Kelet-Magyarország, 1988. július (45. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-26 / 177. szám

1988. július 26. Kelet-Magyarország 7 A minőségi hústermelésért Húszezer malae a háztájinak Tenyészsfildők válogatása a minőségileg jobb alapanyag­termeléshez. Csíp, de hasznos I csalán jövedslmzfi gyógynövény Bizonyára kevesen tudják, hogy a csípésével sok kel­lemetlenséget okozó csalán milyen értékes gyógyászati alapanyag. Karmacsi József és családja Ojkóródon rend­szeresen gyűjti a csalánt, amit szárítás után kilogrammonként 5,60 forintért vásárol meg a forgalmazó. MOST IDŐSZERŰ Szamócatelepítés, zöldségöntözés Sokszor jogosan reklamál a vásárló, hogy drága pén­zéért zsíros sertéshúst kapott a hentestől. Elsősorban az ő zsebe bánja, de nem az ő dolga eldönteni, ki ezért a fe­lelős: a termelő tsz, vagy a háztáji gazdaságok, avagy az állami, szövetkezeti kereske­delem. Tény: még mindig tart az egymásra mutogatás, és a károsult mindig a vásárló. Hogyan lehet ebből az ördö­gi körből kitörni, az egymás­ra mutogatást megszüntetni? Mit lehet tenni azért, hogy csökkenjen a zsíros sertéshú­sok aránya, javuljon a minő­ség? — Nehéz az okokat megfo­galmazni — mondja Vajda Sándor, a Szabolcsi Húsipari Vállalat Nyírmadai Sertéste­nyésztő és Hizlaló Vállalat termelési és kereskedelmi fő­mérnöke. — Igaz, a vásárló nagyon sokszor becsapva ér­zi magát, mert nem azt kap­ja, amit szeretne, amit meg­fizet. Kapcsslat 600 gazdasággal A nyírmadai leányvállalat évente mintegy 45—50 ezer sertést értékesít, melynek a döntő többsége magyar nagy­fehér és svéd és magyar la­pály keresztezés. — Nem ezzel van a gond — folytatja —, hanem a ház­tájiból felvásárolt hízott ser­tésekkel, amelyeknek nem ismerjük sem a származását, sem a felnevelési-hizlalási körülményeit. Nekünk az a célunk, hogy ezeket a jövő­ben kiszűrjük, megszüntes­sük, és korszerű, az igények­nek megfelelő sertéstermelte- tés alapjait vessük meg. E cél elérése érdekében évente közel 15—20 ezer darab olyan hízóalapanyagot, 20—30 kilós malacokat adunk ki a háztá­ji gazdaságokba, amelyek a piaci minőségnek megfelel­nek. Jelenleg is csaknem 600 háztáji gazdasággal vagyunk kapcsolatban, hogy a minő­ségi cserét megoldjuk, csak­hogy ez nem valósul meg egyik napról a másikra. A nyírmadaiak a minőségi csere megoldása érdekében mással is kísérleteznek. Nagy­üzemi keretek között vemhe- sített kocasüldőket 2 hóna­pos vemhességük elérése után kihelyezik a háztáji gazdaságokba. Bérhizlalás feltételekkel — Jelentős minőségi javí­tást eredményező módszer a háztáji gazdaságokkal kötött bérhizlalás. Jelenleg 15 ezer sertés nevelését végzik így a környező falvak háztáji gaz­dái. Reméljük, hogy a jövő­ben mindinkább mi határoz­zuk meg, hogy milyen alap­anyagból állítsák elő a hízott sertést. — Hogyan tudják ezt még befolyásolni? — Elsősorban a takarmá­nyok minőségével. És ezt nem bízzuk a véletlenre. A leányvállalat számítógépes vezérlésű takarmánykeverő­jében jelenleg is több, mint 20 ezer tonna különböző ser- téstakarmány-tápot állítunk elő. Ez is garancia a minő­ség javulására. Azok a ház­táji gazdaságok, amelyekkel bérhizlalási szerződést kötöt­tünk, kedvezményesen kap­ják a leányvállalattól a ser­téstáp-takarmányt. És ezt a helyszínre is szállítjuk. S to­vább kívánunk a szolgálta­tásban lépni. Célunk, hogy azokban a községekben vagy falvakban, ahol jelentősebb bérhizlalással foglalkoznak, a közeli jövőben a leányvál­lalat tápboltot is kíván nyit­ni, amelyekben saját készíté­sű takarmányokat fogunk árusítani. Az első ilyen bolt el is készült, a napokban megnyílik Nyírmadán. Kedvteremtés fejlesztéshez — Mivel segíti a leányvál­lalat a háztáji sertéstenyész­tés fellendítését? — A minőségi sertésalap­anyag biztosítása mellett könnyítjük a háztájiban az A haszon- galamb A fejlődő képesség a haszon- galambok tenyésztésében külö­nösen nagy jelentőségű. A fejlő­dőképesség a szaporodóképesség­gel és a nevelőképességgel együtt a haszongalamb-tenyésztés leg­fontosabb gazdasági értékmérő tulajdonságai közé tartozik. Haszongalamb-fajtáknál — king, texán, modénia, strasszer, mon­dén stb. — alapkövetelmény, hogy a választott — 28—32 na­pos fiókák a felvásárlási igé­nyeket kielégítsék, az előirt test­súlyt elérjék. Ez fajtától függő­en 45—75 dkg egyedi élősúlyban határozható meg. Lényeges követelmény, hogy a választási időre a fiókák a piac igényeinek megfelelően fej­lettek, jó tollazatúak és telt izomzatúak legyenek. A jó haszongalambokkal szemben kö­vetelményként kell támasztani, hogy a fiókák 28—32 napos test­súlya érje el kifejlettkori átlag­súlyának 75—85 százalékát. A galambfiókák növekedését, fejlődését számos negatív ténye­ző gátolja. Begytej és fejlődés A fiókák fejlődését nagymér­tékben befolyásolja, hogy a szü­lők mennyi ideig termelnek begytejet. A fiókák életük első négy napjában kizárólagosan begytejjel táplálkoznak. Az 5. naptól a táplálék begytej és begyben megpuhult mageleség. A begytejképződés fokozatosan csökken 12—14 nap után meg­szűnik. Ettől kezdve a kisgalam- bok kizárólag puhított magele- séggel táplálkoznak. A fiókák tápláltságát folyamatosan kell ellenőrizni. A jól táplált fiókák begyének telt állapotúnak kell lenni. A rosszul nevelő szülök fiókái istállók építését. Kedvet kí­vánunk teremteni a sertés- tartáshoz úgy is. hogy aki sertésistállót épít, annak az anyagi terhei viselésében is részt vállaltunik. Emellett azokkal a háztáji gazdasá­gokkal, amelyek ilyen építés­be kezdenek, 5 éves szerző­dést kötünk. Garantáljuk, hogy fölvásároljuk az álta­lunk kihelyezett alapanyag­ból előállított hízott sertése­ket. Ezekkel a sertéste­nyésztés minőségének a javí­tását kívánjuk szolgálni. Re­méljük, ha íassan is, de foko­zatosan, a minőségi cserék és más módszerek bevezetésével csökkenni fog a zsíros serté­sek aránya és kevesebb lesz a reklamáció, (fk.) hiába rendelkeznek megfelelő fejlődési erényei, a szükséges táplálék hiányában nem tudnak kellő mértékben növekedni. A nevelóképesség örökletes tulaj­donság. Ezért a tenyésztőnek feladata a jól nevelő szülők ki­választása és azok szaporulatá­nak továbbtenyésztése. Fontos szelekciós szempontként javas­lom figyelembe venni a szülők egyéves szaporulatának felnevelt létszámát és a fiókák választás­kor! átlagsúlyát. Gyakran tapasztalható, hogy a fészektestvér-fiókák közül az egyik rendszeresen gyengébben fejlődik a másiktól. Valószínű, hogy ez valamilyen betegségre (például paratffusz) vezethető vissza. Ilyenkor a kevésbé ellen­álló fióka gyengén fejlődik és legtöbbször elpusztul. A fészek­testvérek fejlődése közötti na­gyobb mérvű eltérés leggyako­ribb oka azonban az lehet, hogy csak az egyik fióka jut elegen­dő táplálékhoz. Ez szintén a szü­lők gyenge nevelőképességével magyarázható és fontos szelek­ciós szempont. Sósvizes uborka Az uborka az egyik leg­kedveltebb „nyári csemege”, rendkívül kedvező biológiai hatásokkal rendelkezik. Ke­vesen tudják, de 100 gram­monként 10—20 milligramm C-vitamint tartalmaz! Ezen­kívül jelentős még a kal­cium-, kálium-, magnézi­um-, nátrium-, foszfor-, sőt vastartalma is! Az uborkának számos tar­tósítási lehetőségei vannak. Talán az egyik legegyszerűbb recept a sósvizes uborka. Erre a célra a legalkalmasab­bak : az egyforma, közepes méretű, nem sárga, de nem is éretlen uborkák. Gyakor­lott háziasszonyok a régi re-' ceptek alapján a tartósítás titkát és sikerét abban lát­ják, hogy az uborkát két órai vízben áztatás után gon­dosan ledörzsölik, ezzel eltá­volítják az erjedést gátló mikroorganizmusokat. A ked­vező íz- és zamatanyagokat biztosító tejsavbaktériumok gyors elszaporodását az ubor­ka két végének lemetszése és két-három oldalon történő „enyhe” behasításával segít­hetjük elő. Ezáltal biztosíta­ni tudjuk — az uborka bel­sejébe — a-tejsavbaktériu­mok behatolását és a gyors erjedést! Az így elkészített uborkát befőttes üvegekbe vagy kis fahordókba rakhat­juk úgy, hogy a rétegezés közben kevés kaprot, tár­konyt, mustármagot, tormát, esetleg meggyfaleveleket adunk hozzá. A fűszerezett uborkát sóol­dattal öntjük fel. Egy liter vízhez 30 gramm sót adagol­junk, majd az edényt egy tá­nyérral fedjük le. Az uborkát hűvös helyen, 3—4 hétig er­jesztjük. A szakszerű erjesz­tés után e kellemes csemege jó étvággyal fogyasztható! Szorosabb rokontenyésztés ese­tén nemcsak a szaporaságban jelentkeznek problémák, hanem az ivadékok szervezeti leromlá­sával is számolnia kell. A szoros rokontenyésztésből származó utódoknak csökken az ellenál­lóképessége. elfinomodik a test, gyengül a fejlődési erély. Mind­ezek mellett számos egyéb prob­léma is felmerülhet, melyek részletesebb tárgyalása egy újabb cikk témája lehet. A kifogástalan fiókanevelés alapvető feltétele, hogy a ga­lambtakarmányok megfelelő mennyiségben és arányban tar­talmazzák a szükséges tápláló­anyagokat, ásványanyagokat és vitaminokat. A hiányos vagy ki­egyensúlyozatlan táplálás a fió­kák gyengébb fejlődését, az el­lenállóképesség csökkenését eredményezi. Mit etessünk? Nagy figyelmet kell fordítani a takarmányok minőségére. A takarmányozásnál alapelv le­gyen, hogy csak egészséges, pe­nészgombáktól, mérgező gyom­magvaktól, romlott magvaktól mentes eleség kerüljön a ga­lambok elé. A vegyszerekkel ke­zelt (csávázott) takarmányok megbetegedést, elhullást okoz­nak. A friss betakarításból szár­mazó magvak (búza, árpa, bor­só, kukorica stb.) étrendi hatá­sa kedvezőtlen. Gyomor- és bél- gyulladást okoz. A frissen beta­karított szemes takarmányok etetését csak 2—3 hónapi tárolás után célszerű elkezdeni. A fió­kák gyors növekedése sok és jó minőségű fehérjeellátást igényel. Fehérjeszegény táplálás mellett a legintenzívebb fejlődési eré­lyű fajták fiókái sem fejlődnek megfelelően. Az intenzív költés, nevelés időszakában javasolha­tó takarmány összetétele a kö­vetkező lehet: 30 százalék kuko­rica, 25 százalék gabonamag (bú­za), 35 százalék borsó, bükköny. 10 százalék olajos mag (napra­forgó, len, kender). A galambtakarmányok túlnyo­mó részét kitevő gabonamagvak gazdagok foszforban, szegények kalciumban (mészben). Ezért a mész pótlásáról — a tutor, vagy összetört, fertőtlenített tojáshéj stb. — folyamatosan gondoskod­ni kell. Ásványianyag-pótlás mellett a galambok takarmányai Azok a gondos gazdák vannak szerencsés helyzetben — ha a szamóca telepítésére kerül a sor —, akik a szamó- caágyásaikban az érés ide­jén egy-egy jelzőpálcával megjelölték a legszebb gyü­mölcsöket termő töveket! A későbbiekben pedig a kijelölt indanövényeket a kapálás során ügyesen beültették a fellazított, porhanyós talaj­ba. Ebben az esetben a jó kerti földbe ültetett növény­kék, az anyanövények több­lettápanyagaitól jól megerő­södtek és július végére, au­gusztus elejére tökéletes gyö­kérzetet fejlesztettek. Az így nyert palántákat ez­után késsel levágjuk az anya­vitaminkiegészítést igényelnek. A mész csontokba történő be­építése D-vitamint igényel. Pótlására fénytől elzárt (padlá­son történő tartás) helyeken van szükség. A szaporodáshoz elengedhetet­lenül szükséges az A- és E-vita- min. Zártan tartott galambok a nélkülözhetetlen vitaminokhoz nehezen jutnak hozza- Kiegészí­tőkről, szintetikus készítmények­kel kell gondoskodni. -E készít­mények közül ajánlható a Phy- lassal-combi, a Phylasol A+03 koncentrátum. A vitamin- és ás- ványianyag-kiegészítés mellett (elsősorban zárt tartásnál) a rendellenes emésztés elkerülése érdekében folyamkavics (sóder) vagy apróra tört téglatörmelék állandóan legyen a galambok előtt. A tiszta, friss ivóvíz A galambfiókák testszövetének víztartalma 75 százalék felett van. Fejlődésük sok vizet igé­nyel. A szülők is csak abban az esetben tudják fiókáikat meg­felelően táplálni, ha a felvett ele­ség után elegendő vizet ihatnak ahhoz, hogy a begyükben a táp­lálék megpuhuljon. A fiókák ivóvízhiány miatt fejlődésükben visszaesnek. Hosszabb ideig tar­tó vízhiány elhullásukhoz vezet. A vizhiányt nemcsak a vízellá­tás rendszertelensége, hanem, a nem megfelelő itatóedény is okozhatja. Megfelelő mennyiségű vizet a galamb csak olyan ita­tóedényből tud felvenni, amely­ben a víz 3 centiméternél mé­lyebb. Nagyon fontos, hogy az ivóvíz tiszta, fertőző csíráktól, ürülék­től mentes, megfelelő hőmérsék­letű, 18—23 Celsius-fok legyen. Meleg nyári napokon erre külö­nösen figyelmet kell fordítani. Rossz itatóedények alkalmazása, vagy az itatóedények nem meg­felelő kezelése esetén a galamb­ház padozata, alomanyaga át­nedvesedik. A nedves, vizes alom, vagy padozat kedvez a különböző kórokozók elszaporodásának, betegségek fellépésének. Az ita- tók kizárólag az ivóvíz ellátását szolgálják. Abban a galambok ne fürödhessenek. A fürdésre külön fürösztőedényt célszerű el­helyezni. A meleg nyári napokon hetenként 1—2 alkalommal te­gyük lehetővé galambjainknak a fürdést. A különböző betegségek által okozott károkról, problémákról szinte minden tenyésztőnek szo­morú tapasztalatai vannak, ezért betegségre utaló tünetek észlelé­se esetén szakállatorvoshoz kell fordulni és javaslata szerint kell eljárni. Dr. Fesztóry Sándor növényekről és megfelelő földlabdával kiemelve új ágyúsokba ültethetjük „őket”. Házikertekben 40x40 centi­méter sor- és tőtávolságra célszerű ültetni a növényeket, majd bőségesen be kell ön­tözni, hogy meggyökeresed­hessenek, és erőteljes növé­nyekként, jól áttelelhessenek! Ha nem magunk* gondos­kodtunk a szaporítóanyagról, úgy a kertészeti árudákból szerezhetjük be a palántákat. Házikertekben kedvelt a ko­rai és rendkívül bőtermő Sur- priz dé all), az ugyancsak bőven termő és korai Fertő- di korai, a középkorai érésű Gorella, és a legbővebben termő, középérésű Senga Sengana. Ha továbbra is száraz ma­radna az idő, úgy ne feled­kezzünk meg a zöldségfélék öntözéséről sem. A paprika 35—40, a paradicsom 30—35, az uborka pedig 25—30 mil­liméter vizet igényel hetente. Ez nem zárja ki természete­sen az uborka naponta vég­zett frissítő öntözését. Ha levéltetvek vagy her­nyók veszélyeztetnék káposz­taféléinket, úgy ne késleked­jünk, hanem 0,25 százalékos ANTHIO 33 EC-vel, vagy 0,1 százalékos Bi 58 EC-vel vé­dekezzünk. (Az első készít­ménynek 14 nap, a második kemikáliának pedig 7 nap az élelmezés-egészségügyi vára­kozási ideje.) Üszőkihelyezés Ma már semmin nem cso­dálkozik az ember — fogal­mazta meg az egyik szatmá­ri gazdálkodó. A Szamos menti Állami Tangazdaság ez évben vemhes üszőket he­lyez ki egyéni gazdálkodók­hoz. Feltétel, hogy a fejős tehén tejét az állami gazda­ság útján értékesítik. Kez­detben csak tangazdasági­ak kérhették, de most már bárki igényelhet ilyen akci­ós állatot. A borjú a gaz­dáé. Amikor 12 ezer liter te­jet leadott a vállalkozó (3—4 év), a jogviszony megszű­nik, az anyaállatot a gazda­ság vágómarhaként értéke­síti. Az állatkihelyezéskor a gazdaság a területen mun­kálkodó termelőszövetkeze­tekkel is egyeztet. Kedvez­mény a vállalkozóknak, hogy takarmánytermő területet bérelhetnek. A bérleti szer­ződés több évre szól. Kicska András háztáji agronómus- tól a gazdák segítséget kap­nak az állategészségügyi, ta­karmányellátási és az érté­kesítési problémák megoldá­sához egyaránt. Tartás, takarmányozás Galambtenyésztés szaksztrien A galamb- és kisállattenyésztők nyíregyházi egyesülete az év elején nagy sikerű kiállítást rendezett. A látogatók a kiállított tenyészállatok megtekintése mellett eszmecserét folytattak a ga­lamb- és kisállattenyésztésről, a tartásról, a takarmányozásról. Ekkor merült fel az az igény, hogy az elhangzott számos hasz­nos javaslatot, szakmai tapasztalatot az egyesület vezetősége foglalja össze és azt írásban is rögzítse. Ennek szeretnék eleget tenni most. KISTERMELÖK-KISKERTEK i

Next

/
Oldalképek
Tartalom