelő feltételek mellett tartotta, így a 130 dekagrammos átlagsúly ennél a fajtánál éppen megfelel. A szakértő hangsúlyozta, hogy a 150 deka elérése előtt levágott csirkéket nem lehet exportálni, ezért igen hátrányos lett volna 130 de- kásként levágni őket. A Szabolcs-Szatmár Megyei Bíróság úgy döntött, hogy a termékértékesítési szerződésben foglalt együttműködési kötelezettséget nagyobb részt a zagyva'rékasi Béke Tsz szegte meg, ezért követelésüket, a 91 344 forintot nem tartotta jogosnak, hanem 25 ezer forint késedelmi kötbér megfizetésére kötelezte az állami gazdaságot. B. A. Cikkünk nyomán Kevés hivatásos Lapunk 1988. július 12-én a „Lippaiék 29 gyereke” című cikkükkel kapcsolatban kaptuk az alábbi sorokat a megyei ifjúságvédő intézet igazgatójától. Szabolcs-Szatmár megyében több évtizedes hagyománya van ,a nevelőszülői hálózatnak. Évek óta 900—1000 állami gondozott gyermek nevelkedik több mint 500 nevelőszülőnél. Kezdetben a nevelőotthoni férőhelyek korlátozott száma kény szer í- tett bennünket erre a megoldásra. Ami ebben az időszakban szakmai berkekben negatívumnak számított, napjainkra erénnyé változott. Bebizonyosodott ugyanis, hogy a nevelőotthonban felnövő gyermekek szocializációja messze elmarad a nevelőszülőknél élőkétől. Közülük sokan idős emberek, huzamosabb ideje nevelőszülők, több állami gondozott gyermek vált a társadalom hasznos tagjává, áldozatos, szeretetteljes gondozásuk révén. Sorolhatnánk még sok, a megyében élő Lippaiékhoz hasonló lelkiismeretes, fáradságot nem kímélő nevelőszülőt. A gyermekvédelemben dolgozó szakemberek nagy várakozással tekintenek egy olyan rendelet megjelenése elé, mely a Lippaiékhoz hasonló nevelőszülőiknek ezt biztosítja. A problémát a hivatásos nevelőszülő jogviszony-létesítést szabályozó rendelkezés nem oldja meg. Az ilyen jellegű státus országosan és a megyében is korlátozott. 1987-ben 2. 1988-ban három hivatásos nevelőszülős jogviszonyt létesített a Gyermek- és Ifjúságvédő Intézel, az igény ennél jóval több. Fejlesztési igényünket a. Szociális és Egészségügyi Minisztériumnak beterjesztettük. E gyre több szó esik arról, hogy betörések ellen, a közrend védelmére, lakóházak és nyaralók figyelésére alakuljanak önkéntes alakulatok. Erről szól a rádió, ezt támogatja a biztosító szakembere, ennek lehetséges voltát erősítgeti a jogász. Szó esett erről a bőrfej űek esetében, de lapunk is írt az önvédelemről. Kétségtelen, van valami rokonszenves az ügyben, de én mégse tudok lelkesedni. Az ok egyszerű: az államnak kell, hogy legyen kellő ereje, méghozzá szakértő ereje ahhoz, hogy a fenti ügyekben intézkedjék. Ott látom a gondot, hogy a rendőrök kevesen vannak, intézkedési lehetőségeik behatároltak, s igen sok papírt kell gyártaniok, ahelyett, hogy az utcákat, tereket, üdülőterületeket járnák. Igen nagy híve vagyok az önszerveződő egyesületeknek, kluboknak. így hát nem valamiféle konzervatív alapállásból berzenkedek. Egyszerűen úgy érzem, hogy V ________I________ Magas, izmos, lebarnult fiatalember áll a falatozó előtt. Kér hurkát, uborkát, kenyeret, s a nagy melegben jólesik az egy üveg sör is. Még kezében tartja a visszajáró pénzt, amikor mutatja: ellenőr. Gyakran találkozhatnak a strandolok hasonló esetekkel, hiszen nyáron a megnövekedett forgalom miatt fokozottabb mértékben van szükség a fogyasztói érdekvédelemre. Sóstón, a strandfürdő területén július 29-én a magán- kereskedőket ellenőrizte a városi tanács termelésellátásfelügyeleti osztályának ár- és kereskedelmi csoportja, valamint a KISOSZ képviselője. A szakemberek vizsgálták a számlákat, a szerződéseket, pénztárkönyveket, s az ellátás színvonalát is egyben. Űjra- mérték az eladók által lemért élelmiszereket, s figyeltek az összeadások helyességére. Az egyik büfében az 5 szelet kenyér súlya csak 12 dkg volt, holott az előírások szerint 30 dkg-nak kellett volna lennie. Az árjegyzéket és az osztályt mutató táblát minden egységnél jól látható helyre szükséges kifüggeszteni. Az Igazság jeligével arról érdeklődik egy olvasónk (névtelen levélben), hogy kinek jár a szervezői jutalék azok közül, akik a művelődénem nekem, a védtelen, fegyvertelen, kiképzésién állampolgárnak kell ott résen lennem, ahol a törvényes rend hivatásos .őreire vár a mi biztonságunk garantálása. Ügy vélem, hogy valami rejtett reflex hat még ma is, tudat alatt védekezünk a rendőrállam kifejezés ellen, holott a sok rendőr, a jó rendőr, a rendet védő rendőr sosem egyenlő a rendőrállam fogalmával. Ezért hát nem tudok lelkesedni azért, hogy a közrend és közbiztonság bármilyen kis szelete a „csináld magad” mozgalom keretébe csússzon át. Az jó, ha segítünk, ha a törvény őrei mellett állunk, ha ügyelünk magunkra, környezetünkre. Helyes, ha nem adunk alkalmat a tolvajnak, ha nem provokáljuk az agresszívét. De hiszem, hogy az intézkedés tág lehetőségével felruházott rendőr sokkal többet ér a mi öntevékeny őrködésünknél. (b. 1.) előbb említett büfében az 1 literes Sztár narancs és az uborka árát nem tették ki, s beszerzési számlák sem voltak rendben. Az 1—2 hónappal korábban beszerzett árukról a papírok megvoltak az üzletben, de a júliusi számlákat hiába kereste a tulajdonos, nem kerültek elő, pedig azokat is a boltban kell tartani, s nem pedig otthon. Bár a tanács szakemberei nem a KÖJÁL- tól érkeztek, azért felhívták az üzletvezető figyelmét arra, hogy az előző nap megfőzött kukoricát nem szabályos a hűtőszekrényben a kólásre- kesz tetején tárolni. Az ellenőrzés során fagylaltból is volt próbavásárlás, de az új- ramérés során a mérleg a 10 gömbnek előírt 50 dkg-ot mutatta, vagyis mindent rendben találtak. Az ellenőrzés tapasztalatai azt mutatták, hogy kirívóan nagy hibák, problémák nincsenek a magánkereskedők munkájában. A kiszolgálás kulturált és gyors, a válasz- tékpt biztosító sok pavilon miatt nincsenek hosszú sorok, nem kell sokáig várasi ház írendezvényeire közönséget toboroznak? Azoknak-e, akik gyerekek százait vonják ,be és kísérik a műsorokra, vagy egyes protekciósoknák, netán iaz irodisták elosztják egymás között? Miért kapják meg azt a kis pénzt, akik az ujjúkat se mozdítják? Kézy Béláné a nyíregyházi Váci Mihály Művelődési Központ igazgatóhelyettese a következő tájékoztatást adta: A ház dolgozóinak egyáltalán nem jár szervezői jutalék, sem az irodistáknak, sem a népművelőknek, mert ez .a munkaköri kötelességükhöz tartozik. Külső szervezőknek jár az eladott jegyek után öt százalék, abban az esetben, ha a szervezőmunkára a művelődési ház kérte fel őket — ilyen segítők az üzemi, intézményi közönségszervezők. Nem jár jutalék azoknak az iskolai szabadidő-felelősöknek, tanároknak, nevelőknek, akik a művelődési ház felkérése nélkül, spontán toborozták össze a gyerekeket,, illetve kísérik őket. De mivel ez is igen komoly szervezőmunka és felelősség, igyekszik a művelődési ház ezt azzal honorálni, hogy a felnőtt kísérők a gyermekelőadásokat díjmentesen látogathatják, illetve alkalomszerűen a rendezvényekre tiszteletdíjat kapnak. Amivel lehet, hogy jobban is járnak, ha a jutalék összegét megnézzük. Jelenleg ugyanis ez a szervezői jutalék szinte csak jelképesen ismeri el a munkát. Évente általában 6—7 ezer forintot fizetnek ki a 60—70 szervezőnek — száz forint körül jut egy személynek. Előfordulhat persze, hogy a levélírónak is jár jutalék, ezért azt kérik, személyesen jelentkezzen a szervezői csoportnál, vagy az igazgatóhelyettesnél. (A cikkíró megjegyzése: érthetetlen, hogy ilyen egyszerű ügyben miért burkolózik a levélíró a névtelenség homályába. Milyen demokrácia az, amelyikben még mindig félünk nevünkkel hitelesíteni szavainkat? Pedig úgy hamarabb kiderülne az, amit levélírónk jeligének válaszy tott.) A tárgyalóteremből Csirke helyett kötbér Együd János igazgató Borzsova tanyai „tükör”, (cs)-----------------------------------------------------------------------"'1 Ki védjen kit? kozni. (magyar) MEGKÉRDEZTÜK Kinek jár a szervezői {Élek?
