Kelet-Magyarország, 1988. augusztus (45. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-09 / 189. szám

1988. augusztus 9, Kelet-Magyarország 7 Erdőháti kirándulás Orosházi kertbarátok Nagyecseden Július 23-án a nagyecsedi kert­barátklub meghívására orosházi kertbarátok látogattak el Nagy- ecsedre. A helyi kertbarátok gazdag táptalajú mintakertjében csodálatos termékekben gyönyör­ködhettek a vendégek. Kertláto­gatások után az orosháziak meg­látogatták az országban már csak Nagyecseden található, a század elején épített és jelenleg is működő gőzturbinás szivaty- tyú telepet. Július 24-én, vasárnap reggel erdőháti közös kirándulásra in­dultak a kertbarátok. Fehérgyar­maton Fábián Lajos, a fehér- gyarmati kertbarátklub elnöke bemutatta vendégeinek az általa szerkesztett — egy kiállítással felérő — gépparkot. Ezt követően a- kirándulók meglátogatták Na- gyarban a Luby-kastélyt, a Kis- Túr mellett az évszázados Pető- fi-tölgyfát. Szatmárcsekén meg­tekintették a csónakfej fás teme­tőt és hálacsokrot helyeztek el a Kölcsey-síremléknél. Szatmárcsekéből a kirándulók Tiszacsécsére mentek Móricz Zsigmond szülőházának és élet­nagyságú szobrának a megtekin­tésére. Délben a turistvándi vízi­malom mellett a Túr partján szalonnasütéses közös ebédet tar­tottak. Itt értékelték a két nap alatt szerzett közös élményeket. Délután Penyigén, a Szenke-pa- taknál megtekintették azt a he­lyet, ahol 1905. május 5-én a ki­Yálasz olvasói levélre Szomjazó tehenek Bubán Ferenc nyugdíjas te­héntartó 32 gazdatársa nevében is irta azt a levelet, amelyben szóváteszi: a mándoki legelőn szomjaznak a tehenek. Száz fe­jős tehén sínyli meg azt a gon­datlanságot, hogy a 30—35 fokos hőségben nem kapnak vizet. A kistermelők a legelőbéri (te­henenként 1200 forintot befizet­ték) ezért elvárnák, hogy jószá­guk ellátása megfelelő legyen. A vízhiány miatt a tejtermelés csökkent, de a gazdák tehéntar­tó kedve is mérséklődött. Hivatkozik a levélíró arra a kormányprogramra, amelynek része a tehénlétszám növelése, a tejtermelés emelése. A mándoki jószágtartókban megvan az aka­rat, de ha nem kapnak segítsé­get, úgy előbb-utóbb a tehénál­lomány felszámolására gondol­nak. A levél írójával teljes egészé­ben egyetértünk. Tehenet nem lehet úgy tartani, legeltetni, hogy közben ne kapjon kedvé­re, az igényének megfelelő mennyiségű vizet. Ez élettanilag és a tejtermelés szempontjából is létfontosságú. Az a legelő, ahol nincs kút, itatásra nincs vízforrás, az nem jószágok hasz­nára, hanem kárára van. Az orosházi kertbarátok Nagyecseden Nyíri Sándor és Som­falvi István gazdák kertjébe látogattak. Nyíri Sándor gyü­mölcsösében a téli alma jó termést ígér. (Baján Erzsébet felvétele) lene kislány tragédiája bekövet­kezett. A vendégek Mátészalka alatt vettek búcsút az ecsediektől. A közeljövőben a nagyecsedi kert­barátok látogatnak majd el Orosházára, ahol tovább bővítik és gazdagítják a két klub kö­zötti barátságot. Ozsváth Sándor nagyecsedi klubvezető Növényvédelem betakarítás előtt Kezdődik az almaszüret Az almaültetvényekben a kö­zeledő betakarítás előtt nem mel­lőzhetjük a károsítok elleni vé­dekezést. A gombabetegségek közül a jelenlegi időjárási vi­szonyok elsősorban az almafa- lisztharmat terjedésének kedvez­nek. Csapadék esetén azonban fennáll egy kései almafavaraso- dás fertőzés lehetősége is. Az almamoly kelő lárvái és a jelenleg rajzó sodrómolyok köz­vetlenül a termés minőségét ve­szélyeztetik. A kaliforniai pajzs- tetű és az amerikai fehér szövő­lepke kártételének megelőzése viszont az exportszállítások za­vartalansága érdekében fontos feladat. A takácsatkák szaporodása fo­lyamatos, így lombkártételük a következő évi termés szempont­jából meghatározó az őszi rügy- differenciálódás időszakában. A felsorolt károsítók elleni vé­dekezés során fokozott figyelmet kell fordítani a növényvédő sze­rek élelmezés-egészségügyi vá­rakozási idejére, mely valameny- nyi készítmény csomagolóburko­latán megtalálható. A várakozási idő alatt azt értjük, hogy a per­metezéstől számítva hány nap­nak kell eltelnie ahhoz, hogy a kezelt termékekben a növényvé- dőszer-maradék az egészségre ártalmas mennyiség alá csökken­jen, tehát forgalmazásra, fo­gyasztásra alkalmas legyen. Az almafalisztharmat éllen az alábbi készítményeket javasol­juk: (zárójelben az élelmezés­egészségügyi várakozási idő sze­repel!) Szulfur 900 FW 0,3% (0 nap). Ch. Fundazol 50 WP 0,08% (14 nap). Sápról 0,12% (14 nap). Almafavarasodás ellen rövidebb várakozási idejű (10 nap) gom­baölő szerek a Buvicid K és az Orthocid 50 WP 0,3 százalékos töménységben. Az almamoly kelő lárvái és a rajzó sodrómolylepkék ellen egy­aránt hatékony a Decis 2,5 EC 0,05 százalékos (3 nap), a Fendo- na 10 EC 0,02 százalékos (10 nap) és a Karate 5 EC 0,03 százalékos (3 nap) koncentrációban. Az elő­ző készítmények hosszú hatás- tartalmúak és alkalmasak az amerikai fehér szövőlepke, illet­ve a kaliforniai pajzstetű kárté­telének megelőzésére is. A takácsatkák elleni védeke­zést indokolt esetben Mitac 20 EC 0,3 százalékos (14 nap) olda­tával végezzük, mivel a háziker­ti felhasználásra szintén engedé­lyezett Neoron 500 EC esetében a várakozási idő 30 nap. Szabolcs-Szatmár megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás VÉDEKEZÉS A KÓROKOZÓK ELLEN Gutaiitött kajszik Megütötte a guta a gyümölcsfámat! Hányszor halljuk termesz­tőktől ezt a mondatot. Bővebb Információkkal nem tudnak szol­gálni, hiszen nem is értik, nem tudják, ml történt tulajdonkép­pen. Csak azt vették észre, hogy a fa egyik napról a másikra el­pusztult.'Népiesen szólva: megütötte a guta. Az igazi okról, a csonthéjas gyümölcsfák betegségeiről és azok elleni védekezésről be­szélgettünk a Növényvédelmi Ku­tatóintézetben Rozsnyay Zsuzsa tudományos főmunkatárssal és Klement Zoltán akadémikus, egyetemi tanárral. — Mi is ez a gutaütés? — A csonthéjas gyümölcsfák közül legismertebb a kajszi gu- taütéses betegsége. Azért hívják így, mert a fák valóban egyik napról a másikra halnak el. Ha az egész fa elpusztul, akkor a törzsén van a baj, ha csak va­lamelyik ága, akkor az elhalás alatt találjuk a betegség fészkét, a kéregszövetnek a rákosodását. Mivel a beteg háncsszövet fel­repedezik, ezért hívják rákos betegségnek. — De ez a folyamat nem azo­nos az emberi rákkal? — Nem, mert ebben az eset­ben nem beszélhetünk sejtbur­jánzásról. sejtszaporodásról. Itt egyszerűen elhalnak a beteg szö­vetek. ugyanakkor az egészsége­sek tovább fejlődnek. A beteg­ségnek az .az oka, hogy kóroko­zók támadjak meg a szövetet, amelyek sebzéseken kérészi:', jutnak a faba. A sebzés oka többféle lehet. például bármi­lyen mechanikai sérülés, főleg r metszés. A nyütrágást sem sza­bad figyelmen kívül hagyni. Minden országban az éghajlati körülményektől függ, hogy mely kórokozók okozzák a kajszi gu­taütését. Nálunk a leginkább előforduló kórokozó a Cltospo- ra cincta nevű gomba, és a Pseudomonas syringae baktéri­um. — Természetesen a gutaütés­sel kapcsolatban elterjedt néhány népi elképzelés. Az egyik sze­rint például azért pusztul el a fa, mert előző évben sok volt rajta a termés, ami megviselte a gyümölcsfát. Mások a téli fa­gyokat okolják. A népi megfi­gyeléseknek mindig van valami igazságmagva. Közös kísérleteink során azt tapasztaltuk. hogy például Jugoszláviában, az Ad­riai-tenger partján aránylag ke­vés ilyen betegség fordul elő. Észak felé közeledve már egyre inkább találkozunk az említett kártétellel. Nálunk egy év alatt gyakran egy méter hosszú is le­het a gyümölcsfán a rákos el­halás. Kimutattuk a téli fagy és a baktérium közötti kölcsönha­tást. Kiderült, hogy az említett baktérium csak a téli hónapok­ban fertőz, és mint azt már em­lítettük, sebzésen keresztül. — Hogy ez mennyire igaz. bi­zonyítja. hogy az. idén hiába akartuk elkülöníteni a baktériu­mot. ez nem sikerült, mert az elmúlt tél enyhe volt. s ilyenkor inkább csak a gombás fertőzé­sek jelentkeznek. — Mi történik, ha a baktérium bekerül a szövetekbe? — A szövetekbe bekerült bak­térium nagymértékben elszapo­rodik. Szaporodás közben saját testének a felépítésére felhasz­nálja a kéregszövetben lévő old­ható cukrokat. A cukor csökke­nésének következtében a megtá­madott szövetek fagyérzékennyé válnak — folytatja a tájékozta­tást Klement Zoltán. — Mind­ehhez hozzájárul a baktérium­nak egy érdekes tulajdonsága, a jégmagképzés. Ez azt jelenti, hogy ha 0 fok alatti vízbe egy csepp baktérium kerül, a víz hirtelen, robbanásszerűen meg­fagy, tehát a baktérium jég­kristályokat állít elő; erre más baktérium képtelen. A cukor- szintcsökkenés miatt a fa ér­zékennyé válik. A baktérium megindítja a szövetekben az em­lített jégkristályképzést, a kris­tályok szétroncsolják a sejteket, és az a szövetrész, ahol a bak­tériumok elszaporodtak, erősen károsodik. Védekezni ez ellen leginkább úgy lehet, ha a ter­mesztők nem télen, hanem csak rügyfakadás előtt metszik a fá­kat. Különösen óvjuk a fákat a nyúlrágásoktól. Van kémiai vé­dekezés is. Bordóilével és más rézkészítményekkel való lemosó permetezés csökkenti a betegség előfordulását. A baktérium eH terjedését csak megelőzni lehet, a gombás fei tőzést viszont gyó­gyítani is: a beteg részt késsel kitisztítjuk, majd gombaölő seb­kezelő anyaggal bekenjük. Ajánl­juk a Cellcid, valamint a Vul- neron Cs nevű anyagokat. (h.) LAPSZEMLE Hitelfeltételek a kisvállalkozáshoz Sokakat érdekel, hogy miként lehet hitelt felvenni a Kisvállal­kozási Banknál. Ezért tájékozta­tást kértünk a bank hitelpoliti­kájáról. A választ a következő­képpen adjuk közre. A Kisvállalkozási Banktól a mezőgazdasági kistermelők és kistenyésztők a következő célok­ra vehetnek fel hitelt: — istállók, ólak építésére, át­alakítására, felújítására, férőhely bővítésére; — gépek, technológiai barende- zések beszerzésére; — állatok és — takarmány vásárlására. Hitelt csak a saját anyagi erő kiegészítéséhez nyújt a bank. A vállalkozás teljes értékének mi­nimum 40 százalékát keli saját erőből fedezni. A teljes költség­re vonatkozó költségvetést kell készítenie az igénylőnek, mely­ben szerepelnie kell az építési költségnek (anyag- és díjtétel­ként), az állatok és berendezé­sek árainak. Szükség van to­vábbá a területre vonatkozó — ahol az állattartással kívánnak foglalkozni (telephely) — telek­könyvi tulajdont, illetve a bérleti szerződést bizonyító iratok be­mutatására is. Ha az igényelt összeg nem éri el az 500 000 forintot, akkor a te­lephely szerinti illetékes OTP- fiókhoz kell fordulni. A tevékenységtől és a hitel céljától függően a lejárati idő 1— 5 év között változhat. Takarmány vásárlásához, illetve a termelés folyamatos költségeinek biztosí­tásához nyújtott kölcsönök lejá­rata maximálisan 1 év. Állatok vásárlásánál csak az állami vál­lalatoktól vagy szövetkezetektől történő vásárlásokat támogatják. A folyamatos árbevétel igazo­lására, a termény- és állatállo­mány értékesítésére vonatkozó szerződéseket be kell mutatni, hogy a vállalt törlesztés megala­pozottságáról meggyőződhessen a bank. A kölcsön visszafizetését megfelelő — a kölcsön + kamatai erejéig terjedő — fedezettel kell biztosítani. Fedezet lehet: — felvásárló szervezet, állami vállalat, szövetkezet készfizető kezessége; — nem lakott ingatlan; — kötvény; — értékesebb jármű stb. (Megjelent a Kistenyésztők lapja júliusi számában.) IIL a Szászi Istvánné és családja is UDOiKaSZUreT úgy gondolkodott, hogy több száz szakcsoportbeli társukhoz hasonlóan ők is meg­próbálkoznak az uborka termesztésével. A Fehérgyar­mat és Vidéke Áfész ellátta a szakcsoport tagjait föld­területtel (bérleményként), vetőmaggal, majd szállító- eszközzel segítette, illetve segíti a kistermelőket. A kisari út szomszédságában lévő területen szinte min­den napszakban látni lehet a serénykedő uborkázókat. A termés jó, a gazdák alig győzik szedni. Savanyított korai káposzta Kedvelt zöldségnövény a fejes káposzta, fontos C-vi- tamin-forrásunk. Friss álla­potban — 100 grammra ve­títve — 40—50 mg C-vita- mint tartalmaz. A tárolás so­rán ugyan C-vitamin-tartal- ma csökken, de ha savanyít­juk, szinte teljesen megőrzi C-vitamin-tartalmát. Sokan nem tudják, hogy nemcsak a kései fejeskáposz- ta-fajtákból lehet jó sava­nyított káposztát készíteni, hanem a korai fajták is al­kalmasak erre, ha rövid idő alatt elfogyasztjuk. Megje­gyezzük, hogy csak a ke­mény, zárt fejek alkalmasak a savanyításra. Ügyeljünk arra, hogy a hervadt, beteg leveleket feltétlenül eltávolít- suk úgy, hogy a káposztafej mosatlanul is szép fehér, és tiszta legyen. A fejeket nagyságuktól függően felébe, negyedébe vágjuk és a torzsájával együtt legyaluljuk, majd be­sózzuk. A legyalult káposztá­hoz kilónként 15—20 gramm konyhasót kell adni. A fű­szerezést ízlés szerint végez­hetjük. Gyakorlott háziasz ^ szonyok — régi receptek sze­rint — borókabogyót, kö­ményt, borsot, tormát és vé­konyra szeletelt piros hasú paprikát is adnak hozzá! A fűszerezés után fahordó­ba rakjuk a káposztát, majd bedöngöljük, hogy ne ma­radjon közte semmi levegő, és bőven álljon lé a káposz­tán. Amikor megtelt az edény, a legyalult káposztát káposztalevelekkel betakar­juk és fafedót teszünk rá, s nehezékként gránitkővel „nyomtathatjuk” le. A ká­posztáshordót a pincében er­jeszthetjük ki. Sz. Cs. BEÍRETT ÚJDONSÁG Alakra uborka, ízre ananász A kistermelők kísérletező kedve nem ismer határt. A fehérgyarmati Ináncsi Berta­lan még az elmúlt évben fi­gyelt fel egy közleményre. Almási Lajos szekszárdi gaz- dásztársa tette közzé „felfe­dezését”, a dinnyeuborkát. A különlegességbői Ináncsi Bertalan tíz szem magot ka­pott, amit megosztott egy kisszekeresi ismerősével. Saj­nos ott a mag nem vert gyö­keret. Ináncsi Bertalan kis hétvégi telkén viszont igen. Mára a termés beérett, és a gazda gyermekei szüretelik a nem mindennapi csemegét. A gyümölcs alakra olyan, mint az uborka, íze viszont ananász. Nyers fogyasztásra és befőzésre igen alkalmas. Ináncsi Bertalan most azon fáradozik, hogy minél több magot fogjon, mert jövőre szeretné bővíteni a termőte­rületet. Molnár Károly MOST IDŐSZERŰ Fenyőflltetés, spárgamagvsiés Egyre több házikertben talál­kozhatunk örökzöldekkel. Aki fe­nyőt szeretne telepíteni, úgy er­re a legalkalmasabb időszak augusztus második fele. Az örökzöldek lombjukat télen is megtartják, így tehát párolog­tatnak. Ha szakszerűen ültetjük el a növényeket — kettőt, hár­mat egy-egy csoportba — azok a kemény tél beállta előtt jól begyökeresednek, hajszálgyöke­reik kiújulnak. Alapszabályként jegyezzük meg. a fenyöféléket mindig az eredeti földlabdájuk- kat kell eltelepíteni. Szépen díszlenek a házikertek­ben az ezüstfenyők, melyek fia­tal korukban szabályos gúla alakú koronát nevelnek, de ké­sőbb szabályos alakjukat el­vesztik. Kevesen tudják — de napjainkban a növekvő környe­zetszennyezés miatt igen fontos —, hogy az ezüstfenyő törzsfaj és változatai, a városok poros és füstös levegőjét is bírják. Az Alföld gyengébb homoktalajain is jól megélnek. Melegebb fek­vésben, szárazabb természetű talajokban is szépen díszlenek, kielégítően fejlődnek Akik kedvelik az ízes, külön­leges zöldségféléket így például a spárgát, úgy az éren piros bogyókat most érdemes begyűj teni, leszedni. De munkánkat csak akkor fogja siker koronáz­ni, ha a fekete magvakat gon­dosan kimossuk a bogyókból, majd ezt követően négy-öt na­pig: 3ü—85 fokos vízben áztat­juk, ezután az ágyasokba 30 centiméter sor és 5 centiméter tőtávolságra elvetjük. A csemegekukoricát a gazda- dabb ..csőtermés” érdekében ér­demes mintegy 30 milliméteres vízborítással megöntözni. A sze­dés előtt a csuhéleveiek keskenv csíkjának lehúzásával, meggyő­ződhetünk a csövek tejesérésé­ről. Ha a csövek még éretlenek, úgy a csuhéleveleket visszahúz­hatjuk a csövekre. Ha másodvetésű borsóágyása­Inkban borsórozsdát vagy liszt­harmatot észlelnénk, úgy ne késlekedjünk egy 0,3 százalékos Zinebes illetve egy 0.3 százalé­kos Huovltos kombinált perme­tezéssel. Amennyiben korai cse­rrege szőlőinket a darazsak ve­szélyeztetnék, úgy érdemes a fürtökre tülzacskókat húzni. Dr. zéles Csaba KISTERMELÖK-KISKERTEK \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom