Kelet-Magyarország, 1988. augusztus (45. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-31 / 208. szám

4 Kelet-Magyarország 1988. augusztus 31. Kommentár „A gazdasági nehézségek gyors orvoslása, a politikai párbeszéd, a társadalmi köz- megegyezés kiszélesítése.” Ezt a receptet fogalmazta meg két és fél hónap alatt ezúttal már másodszor a Lengyel Egyesült Munkás­párt Központi Bizottsága, miután májushoz hasonlóan augusztusban is sztrájkok­ban megnyilvánuló politikai feszültség robbant ki. Míg májusban a kormány rendkívüli ■ felhatalmazásá­ról döntöttek a reform gyors megvalósítása érdekében, addig augusztusban már ma­ga a kormány került a vád­lottak padjára és a közelgő szejmülésen dönteni kell to­vábbi sorsáról. Míg május­ban a kialakult helyzet ön­kritikus értékelése mellett a politikai ellenzéket ültette elsősorban a vádlottak pad­jára, addig augusztusban a. még erősebb önkritika mel­lett a Lengyel Egyesült Mun­káspárt konkrét tárgyalási javaslatot tett a politikai el­lenzék mérsékelt szárnyának. Szólt ez mindazoknak, akik hajlandók elismerni az or­szág alkotmányos és jogi rendjét és ebből most Lech Walesát sem zárták ki, sőt ő az együttműködési ajánlat első számú címzettje. A kormány tárgyalási platformja alapelveiben is­mert. A belügyminiszter ki fog tartani amellett, hogy változatlanul lehetetlen az egykori „Szolidaritás” lega­lizálása és nem lehet szó a szakszervezeti pluralizmus olyan értelmezéséről, amely két, egymással versengő szakszervezetet feltételez egy üzemben. X lengyel ellenzéknek nem lesz könnyű elfogadni a kor­mány álláspontját és össze­egyeztetni azt saját követelé­seivel. Még nem világos, a megosztott ellenzékben mely erők kerekednek felül, lesz-e elég realitás- és kompro- misszumérzék. Előkészületben van Len­gyelországban is az új egye­sülési törvény, a módosított választási törvény, amely az ellenzékiek bejutásával is számol a szejmbe. Minden bizonnyal akár már jövőre létrejöhet a kétkamarás Szejm, nemsokkal azután az államfői intézmény az Ál­lamtanács helyett. Nemzetközi tanácskozás Budapesten Közigazgatás bürokrácia nélkül A bürokráciamentes köz- igazgatás lehetőségeiről kez­dődött nemzetközi tanácsko­zás kedden Budapesten az Államigazgatási Főiskolán. A Közigazgatás-tudományok Nemzetközi Intézetének (II- SA) rendezvényén 60 ország mintegy 400 szakembere négy napon keresztül szekcióülése­ken vitatja meg, hogy milyen eredményeket ért el, milyen irányzatokat képvisel orszá­gukban a közigazgatás. A konferenciát Kovács István akadémikus, a Magyar Tudo­mányos Akadémia Állam- és Jogtudományi Intézetének igazgatója az USA Magyar Nemzeti Szekciójának elnöke nyitotta meg, majd Al-Ta- wail, a szervezet elnöke üd­vözölte a résztvevőket. Christopher Willouohby, a Világbank Gazdaságfejleszté­si Intézete igazgatójának ex­pozéját követően Horváth István belügyminiszter a Mi­nisztertanács nevében üdvö­zölte a megjelenteket. Rámu­tatott: a Közigazgatás-tudo- mányok Nemzetközi Intézete több mint félévszázados mű­ködésével az egész világon hírnevet szerzett, s a köz- igazgatási információk nem­zetközi hasznosításának szer­vezetévé vált. A 90 országot képviselő szervezet tanács­kozásain, kutató műhelyeiben a közigazgatás fejlődését se­gítő fontos gondolatokat is­merhetnek meg a szakembe­rek. Horváth István kiemelte: a társadalmi, gazdasági, politi­kai reformokkal összefüggés­ben ma Magyarországon a közigazgatási reformok idő­szaka is bekövetkezett. E reformfolyamat az 1960-as évek második felében a gaz­dasági reformmal kezdődött. Közigazgatási rendszerünk átalakulásának meghatározó elveit a politikai intézmény- rendszer egészének reformja sugallja. E politikai reform lényegi eleme, hogy a népha­talom . a szocialista pluraliz­mus rendszerén alapul. A pluralizmus kifejeződik a társadalomban, az érdekek, az érdekviszonyok tagolt rendszerét követő autonóm, önálló érdekképviseleti szer­vezetekben, tömegszerveze­tekben, mozgalmakban és egy kiszélesedő egyesületi rend­szerben. A pluralista politi­kai rendszer működésének lé­nyeges eleme a társadalom- fejlődés alapvető kérdéseiben Bíróság előtt Brezsnyev veje A bíróság és csakis a bíró­ság hivatott megítélni Jurij Csurbanov, a volt szovjet belügyminiszter-helyettes fe­lelősségének mértékét — ír­ja a Pravda keddi számában, hangsúlyozva, hogy Leonyid Brezsnyev vejének vesztege­tési ügyében 110 kötetnyi vizsgálati anyag gyűlt össze. Moszkvai megfigyelők em­lékeztetnek arra, hogy Csur­banov, valamint a volt üzbég belügyminiszter és két he­lyettese, több üzbég területi rendőrkapitány társaságában a jövő héten kerül katonai bíróság elé. A Pravda részletesen elem­zi Csurbanov karrierjét, amely különösen azután kez­dett szédítő tempóban felfe­lé ívelni, amikor a belügyi dolgozó 1971. áprilisában el­vette Leonyid Brezsnyev lá­nyát. Csurbanov korábban is a főnökség iránti szolgálat­készségével, „rugalmasságá­val” tűnt ki elsősorban. Há­zassága megnyitotta az utat a felső régió felé, néhány esz­tendő alatt tisztből tábornok lett, 1980 elején pedig Scso- lokov belügyminiszter első helyettese, altábornagy, majd néhány hónap múlva már ve­zérezredes. A Pravda emlékeztet arra, hogy Csurbanov különösen Üzbegisztán vezetőivel ala­kított ki kitűnő kapcsolato­kat, s nem kis része volt ab­ban, hogy Rasidov, az Üzbég KB volt első titkára valósá­gos maffiát hozzon létre a köztársaságban. Üzbegisztán­ban Csurbanovot mindig államfőnek kijáró tisztelet- adással fogadták, hiszen él­vezte Leonyid Brezsnyev fel­tétlen bizalmát, s sokan még magasabb posztra is esélyes­nek látták. Fenyegető háromszög jött létre Üzbegisztánban, amely a Rasidov-féle elitre, a köz- társasági belügy támogatá­sára és Csurbanov érinthetet- lenségére épült. A volt szov­jet belügyminiszter-helyet­tes Leonyid Brezsnyev halá­la után is a korábbi szellem­ben folytatta tevékenységét. A Csurbanov-jelenséget, a hasonló esetek megismét­lődését csakis a nyíltság ki­bontakoztatásával, a demok­rácia megszilárdításával, a vezetők választhatóságának segítségével lehet elkerülni — mutat rá végezetül az SZKP KB központi napilapja. a konszenzus, a nemzeti egyetértés kialakítás. Az államélet fejlesztésében meghatározónak tekinthető az Országgyűlés szerepének erő­sítése. A _ parlament egyre jobban a társadalmi érdek- egyeztetés végső fórumává, a társadalmi folyamatok irá­nyítójává válik. Az államélet demokráciájának fejlesztésé­ben különösen-fontos szerep jut a területi-helyi önkor­mányzatoknak, a tanácsok­nak. A rendkívül nagy mennyi­ségű és kiterjedésű jogi sza­bályozás, a hatályos jogsza­bályok gyors ütemű növeke­dése évtizedes gondja a ma­gyar jogéletnek. Már meg­kezdődött a hatályos jogsza­bályok felülvizsgálata, az el­avultak hatályon kívül helye­zése. A múlt év végén elfo­gadott jogalkotási törvény re­mélhetően gátat vet a köz- igazgatási jogszabályok invá­ziójának. A közigazgatás vi­szonyainak jogi rendezésében e törvény megnövelte a par­lament szerepét, szigorúan korlátozza a közigazgatási szervek által alkotható jog­szabályokat. A Lipcsei Őszi vásáron mutatkozik be az Eisenachi Autó­gyár legújabb személygépkocsija, a Wartburg 1,3 típus. Legfontosabb jellemzője a négy ütemű Otto-motor. amely a Volkswagen cég licence alapján az NDK-ban készül. So­rozatgyártása 1988 negyedik negyedében kezdődik. (MTI- Telefotó) (Folytatás az 1. oldalról) álláspontok merev ütközteté­se helyett inkább a szabad véleményalkotást, -egyezte­tést helyezik előtérbe a ke- rekasztal-konferencia két napja során. Az első nap csaknem ki­lenc órán át tartó eszmecse­réinek tapasztalatait össze­foglalva a Magyar Külügyi Intézet igazgatója az MTI tu­dósítójának elmondta: a ta­nácskozás a házigazdák re­ményeinek megfelelően szak­emberek konstruktív párbe­szédévé vált. Erre a fajta konstruktivitásra, egymás vé­leményének mérlegelésére an­nál is inkább nagy szükség van, mivel már az első hoz­zászólásokból kiderült: a ha­gyományos leszereléssel ösz- szefüggő tárgyalások még komplexebb megközelítést igényelnek, mint a nukleáris fegyverzet korlátozásáról folytatott viták. A világnak tehát hosszú tárgyalássoro­zatra kell felkészülnie e kér­déskörben. A sikeres párbe­szédhez mindenekelőtt az érintett döntéshozók — kor­mányzó politikusok, katonai vezetők — határozott politi­kai elszánására van szükség. Tervszerű rakéta-megsemmisítés a Szovjetunióban A szovjetunióbeli rakéta­megsemmisítési helyszíneken szerzett amerikai tapasztala­tokról szólt nagy elégedett­séggel keddi moszkvai sajtó- értekezletén Roland Lajoie dandártábornok. A közepes és rövidebb ha­tótávolságú rakéták megsem­misítéséről szóló szerződés végrehajtását a Szovjetunió­ban ellenőrző amerikai meg­figyelők vezetője elmondta, hogy a szovjet fogadtatás, a katonai létesítményekben ta­pasztalt együttműködési kész­ség és teljes nyíltság felül­múlta várakozásaikat. Az amerikai tábornok szerint a KHR—HHR-szerződés végre­hajtásának, a rakéták meg­semmisítésének ellenőrzésé­ben a jövőben sem várhatók nehézségek. Prágai levelünk Húsz évvel később... x 'Forró nyár volt az idén j Csehszlovákiában — aki te- ! hette, vidékre menekült. A ! prágaiak jó része mégis ott- ■ hon maradt, mintha várt ; volna valamire. Talán a kí- \ váncsiság tartotta vissza i őket, a közelgő huszadik év- ' forduló, az, vajon mi lesz | augusztus 21-én? Az utca | embere számára a két évti- ! zednyi távlat ellenére a szö­vetséges szocialista orszá­gok csapatainak egykori be- i vonulása kínzó emlék, sok I tekintetben megoldatlan és ! feldolgozatlan talány. Va- lóban szükség volt erre a ! drasztikus lépésre, ennyire \ súlyos volt a helyzet, ennyi­re nem tudtunk önmagunk , i úrrá lenni az eseménye- : ken? — teszik fel a kérdést önmaguknak. Az idősebbek társaságban — ha erre tere­lődik a szó — szinte szé­gyenkezve, de bevallják: az ötvenes évek megpróbálta­tásai, a személyi kultusz túlkapásai után 1968-ban Alexander Dubcek vágyaik és reményeik, egy demokra­tikus, „emberi arculatú szo­cializmus” megtestesítője volt :a reformoké, a na­gyobb szabadságé, a beígért anyagi jólété. Csehszlovákia rendkívül nagy árat volt kénytelen fi­zetni 1968-ért, sokba ke­rülő halasztást szenvedett a gazdaság már akkor sürge­tő korszerűsítése. A konszo­lidációnak minősített folya­matot a régi, jónak tűnő, de rosszul bevált extenzív gaz­dasági módszerekkel hajtot­ták végre, s ugyan ideig- óráig beköszöntött az ál­mos jólét, a politikai akti­vitástól a privátszféra ké­nyelmébe húzódott vissza a lakosság, de már a nyolcva­nas évek elejére egyértel­műen nyilvánvalóvá vált: komoly gondok vannak. Csehszlovákia a felszabadu­lás után a világ tizenkét leg­fejlettebb országa közé tar­tozott. A többi szocialista ország szemében a csúcs­technológiái, az ipari esz­ményképet jelentette — ám fokozatosan csúszott vissza, s napjainkra sok tekintet­ben — és itt Lubomir Strou- galt, jelenlegi kormányfőt idézzük — „hatalmas ipari múzeummá” vált. Hiába a nemzeti jövedelem növeke­déséről beszámoló statiszti- -kák (bár ezek megbízható­ságát sokan megkérdőjele­zik), a gyarapodás többnyi­re mennyiségi. Tény, hogy a raktárakban eladhatatlanul tornyosulnak az elavult áruk. A gazdasági kényszerhely­zet, a szovjet peresztrojka ■■ szele egyaránt a reformok meghirdetésére késztette a jelenlegi csehszlovák veze- i tést. Általános a gondolat, hogy húsz évvel ezelőtt ha- i sonló gondok mozgatták J meg a tömegeket. A cseh­szlovák állampolgár, nem j csoda, zavarodottan figyel: ! két évtizeden át gondosan került fogalmak tornászták vissza magukat az újságok vezércikkeibe. Piac, érték­törvény, vállalati önállóság, igazgatóválasztás, demokra­tizálás, nyílt politika, re­formok. Mégiscsak Dubcek- nek volt igaza? — teszik fel a kérdést. A párt, a kon­szolidációt végrehajtó veze­tés még 1970-ben külön do­kumentumban foglalta ösz- sze: mik voltak szerinte a válság gyökerei, okai, kö­vetkezményei. A „tanulsá­gok két évtizeden át útmu­tatónak számított, de visz- sza-visszatérő magyarázá­sa mutatja, a közvélemény mindmáig nem emésztette meg igazán a húsz évvel ezelőtt történteket, idősebb és fiatalabb nemzedék egy­aránt árnyaltabb és PftnfP~ sabb magyarázatot fcŐuépL Máig nem tudni’ péídjiül. személy szerint kik kfrlék fel a pártvezetésből aktiak idején az öt szövetségéi szocialista országot a semr- ségnyújtásra, ícin^fc kiknek volt érdeke elsor­vasztani a reföímtörekvése- ket, mennyiben játszottak szerepet a nemzetközi c vo­natkozások? Augusztus 21-én mintegy tízezer ember az utcákra vonult. Lehet ezt magyaráz­ni a nyugati sajtó felbúj fá­sával, a kíváncsisággal, a forrófejűséggel, a feltűnni vágyással: ám biztos, vala­mit jelzett!• az elégedetlen­séget valami táplálta. Min­denekelőtt 1968 tisztázat­lanságai, a most meghirde­tett reformok bevezetésének elhúzódása, a szavak és tet­tek közötti ellentmondások. Mint az 1968-ról tartott kerekasztal-beszélgetés egyik résztvevője a Rudé Právoban, a párp lapjában megfogalmazta, a két évti­zeddel ezelőtti fejleménye­ket és okaikat élesebb szem­szögből, az átalakításnak, az új kritikus történelemszem­léletnek megfelelően kelle­ne megvizsgálni. Szem előtt tartva azt, ami 1968-ban valóban egészséges, bölcs, jó szándékú, lényeges volt, amit — néha — mint a gye­reket a fürdővízzel együtt kiöntöttünk... 1988. augusztus Jl(UL(l Quilt r Evadnyifás a színházban (Folytatás az 1. oldalról) gondoskodik a színház mű­ködéséhez szükséges optimá­lis feltételekről. Bőgel József, a miniszté­rium színházi főelőadója rö­vid, a Móricz Zsigmond Színház műhelyjellegét mél­tató szavai után átadta a társulatnak a tavalyi Krleza- bemutató, a Galícia ered­ményeinek elismerésekép­pen a nívódíjakat. Kitért ar­ra, hogy megyénk színházá­Ortodox templom építését kezdték meg egy moszkvai lakótelepen. Az 1917-es ok­tóberi forradalom óta a Szov­jetunióban nem épült orto­dox templom. Az egyházi épületet Moszkva Orehovo- Boriszov nevű új lakótelepén emelik. Az alapkőletételnél jelen volt Pimen, Moszkva és egész Oroszország pátriárká­ja is. Az egyházi vezető már a nyár elején jelezte, hogy egyháza engedélyt kapott új templomok építésére. nak sajátos eszköztára, sajá­tos világ- és színházképe, profilja van. Az alkotó kö­zösség, miközben erősen kapcsolódik a tájhoz, aköz­ben európai is tud lenni. A társulat tagjainak nagy tapsai középette vette át a nívódíjat Léner Péter, Varjú Olga, Safranek Károly, Ré- kasi Károly, Földi László. Vajda János, Gados Béla. Matolcsi Marianna, Szigeti András, Mátrai Tamás, Hor­váth László, Tóth Károly. Stettner Ottó. Hetey László. Kocsis Antal, Kazár Pál. Petneházi Attila, Csikós Sán­dor. Nívódíjban részesült Schlanger András, Szabó Tünde, Simor Ottó. A díjak átadása után az igazgató bemutatta a társu­lat egyetlen új tagját, a. Di­ákszerelemben feltűnt Szá­lai Krisztát. A Szózat hangjaival meg­nyílt az 1988,89-es színházi évad. (karádi) engedményes vásár SZEPT. 1-TOL : SZEPT. 16-IG. Y Elektron fekete-fehér tv 7390,— Ft helyett 5390,— Ft Sirius fekete-fehér tv 6230,— Ft helyett 4230,— Ft Diamant fekete-fehér tv 7070,— Ft helyett 5070,— Ft AMÍG A KÉSZLET TART! (1909) IV uLll fllnllllll I Templomot építenek Moszkvában

Next

/
Oldalképek
Tartalom