Kelet-Magyarország, 1988. augusztus (45. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-22 / 200. szám

1988. augusztus 22. Kelet-Magyarország 7 '----------------------------------------------------------------------------------------V Dráma az uszodában Nem minden­napi körülmé­nyek között zaj­lott az olimpia előtt három hét­tel megrendezett országos úszó­bajnokság. A versenybíróság elnöke — való­színű a nagy hő­ségtől (?!) - tel­jesen formán kí­vül volt, s elő­ször férfi kitűnő­ségünket, a világ­bajnok Darnyi Tamást diszkva- lifíkálta 50 méter gyorson, majd a nyíregyházi Csa­bai Jutkával tet­te ugyanezt 800 méteren. Az in­dok mindkét Képünkön nevet, az uszodá­ban sírt a dráma egyik fő­szereplője, Csabai Judit. esetben az volt, hogy a rajt­nál kiugrottak, s késleltették a versenyt. Ilyenre aligha van példa a világ úszósportjában, de a ho­ni gyakorlatban is — vallják a szakemberek és a szaksajtónál dolgozó kollégáim, hiszen a szabályok teljesen világosan rendelkeznek arról, hogy ilyen­kor a rajtot megismételtetik. Széchy Tamás, a világ élbolyá­hoz tartozó magyar tréner — aki egyébként rendkívüli nyu­galmáról ismert — ezt az el­járást már nem tűrhette és hangos kiabálásra ragadtatta magát. (Lehet-e csodálni, ha ilyen fontos, az olimpiát köz- vétlenül megelőző megmérette­tésen egy durva hiba játssza a főszerepet.) A hírközlő eszközök szombat este, s még vasárnap reggel is arról tudósítottak, hogy a Csa­bait Judit, nélkül induló 800- as gyors mezőnyében elsőnek célba érkező Buth Zsuzsa sze­rint is annyira igazságtalan volt az ominózus döntés, hogy frissen megkapott aranyérmét azon­nal odaadta a sí­rást abbahagyni képtelen nyíregy­házi kislánynak, azzal, hogy azt ő érdemelte meg. Tegnap délelőtt sikerült telefonon beszélni Csabai Jutka szüleivel. — Ez volt az első eset, hogy felmentünk a bajnokságra meg­nézni Jutkát — mondta az édes­anya, — A kislá­nyunk ugyanis mindeddig lebe­szélt minket ar­ról, hogy ott le­gyünk, valószínű, hogy ne zavar­juk a koncentrálásban. Most viszont éppen ő kérte, hogy menjünk el és segítsünk ha­zahozni a frissen megkapott olimpiai formaruhát is. És mindjárt ilyen balul sikerült a dolog ... Mondanom sem kell, hogy nagyon sajnáljuk az esetet, hogy alig tudtuk megvigasztalni erre a verseny­re külön is nagyon készült lá­nyunkat, aki nem is annyira a saját maga sbámára meg­nyerhető aranyat sajnálta, mint azt, hogy ez az igazság­talan eljárás az NYVSSC-t is megfosztotta egy megszerzett első helytől. És sajnálta az ed­zőt, de talán kicsit minket, szüleit is, akik előtt először szerepelt volna ... Mint a mamától megtudjuk, a magyar bajnokságot jelentő medáliát Jutka (legalább olyan sportszerű módon) azon­nal visszaadta Zsuzsinak, a Budapesti Spartacus verseny­zőjének. A versenybíró drasztikus té­vedésére a két kislány fair play eljárása lehet a gyógyír. És annak a reménye, hogy Szöulban már nem ilyen ver­senybíróé, hanem a sportolóé lesz a főszerep . . . (k) Nagy László (Nyíregyháza, Rosszaság nevű lován) 0 hi­bapont, 2. Hegyes Lajos (Nyírtass, Matyi n. 1.) 3 hp., 3. Bubán Zsolt (Nyíregyhá­za, Mákvirág n. 1.) 8 hp. Akadályhajtás. Kettes fo­gatok: l. Liskány András (Máriapócs) 0 hp., 2. Kocsis Mihály (Nagycserkesz) 15 hp. Négyes fogatok: 1. Liskány András 10 hp., 161 mp, 2. Ko­csis Mihály 10 hp., 191 mp, 3. Ling Attila (Nyíregyháza) 20 hp., 216 mp. Pontgyűjtő díjugratás: 1. Ling Attila (Nyíregyháza, Kontra n. 1.) 1380 pont, 2. Julius Kundrák (Eperjes, Aska n. 1.) 1340. Kitartásos magasugratás: 1. Ling Attila 0 hp., 2. Julius Kundrák (Jego n. 1.) és ifj. Harman Mihály (Nagycser­kesz, Fecske n. 1.) 4—4 hp. A Medosz Kupa Nagydij végeredménye: 1. Ling Attila 122 pont, 2. Julius Kundrák 92, 3. Hegyes Lajos 75, 4. Lis­kány András 58, 5. Kocsis Mihály 55. Botrányok és aranyak! Tör­ténhet bármi a felnőtt ma­gyar úszóbajnokság befejező részében, az eddigiek alap­ján nyugodtan kijelenthet­jük: fennállása óta legered­ményesebb országos bajnok­ságukon vettek részt a Nyír­egyházi VSSC úszói. Kevesen gondoltak arra, hogy az olimpiai menetrend alapján zajló OB valóságos aranyesőt hoz a szabolcsiak számára. Azt már korábban megír­tuk, hogy csütörtökön a késő esti órákban a nyírségi úszók nevétől volt hangos a Komjá- di uszoda és környéke. Csabai Judit a 400 méteres gyors­úszásban, Szabó Tünde pedig a 100 méteres háton szerzett bajnoki címet. A későbbiek során folytatódott a siker. Pénteken este Vajda Tamás tanítványa, Szabó Tünde az 50 méteres hátúszásban sem talált legyőzőre, ezzel három­ra növekedett a nyíregyházi aranyak száma. Eredmények. 50 m hát. Bajnok: Szabó Tünde (NYVSSC. edző: Vaj­da Tamás) 30,37, 2. Tolnai (Vasas) 30,52, 3. Varga D. (Dunaújváros) 30,87. 800 m gyors. Bajnok: Buth Zsuzsa (Bp. Spartacus, e.: Kiss László) 8:51,50, 2. Ko­vács Rita (NYVSSC) 9:01,52, 3. Berzlánovics (Dunaújvá­ros) 9:04,10, ... 5. Szabó (NYVSSC) 9:28,92. A kupa ünnepélyes meg­nyitóján Kocsis László, a Medosz megyei titkára kö­szöntötte a felsorakozott ver­senyzőket, a közönséget, majd elkezdődött a viadal. A lelátóval övezett négyszögben a négyesfogatok akadályhaj­tását kísérte a legnagyobb figyelem. — Hát mégis lovasnemzet vagyunk — jegyezte meg Kovács István, a lovasiskola vezetője arra célozván, hogy Szabolcs-Szatmár megyéből hat fogatot sikerült kiállíta­A mátészalkai Kovács Sán­dor négyese bevonulásakor Rigó nevű lova elbotlott, per­cek teltek, amíg sikerült fel­állítani a derék négylábút. A versenyt jó teljesítménnyel Liskány András nyerte. Ug­rásban kitűnően szerepelt az idei országos bajnok Ling Attila, aki Kontra nevű lo­ván valamennyi számban el­ső lett, a Medosz által kiírt nagydíjat is megnyerte. Eredmények. Kezdő lovak és ifjúsági versenyzők: 1. Sokszor hangzott e vezény­szó augusztus 20-án, szomba­ton Nyíregyházán, az újma­jori lovaspályán a VII. Nyír­ségi Medosz Kupa-versenyen, amelyet mintegy három és félezer néző tekintett meg, s ahol összesen 6 számban avattak győztest. Az ese­mény nemzetközivé bővült, a versenyen részt vettek a cseh­szlovákiai Eperjes város lo­vasai is. Ara nyeső „Csapatunk pofozógép lett volna...” Tenisz Nyírfa Kupa Requiem egy élvonalbeli szakosztályért „Megrendülve közöljük a röplabdát szeretőkkel, hogy a nyíregyházi SZAÉV SE NB I-es női röplabda-szakosztálya tragikus hirtelenséggel, első osztályú bemutatkozása előtt megszűnt.” Akár e morbidnak tűnő hirdetést is feladhatta volna a szakosztály, amelynek most felelevenítjük tiszavi­rág életét. Két esztendeje döntött úgy az NYVSSC vezetése, hogy erőit megosztandó, megválik néhány szakosztályától. Köz­tük volt az NB II-es női röp­labda-szakosztály is, amely akkor nem szűnt meg, csak gazdát cserélt. A szakvezetés és a játékosok az akkor még egyszakosztályos Nyíregyházi SZÁÉV SE-hez került. A csa; pat edzője Balázs István lett és a fiatal szakember nagy­szerű munkát végzett. Már az első évben is kiemelkedett a mezőnyből a nyíregyházi csa­pat, a zömében gimnazisták­ból álló gárda nemcsak lel­kesedésével, játéktudásával is kitűnt. A tavalyi bajnok­ságban aztán méginkább ösz- szekovácsolódott az együttes, és végül bajnokságot nyert, majd az osztályozón felkerült az NB I-be. Ezzel a szabolcsi megyeszékhelynek két élvo­nalbeli csapata lett. A szurkolók, szakemberek, egyszóval mindenki örült a sikernek, hiszen mindenki úgy gondolta, Priznitcz Ilona, Csapó Gabriella után egy újabb tehetséges generáció bontogatja szárnyait. Aztán mindennek vége, hiszen a szakosztály megszűnt. Az iméntiekhez Racskó Ti­bor, az immáron volt szak­osztályvezető a következőket fűzi hozzá: — Mi akkor hároméves szerződést kötöttünk Balázs Pistivel, akit én az ország legjobb öt edzője közé soro­lok. Kitűnő, következetes munkát végzett, ennek ered­ményeként értük el azt a si­kert, amiért én évek óta fá­radozom. Az utolsó bajnoki mérkőzést követően szóba hoztam neki, hogy azt beszé­lik: az NYVSSC-hez megy. ö erre nemmel1 válaszolt, én pe­dig azt mondtam: tudod Pis­ta, ha te elmégy, én abbaha­gyom. Ez nem zsarolás akart lenni, az ö személye garan­cia volt a munkához, és az NB I-hez. Én ezért dolgoz­tam társadalmi munkásként hét esztendeje és azóta a 18 játékosból kilencven lett, a másfél edzőből pedig hat. Kialakult az úgynevezett klasszikus piramis, előkészí­tő, serdülő és ificsapat. Aztán augusztus elsején a szakosztály levelet kapott, amelyben az edző közölte, hogy nem kíván tovább dol­gozni. Mivel ezt tárgytalan­nak tekintették, újabb levél következett, amelyben Ba­lázs István elhatározását vég­legesnek mondta. Közben a játékosok is megneszelték a dolgot, hiszen a sportorvosi vizsgálaton csak hárman vol­tak ott, az augusztus eleji el­ső edzésre pedig mindössze egy játékos ment el. A baj­nokság pedig szeptember de­rekán indul. A szakosztály léte csupán egy emberen, az edzőn múl­na? — Amennyiben már má­jusban azt mondják: a férfi­csapatnál elengedhetetlenül szükség van Balázs Pistára, nincs gond. Belátom, hogy a meglévőt kell menteni, nem a bizonytalant, menjen Pis­ta, mi pedig elindulunk ed­zőt keresni. De úgy vélem, a férfiak sikerei nem indokol­ták az életbevágó személy- cserét, augusztusban pedig már hol szerezzünk egy jó edzőt? Ez nem úgy van, hogy felnyúlok a fogasra és le­akasztok egyet. Azt pedig nem akartuk, hogy a csapa­tunk pofozógép legyen az NB I-ben. Az igaz, sok munka és néhány átigazolás kellett vol­na, hogy Balázs irányításá­val az NB I-ben megfelelően szerepeljünk, ám nélküle er­re semmi esélyünk nem lett volna. — Képzelje el, milyen ér­zés volt néhány napja a já­tékosokkal közölni mindezt. Tizenhét éves munka után kellett a síró játékosoknak mindezt elmondanom, akik közül néhányan még engem vádoltak azzal, hogyan jut­hattunk ide. És a megyei sportvezetés, amely engem arra kapacitált, hogy a ki­emelt sportág, a röplabda idén is két NB I-es csapat­tal is képviselje megyénket) miért nem lépett közbe? Én ezzel az ötödik tőrdöfést kap­tam, és most már elég volt a röplabdából. Ötvenöt éves vagyok, harminchat éves ko­romig játszottam, utána tár­sadalmi munkásként dolgoz­tam, hivatásomnak tekintet­tem az ügyet, de ezek után azt mondom, vége — mond­ja ezt felindulva és csalódot­tan Racskó Tibor. A SZÁÉV SE elnökségi ülésén, amelyen ott volt a megyei és városi sportveze­tés, elvetették a kockát, ám ez több mint edző és szak­osztályvezető személyes prob­lémája. Hiszen a siker — az NB I — nemcsak az ő céljuk volt, s hogy a beteljesülés vé­gül elmaradt, abban ők fon­tos, de mégis csak epizódsze­repet játszottak. És mi lesz a játékosokkal? Van aki Debrecenibe igazolt (Jánosik) a többieket remélhetőleg szívesen várja az NB II-es tanárképző, valamint a szin­tén harmadik vonalbeli újonc, a Sportuia. A tehetsé­ges játékosok bizonyára új csapatukban is megtesznek mindent a sikerért. Ám az is bizonyos, hogy a történtek kitörölhetetlen nyomot hagy­nak bennük. Mán László Csehszlovák arany, magyar ezüst Befejeződött a világbajnoki pontszerző verseny Ki korán kel, aranyat lel — tartja a régi szólásmon­dás és igazságát szombaton több csehszlovák teniszező igazolta, akik érdekelve vol­tak az ARTEX Nyírfa Kupa ifjúsági tenisz-világranglista- verseny döntőjében — és nyertek. A fiatal teniszezők nemzetközi viadalán Nyír­egyházán szép számú néző­sereg tekintette meg a fiú és leány egyesbeli döntőket. A gyengébb nem fináléjá­ban csehszlovák—magyar mérkőzést láthatott a közön­ség. A magyar színeket kép­viselő Kocsis Katalin olyan ideges, annyira elfogódott volt, hogy jóformán kétszer sem talált be ellenfele, And­rea Barochova térfelére. Utóbbi plzeni versenyző, a végén csak annyit adott ki magából, amennyi a biztos győzelem megszerzéséhez kellett. A férfi egyesben nemcsak az erőviszonyok és a kieme­lés alapján, hanem az eddig látottak nyomán is a cseh­Egyesben csehszlovák arany: Barochova és Gruber boldo­gan álltak a fotós lencséje elé. szlovák Roman Gruber győ­zelmét vártuk. A bratislavai fiú az elődöntőben is bizto­san adogatott, kiválóan röp­tézett. Ezúttal is jól össz­pontosított, bár az első játsz­mában Tóth Attila, az MTK- VM teniszezője még 5:5-ig eljutott, innen azonban „re­pülőrajtot” vett a csehszlo­vák versenyző, s a folytatás­ra „nullra” nyerte a máso­dik játszmát. Egyesben tehát kettős csehszlovák siker született, csakúgy, mint fiú párosban a Novotny, Trneny, valamint leány kettősök versenyében a Starosta, Barochova, len­gyel—csehszlovák duó révén. A Nyírfa Kupa hangulatos díjkiosztással fejeződött be a városi stadionban. Az ese­ményen részt vett Zentai Ferenc, a Magyar Tenisz Szövetség főtitkára, akit a Nyírfa Kupával kapcsolat­ban kérdeztük: — Örömmel tölt el, hogy lényegesen megnövekedett a részt vevő nemzetek szá­ma, ez a Nyírfa Kupa rang­ját, életképességét minősíti. Olyan nemzetek is elindul­tak a verseny küzdelmeiben, amelyek ez ideig elkerülték hazánkat. Ami a versenye­ket illeti, emelkedett a szín­vonal, s bár a mieinknek nem sikerült aranyérmet sze­rezni, elégedettek vagyunk. Nbszály és Markovits indu­lásával lényegesen megnőt­tek volna az esélyeink, ne­kik azonban más versenyen kellett helytállniok. Eredmények. Ifjúsági fiú egyes (44 in­duló) elődöntő: Gruber (csehszlovák)—Novotny (csehszlovák) 6:2, 7:5, Tóth A. (magyar)—Busch (szovjet) 6:1, 6:7, 7:5, döntő: Gruber —Tóth A. 7:5, 6:0. Ifjúsági leány egyes (22), elődöntő: Barochova (cseh­szlovák)—Báthory (magyar) 6:3, 1:6, 6:1, Kocsis K. (ma­gyar)—Csibi (magyar) 6:3, 6:2, döntő: Barochova—Ko­csis K. 6:0, 6:4. Fiú páros (20), elődöntő: Novotny, Trneny (csehszlo­vák)—Karlsten, Lindberg (svéd) 6:4, 7:5, Selester, Fe­kete (USA, magyar)—El Sa­vvy, Arousy (egyiptomi) 6:3, 6:4, döntő: Novotny, Trneny —Selester, Fekete 7:5, 6:2. Leány páros (10). elődöntő: Montesino, Cordova (kubai) —Kurz, Kriger (NSZK-beli) 6:2, 6:1, Staresta, Barochova (lengyel, csehszlovák)—Sepp, Morlat (szovjet) 7:6, 6:4, döntő: Staresta, Barochova —Montesino, Cordova 6:3", 6:1. Kovács György M SPORT ,,Lovas, indulj!"

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom