Kelet-Magyarország, 1988. július (45. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-28 / 179. szám
2 Kelet-Magyaromig — Nyíregyházi Élet 1988. július 28. Feljebb a létrán Hegyei város? Nyílt titok, hogy Nyíregyháza Város Tanácsa pontosan ma egy hónapja született határozatában „ .. .kéri a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsát, hogy Nyíregyháza várost 1989. január 1-jével nyilvánítsa megyei várossá. Utasítja a tanácselnököt, hogy az erre irányuló pályázatot soron kívül terjesz- sze fel a megyei tanács végrehajtó bizottságához.” Kézenfekvő a kérdés Csabai Lászlóné tanácselnökhöz: hogyan jutott a város erre a nem mindennapi elhatározásra, van-e realitása annak, hogy a megyei várossá nyilvánításról szóló döntés megszülessék? Az elnökasszony szerint ezt a magasabb lépcsőt jelentő rangot nem most először pályázza meg a város. Évekkel korábban foglalkoztatta már Nyíregyháza vezetését a megyei város cím elnyerése, dg akkor az előzetes tárgyalások után arra á megállapításra jutottak, hogy az indítványt elvetik. Oka, hogy a Minisztertanács illetékes szervei közölték: ilyen kategória a jövőben nem lesz, a már meglévők esetében is megszüntetik a címet. Most egy váratlan for.dulat melegítette fel a kérést. Székesfehérvár vezetése és tanácsa úgy gondolta, hogy az István király halálának 950. évfordulója alkalmából rendezendő széles körű ünnepségek fényét és méltóságát emelné, ha ebből az alkalomból elnyerné a város a megyei város címet. Kérésükét beterjesztették a Belügyminisztériumhoz és a Minisztertanács Hivatalához, amelyek válasza az volt, hogy próbálják meg, ám az ügy legjobb indulatú kezelése mellett sem érhetnek el sikert a fehérváriak, ha nem fognak össze az egy nagyságrenddel előrébb járó Nyíregyházával és a hasonló nagyságú Kecskeméttel. A három város együtt kérheti reálisan a cím megítélését az Elnöki Tanácstól. így kerestek meg minket a székesfehérváriak, s olyan meggondolásból pályáztuk meg e magasabb státust, hogy a nyírségi megyeszékhely önállósága ezáltal is növekszik. Mert ma — folytatta Csabai Lászlóné — Nyíregyháza nem rendelkezik annyi önállósággal, mint akármelyik önálló község. Példának hozta fel, hogy a térség felsőfokú központjának nincs saját könyvtára, saját művelődési háza, de még a városban dolgozó körzeti fogorvosok sem tartoznak a város irányítása alá. Nos, június végén beérkezett a nyíregyházi pályázat. És amikor egyes községek várossá nyilvánítására kerül sor, akkor dönt e cím megítélésében is az Elnöki Tanács. Hogy mennyire reális a megyei elnevezés megszerzése? „Akár így lesz, akár úgy, azt mindenképpen előre kell bocsátanom, hogy roppant szimpatikusán jártak el a megye — s természetesen elsősorban a megyei tanács — vezetői. Bátorítottak minket e próbálkozásunkban azzal is, hogy a megyei várossá avanzsálni akaró Nyíregyháza törekvésének sikere egész Szabolcs-Szatmárnak jelent rangot. Mit tartalmaz a pályázat??. Hosszú lenne elsorolni a mintegy 28 oldalas anyag megállapításait, amely a történeti áttekintéssel kezdődik, s amely az első hivatalos népszámlálás — 1870 — óta megtett nagy utunkkal példázza azt a magyar városok esetében rendkívül ritka dinamikus fejlődést, amit Nyíregyháza elért. 118 évvel ezelőtt a város népessége mintegy 21 ezer volt, ma pedig nem egészen pontosan százezerrel több! Az 1960-as években kezdődő ipartelepítés révén kínálkozó munkalehetőségek, a természetes szaporodás országos átlagot meghaladó mértéke, a Nyíregyházára beköltözés jelenleg is intenzív folyamata következményeként a város népessége 25 év alatt megduplázódott ...” (Ilyen nagyságrendű fejlődést a megyeszékhelyek közül egyedül Székesfehérvár mondhat magáénak.) A városi és megyei vezetés minden intézkedése e)1“r,<sre a népességszám növekedése évente mii. . gy ezerrel nő. Nyíregyháza ma már nemcsak a közelebbi, de a távolabbi környezetnek is roppant jelentős gazdasági, társadalmi és szellemi központja. Megyeszékhelyünk az ország legnagyobb iskolavárosai közé tartozik. Oktatási intézményhálózata jelenleg 36 ezer ember képzését-nevelését látja el. A megye szakmunkásainak több mint 60 százalékát e város képezi. A tanárképző és a mezőgazdasági főiskolákban 4200-an tanulnak, s a főiskolák — amelyek közé a görög katolikus hittudományi főiskolát is sorolhatjuk — jóval megyén túlra is kisugárzó hatásúak. Városunk intézményei jelentős számban szerveznek országos és nemzetközi hírnévnek örvendő tudományos, idegenforgalmi, kulturális és más jellegű tanácskozásokat. Fontos szerepet tölt be országosan is a Móricz Zsigmond Színház. A kulturális intézményhálózat olyan jelentős műhelyei találhatók itt, mint a megyei és a városi művelődési központ, a múzeum, a hasonló feladatokat betöltő könyvtár, a sóstói kultúr- paric, ahol nemzetközi éremművészeti és kisplasztikái alkotótelep is működik. Az év jelentős kulturális eseménye lesz a városi galéria megnyitása is. Hagyományosan Nyíregyháza rendezi az országos népművészeti kiállítást, az országos Marad a Városi Tanács táblájának szövege, vagy kiegészül a „megyei” szóval? karikatúrabiennálét, az Országos videoszem- lét és tanácskozást, hogy csak néhányat említsünk a sok közül, amelyek azonban jelzik, hogy a város kulturális életében a művészeteknek meghatározó szerepe van. Ide tartozik még, hogy a Nyíregyházi Művészeti Hetek programjában immár állandóan szerepelnek az ország művészeti főiskoláinak végzős hallgatói. Sportunk, sportolóink nemzetközi tekintetben is számottevő sikereket könyvelnek el, az utánpótlás-nevelő tevékenység is magas színvonalú. A város sportolásának feltételei fokozatosan javulnak. A stadion többféle igényt kielégítő centruma a sportéletnek, atlétikai pályáján színvonalas világversenyek rendezhetők. Nyíregyháza ma már szinte állandó vendéglátója a nemzetközi salakmotoros élet kiemelkedő képviselőinek. A minőségi sport feltételeit teremti meg a sport- és szabadidőcsarnok, amelyet az év végén adnak át, s amely nemzetközi válogatott viadalok rendezésére is vállalkozik. Kórházunk néhány szakmában az országhatáron túl is ismert szakmai tevékenységet folytat, s gyakran ad otthont országos kongresszusoknak. Az intézmény immár másfél évtizede a Debreceni OTE tankórházaként vállal oroszlánrészt a medikusok képzésében. Kereskedelmi és szolgáltatólétesítményeink az egész megyét, sőt a közeli hajdúsági, aba- úji és zempléni területeket is ellátják. Nyíregyháza kereskedelmében 90 gazdálkodó szerv vállal részt több mint négyszáz bolti és száz- nyolcvan vendéglátóegységgel és összesen 135 ezer négyzetméternyi hálózattal. Az idegenforgalmi látványosságok közül külön említésre méltó Sóstógyógyfürdő, amely ideális gyógy- és pihenőhely, s amely évente sok ézer magyar és külföldi turista kedvelt tartózkodási helye is. A Sóstói Múzeumfalu szintén jelentős. A pályázat felsorolja a közműhálózat rendkívüli arányú fejlesztését, amelyben mind az ivóvíz, mind a szennyvíz, mind a távfűtési és gázhálózat nagyléptékű fejlődése tartozik. A közlekedési színvonal mellett szóló nagy érv, hogy mind a vasúti, mind a közúti forgalom fontos gócpontja a város. Repülőterünk alkalmas lesz a legmodernebb személyszállító gépek fogadására. Hírközlésünk is nagyot változott, bár nem éri el a városfejlődés által megkívánt mértéket. Különösen a telefonhelyzet szorító, de az elkövetkező öt évben működésbe lépő új telefonközpontot már tervezik. Folyamatban van a posta átfogó rekonstrukciója. Nyíregyháza országosan is az elsők között kezdte meg a kábeltelevíziós hálózat kiépítését, amelyet folyamatosan fejleszt. A szabolcs-szatmári megyeszékhely népességét tekintve az ország hetedik nagyvárosa Budapest, Miskolc, Debrecen, Pécs, Szeged és Győr után következik. Az ország hasonló szerepkörét hasonló nagyságrendű városaihoz viszonyítva is az élmezőnybe tartozik. A város tanácsa a fentiek alapján jogosan érzi úgy, hogy a megyei várossá nyilvánítás további ösztönző erőt ad céljai megvalósításához, megsokszorozza a Nyíregyháza társadalmára oly régóta jellemző tenniakarást. A tanácselnök asszony szerint a megyei városi jogállás elérése plusz pénzt nem jelent. Az viszont nagyon sokat számít, hogy az itt keletkezett ügyeket itt is zárhatják le. A másodfokú hatósági jogkör elnyerése fejlettebb önállóságot, igaz, ezzel együtt nagyobb felelősséget is jelent. A pénzelosztás — csakúgy, mint a megyei városokban másutt — normatív szabályozás alapján történik a jövőben is. Ettől tehát a helyzet javulása nem várható. Felgyorsul viszont egy régen aktuális folyamat, miszerint a sportcsarnok, a városi feladatokat ellátó művelődési központ és a könyvtár a város hatáskörébe kerül, és elsőrendű hivatása lesz a városlakók jobb szolgálata. Hogy a hamarosan bekövetkező döntés kedvező lesz-e Nyíregyháza számára, vagy nem, e pillanatban nem lehet megjósolni. Azt viszont igen, hogy semmiképp nem ártott szerbe-számba venni helyzetünket és lehetőségeinket. Kopka János Nem (csak) művészképző Szakembert nevelnek Két évvel ezelőtt a döntésre hivatottak — úgy gondolom, helyesen — igennel válaszoltak arra a kérdésre, hogy szüksége van-e ennek a megyének, Nyíregyházának művészeti szakközépiskolára. Az itteni pezsgő zenei élet valósággal követeli a jó szakembereket, muzsikusokat. Arra aligha számíthatunk, hogy zenepedagógusnak, karvezetőnek vagy együtteseinkhez máshonnan sikerül idehoznunk képzett embereket — magunknak kell felnevelnünk őket, gondoskodnunk az utánpótlásról. Mint ahogyan üzemeink is elsősorban ehhez a környékhez kötődő grafikusokra, formatervezőkre számíthatnának. Igaz, míg a zenei életben már régóta meglévő igényekről van szó, addig az alkalmazott művészetek esetében inkább csak a jövő egyik feltételezett és kívánatos követelményéről beszélhetünk. Sokan talán megütköznek azon, hogy nem művészekről, hanem jó szakemberekről szólunk. De hát a rendkívüli tehetség ritka virág, valódi művészpalánta nem terem minden bokorban. Remélhetően lesznek ebben az iskolában ilyenek is. A többség azonban nyilván „csak” jó zenész, a képzőművészethez értő, annak valamely ágát igényesen művelő ember lesz — és rájuk legalább olyan nagy szükség van! Tehát ilyen megfontolások alapján született meg a nyíregyházi Művészeti Szakközépiskola, amely — jóllehet már működik — hivatalosan csak 1988. augusztus elsejétől viseli ezt a nevet. A dátumhoz egyéb változások is kötődnek, de ezekről majd később. Egyelőre kanyarodjunk vissza 1986. szeptemberéhez, amikor a Vasvári Pál Gimnáziumban megkezdik tanulmányaikat az akkor még majdani művészeti szakközépiskola zenei tagozatának növendékei. Egy évvel később indul a képzőművészeti tagozat, őket a Kölcsey gimnázium fogadja be. Most augusztusban azonban végre „összeáll” a Művészeti Szakközépiskola, amelynek szeptemberben immár öt osztálya lesz: a zenei tagozaton három évfolyam (évfolyamonként egy-egy osztály), a képzőművészetin pedig két évfolyam (szintén évfolyamonként egy-egy osztály). A zenei tagozat növendékei kilenc hangszer valamelyikének segítségével gyarapítják ismereteiket, a képzőművészeti tagozaton alkalmazott grafikát, bronzöntést tanulhatnak vagy a keramikus szakot választhatják a jelentkezők. Az új középiskola épületei jórészt a Búza utca—Bethlen Gábor utca sarkán lesznek. A Búza utca 39. sz. alatt, a gyors- és gépíró iskola egykori épületében kap helyet a képzőművészeti tagozat. Számukra készül egy bővítmény a sóstói éremművészeti alkotótelepen is, ahol az öntőműhely, a szép környezet valósággal sugallta, hogy a művészeti szakközépiskolások éljenek a lehetőséggel. Az épület átadását augusztus 20-ra tervezik. A volt Petőfi kollégium Búza utca 1. sz. alatti épületét felújították. Ez részben marad kollégium, 120 művészeti szakközépiskolás fiú és lány számára lesz benne hely. De a most szeptemberben kezdődő tanévben az intézmény még nem „telik meg”, az egyelőre fölösleges helyiségeket a zenészek veszik majd igénybe. Az ő végleges otthonuk egyébként a pedagógiai intézet és a volt Petőfi kollégium közötti foghíjon készülő, várhatóan 1989. szeptemberére átadásra kerülő épületben lesz. Addig a zeneiskola is segíti majd a tagozat munkáját. A zenei tagozat épületének elkészültével felszabaduló kollégiumi helyiségekben oktatják majd a művészeti szakközépiskolásoknak a közismereti tárgyakat (most szeptembertől ezeket az órákat a Szabolcs utcai tantermekben tartják). A Búza utca—Bethlen Gábor utca találkozásánál lévő sarkot is beépítik, tálalókonyha, ebédlő, irodák lesznek itt. A tervekből ítélve végül is esztétikus, rendeltetéséhez méltó épületegyüttesben működik majd a nyíregyházi Művészeti Szakközépiskola, ahová természetesen nemcsak a megyeszékhelyről — egész Szabolcs-Szatmár- ból lehet jelentkezni. Sőt: bár hivatalosan a zenei tagozat a saját megyénkén kívül Hajdúból és Békésből, a képzőművészeti pedig a Dunán inneni megyékből tartozik fogadni a jelentkezőket — gyakorlatilag az ország egész területéről jönnek növendékek. Például aki a budapesti szakközépiskolában megfelelt, de helyhiány miatt oda már nem tudták felvenni, azt szintén ideküldik Nyíregyházára. Mindez nem mond ellent a korábban említett megyei szempontoknak, hiszen az eddigi gyakorlat szerint a tanulók fele-kétharmada szabolcsi, és ezt az arányt a jövőben is szeretnék megtartani. Az érdeklődés igen nagy, többszörös a túljelentkezés. Egy-egy osztályba 20—25 gyereket vesznek fel. S ha már a felvételnél tartunk, érdemes megemlíteni, hogy a tájékoztatót a Művelődési Közlöny januári számában szokták közzétenni, de ez rendszerint késik, olykor egy hónapot is, ezért a Köznevelésből is érdemes tájékozódni, illetve most már érdeklődhetnek a szülők, gyerekek közvetlenül a Művészeti Szakközép- iskolában is. Ebbe az iskolatípusba külön jelentkezési lapot kell kitölteni. A felvételnél természetesen a szakmai alkalmasság a döntő, és nem a bizonyítvány — de egy művészetekkel foglalkozó ember aligha képzelhető el a műveltség egyéb elemei nélkül... (És ha netán nem sikerül bejutni ebbe az intézménybe, bárki minden további nélkül jelentkezhet más középiskolába.) A művészeti szakközépiskola diákjai a közismereti tárgyakat a más szakközépiskolákban használatos tantervek alapján tanulják. A nyelvek közül az orosz mellett az angol vagy a német elsajátítására van mód. A művészeti tárgyakhoz speciális tanterv készült, ebben a Művelődési Minisztérium volt az iskola segítségére. Végső soron 160—200- an tanulnak majd az intézmény négy évfolyamán. Szóltunk a diákokról, szóljunk a tantestületről is. A képzőművészeti tagozat vezetője — mint ismeretes — Balogh Géza, a zene- művészetié Fehér Ottó, mindketten igazgatóhelyettesek is. Az igazgatói helyre pályázatot hirdettek, erről augusztusban dönt majd a tantestület, az igazgatót szeptember közepétől nevezik ki. Maga a tantestület még alakulóban van. A közismereti és művésztanári állások egy részét már betöltötték. De nem is ragaszkodnak hozzá, hogy minden áron, teljes egészében főállású pedagógusokból álljon a tantestület. Az eddigi gyakorlatnak megfelelően ezután is számítanak külső óraadókra (Debrecenből, sőt, Budapestről is jár óraadó a Művészeti Szakközépiskolába). Aminek az az előnye is megvan, hogy ily módon olyan művészeket lehet megnyerni az ügynek, akikkel másképp legfeljebb a pódiumon találkozhatnának a növendékek. Erre egyébként azzal is „készülnek”, hogy az iskola épületegyüttesében vendégszobákat, alkotószobákat alakítanak ki, elmélyült munkára is alkalmat kínálva a növendékek tanítását vállaló, de itt letelepedni nem szándékozó művészeknek. Máskülönben pedig kis, 150 személyes hangversenyterem is tartozik majd a Művészeti Szakközépiskolához. S hogy mibe kerül mindez? Békési Elemér, a városi tanács osztályvezető-helyettese hangsúlyozza, hogy a jelenlegi árakon számítva 90 millióba. Ebből 55 milliót a megyei tanács adott, a többit a város állja. A kilencvenmillióban benne van az építkezések, felújítások, korszerűsítések költsége, sőt, a berendezés 15 milliója is — mármint ha a végszámla sem rúg jóval többre ennél az összegnél. Mindenesetre, ahol csak lehet, takarékoskodnak. Mivel korábbi intézmények a Petőfi kollégium, a gyors- és gépíró iskola) „ingóságait” is örökli a fenntartó tanács, ezekből hasznosítani igyekeznek, amit lehet és érdemes. A hangszerek költségét azonban már úgy kell majd „kigazdálkodni”. Gönczi Mária Őszi nyitásra készfii a művészeteket oktató szakközépiskola a Búza utcán