Kelet-Magyarország, 1988. július (45. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-12 / 165. szám

Girbacsiv Varsóban AZBESZT NYÍREGYHÁZÁRÓL. Műszakonként 1200 darab 1500X1000 milliméteres nagy­ságú azbeszt gumitömítő lemezt készítenek a Taurus Gumiipari Vállalat nyíregyházi gyárának Tauril üzemében. Képünkön: a kész lemezeket Bacsó Zoltán, Orosz János és Papp József bélyegzi. (Császár Csaba felvétele) A nyári szünetben Meg szépülnek az iskolák Bécs—Budapest Az egyesült államokbe­li Bechtel Civil Inc. cég elő­tanulmányt készített az 1995- ös Bécs—Budapest világkiál­lítás lehetőségeiről — erről, válamint a kiállítással kap­csolatos egyéb kérdésekről tartott nemzetközi sajtótájé­koztatót hétfőn a Duna In­tercontinental Szállóban Mar­jai József miniszterelnök-he­lyettes, kereskedelmi minisz­ter. Elmondta, hogy a magyar és az osztrák fél közösen kér­te fel az ezen a téren szinte páratlan tapasztalatokkal rendelkező amerikai céget, hogy készítsen tanulmányter­vet a világkiállítással kap­csolatos gazdasági kérdések­ről. A két ország már elküldte pályázatát a Nemzetközi Ki­állítások Irodájához (BIE), amely vissza is igazolta azt. Egyelőre azonban még nem dőlt el véglegesen, hogy ki kapja a rendezés jogát, ugyanis Hongkong, Hannover és Miami is pályázik világki­állítás rendezésére. A BIE ez év decemberében dönt a kér­désben. A Bechtel cég javaslata alapján a kiállítás fő témájá­nak címe: Hidak a jövőbe. Az amerikai cég becslése sze­rint 20,5 millió látogatója lesz a két fővárosnak a vi­lágkiállítás hat hónapja alatt. A látogatók Bécsben várha­tóan 5,9 milliárd schillinget költenek, a budapesti vendé­gek pedig 18,3 milliárd fo­rintot, ami 4,7 milliárd schil- lingnek felel meg. Wojciech Jaruzelskinek, a LEMP KB első titkárának és a legfelsőbb lengyel állami vezetésnek a meghívására hétfőn hivatalos baráti láto­gatásra Varsóba érkezett Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára. A szovjet ve­zetővel együtt utazott felesé­ge is. Mihail Gorbacsovot elkí­sérte az útra Eduard Se- vardnadze, az SZKP KB Po­litikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminiszte­re, Vagyim Medvegyev, az SZKP KB titkár«' és Jefrem Szokolov, a Belorusz Kom­munista Párt Központi Bi-, zottságának első titkára is. A LEMP KB székházában Wojciech Jaruzelski és Mi­hail Gorbacsov négyszem- köztL. megbeszélésével meg­kezdődtek a magás szintű lengyel—szovjet tárgyalások. Ezt megelőzően, a délelőtti órákban Mihail Gorbacsov megkoszorúzta az Ismeretlen Lengyel Katona sírját, a len­gyel föv&rost jelképező Nike- emlékművet és a Lengyelor­szág felszabadításában el­esett Szovjet Hősök Emlék­művét. A szovjet vendég program­ja már az első percekben el­tért az előre megállapított menetrendtől. Mihail Gorba­csov Varsó utcáin többször megállította a gépkocsiját és beszélgetésbe elegyedett az üdvözlésére megjelent var­sóiakkal. A helyiek közül sokan éltek az alkalommal és dedikáltatták vele a Var­sóban már negyedik alka­lommal kiadott „Átalakítás és új gondolkozás” című könyvét. Lengyelországszerte nagy érdeklődéssel követik az SZKP KB főtitkárának zsú­folt programú látogatását, és különösen nagy várakozás előzte meg a lengyel parla­mentben, a Szejmben hétfő délután elmondott beszédét, amit a lengyel televízió is egyenes adásban közvetített. Az SZKP főtitkára nem csu­pán a két ország kapcsola­tairól szólt, hanem nemzet­közi kérdésekről, mindenek­előtt az európai biztonságról és együttműködésről is. Mihail Gorbacsov hétfői varsói programja a tisztele­tére adott díszvacsorával zá­rult. A keddet és a szerdát vi­déken — Krakkóban és Szczeczinben — tölti az SZKP KB főtitkára, ahol a helyi kulturális, gazdasági élettel ismerkedik, munká­sokkal, parasztokkal találko­zik, ellátogat a Krakkó mel­letti Poroninba is, ahol 1912 és 1914 között Lenin élt. A vidéki út után Varsóban plenáris tárgyalások lesznek a két ország vezetőiből álló tárgyalóküldöttségek között, majd Mihail Gorbacsov a ki­rályi várban találkozik a lengyel kulturális és művé­szeti élet vezető személyisé­geivel. Mihail Gorbacsov pénteken részt vesz a Var­sói Szerződés Politikai Ta­nácskozó Testületinek ülé­sén. Nyíregyházán mintegy 50 millió forintot fordítanak az idén az iskolaépületek fel­újítására. Ismeretes, hogy szeptembertől az új, 21 tan­termes Körte utcai iskola át­adásával lényegesen javul- ruak a megyeszéíkhelyen az iskolai oktatási körülmé­nyek. Ám nemcsak az ide­kerülő tanulók járnak majd jól: mivel a régi, Kálvin téri 3-as iskola átköltözik az új intézménybe, lehető­vé válik, hogy tantermeit át- adlják a 2-és számú általános iskolának. Természetesen ezeket a termeket is rend­behozzák, sőt a Színház ut­cai tornatermet, illetve a Bes­senyei téri tornaszobát is felújítják. Kulturáltabb kö­rülmények között étkezhet­nek a kisdiákok, hiszen az ebédet is helyben fogják főzni. A Kert utcai iskola tála­lókonyháját is befejező konyhává alakítják, azaz szintén itt készül szeptem­bertől az étel. Meglehetősen mostoha kö­rülmények között folyt az oktatás a Guszevi lakótelep iskolájában. Most kétmillió forintot költenek ennek fel­újítására. Megszépülnek a tantermek, folyosók, lam­bériát, új padlóburkolatot kap az iskola. Bár az újab­ban készült intézmények közé tartozik az Epreskert utcai, mégis úgy találták: akad itt is tennivaló. A sós- tóhegyi általános iskola te­tőszerkezetét is megjavítják a nyárom. A Zrínyi gimnáziumban a világítást korszerűsítik, és a tetőszigetelést hozzák rendibe. J isszakerülnetk a Kossuth gimnázium homlok­zatára a gipszfigurák, En­nek bizonyára nemcsak a nevelők és a gimnazisták örülnek, hanem a városlakók is, hiszen ezáltal az utcakép Szabolcs-Szatmárban a leg­frissebb KSH-felmérés sze­rint a vetésszerkezet figye­lemre méltó változásokat mutat az előző évhez képest. A nagyüzemileg hasznosí­tott szántóterület nagysága csökken, növekszik a „kise­gítő és egyéni gazdaságok” területe. A növekedés az 1987. évhez viszonyítva több mint 30 százalékos. Az új földtörvény hatására szapo­rodott a bérbe adások száma, is megszépül. A Krúdy gim­náziumban a sportolási kö­rülményeik javulnak, kosár­labdapálya készül és a tor- maiteremben is jobbak lesz­nek a feltételek. Nem lenne teljes a kép, ha nem szólnánk az óvodákról. Néhány hónap múlva a Körte utcai, a Benczúr téri, a Guszevi, a városmajori és nyírszőlősi óvodába járó gyerekek örülhetnek majd megszépült második ottho­nuknak. és a nagyüzemileg gazdaság­talanul hasznosítható terüle­tek értékesítése is megindult. A nagyüzemek közötti bérbe adás és területcsere gyako­ribbá vált. Az állami gazdaságokban csökkent a búza vetésterüle­te (40 százalékkal). A kuko­ricaterület közel azonos szin­ten maradt. Az előző évhez viszonyítva a napraforgó 45 százalékkal, a silókukorica területe több mint 30 száza­lékkal növekedett. A lóbab vetésterülete felére csökkent, repcemagtermesztés ebben az évben nincs. A mezőgazdasági termelő- szövetkezetekben kismérték­ben (2 százalékkal) csökkent a búza vetésterülete. A ku­korica területcsökkenése 6 százalék (3700 hektár). A me­gyében újból megjelent kísér­leti jelleggel a gávavencsel- lői „Szabadság” Mezőgazda- sági Termelőszövetkezetben a rizs, 10 hektárral. Utoljára 1984-ben termesztettek rizst. Az ipari növények közül nagymértékben nőtt a szója­bab (70 százalékkal) és 30 százalékkal a napraforgó ve­tésterülete. Csökkent a do­hány- és a repcemagterület (14, illetve 15 százalékkal). A takarmánynövények közül csökkenő tendenciát mutat a csalamádé területe (1987. évhez viszonyítva 56 száza­lék). A hüvelyes növények­nél 42 százalékkal nőtt a bor­só vetésterülete. Szabolcs-Szatmár megyé­ben a gabonafélék vetésterü­lete közel 600 hektárral csök­kent, növekedett a termesz­tési kedv a zabnál (33 száza­lékkal) és az árpánál (38 szá­zalékkal). A kukorica és a silókukorica összterület 7 százalékkal csökkent, ez több mint 7000 hektár. A burgo­nya területnövekedése 5 szá­zalékos. A be nem vetett szántóte­rület 4 százalékkal növeke­dett, így több mint 10 500 hektár (A KSH értékeléséből) Ötletek díja A gyár fiatal fejlesztő- mérnöke panasz­kodott: az új adó­törvény nem ösztönzi a dolgozókat újításra, talál­mányok beadására. „Sok­szor a fejlesztők úgy ké­rik érte a díjat, hogy csak kétezer forintot fizessek, mert ha e'nnél többet ad­nék, akkor annak nagyobb részét elvinné tőlük az adó.” Az jó, hogy az utóbbi időben nem veszik egy ka­lap alá az újításokat és a találmányokat, teljesen szétválasztva kezelik azo­kat, de az értük kifizetés­re kerülő pénz még mindig nem elég ösztönző. Meg­adóztatják és beleszámít az összevont adóba is. A tea­meknél az a gyakorlat, hogy mindenki egyformán ré­szesül a honoráriumból — a békesség megőrzése mi­att. Eddig elvileg mindenki ugyanannyit vett fel a pénztárnál, újabban ez úgy változott, hogy a ki­sebb kvalitású, alacsonyabb adósávba tartozónak több jut, ami nem biztos, hogy jó így ... Egy másik, idősebb felta­láló — termékük BNV-dí­jas, nagy sikere van Nyu­gaton — megkérdezte, hogy szerintem mennyit kapott ő ezért? Ügy harmincezer körül saccoltam, mire el­mondta, hogy tisztán — a különböző adólevonások után — nyolcezer forintot vehetett fel. Aztán még hozzátette szomorúan: — Azért csinálom, mert még ennyi év után is bol­dog vagyok, ha sikerül valaníi újat kitalálni. Ami­kor azonban felveszem az érte járó pénzt, és tudom, hogy a vállalatnak meny­nyit hozok ezzel, biz’ isten elmegy a kedvem az egész­től. Hát nem bosszantó, hogy nekem csak morzsák jutnak? Mondja is mindig az asszorty, hogy miért tö-:> röm magam — úgysem be­csülnek meg __ Elgondolkodtató. Mint ahogy az is elgon­dolkodtató, kinek jó ez? A népgazdaságnak nem, hiszen a ta­lálmányok hiányá- : ban bizonyos gépeket, al­katrészeket külföldről kell beszereznünk valutáért, ami elég sokba kerül. A gyáraknak sem, hiszen dolgozóik számára nincs igazi ösztönzőerő ahhoz, hogy új dolgokkal foglal­kozzanak. Az egyénnek nem, mert joggal érzi úgy, hogy szellemi terméke nincs megfizetve. Lépni kellene. Akár a rendelkezések megváltoz­tatása árán is. Száraz Attila Felvásárlás, átvétel — gondokkal Miért nem megy a meggy? Változások a vetésterületben Bérbeadás, értékesítés, teriiletcsere P. Sz. A. XLV. évfolyam, 165. szám ARA: 1,80 FORINT 1988. július 12., kedd

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom