Kelet-Magyarország, 1988. augusztus (45. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-23 / 201. szám
1988. augusztus 23. Kelet-MagyanwwÉg 7 Betakarítás és tárolás A raktári betegség és a védekezés Nyíregyháziak Edelényben A gyümölcsfélék tárolása, raktározása nagy szakértelmet kíván. A gyümölcs eltartása közben jelentős veszteségek jelentkezhetnek, ha nem vagyunk gondosak, eléggé körültekintőek. Sajnos napjainkban a raktározás, tárolás jelentős költségékkel és kockázattal jár, mert az érvényes szabályozók a tárolásnak csaik az értékmegőrző és nem értéknövelő funkcióit biztosítják. Rövid időre akkor raktározunk, ha az őszi betakarítás után közvetlenül nem tudjuk a gyümölcsöt osztályozni, szállítani, illetve értékesíteni. Ilyenkor megfelelő olyan helyiség is, amely rövidiebb ideig megvédi a gyümölcsöt az időjárás viszontagságaitól. Erre a célra a pajták is alkalmasak, sőt a ládák fölé feszített ponyva is jó szolgálatot tehet. A hosszabb ideig tartó téli tárolásra azonban csaik olyan helyiségek alkalmasak, ahol a gyümölcs eltartása kevés veszteséggel jár. Tehát a hűvös pincék, a földbe vájt tárolók (vermek), sőt a fűtet- len lakószobák is számításba jöhetnek. A megfelelő gyümölcstároló helyiség fagymentes, alacsony hőmérsékletű, nedvességtartalma mérsékelt és könnyen szellőztethető. A túlságosan száraz helyiségben a gyümölcs hamar megfonnyad, ráncosodik, ha viszont a megkívántnál több a nedvesség, a betárolt termék megrothad. Gyakori raktári betegség az almán a penicilliumos zöld rothadás. Csak sérülésen keresztül fertőz. A megtámadott részeken világosbarna, dohos szagú, kerekfoltos rothadás indul meg. Sajnos igen gyorsan terjed. A foltok felületén előbb fehér gomba- fonal-tömorülések jelennek meg, majd a spóratartók „zöld gyepet” alkotnak. A védekezésnek a legfontosabb alapja, ha mindig csak teljesen egészséges gyümölcsöt tárolunk be. A tárolás előtt a kitakarított helyiséget 6—8 gramm kén por légköbméterenkénti elégetésével fertőtlenítünk. A keletkező gázokat 8—10 óráig „hatni hagyjuk” majd alaposan szellőztetünk. A betegség így csak akkor lép fel, ha a gyümölcs azt magával hozta. A glöospóriumos keserű rothadás általában túl meleg raktározás esetén jelentkezik. A fertőzött gyümölcs húsa megbámul, meglágyul, besüpped és megkeseredik. A hesüppedt részen a gomba rózsaszínű spóratelepei gyorsan „kiverődnek”. Mivel a Az orosházi kertbarátok látogatását viszonozták augusztus közepén a nagyecse- di kertbarátok. Az alföldi városban a szívélyes fogadtatást követően több helyi klubtag kertjébe látogattak el a szatmáriak és ismerkedtek azzal a belterjes gazdálkodási móddal, amely az orosháziakra jellemző. A második napi program ban városnézés, múzeumi és képtári látogatás szerepelt. Gyopárosfürdőn, a fürdőzést Közös ebéd, majd tapasztalatcsere követte. Olyan megkórökozó a túlérett almát kedveli, a gyümölcsöt „szedésre éretten” szüreteljük. A fuzátíumos magházrothadás esetén az alma már a fán fertőződik. A penész a magházból kiindulva rothasztja el a gyümölcsöt. A magházban sajátos színű gombafonálzat képződik. A fertőzés a bibén keresztül megy végbe. Különösen a „nyílt csészéjű” Stacking - változatok vannak kitéve a legnagyobb veszélynek. A gomba sokáig szinte lappangva él. A betegség csak a raktározáskor jelentkezik. Éppen ezért a „nyílt csészéjű” almáikat minél előbb fogyasz- szük el, vagy dolgozzuk fel. A moníliás rothadás során a gomba már a fán megtáNyár derekán, augusztus közepén már beérik a bodza gyümölcse. A bodza az egyik legértékesebb vadon termő gyógynövény. A fasorokban, erdőkben bőséggel díszlő bodzabokrokat a gyógynövénygyűjtők évente kétszer szedik meg. Tavasszal a bodzavirág, nyár végén a feketére érett bodzabogyófürtök gyűjtése ad munkát, biztosít kiegészítő jövedelmet. A bodzagyűjtést főleg a nyugdíjasok és a vakációzó diákok végzik. Havasi Pál és felesége (mérki lakosok) rendszeres gyógynövénygyűjtők. A bodzabogyót a Nagy- ecsed és Vidéke Afész vásárolja fel kilogrammonként 10 forintért. A gyógynövényt a felvásárlótelepekről az apaállapodás is született, miszerint az orosházi és nagy- ecsedi kertbarátok az általuk termesztett növények szaporítóanyagait egymásnak megküldik. Ezzel az együttműködéssel mindkét területen új és hasznos növényekkel gazdagodnak a kertek. Ováth József a nagy- ecsedi kertbarátklub vezetője levelében arról is írt, hogy Orosháza és Nagyecsed kertbarátklubjai között a cserelátogatások alkalmával hosszú időre szóló barátság szövődött. madja a gyümölcsöt, az apró sérüléseken keresztül. A rothadó gyümölcs nem esik szét, hanem összezsugorodik, összeszárad és múmiáivá alakul. A gombafonalaik a múmia belsejét is átjárják. Tudnunk kell azt is, hogy a raktárhelyiségben a beteg gyümölcsök megfertőzik az egészséges terméseket is, mivel a beteg gyümölcs gombafonalai olyan anyagokat választanak ki, amelyek az egészséges héjat meggyöngítik, és így könnyen bekövetkezik a fertőzés. Ha a te- nyészidőszak alatt rézhatású szerekkel permeteztünk és a itárolöhelyiiségbe nem visszük be, illetve a raktárból eltávolítjuk a beteg gyümölcsöket, a fertőzés nem fog bekövetkezni! gyi és miskolci hűtőházakba szállítják, ahonnan a Herbá- ria viszi tovább feldolgozásra és értékesítésre. FelvéteA kertbarátok kedvelt szobanövényei közé tartozik az amarillisz. Ha tél végén akarjuk virágoztatni, úgy célszerű a növényeket „szárazabban” tartani, azaz egyre kevésbé öntözzük: tehát „behúzódtatjuk” a hagymákat. Virágkertészek szerint — biztonságosabbá tehető a virágoztatás — ha a cserepekben a hagymák mellől, azok felső harmadáig eltávolítjuk a földet, majd napsütötte helyre tesszük a növényeket. Ezt követően a hagymákat, gyengén savanyú kémhatású, enyhén kötött, tápdús talajú földbe csere- pezzük át. A növényanyagot a „tárolás” ideje alatt Í7* C-fokos helyiségben célszerű tartani. Amikor viszont elérkezik a hajtatás ideje, a hőmérséklet 23—25 C-fokra növelhető. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a hajtatás kezdetétől, a virágzásig körülbelül 21—28 napra van szükség. Ha zöldséges ágyasainkban korai kiültetésű paradicsomot termesztettünk, úgy a leter- mett töveket fel kell szedni és a zöld bogyók leszedése Kitüntetés A közművelődésben végzett kiváló munkáért a nyíregyházi központi kertbarátklubot a művelődésügyi miniszter a Szocialista Kultúráért kitüntetésben részesítette. A kitüntetést alkotmányunk törvénybe iktatásának 39. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen a megyei tanácson adják át Holik Tibornak, a klub szakvezetőjének. A központi kertbarátklub 15 éve működik a Váci Mihály Megyei és Városi Művelődési Központ patronáláSá- val. A klub tevékenysége széles körű és sokrétű, nemcsak a nyíregyházi kertbarátok munkáját szervezi és irányítja, de hatással van a megye kertbarát-mozgalmára is. A klub vezetősége által kezdeményezett és szervezett programok a hasznos időtöltésen túl elősegítik a kertkultúra gyarapodását, a klubtagok művelődését. A Nyíregyházi Központi Kertbarátklub számos megyei és országos versenyen, kiállításon ért el helyezést, nyerték el az első díjat. lünkön a Havasi házaspár a begyűjtött bodzát adja át a mérki felvásárlóhelyen. (Kép: Baján Erzsébet) után, amelyekből kiváló minőségű ecetes savanyúság készíthető, a megmaradt növényi maradványokat szakszerűen be kell komposztálni. A letisztított ágyásokat áttelelő növényekkel hasznosíthatjuk. Erre a célra kiválóan alkalmasak olyan spenótfajták, mint például a Matador vagy az Eszkimó. De ne feledkezzünk meg a spenót tápanyag-utánpótlásáról sem. Négyzetméterenként 4—5 kilogramm érett istállótrágyát vagy jó minőségű komposztot, valamint 3—3 deka pétisót és szuperfoszfátot és két és fél deka kálisót szórjunk ki. Ezután legalább egy ásónyom mélységbe a trágyaszereket ássuk be a talajba. A biztonságos áttelelés érdekében a magvakat szakaszosan vethetjük, huszonöt centiméter sortávolságra, két centimeter talajmélységbe. Ha a másodvetésű borsónk már elvirágzott, úgy az akácmoly hernyóinak elpusztítására 0,1 százalékos Unifosz 50 EC-vel végzett permetezéssel készülhetünk fel. Dr. Széles Csaba A Nyíregyházi Központi Kertbarátklub tagjai 45-en, kétnapos tapasztalatcsere-látogatásra Edelénybe utaztak. A nyíriek útban céljuk felé Miskolc-Tapolcán felkeresték a barlangfürdőt. Edelénybe délután érkeztek, ahol gyümölcsös- és szőlőskertekibe látogattak. Az edelényi kertbarátok munkájáról, a klubéletről Selezák Imre klubelnök számolt be. Jártak a nyíregyháziak az edelényi kastélyban, a kastélykertben, megtekintették az edelényi földvárat, majd Az idén is jó helyen tudhatták az egyesületek a horgászfiatalságnak azt a népes csoportját, amely részt vett a horgászszövetség megyei intéző bizottsága által szervezett nyári ifitáborban. Az elmúlt nyarak tiszadobi, ti- vadari, tuzséri táborai után az idei nyáron ismét az ibrányi Tisza-part került sorra. Az úttörőszövetség szívesen adott helyet a horgászfiataloknak ibrányi táborában, amely' sportszaktábor és ezzel egyúttal a horgászat is sportként nyert elismerést — legalább a fiatalok szintjén. Az ibrányi határ tuskolá- nyi rétjeinek, mezeinek szélén, a Tisza védőgátjának tövében szépen kiépített táborból hamar elérhető volt, pár lépésnyire csupán — a gáton túli ártér erdeje, a folyó selymes vizű strandja, és jó sétányira az apátszegi holtág nagy patkója. A sok csukájáról, elég jó potykáiról nevezetes víz bizony fenékig fagyott a 86/87-es kemény télen, semmivé lettek a nagy halak, mint amilyet Inzsöl öcsi is fogott harmadéve egy 20 kilós apátszegi potyka „személyében”. A természet megújító csodája, hogy mégis keszegek, kárászok, törpeMindjárt kiállt az „ellen- csapat” is a horgászgyere- keikből — itt menet közben mindig cserélődött a négy versenyző —, és „aki győz, az nyer egy kólát!” — felkiáltással elkezdődött a vetélkedés. Hogy mi lett az eredmény? Papp Gyula négyese három és fél óra alatt — közben megelégelték az „aprítást” — 1180 darab 6—8 centis kárászt, törpeharcsát fogott 13 kiló 8Ö deka súlyban. A másik „négyes” is több mint ezer halat pecá- zott ki. Mikor a degeszre töltött nejlonzsákokban a táborba érkezett a zsákmány, a birkózók nevetve vakargat- ták a fejüket: vagy 25 feiló és több mint 2000 darab hal „két vállra fektetése”, meg- pucolása várt rájuk ... Szóval jó mulatság volt és sok hasznos tapasztalat megszerzésével járt a megyei horgász ifitábor, amelyre 19 horgászegyesület küldött el 18 gyermek (14 év alatti) és 22 ifi (14—18 év közötti) korosztályú résztvevőt. Az eddigi 30-ról az idén először emelkedett 40-re a létszám a MOHOSZ döntése nyomán. A megyei intéző bizottság pedig úgy határozott, hogy a napi 120 forintos egy főre jutó költséget maga állja, nem kér anyagi támogatást sem a szülőktől, sem az egyesületektől. Az augusztus 11-től 20-ig tartó táborozáson volt idő á természeti környezet, a halak kirándultak egészen a csehszlovák határig. Otközben meg-megálltak a műemlék vagy műemlék jellegű épületeknél. Nem maradt ki az úti- programból az aggteleki cseppkőbarlang megtekintése sem. A kétnapos kirándulás hasznosságát Varga Ferenc tudósításában így összegzi: a kertbarátklubok találkozói elősegítik annak a nemes célnak a megvalósítását, amely a kertbarátok feladata: kertészkedj, művelődj, barátkozz!” harcsák ezrei úszkálnak a holtág vizében és sok-sok élményt adtak a tábor gyermek- és ifihorgász lakóinak. Éppen a kilencnapos táborozás félidejében történt. Addigra összemelegedtek már a horgászifik a többi táborlakóval: birkózókkal, röplabdázókkal, labdarúgókkal, a közös pingpongozások, focimeccsek, tiszai fürdések során. Felvetették hát a nem horgász „civil” táborlakók a birkózókkal az élen: miért is megy veszendőbe a rengeteg kifogott kishal (egy-egy halfogó tréning alkalmával több százat is fogtak) majd ők megpucolják és megsütik, akármennyi is lesz és akármilyen apró. Nosza, össze is állt egy négytagú csapat azokból, akik már korábban is sikeresek voltak a versenyhorgászatban: Kádár Robi és Opris Attila Mátészalkáról, Tóth Árpád Tisza- vasváriból és Papp Gyula, a tábor egyik szakvezetője, a megyei versenyszakbizottság tagja. És elhangzott a „jelszó”: négy óra alatt 1112 darab halat fogunk az apátszegi holtágon . . . ! (Hogy miért éppen 1112-őt? Azt mondják, akkor éppen ez a szám „jött a szájukra”.) és nem utolsósorban a halfogás sokféle mikéntjének megismerésére. Előadásokat hallhattak a résztvevők a keszeg- és versenyhorgászatról, a fenekezésről, pergetésről, állóvízi és tiszai halfogó módszerekről. Kis csoportokban külön-külön is beszélgettek táborvezetőikkel a horgászat sokféle trükkjéről, tanulgatták a halfogó szerelékek összeállításának sok ügyes módját. Bogár István táborvezető tanár, az IB megyei ififelelőse, Papp Gyula szakvezető versenyhorgász és Kállay János, a nagyhalászi zsákgyári egyesület elnöke (ők vállalták az ifitábor helyi patronálását) sok jó tapasztalatot adott át a fiatalságnak. Amiket mind-mind a gyakorlatban is kipróbáltak a közeli holtágon, á Tiszán és a nagyhalásziak remek egyesületi horgászvizén, a gát:ai Marótzug-holtágon. Oda két napon is elvitte a társaságot a patronáló nagyhalászi gyár autóbusza. És ezen a szép vizen tartották meg táborzáró horgászverse- nyüket is, amit az ifik közül a mátészalkai Kádár Róbert, a gyermekkorcsoportból pedig a tiszavasváfi Papp Attila nyert meg. Sok élménnyel és tanulsággal, a versenyen nyert új felszerelésekkel, emléklapokkal és a nagyhalásziak apró emléktárgyaival az iszákjá- bar. tért haza végül 40 jókedvű táborozó. Pristyák József Kirándulás Orosházára A bodza gyümölcse értékes gyógynövény Az amarillisz virágoztatása / Értékesítési lehetőség és ár A Kertbarátok és Kistenyésztők megyei Szövetsége augusztus 26-án 14 órakor a Hazafias Népfront nyíregyházi székházában kibővített ülésen tanácskozik az őszi érésű kertészeti termékek értékesítési lehetőségéről, a téli alma felvásárlási áráról. Tájékoztató .’őadást Molnár József, a Hungarofruct megyei igazgatója és Kovács Pál főelőadó tart. HORGÁSZOKNAK Tuskolányi tábor Kétmzer hal három és fél óra alatt KISTERMELŐK-KISKERTEK !
