Kelet-Magyarország, 1988. július (45. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-28 / 179. szám
2 Kelet-Magyáronzág 198Q. július 28. Elek Judit rendező Hetényi Pál színművésznek instrukciókat ad. Szúrós „munkatársakkal” dolgozik Nyereséges szenvedély „Halló, Jégvirág!” Vezényszavaktól, utasításoktól, teherkocsik berregésétől hangos a Tisza-part Ci- gánd határában: kellékesek, sminkesek, jelmezesek, technikusok, építészek, berendezők, rendőrök lótnak-futnak, motorcsónakok száguldoznak ide-oda. Két motoros hajó, a Rücskös és a Jégvirág vontatja a Tisza közepén föl-alá a játszó tutajt a színészekkel, s a másikat, amelyen az operatőr, a rendező, az első asszisztens, a hangrögzítő, a standfotós foglal helyet. Árnyékban is tikkasztó a hőség, ám a Tisza kanyarulatában, a tutajokon állva jóval több mint 40 Celsius- fok. ’ Hatvan-hetven ember összehangolt munkája kell ahhoz, hogy elkezdődhessen a felvétel. Reggel 9-től délig tartanak az előkészületek: a holttestet „alakító” bábu ki- sminkelése, a tutajok fölvontatása a kijelölt helyre, a forgatás színhelyének biztosítása stb. Elek Judit (mint a stáb többi tagja) maga is fürdőruhában, fején szalmakalappal, kezében hangosbeszélővel hol higgadtan, hol ingerültebben vezényel: „A Rücskös vontasson minket a pontonhíd vonaláig, onnan hagyjon lecsorogni! Kriszta! Halló Jégvirág! Hozzatok egy teli kazettát meg egy Toni- cot! Kösz!...” A Tutajosok A film a Budapest Filmstúdió produkciója, írója, rendezője Elek Judit. A Halász Gábor fényképezte izgalmas, színes film a tisza- eszlári Solymosi Eszter történetét dolgozza fel. Mint ismeretes, a 12 éves kislány 1882 tavaszán eltűnt otthonról. Halála miatt a helybeli zsidókat perbe fogták: a vád szerint vallási szertartásként elvágták a torkát. Az antiszemitizmus országosan erősödő légkörében Eötvös Károly vállalta a védő szerepét. Közben Csonkafüzesnél rutén tutajosok kifogták a Tiszából a kislány tetemét: nyaka sértetlen volt. Mivel a per koncepciója a^Zsidók ellen irányult, a tutajosokat azzal vádolták, Jiogy egy ismeretlen hullára ráadták Eszter ruháit, hogy félrevezessék a bíróságot. Végül Eötvös közbenjárására 1883. augusztus 3-án Nyíregyházán a bíróság kimondta az országos hírű per befejezését; az ártatlanokat fölmentették. Az eseményeket Krúdy Gyula is feldolgozta. Elek Judit filmje azokról a tutajosokról szól, akiknek a Tiszán útjába kerül a tetem, s így önkéntelen lesznek részesei e szörnyű pernek... Májusban kezdték a munkálatokat: azóta már forgattak Zakopanéban, a lengyel— cseh határon, s most egy hónapig itt Szabolcs-Szatmár megyében. A stáb tagjaitól megtudom, hogy egy francia tv-társaság is támogatja a produkciót. Számukra hatrészes sorozat készül a műből. A vérvádat megidéző munka mítoszi-legendás légköre, festői szépségű tájai, s a századvégen túlmutató történeNégy nappal az eset után az újságban megjelent egy rendőrségi felhívás: „aki a 64 éves tuúyogmatolcsi Széles Jánosnéval 1988. március 11-én Mátészalkán, Fehérgyarmaton, vagy a Gyarmatra 18,06-kor érkező személyvonaton találkozott, jelentkezzen a legközelebbi rendőri szervnél.” Az idős asszonyt ugyanis március 12-én holtan találták a tunyogmatolcsi régi híd fehérgyarmati oldalán a töltés melletti árokban, s feltételezik, hogy bűncselekmény áldozata lett. Hatszáz tenyérlenyomat A felhívásra senki nem jelentkezett, a Szabolcs-Szatmár megyei Rendőr-főkapitányság bűnüldözési osztálya nehéz helyzetbe került. A nyomozást vezető Méray Ottó alezredes munkatársaival több mint négy hónapon keresztül mindennap kijárt a helyszínre tanúkat keresni, nyomokat rögzíteni. Hatszáz embert hallgattak meg, enyte bizonyára sok nézőt vonz majd a moziba. 2 perc =13 óra Késő délután jönnek a legnehezebb pillanatok: a tutajosok első találkozása az ismeretlen holttesttel. Hosszú órák munkája előzi meg a felvételt: a kamerát tartó állványt könnyűbúvár rögzíti alulról is a tutajhoz, majd a két motorcsónak fogja közre a színészeket: a vízben kifeszített zsinór segítségével húzható el a bábu, amely méltósággal úszik el a férfiak káprázó szeme előtt. Mikor végre minden kész, felhő takarja el a napot... Végül sokszori próbálkozás után csak sikerül. A kész filmben nem több az egész jelenet két percnél — a stáb számára tizenhárom órai munka... Fél nyolc elmúlik, mire a színészek, Hetényi Pál, Gáspár Sándor, Székely B. Miklós levethetik a jelmezeket. Sietnek vissza Nyíregyházára, hiszen másnap hajnalban újra evezőlapátot fognak a tutajosok... Szöveg és kép: Karádi Zsolt A film egyik lengyel főszereplőjéről, Franciszek Pi- eczkáról lapunk július 30-i, szombati számában közlünk portrét. (A szerk.) nyitói vettek ujj- és tenyér- lenyomatot. Italozás után A 23 éves tunyogmatolcsi Kiss Lászlót is többször kihallgatják, s egyre több bizonyíték vallott ellene. Az idős asszonyt ugyanis megerőszakolták, s a mindenre kiterjedő vizsgálat során sikerült a tettes vércsoportját meghatározni — ez epedig egyezett a Kissével. A tárgyi bizonyítékok is rá vallottak, ezért július 22-én Kiss Lászlót Tu- nyogmatolcson elfogták és előzetes letartóztatásba helyezték. Kiss vallomásából az alábbiak derültek ki: fizetést kapott aznap, s a fehérgyarmati Kortyintó kocsmában pálinkát és sört fogyasztott. Estefelé kerékpárral indult el a régi úton. A bicikli egyik kereke azonban kilyukadt, le kellett szállnia róla és tolni maga mellett. így érte utol őt a fiatalkorú K. J. A híd mellett megpillantották Szélesnét, aki állítólag ott ácsorgott. Bármerre is járunk a megyében, kaptárakat láthatunk a napraforgótáblák mellett. Szorgos lakóik fáradhatatlanul szálldosnak virágról virágra, igyekeznek kihasználni a hátralévő nyári hónapot. Szabolcs-Szatmár megyében 32 szakcsoport foglalkozik méztermeléssel. A nyíregyházi csoport tagja Pusztai István, aki már több mint négy évtizede foglalkozik méhészkedéssel. — Először 1941-ben találkoztam ezzel a munkával — emlékezik vissza a kezdeti évekre. — Akkor kerültem Mándokra, s a postamester, Domokos Áron ismertette és szerettette meg velem a természet e csodálatos világát. Kezdetben segítettem neki, majd pár év múlva megpróbálkoztam én is, és azóta sem hagytam abba. Azonban mennyivel más volt a 40-es, 50-es években, mint most! Lovas szekérrel szállítottam a kaptárakat a füzesekhez, az akácosokhoz. Könnyebb lett 1973-tól, amikor már szerződést kötöttem termelőszövetkezetekkel a gyümölcsösök megporzásá- ra. Ok szállították a méheket, és adtak rakodómunkásokat is. Az én méheim segítették elő a megporzást több éven keresztül Napkoron, Tisza- vasváriban, Nyírteleken. Közben fokozatosan növeltem az állományt. — A fiam is bekapcsolódott a tevékenységbe, s most 60 méhcsaládunk van. Emelkedtek a méhészkedés költségei, mert a pár éve megjelent varroa-atkák ellen védekezni kell. Szerencsére nekem nem pusztult el méhcsaládom az atkák miatt, de tudok olyan kollégáról, akinek az állománya 80 százalékban elhullott. Megyénk méztermelésének 80—90 százalékát az akác adja. Mivel a világpiacon is kereslet van az akácméz iránt, minden méhész . arra törekszik, hogy minél jobban kihasználja a virágzás idejét. A kora tavasszal begyűjtött gyümölcs- és vegyes virágmézet időben ki pergetik, hogy azt követően már csak tiszta akácmézet kaphassanak. Az akácfák elvirágzása után a szakemberek ismét pergetnek, s tulajdonképpen ez határozza meg az egész évi munka milyenségét. Szóváltásba keveredtek vele, földre teperték, megerőszakolták, majd Kiss ököllel fejbevágta, s bakanccsal belerúgott a fejébe. Szélesnének eltörött az orrcsontja, s amikor támadói otthagyták, az orrából ömlő vért belélegezte és megfulladt. Miért ment oda? Mit keresett este 7 óra körül Szélesné az elhagyott úton? Aznap délután Mátészalkán járt, s valamilyen ok miatt nem Tunyogmatolcson, hanem Fehérgyarmaton szállt le az esti vonatról. Gyalog indult hazafelé és ezt az utat választotta, mert ez rövidebb, mint az új matolcsi út. Kiss László eleinte azt állította, hogy egyedül követted a bűncselekményt. A tanúkihallgatások és egyéb bizonyítékok alapján a fiatalkorú K. J. is alaposan gyanúsítható a bűncselekmény elkövetésével. A nyomozás tart. Bartha Andrea — Az idén kevesebb lett a méz — mondja Pusztai István. — A méhek munkáját befolyásolja az időjárás változékonysága. Tavaly gyengébb családokkal dolgoztam, mégis jobb volt az eredmény. Akkor családonként átlagban 40 kg-ot, most pedig csak 32 kg akácmézet pergettem le. Az áfész ebből a fajtából minden mennyiséget átvesz, én is rajtuk keresztül értékesítem. A munka nem ért még véget az akác dvirágzásával. Az elkövetkező napok, hetek feladata a serkentő etetés, mellyel az anyák folyamatos petézését biztosítják. Ugyanis a dolgozó, gyűjtő méhek a sok munka miatt elpusztulnak, és ezért szükség van a nemzedékváltásra, a család utánpótlására. Ha augusztusban és szeptemberben a méhlegelők virágaiból — A kaptárban minden rendben. napraforgóból, dohányból, vaddohányból, lóheréből és egyéb növényekből —, megfelelő mennyiségű nektárt tudnak a méhek begyűjteni, akkor lesz még egy pergetés. A legtöbb ember azért fél a méhektől, mert szúrnak. Mint Pusztai István mondja, a kezdeti időszakban vala- hányszor megszúrta egyik „munkatársa”, mindig rosz- szul lett. Később szervezete megszokta a csípéseket. A kaptárakat saját maga készíti. Egyrészt mert így olcsóbb, másrészt pedig olyan kaptárt tud kialakítani, amellyel kényelmesebb a munka. Egyszer-kétszer már be akarta fejezni a méhészkedést, de a piciny állatok iránti szeretet mindig győzedelmeskedett. Csodálja a méhek munkabíró képességét, szorgalmát, azt a szervezett társadalmat, amelyben élnek. Számára a méhészkedés minden: természetesen jó nyugdíjkiegészítő tevékenység, de elsősorban olyan kikapcsolódás, szenvedély, amelyről az ember sohasem tud lemondani. M. Magyar László C izes-gazos grund a városban, peremén paneltömbök, onnan áramlik folyamatosan a kölyök- utánpótlás a meglehetősen elhanyagolt területre. Futnak, bújnak, Játszanak — amilyen a gyereksereg általában. Itt-ott Ifjú mamák ácsorognak, csemetéjük csetUk-botllk mellettük, köröttük. Egyikük — unott arcú szépasszony kirojtosodott melegítőben — rápillant fiára, aki háromévesforma és bőg. Csöppet se csendesen közli a gyermek, hogy sürgős dolga lenne, s nem is kicsi. A mama egy percig tétovázik, felpillant a negyedik emeleti ablakra, aznnB| A SZABOLCSI HÜSIPAR legutóbbi számában az idei exportkilátásokról nyilatkozik Bodnár Albert. Az igazgatóhelyettes elmondotta, hogy: „...változtattunk a feldolgozáson, mennyiségi helyett a minőségi növekedést céloztuk meg. Ez azt jelenti, hogy magasabb feldolgozási fokkal juttatjuk termékeinket exportra és így például többet kapunk érte. Eddig például az úgynevezett „négyne- gyedes marhát’' és a ,.bőrös félsertést” juttattuk exportra. Ebből most ki kellett lépni, s mi már 1987 végén új piacot kerestünk a darabolt, osztályozott, külön csomagolt termékek eladására. Mondok egy példát: egy olasz kereskedő a Szovjetunióban dolgozó vendégmunkásaiknak az ellátására tőlünk szállít. Ö például úgy kéri, hogy a marhacombot ötfelé kell bontani, külön kartonozni. Sőt azt is kéri. hogy a marhalábszárat két- centis darabokra szeleteljük, csomagoljuk, s amikor a mélyhűtött áru így kikerül a fel- használás színhelyére, kiolvasztják és már készülhet is a leves . . . Ezzel az új piaccal szeretnénk kb. 300 tonna darabolt húst exportálni ... a vevővel közösen egy külön fagyasztót telepítünk üzemünk területére, ötéves hasznosításra.” A KEMÉV ÉPÍTŐK az üvegesek Tünde utcai műhelyéről és az itt dolgozó szocia- lista brigádról ír legutóbbi számában. A brigád fiatalokból, illetve viszonylag fiatalokból áll. A műhely sarkában áll egy kisebb masina, ezzel keverik a kittet. Egy ésszerűsítés nyomán került ide a gép, amelynek eredeti funkciója egészen más volt: tésztadagasztónak készítették, az üzemi konyhára. Szintén újítás nyomán egy bevált „fadarab” készült, ennek segítségével balesetmentesen, akár védőkesztyű nélkül is letörhető a megvágott üveglap. A műhelyben gyártják az úgynevezett hungaropán üveget. A KEMÉV illetékesei szabadalmaztatni akarták ezt a terméket, de az ügy egyelőre „holtvágányra” jutott. A nyíregyházi szabadidőközpont építéséhez a brigádnak nem kevesebb, mint kettőezer négyzetméter üveget kell legyártani. Az épület kupolájára „íves” üveget is szabnak, gyártanak az itteniek. A TANGAZDASÁG című lapban olvashattuk, hogy a Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskolai Tangazdaság vezetése dolgozóik számára lehetőséget biztosít vállalkozásba való bekapcsolódásra. E célra a kőlaposi gyümölcsös IV-es táblarészét és a pozsgaikert meghatározott részét jelölték ki. Egy vállalkozó 3000 négyzetméter nagyságú területet igényelhet, melyen 150 almafa van. A termésbiztonság érdekében személyenként 76 Starking és 74 Idared vagy jonatán fát osztanak ki. A vállalkozó részéről a fő követelmény a felmerülő összes kézi munka elvégzése. Ha a vállalkozó teljesíti kötelezettségeit, akkor az alábbiak szerint részesedik az árbevételből: ha a 3000 négyzet- méter területen elért árbevétel 55 ezer forint alatt van ennek 25 százaléka, ha 55—60 ezer között akkor ennek 30 százaléka, ha 60 ezer fölött van, akkor ennek 35 százaléka a vállalkozóé. A gazdaság elvégzi az összes gépi munkát, biztosítja a szükséges anyagokat, szedő és export göngyölegeket szállító eszközöket. A SZABOLCS-SZATMÄRI SZÖVETKEZETEK legutóbbi számában beszámol a Gávavencsellői Vegyesipari Szövetkezet első fél évi eredményeiről. A június végén készített gyorsmérleg szerint 37—39 millió forintos árbevételt értek el. Ebből az exportra került termékek értéke közel 10 millió forintot tett ki. Nyereségük is kedvezően alakult, 5—6 milliós eredménnyel zártak. Amire nagyon büszkék: az első fél év során növelték a termelékenységet. Munkavédelmi kesztyűből például azonos létszámmal harmincezer párral készítettek többet, mint egy évvel korábban. Divattáskából pedig húszezerrel került le több a szalagról. tán dönt: eltereli a fiúcskát az egyik bokor tövébe. Aztán föltűnik egy fiatal lány egy kutyával. Sétáltatni, futni hozta, mivel bogy e területet kijelölték e célra. Aztán föltűnik egy újabb kutyás, majd a harmadik. Ekkor az előbbi hölgy már ordít kivörösödött arccal, ordenáré hangon. Hogy a kutyák így meg úgy... a legfőbb érve: oda- piszkol az állat mindenfelé, mi lesz a drága gyermekekkel ... És csemetéjét nézi, aki immár önfeledten (és dolgavége- zetten) játszik. (tarnavölgyi) Tragédia a hídnál KUTYABAJ Kánikulában a Jégvirágon A „Kortyintóból” I indult ______________I
