Kelet-Magyarország, 1988. augusztus (45. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-29 / 206. szám

Grósz Károly ós Nicolae Ceausescu hét és fél érán át tárgyalt Aradon A főtitkárok több kérdésben megállapodtak Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke — aki szombaton Sze­geden töltötte az éjszakát — kíséretével egytitt vasárnap korán reggel gépkocsival in­dult a romániai Aradra, a magyar—román legmagasabb szintű párttalálkozó színhe­lyére. Mint ismeretes Grósz Ká­rolyt Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára, az RSZK' Ál­lamtanácsának elnöke hívta meg. A román fél ajánlatá­ban Nagyvárad és Arad sze­repelt a találkozó színhelyé­ül, de nem zárták ki annak lehetőségét sem, hogy eset­leg Bukarest adjon helyet a munkatalálkozónak. A ma­gyar fél Aradat, a közel 200 ezer lakosú, nagy történelmi múlttal rendelkező várost választotta, amely ma is meg­őrizte szép, régi arculatát. Nicolae Ceausescu már a szombatot is Aradon töltötte, munkalátogatást végzett. Vendégét a nagy múltú, tel­jesen rendbe hozott, új kön­tösbe öltöztetett régi tanács­háza épülete előtt fogadta, amely ma a megyei pártbi­zottság székházé. Grósz Károly és Nicolae Ceausescu az épület első éme- letén a fogadóteremben 20 perces négyszemközti meg­beszélést tartott, amelyen csak a tolmácsok voltak je­len. Ezt követően Grósz Ká­roly és Nicolae Ceausescu a tanácsterembe ment, ahol az asztalnál helyet foglaltak a kíséretek tagjai. Magyar részről Grósz Ká­roly, Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára, Major László, az MSZMP KB Iro­dájának vezetője, Szokai Im­re, az MSZMP KB Külügyi Osztályának helyettes veze­tője és Szűts Pál bukaresti nagykövet ült a tárgyalóasz-, tálnál. Román részről Nicolae Ceausescu, loan Stoian, az RKP KB titkára, Silviu Cur- ticeanu, az RKP KB titkára, Constantin Mitéa, az RKP KB Sajtó- és Propaganda Osztá­lyának első helyettese, Nico­lae Mihai, az RKP KB Kül­ügyi Osztályának helyettes vezetője, és Traian Pop, kül­ügyminiszter-helyettes fog­lalt helyet a tanácskozóasz­talnál. Három és fél órás volt a munkatalálkozó első megbe­szélése Grósz Károly és Ni­colae Ceausescu között. A 210 perces megbeszélésen nem tartottak szünetet. Ezután a kíséretek tagjai a fogadóterembe mentek, de hosszú várakozásra kénysze­rültek, mert Grósz Károly és Nicolae Ceausescu újabb négyszemközti megbeszélésre vonult vissza. Ez negyven percig tartott és csak ezután jelentek meg a fogadóterem­ben, ahol Nicolae Ceausescu díszebédet adott vendége tisz­teletére. Ezen részt vettek a kíséretek tagjai is. Televíziósok és fotósok pergőtüzében mindkét párt vezetője rövid pohárköszön­tőt mondott. Délután a tárgyalások to­vább folytatódtak, három órán át tartottak a megbeszé­lések, s helyi idő szerint este hétkor fejeződtek be. Utána a főtitkárok közös sajtóérte­kezletet tartottak. Elsőként Nicolae Ceauses­cu foglalta össze a tárgyalá­sok tapasztalatait, hasznos­nak,- szükségesnek ítélte a találkozót, amely jó ered­ményekre vezetett. Rámuta­tott: „A kérdések széles kö­rét megvitatva, azokból az elvékből indultunk ki, ame­lyek államaink kapcsolatai­nak alapjait képezik, és amelyek benne vannak a két ország együttműködési és barátsági szerződésében — hangsúlyozta. Megállapítot­tuk: mindkét nép érdekei azt kívánják, hogy fejlesszük együttműködésünket, megfer lelően alakuljon a jószom­szédi viszony mindkét fél gazdasági és társadalmi ha­ladása, a szocializmus épí­tése, a magyar és a román nép anyagi és szellemi szín­vonalának emelése érdeké­ben. Közös egyetértésre ju­tottunk abban — jelentette ki Nicolae Ceausescu —, hogy a gazdasági-műszaki- tudományos és kulturális együttműködésben, a külön­böző cserekapcsolatokban, mint pl. a turisztika, mindez megvalósítható a jelenlegi körülmények között: neveze­tesen, hogy szükség van a tapasztalatcsere kiszélesíté­sére, hogy jobban megértsük egymás országának problé­máit, hogy megtalálhassuk az együttműködés lehetősé­geit mind szélesebb terüle­ten. — Vannak olyan kérdések, amelyekben nézetkülönbsé­gek maradtak — utalt rá a román főtitkár. Abban egyeztünk meg azonban, hogy előtérbe kell helyezni ■azokat a témákat, amelyek­ben azonos, vagy nagyon kö­zeli az álláspontunk. Maradtak még meggondo­landó és megvitatandó kér­dések természetesen, de az a keret amelyben- megegyez­tünk, jó és széles perspektí­vákat nyújt, így népeink és pártjaink között az együtt­működésben. Nicolae Ceau- sescu végül kifejezte meg­győződését, hogy a most szü­letett megegyezések fontos mozzanatai, lesznek a két párt és a két nép további kapcsolatainak. Ezt követően Grósz Károly nyilatkozatában kifejtette: nagy érdeklődéssel fogadta el az MSZMP Politikai Bizott­sága Nicolae Ceausescu meg­hívását. — Nagy várakozással jöt­tünk, várakozásunkban nem csalódtunk — mondta. — A hasznos, nyílt, realista, jó légkörű tárgyalás alkalmat és lehetőséget adott arra, hogy eszmét cseréljünk kétoldalú kapcsolatainkról. Tájékoztat­hattuk a Román Kommunis­ta Párt vezetését az MSZMP törekvéseiről, megismerhet­tük véleményüket a kétolda­lú kapcsolatokról, valamint azt a gondolkodásmódot, ahogyan román elvtársaink vizsgálják a szocializmus építésének kérdéseit. Mint ahogy Ceausescu elv­társ is hangsúlyozta: a két nép, a két ország több száz éve él egymás mellett ezen a földrészen jóban, rosszban. Voltak feszültségek, vannak nézetkülönbségek, amelyek zöme a múltból fakad, abból táplálkozik. A szocializmus ma még nem tudta mindeze­ket a problémákat feloldani. Erre együtt kell vállalkoz­nunk, hiszen ez elsősorban a mi ügyünk. Ehhez alkotó lég­körre, nyíltságra van szük­ség. Ez a nyíltság és őszinte­ség lehetővé tette, hogy elis­merjem: sok mindent nem tudunk egymástól, sok kér­désben hiányos az informált­ságunk. Vannak olyan kérdé­sek is, amelyek megközelíté­sében felfogásunk eltér. Ugyanakkor azt is tapasztal­tam, hogy szinte minden kér­désben segítő szándékkal válthattunk szót, cserélhet­tünk véleményt, és meg va­gyok arról győződve, hogy közös akarattal a vitatott kérdések is megoldhatók. Egyöntetűen arra töreked­tünk, hogy az együttműködés lehetőségeit keressük, ezért mindenekelőtt a termeléssel összefüggő kérdésekben álla­podtunk meg. Bátorítjuk a turizmust: népeink ismerked­jenek meg egymás országá­nak életével, természeti kin­cseivel, adottságaival, élvez­zék a barátságból származó előnyöket. Ügy látjuk, a történelmi múlt is sok kérdés feltárását teszi indokolttá, ezért a tör­ténelmi vegyes bizottság munkájának bátorításában állapodtunk meg, s a kultu­rális vegyes bizottságot is ar­ra kérjük: szervezze kulturá­lis kapcsolatainkat, munkál­kodjon a kulturális együtt­működésen. Közös szándék­kal kiszélesítjük az újságírók cseréjét, hogy a tömegtájékoz­tatás útjain keresztül is még több reális információt, is­meretet juttassunk el népe­inkhez. Meg vagyok róla győ­ződve, hogy találkozónk ered­ményes hozzájárulás volt az enyhülésért, a népek közötti együttműködésért kifejtett erőfeszítésekhez. — mondotta végezetül Grósz Károly. Élve az alkalommal, sok sikert kí­vánt a Románia népeinek a szocializmus építéséhez. A sajtókonferencián a to-_ vábbiakban kérdésekre vála­szoltak a főtitkárok. Az első kérdésre Nicolae Ceausescu válaszolt. Kifejtette: vélemé­nye szerint mindkét ország tájékoztatási eszközeinek az a legfőbb kötelessége, hogy mindig a realitásokat mutas­sa be anélkül, hogy nem eléggé megalapozott ismere­tek alapján alkotna véle­ményt. A sajtó, a rádió, a te­levízió szolgálják a barátság és az együttműködés érdekeit népeink és a népek között ál­talában. A nemzetiségi kérdésekben kialakított álláspontot firtat­ta egy következő újságírói Befejeződött a Nyírbátori Zenei Napok rendezvénysorozata. A búcsúkoncerten a Kzeszówie Filharmónia Zenekara és Énekkara, valamint a varsói Operaház művé­szei léptek közönség elé a nyírbátori református templomban. kérdés. A román főtitkár vá­laszában utalt arra, hogy a megbeszélés során számos kérdés terítékre került, így természetesen a különböző nemzetiségű állampolgárokat érintőek is. A tárgyalásokon abból indultak ki — hangsú­lyozta —, hogy e kérdések megoldása az adott ország pártjának, illetve kormányá­nak dolga, csak az életszín­vonal általános emelése, a szocialista építés biztosíthatja az érintett államoknak a jó­létét. A családegyesítésről foly­tatott megbeszélés eredménye iránti érdeklődésre Nicolae .Ceausescu elmondta: a to­vábbiakban sem kívánják bá­torítani az állampolgárokat arra, hogy hagyják el orszá­gukat. Akik mégis úgy dön­tenek, hogy más országban élnek, megkapják a lehetősé­get e szándékuk megvalósí­tására. A tárgyaláson — utalt rá — mindkét fél úgy ítélte meg: mindenkinek a saját országában kell élnie, ahol született, ott építse a szocia­lizmust, keresse boldogulását. A nap folyamán Szűrös Mátyás koszorút helyezett el az aradi vértanúk emlékmű­vén. A sajtókonferenciát köve­tően ünnepélyes keretek kö­zött búcsúzott el egymástól Grósz Károly és Nicolae Ceausescu. Felcsendült a ma­gyar és a román himnusz, majd Grósz Károly és Nico­lae Ceausescu búcsút vett egymástól. Grósz Károly és kísSrete az esti órákban Szegedre érke­zett. A párt főtitkára itt in­terjút adott a televíziónak és a rádiónak. A román—magyar tárgya­lásokról közös közleményt adtak ki. Szombaton gy ü mölcska rnevá I II bét végén kezdődik a Nyírségi Ősz A megyébe hívni, csalogat­ni az idegent, csak színvona­las rendezvényekkel lehet. Mivel Szabolcs-Szatmár me­gye elhatározott célja, hogy a következő években fellen- _ díti idegenforgalmát, ennek egyik első látványos esemé­nye a Nyírségi Ősz lesz, amely a hetvenes évek ele­jén sokezer vendéget vonzott a megyébe. Most is a gyü­mölcskarnevál lesz a Nyírsé­gi Ősz eseménysorozatának nyitánya, és minden bizony­nyal legimpozánsabb prog­ramja, amely szeptember 3-án, szombaton reggel 9 órakor kezdődik. A gyümölcskompozíciók az Október 31. térről indulnak el a stadionba, amelyeket külföldi és hazai táncegyüt­tesek menettánca kísér. A stadionban gazdag és szín­vonalasnak ígérkező kultu­rális program várja az ér­deklődőket. Lesz Bodrogi­kabaré, hallhatják az érdek­lődők Verebes Istvánt és Kern Andrást, itt lesz a Z’ Zi Labor a veresegyházi asszonykórussal, este pedig lakodalomba invitálják a mulatni vágyókat. A szat­mári lakodalmas felelevení­tése lesz ez a sóstói Krúdy Szállóban, ahol igazi nász­nép, igazi esküvő lesz, s aki szeretne velük mulatni, öt­száz forintért megteheti. Másnap szeptember 4-én lovasbemutató tenyészállat­aukció lesz, csikótombolával, a stadionban pedig honvé­delmi napot tartanak, ahol haditechnikai bemutató, tűz­oltó attrakció, különböző ügyességi versenyek lesznek és látható majd helikopterek kötelékrepülése is. A nosz­talgiafocit ezúttal az ungvári és a megyei öregfiúk rúgják. A Nyírségi Ősz rendez­vénysorozata október 15-ig tart. E másfél hónap alatt számos kiállítást rendeznek Szabolcs-Szatmár kiállító termeiben, gazdag lesz a színházi eseménynaptár, a művelődési központok is na­gyobb kínálatot vonultatnak fel a szokásos őszi rendez­vényeknél, de lesznek tudo­mányos események és gaz­dag lesz a sportprogram is. Táskavásár — már csak pár nap, s kezdődik a tanév. (EE) XLV. évfolyam, 206. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1988. augusztus 29., hétfő Razzia úton, telepen (2. oldal) Nyomda az asztalon (3. oldal)

Next

/
Oldalképek
Tartalom