Kelet-Magyarország, 1988. augusztus (45. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-09 / 189. szám

4

Kelet-Magyarország

1988. augusztus 9,

Augusztus 20»tól

Fegyvernyugvás Irak és Irán között

Az ENSZ hétfőn augusztus húszadikában jelölte meg Irán és Irak tűzszünetének időpontját.

Munkatársunk kommentárja

V

éget ért a nyolcéves háború Irak és Irán között. Az évszázad leghosszabb háborúja volt ez, egymillió halottal, mérhetetlen szellemi és anyagi kárral. Két ország népe fogja még sokáig magával vonszolni a háború fizikai és lelki sérüléseit. A romba dőlt falvak, városok, az elpusztított értékek csonka- csorba memento! kísértetiesen árnyékolják majd be a történelmi vidékeket. Nyolc évvel ezelőtt, amikor a harcok kezdődték, az ottani személyes benyomások és emlékek késztettek arra, hogy írjak, idézve arcokat, élményeket, féltve azt a tájat, ahol az emberiség történelmének nagy napjai játr szódtak.

Most örvendek. Elhallgatnák a fegyverek, csend lesz a Shatt-al-Arab partján, nem ágyúzzák Básrát, nem repülnek gépek Irán fölé, nem rombolják tovább a csodás Bagdad ezeregyéj- szakás szépségeit. De vajon hová lettek a régi ismerősök? Él-e még az a helikopterpilóta, aki az öböl fölött mutatta az olaj kikötőket? És mi lett vajon Adnan Hasin barátommal, aki hű kísérőm volt Kir- kuttól Babilonig? És mi

történhetett azzal az agro- nómussal, aki itt, Nyíregyházán tanulta a napraforgónemesítést? És vájon áll-e még az Irak Múzeum épülete? És mi lett azzal a sráccal, aki olyan lelkesen festett az egyik kultúrköz- pontban?

De talán most már végérvényesen vége a háborúnak. Jó lenne hinni, hogy a datolyaligetekben uralkodni fog a csend. Hogy az iraki és iráni falvakban visszatér az élet a normális mederbe. Szívesen látnám, mint siklanak az egyesült Tigris és Eufrá- tesz habjain a hajók az öböl felé. Vajon mennyi idő kell majd ahhoz, hogy begyógyuljon minden seb ? Szeretnék hinni a jószándékban. A kölcsönös bölcsességben. Mert a nyolcéves háború színtere ugyan messze volt tőlünk, de mégis, mindünket nyugtalansággal töltött el. Mert a baj, a pusztulás szele ide is eiér.t, s a rossz hírek nyomán esténként görcsbe rán- dult a gyomrunk. Talán más hírek jönnek, s a képernyőn is feltűnnek a megbékélés, az építés, a normális élet képei.

Bürget Lajos

Esküvők a négy nyolcas napján

Rekord számú esküvőt tartottak Berlinben hétfőn, a négy szolcas napján.

Míg egész augusztusban ösz- szesen másfél ezer házasságkötést tartanak, 1988. Vili. 8-ikán 510

fiatal pár mondta ki a boldogító igent. Ennél jóval több volt a jelentkező és már hónapokkal ezelőtt minden berlini anyakönyvvezető programja betelt annak ellenére, hogy ezen a napon meghosszabbított nyitvatar- tással, reggel fél nyolctól este kilencig tartják a házasságkötéseket. A tanácsok 12 kisegítő anya-1 könyvvezetőt is munkába állítottak.

Szovjet csapatkivonások az afgán fővárosból

Hétfőn délelőtt megkezdték a szovjet csapatok kivonását az afgán fővárosból. Elsőként az egyik szovjet gépesített lövészhadosztály 500 katonája hagyta el Kabult mintegy 100 harci járművel együtt.

A következő — hasonló nagyságú — szovjet egység augusztus 11-én távozik a városból.

Az alakulat Kabul északi részén levő laktanyájánál rövid ünnepségen búcsúztatták el a távozó katonákat. Az egység, a tervek szerint, két nap alatt teszi meg a határig vezető mintegy 500 kilométeres utat, és szerdán érkezik meg szovjet területre, Tyermezbe.

Szovjet katonai források szerint, ha Pakisztán betartaná az Afganisztánról kötött genfi megállapodásokat és felhagyna az afgán belügyiekbe való durva beavatkozással, a Szovjetunió kész lenne az előírtnál gyorsabban — azaz 1989. február 15. előtt — befejezni csapatainak teljes kivonását az ázsiai országból. Sajnálatos módon azonban, semmi jele egyelőre annak, hogy Pakisztán változtatna magatartásán — tette hozzá az említett forrás.

Halálra ítélt községek

Területrendezés

Hunyod megyében

Hunyad megyében is végzik a területrendezést. Erről számol be a bukaresti Előre, amely közli Ion Constanti- nescunak, a megye főépítészének .beszámolóját. A cikk szerint öt községet jelöltek ki a megyében rövid időn belül kiépítendő „agráripari központnak”. Nem utal a cikk arra, hogy mely községek kerülnek felszámolásra, .csak arra, hogy a „felszabaduló területeket” — a beépíthető körzetek csökkentésével —

visszajuttatják a mezőgazda- sági körforgásba. Ügynevezett agráripari központok lesznek: Algyógy (Geoagiu), Hunyaddobra (Dobra), Puj (Púi), Marosillye (Ilia) és Felsőcsertés (Certej).

— A területrendezésre és a települések korszerűsítésére vonatkozó feladataink életbe Ültetése a megye valamennyi szervére és intézményére valósággal történelmi jelentőségű döntéseket és teendőket ró — írja cikkében Ion Cons- tantinescu.

A mentőalakulat tagjai vizsgálják annak a kiégett repülőnek a roncsait, amely augusztus 7-én Speicherdorf, NSZK- beli falu egyik épületére zuhant. A gép pilótája életét vesztette, a ház két lakója pedig súlyosan megsérült. (KM te- lefotó)

KOSSUTH RADIO

8,20: Hogy tetszik lenni? — 9,00: Napközben. — 11,00: A

„tegnap” magyar zeneszerzői.

— 11,21: Radioton korongokról.

— 11,35: Üt a láthatatlan házhoz. Epizódok Lénárd Sándor önéletírásából. — 12,45: Inter- mikrofon. — 13,00: Klasszikusok délidőben. — 14,10: Magyarán szólva. — 14,30: örökzöld dzsesszmelódiák. — 15,00: Kapcsoljuk a miskolci körzeti stúdiót. — 15,20: Nótamuzsika.

— 15,40: Poggyász. — 16,05: Szí- i vesen hallgattuk. — 17,00: Tű- • nődés a tünetekről. — 17.30: A ; Móri fúvószenekar játszik., — ! 17,45: A Szabó család. — 19,15: j A Rádiószinház bemutatója. —

I 20,36: Tudomány és gyakorlat.

— 21,06: Hallgassuk együtt! —

22,00: Hírvilág. — 22,30: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót (élő). — Kb. 23,30: Operarészletek.

PETŐFI RÁDIÓ

8,05: Napraforgó. — 9,05: Ifj. Sánta Ferenc népi zenekara játszik. — 9,40: Rivaldafényben. — 13,05: Testőrségen. — 14,00: Egy énekes — több szerep. — 15,15: Csúcsforgalom

(élő). — 17,30: Tárcsázz! —

18,30: Tip-top parádé. — 19,05: Csak fiataloknak! — 20,00: Kérted — hallgathatod! — 20,25:

Népszerű muzsika. — 21,05: Egy hirhedett kalandor a XVII. századból. Jókai Mór regénye.

— 21,25: Operettegyüttesek. —

22,00: Zsindely ezik a kaszárnya tetejét. . . Boros János és Rap- csányi László dokumentumjátéka. 4. rész. — 23,50—0,14: A

Budapest rézfúvós együttes és a Lipcsei Rádió archaikus hangszeregyüttese játszik.

BARTÓK RÁDIÓ

9,08: Zenekari muzsika. —

10,18: A kisértetkastély. Részletek Moniuszko vigoperájából.

— 11,00: Magyar muzsika a 17.

és 18. századból. — 11,23: A

Budafoki kamarakórus énekel.

— 11,42: Asconai Ünnepi Játékok — 1987. 3. rész. — 13,05: Rockzene CD-n. — 14,03: A

császár. Ryszard Kapuscinski könyve. — 15,01: A Liszt Ferenc Kamarazenekar hangversenye a Pesti Vigadóban. —

16,22: Nagy mesterek kamarazenéjéből. — 17,35: Poggyász.

— 17,55: A Rádió Dalszínháza.

— 18,30: Szerbhorvát nyelvű

nemzetiségi műsor. — 19,05:

Német nyelvű nemzetiségi műsor. — 19,35: Az Észak-Német

Rádió szimfonikus zenekarának hangversenye. — 21,07: A heavy metal kedvelőinek. — 21,30: A

föld alatti világ kutatója. — 22,00: Elena Suliotis operafelvételeiből. — 22,30: Népdalfeldolgozások. — 22,50: Üj magyar zene itthon és külföldön 1. rész.

NYÍREGYHÁZI RÁDIÓ

6,20—6,30 és 7,20—7,30: Hírek, tudósítások Észak-Tiszántúiról. (A reggeli adás szerkesztője Várkonyi Zsuzsa). 17,30: Hírek

— Spirituálék — Egészségünk. Gyermekgyógyászat. Dr. Szűk Béla előadása — Tehetséggondozó táborban (Rudi Zoltán).

— 18,00—18,30: Észak-tiszántúli

krónika, lapszemle, műsorelőzetes (A délutáni műsoradás szerkesztője: Matyasovszki

Edit.)

MAGYAR TV

8,53: Műsorismertetés. — 8,55: Tévétorna nyugdíjasoknak. — 9,00: Képújság. — 9,05: Kutyavásár (ism.) Magyar rajzfilm.

— 9,15: Utazz velünk! — Magyarországon. A Palócföld. — 9,50: A hetedik út titka. 12.

„Zöldhaj”. — 10,15: A magatartáskutatás története. 3. rész: Az értelem nyomában (ism.) — 11,00: Mozgató. — 11,05: Képújság. — 16.58: Műsorismertetés.

— 17,00: Hírek. — 17,05: Három nap tévéműsora. — 17,10: Kuckó. — 17,40: Bújócska. Végh György: Alom egy helikopterről. — 17,45: Egy szó, mint száz.

— 18,25: Reklám. — 18,35: Tévétorna. — 18,40: Nils Holgersson csodálatos utazása a vadludak- kal. — 19,05: Esti mese. —19,20: Közlemények — előzetesek. — 19,25: Reklám. — 19,30: Híradó.

— 20,00: Reklám. — 20,05: Eltűnt otthonról. 6. rész. — 20,55: Stúdió ’88. — 21,40: Magyaroknál Ausztriában. Dokumentumfilm. — 22,30: Híradó 3.

2. MŰSOR

18,13: Műsorismertetés. —

18,15: Képújság. — 18,20: Hírek román nyelven. — 18,25: Autómotorsport. — 18,45: Lássuk a zenét! Fantázia három tételben. NSZK film. — 19,10: De Kooning de Kooningról. Angol dokumentumfilm (ism.) — 20,00: Képújság. — 20,05: Tíz

évvel közelebb a célhoz. — 21,10: Híradó 2. — 21,25: Betűreklám. — 21,30: Anatol úr kalapja. Lengyel film. — 23,00: Képújság.

SZOVJET TV

13,30: Hírek. — 13,45: Dokumentumfilmek. — 14,25: A sze- leburdi család. — 15,35: Hírek. — 15,40: Indiai hegedűművész játszik. — 16,00: Pionírok találkozása V. Mirpnyenkóval. — 16,45: Világhíradó. — 17,05: A

litván népi táncegyüttes műsora. — 17,35: A költészet percei. - 17,40: Verdi 7. — 19,00: Híradó. — 19,40: Az átalakítás reflektorfényében. — 19,50:

Tartalékos katonák találkozása. — 21,05: Világhiradó. —

21,15: Ljudmilla Szencsina műsora. — 22,35: Az ismeretlen

katona 2. — 23,46: Hírek. —

23,51: Sportműsor. — 0,21:

Filmösszeáilitás.

SZLOVÁK TV

1. műsor: 9.00: Tévésorozat

(ism.) — 9,55: Sportvisszhangok (ism.) — 11,00—11,40: Vitaműsor (ism.) — 15,55: Objektív (magazin). — 16,25: Skoda

Plzen—Sparta Praha labdarúgómérkőzés. — 18,20: Esti mese.

— 18,30—19,10: Távlatok (magazin). — 19,30: Híradó. — 20,00: A helytartó (szovjet filmsorozat). — 21,10: Lakások, lakások, lakások... — 21.40: Maputo (dokumentumfilm). — 22,05: Musica vivá (magazin).

2. műsor: 18,20: Zenés szórakoztató műsor gyerekeknek. — 18,50: Megyei magazinok. —

19,10: Esti mese. — 19,30: Híradó. — 20,00: Fiatalok tévéklubja. — 21,30: Híradó. —

22,00: Világhíradó. — 22,15:

Leonardo da Vinci (dokumentumfilm) .

SKY CHANNEL

7,30: Gyermekműsor. — 8,35: Slágerlisták. — 11,35: Könnyűzene. — 12,05: Rockshow. —

13,05: Egy másik világ. Amerikai filmsorozat. — 14,00: A

show csillagai. — 14,30: Autó- és motorsport. — 15,00: Amerikai egyetemi futball. — 16,00: Slágerlista. — 17,00: Gyermek- műsor. — 18,00: Megbélyegezve. Western. — 18,30: Légihíd a vadon felett. — 19,00: Komédia. — 19,30: Az űzött vadász.

— 20,30: Hawk. „A halál körbejár”. Akciófilm. — 21,30: Női golf. — 22,00: Férfigolf. — 23,00: A kaszkadőrök ünnepsége. — 1,00: Beethoven Hegedűversenyét játssza Isaac Stern. — 2,00: Dvorak-művek. — 3,10:

Mozart-hegedűversenyek. 3. rész.

MOZIMŰSOR

Krúdy mozi: SZŐKE VÉNYVONAT (USA).

Videoház: Video: NÉGY LOVAS (hongkongi).

Kertmozi: AZ ELVESZETT

FRIGYLÁDA - FOSZTOGATÓI (USA).

Béke mozi: RANTS FEGYVERT! (USA).

Móricz mozi: HAIR (USA).

Szent István állama

ELSŐ KIRÁLYUNK, Szent István, miután II. Szilveszter római pápától kért és kapott koronát, országával a nyugati kereszténységhez csatlakozott. (A keresztény egyház a IX—XI. században fokozatosan kettészakadt. A nyugati kereszténység központja Róma, a keletié pedig a görög császárság fővárosa, Bizánc lett.)

A nyugati kereszténységhez történtő csatlakozás azonban nemcsak a pogányságból a kereszténységbe való áttérést jelentette, hanem vele járt a Frank Birodalomban már két évszázada jól működő, bevált hűbéres államszerkezet kiépítése is. Közelebbről: Szent István megkísérelte ezt a feudális; nyugati intézményt a sajátos magyar viszonyokhoz szabni. Ismerve égy gyökeresen új társadalmi-gazdasági rendszer létrehozásának visszariasztó nehézségeit, ez roppant nagy munka volt. István királynak azonban sikérült. Ezt bizonyítja az elmúlt kilenc évszázad. Magyarországnak, . mint államnak és a magyarságnak, mint államalkotó népnek a fennmaradása és megmaradása itt, a Kárpátok övezte medencében.

István király államának szervezeti keretei a vármegyék voltak. A vármegyék, azaz kerületek létesítésével István a karoling birodalom grófságát honosította meg magyar földön, e rendszeren keresetül gyakorolta uralmát. Az egész királyi birtoktest ugyanis uradalmakra oszlott. Egy-egy ura- dalom központjául itt talált — esetleg építtetett — kővár, földvár vagy mocsárvár szolgált (például Sopron, Szabolcs stb.). A vármegye meghatározott területen ellátta az állam funkcióit: katonai erővel rendelkezett, fenntartotta a rendet, és támadáskor védelmet nyújtott a népnek. Általában 400 főből álló sereget adott a király hadába. A vármegye élén a királyi birtok kormányzójaként a várispán (comes) állt. Megbízását a királytól kapta. Műveltette a földeket, beszedte a királyi jövedelmeket, adókat, vámokat, a pénzverésből és pénzváltásból eredő hasznokat. Minden esztendőben Szent Mihály napján (szeptember

29-én) elszámolt a király- lyal. A várispán bírói hatalmat is gyakorolt azok fölött, akik nem tartoztak közvetlenül a király bíráskodása alá.

SZENT ISTVÁN az ország védelmére határvármegyéket is létesített. A határvármegye két különleges hadiszolgálatot ellátó katonaelemmel bírt, úgymint az őrrel és a lövővel. A határvár az országból kivezető főút mellé épült. Ez a határvármegyelánc egyben választóvonal volt a sűrűn lakott síkvidék és a gyéren települt erdős hegyvidék között. E ritkán lakott erdős vidék völgyeit gyepűakadályokkal torlaszolták el, és az átjárást kapuval biztosították. A gyepűn kívüli terület volt a gyepűelve.

A Szent István által alapított vármegyék számáról nincsenek pontos adataink. Pauler Gyula számukat 45- re, Hóman Bálint 41-re, a legújabb kutatás 43-ra teszi.

A vármegyerendszer kiépítésével párhuzamosan kiadott törvénynek nevezhető dekrétumokkal első királyunk az addigi vérségi szervezet (törzs, nemzetség) intézményeit és hagyományait félretolta. A vérségi kapcsolatokon nyugvó földközösség volt addig az egyetlen birtoklási forma: a földterület a nemzetségek kezében volt, s egy-egy nemzetség tagjai közösen használták. Szent István most e nomád (ősközösségi)

forma helyébe a magánbirtoklást vezette be, s bátran állíthatjuk, hogy a tulajdoni formák megváltoztatása egyik leglényegesebb intézkedése volt.

MERŐBEN ŰJ TÁRSADALMI RENDET teremtett. Törvényeivel a germán hűbériség elemeit plántálta bele a magyar gondolkodásba. Addig minden katona egyenlő jogú tagja volt valamely vérségi köteléknek, amelyben fölötte senki sem uralkodott. Az új rendszerben minden nagyobb kiterjedésű birtok ura — a senior — saját szolgálatára katonákat — miles — tar- * tott, akik hadiszolgálattal tartoztak neki. A senior viszont a királynak "tartozott ‘ hűséggel. Szent István e rendelkezésével a hűség eszméjét tette állama egyik alapelvévé. Vagyis egyik „ magyart alárendelte a másiknak, s mindannyit saját magának. Mindezt megtehette, volt hozzá ereje, hiszen már atyja, Géza fejedelem megkezdte a központosítást. Művét befejezve, István rákényszerítette a törzsfőket és nemzefségfő- ket az engedelmességre. Akik fellázadtak, azoknak nemzetségi birtokai István királyi birtokait gyarapították. A szabad magyarok a törzsfőket, köztük Árpád utódait is, magukkal egyenrangúaknak tartották.

István király fellépésével látniuk kellett, hogy uralkodójuk mindenek felett álló hatalmat teremtett magának. Ahogyan első törvénykönyvében ezt megfogalmazta: „Mivel minden népet saját törvényei szerint kormányoznak, mivel én Isten akaratából monarchiám vezetésére hivattam meg, elhatároztam tehát, hogy a régi és új föl- ségek példáját követve, népemnek törvényeket

adok ...” Amihez az Isten kegyelméből uralkodó király akarata a jog.

ISTVÁN KIRÁLYNAK KÉT TÖRVÉNYKÖNYVE maradt ránk. Az egyik egy XII. századi kódexben, a másik későbbi kéziratokban, tehát mindkettő csak másolatban. A másolatok hitelességéhez azonban, mint a kutatás megállapította, nem fér kétség. A jog- történeti kutatás azt is megállapította, hogy e két törvénykönyv legnagyobbrészt önálló törvényalkotás. E törvények a magyar társadalom XI. századi időszerű és megoldandó kérdéseivel foglalkoznak, az akkori magyar gazdasági és társadalmi viszonyokat szabályozzák. Sőt, az intézkedések mögött gyakran visszacseng a régi magyar szokásjog, ami más, mint a bajor népjog, s eltér a mainzi zsinati határozatokban foglaltaktól.

Az első törvénykönyv bevezetésből és 35 szakaszból áll, s a következő témákra oszlik, illetve tartalmaz utasítást: az egyház és a papság helyzete, a keresztény vallásgyakorlás biztosítása, az új birtokrend, az erőszakos cselekmények megakadályozása, az eskü- szegés, a földesúr, az özvegyek és árvák jogainak biztosítása és védelme, valamint a boszorkányoknak és varázslóknak (a régi vallás híveinek) a büntetése. A második törvénykönyv a korábbi törvényeket módosítja, pontosítja, tehát kiegészítő jellegű.

Bár István király korlátlanul gyakorolta hatalmát, a törvényeket Magyarország püspökeivel és főuraival együtt hozta. Ezt onnan is tudjuk, hogy a második törvényében kétszer hivatkozik a szenátus döntésére vagy kérésére. A szenátuson pedig a püspökök és főurak gyülekezetét kell érteni, vagyis a későbbi királyi tanácsot.

Cs. K.

Következik: Szent István és a művészet.

HALLGASSUNK IiÜJJ NÉZZÜNK MEG H

m imar jÍ•JIJ,mniiiiHH-ííTiitiTFi

UyaUittiit «mU>AÍkUaMlftÍMÍMLy

1988. augusztus 9., kedd