Kelet-Magyarország, 1988. július (45. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-25 / 176. szám

1988. július 25. Kelet-Magyarország 3 Itt a 11-277! Baraksó Erzsébet újságíró válaszol Kiss Györgynek Szakolyba és ifj. Gyügyi Árpádnak Sza- mosszegre levélben válaszo­lok. Kérdéseik közül közér­dekűek a következők, me­lyekre az OTP, illetve a me­gyei tanács egészségügyi osz­tályának illetékeseitől kér­tem felvilágosítást: — Meg lehet-e hosszabbitani az OTP-lakás vásárlásához ka­pott szociálpolitikai kedvezmény törlesztésének határidejét ak­kor, ha két gyermeket vállal­tak. de a S év leteltével a má­sodik gyermek nem született meg? — Csak abban az esetben, ha a már fennálló terhessé­get orvosi igazolással bizo­nyítják — egyébként a visz- szafizetés feltételeiről a szer­ződés megkötésében rögzítet­tek szerint rendelkeznek. Kinek kell kezdeményeznie a nyugdíjfolyósítási eljárás meg­indítását abban az esetben, ha az orvosi bizottság í7 százalé­kos munkaképesség-csökkenést állapít meg? — Az úgynevezett „leszá­zalékolt” betegnek kell kez­deményeznie volt munkahe­lyén a papírok beszerzésével, amelyekkel a Társadalombiz­tosítási Igazgatóságot kell megkeresnie. Ennek elmu­lasztása esetén hónapokig maradhat fizetés és táppénz nélkül, ezért átmenetileg, szintén kérelemre, a helyi tanács eseti segélyt adhat. A nyugdíjat visszamenőleg, a bizottsági döntés napjától fo­lyósítják, utólag is. H. I. kérdése is az egészség­üggyel kapcsolatos: hogyan vá­laszthat orvost a beteg, ha más körzeti orvoshoz szeretne tar­tozni? — Körzetmódosítást lehet kérni a területileg illetékes rendelőintézet főorvosától, ami vonatkozhat körzeti vagy szakrendelésre is. Jogos-e gázkészülékek ellen­őrzésére kivetett AFA megfi­zettetése, és milyen gyakran adóztatja meg így a 'fogyasz­tókat a gázművek? Az adóhiva­tal és a TIGAZ szakemberei vá­laszolnak : A gázkészülék ellenőrzésé­re, mint szolgáltatásra kive­tett 13,04 %-os (miért eny- nyi? — erre visszatérünk majd) ÁFA — jogos, arra biztonsági szempontok, ép­pen a lakosság védelme ér­dekében szükség van, és a törvény előírásai szerint 5 évente aktuális. (Megjegy­zem : a megnyugtató az len­ne, ha az valóban ellenőrzés volna, és nem csupán pénz­beszedés — de vajon hány lakásban gyújtották be a készülékeket most a legna­gyobb kánikulában?) Szőlőst Tamásné a nyíregyhá­zi Vasvári út 40. lakói nevében tett bejelentést a szennyvízcsa­torna rendszeres eldugulása miatt. Havonta, kéthavonta el­önti a szennyvíz a környéket, elviselhetetlen a bűz. A házat az ÉPSZER készítette, panasz­ra a Lakszövhöz járnak, a KOjAl fertőtlenít — és kez­dődik minden elölről. Nyil­ván kivitelezési hibáról van szó — de senki nem intézkedik. Találtam egy intézményt: a városi tanács közegészség- és járványügyi szolgálatának te­lepülésegészségügyi csoport­ját (Széchenyi út 45.) ott a segítségnyújtásukról biztosí­tottak. írásbeli kérelmükre intézkedni fognak, és remél­jük végre kinyithatják az ablakokat. A Laczkovszki utca 15. szá­mú hatlakásos társasházhol érdeklődnek: mit tegyenek, hogy hozzájuk elvigyék a ká­beltévét, a Sky és a Super Channellel? A Modul jósavárosi iro­dájában adhatják be a meg­rendelést, a csatlakozni kívá­nó lakások, illetve családok feltüntetésével. A jelentkezés alkalmával közlik az áraján­latot, illetve a szerelés vár­ható időpontját. (Másutt ál­talában az a gyakorlat, hogy egy szervező végigjárja a családokat, összegyűjti az aláírásokat, és ő 'tartja a kapcsolatot a Modullal.) Két kérdés a kereskede­lemmel kapcsolatban, az egyik Nyíregyházáról, a má­sik Nyírbátorból. Mi az igazság, hol kívánnak ABC-áruházat építeni a Móricz Zsigmond utca 35. környékén: az Almatároló felé eső nagy szabad területen, vagy a to­ronyházak közelében levő ré­szen. ahol játszótér van? Szikora Andrásné a városi tanács termelés-, ellátási osz­tályvezetője tájékoztatója szerint az élelmiszer-kisker. tervezi az ABC felépítését a Toldi út—Makarenko út kö­zötti térségben. Ezzel vitába szálltam, mert éppen a gye­rekek játszóterét vennék el, a másik oldalon viszont bő­ven van hely, és ott a gyere­keknek nem való játszásra a hely: most jelölték ki kutya­sétáltatásra, lovat is legel­tetnek ott, elhanyagolt, deré­kig gazos grund, és az utca forgalma miatt veszélyes is, míg bent „udvari” részen biz­tonságban vannak a gyere­kek. A válasz: így döntöttek az ABC elhelyezéséről a vá­rosrendezési tervben. (Ami bizonyára a lakosság érdeke­it veszi figyelembe! A ma­gam részéről maximálisan tiltakozom az ellen, hogy egy régi, esetleg rossz döntéshez makacsul ragaszkodjanak — és a közvélemény meghall­gatása nélkül.) Kedvezőbb választ kaptam D. József né jelzésére, aki többek nevében kéri, hogy azt szeret­nék, ha nem szüntetnék meg a Bátori bisztrót, ahol a közét­keztetést kitűnően megoldották. Zsámboki Mihályné a ta­nács kereskedelmi osztályve­zetője olvasónk pártján áll, bár megjegyzi, a bisztrót mű­ködtető Áfésznek nyilván a gazdaságosabb megoldás vá­lasztása az érdeke, ezért akar ABC-t építeni. Feltétle­nül szükségesnek tartja azon­ban az osztályvezető, hogy ebben az ügyben ne hamar- kodják el a döntést, és min­denképpen megkeresik a mindenki számára megnyug­tató megoldást, hogy megma­radjon ez a közétkeztetési le­hetőség. D. J.-nének: Ha nem is utazik el, itthon is kellemes nyarat kívánok önnek — egy-két jó könyv társaságában. SZOMBATON ADTÁK ÁT rendeltetésének a Felső-tiszai Erdő- és Fafeldolgozó Gazda­ság (FEFAG) új központját Nyíregyházán, (cs.) Akinek kevés a fizetés... Ingerlő a több pénz? Akinek kevés a fizetése, azt az esetek többségében ingerli, ha munkatársai többet keresnek. Különösen igaz ez akkor, ha ő maga nem tehet róla, hogy keveset keres, nem rajta múlik, hogy munkahelyén hosszú évek alatt nem alakultak ki normális kereseti viszonyok, akik pedig tehetnek minderről, sokkal béleltebb borítékkal mehetnek haza fizetési napon. Minden bizonnyal ilyen okok miatt fogott tollat a Népi Iparművészeti és Házi­ipari Szövetkezet néhány dolgozója, s tett bejelentést a Megyei Népi Ellenőrzési Bizottságnál. És ha már ke­zükben volt a toll, nemcsak a fizikai dolgozók alacsony keresetét kifogásolták, ha­nem a selejtezéseket, a hul­ladékhasznosítás módjait, az anyagfelhasználás bizonyla­tolását, a hivatali személy- gépkocsi használatát, a tár­sadalmi tulajdon védelmét, a vezetők magatartását és a demokrácia hiányát. Féltek a bejelentők A megyei NEB közérdekű bejelentéseként kezelte az ügyet, bár névtelenül jött a jelentés. Abból indultak ki, ha igaz, hogy a szövetkezet­ben baj van a demokráciá­val, akkor nem csoda, ha nem merik vállalni a beje­lentők a kockázatot, mert ha kitudóik kik voltak, esetleg hátrány érheti őket, mint ahogyan sajnos általában az ilyen eseteket követni szok­ta. Minthogy a bejelentés tu­lajdonképpen a szövetkezet egész működését átfogta, egy alapos ellenőrzés következett. Megállapították, hogy a mű­ködés szabályozottsága álta­lában elfogadható. Lényegesen részletesebb képet tártak fel a bérgazdál­kodásról a népi ellenőrök. Visszanyúltak a bérbruttósí­tások elvégzéséig, amivel nem is volt különösebb baj. Legfeljebb azt kifogásolhat­ták, hogy nem közölték a •dolgozókkal, milyen jogor­voslati lehetőségük van, ha nem értenek egyet az új ke­resettel. A legfontosabb megállapítás az volt, hogy a bérgazdálkodás az előírás­nak megfelelő, jogszabálysér­tés nem történt. Ami ezután következik, az tehát szabály- szerű, a megítélése azonban mindenkinek egyéni dolga. Arányok Megnézték, hogy mennyit keresnek a dolgozók és alig akartak hinni a szemüknek, amikor kiderült, hogy a szö­vetkezetnél a teljes munka­időben foglalkoztatott fizikai dolgozók 1987-ben 42 588 fo­rintot kerestek, de ha a be­dolgozókkal együtt osztották el a keresetet, akkor ez ösz- szesen 27 ezer forint volt. Ez 2300 forintos havi fizetést jelent, de ha csak a teljes munkaidőben foglalkoztatot­takét osztjuk el, akkor is 3500 forint a havi átlag. Csoda-e, ha az ilyen ala­csony keresetek elégedetlen­«Appen a Stohaneken gon­T“ .dolkozom ezen a kis- pádon. Annyira elmé­lyülök határtalan optimizmu­sának elemzésében, hogy ész­re sem veszem, amikor mel­lém áll. Szinte frászt kapok, amikor nagyot kiáltva rám- köszön: — Jónapot! — Mif ijesztget — mon­dom —, van nekem anélkül is elég bajom. Egész éjjel nem aludtam. — A front? — Nyavaját. Vettem egy Metatox szúnyogriasztót. Ez egy olyan elektromos izé. Be kell dugni a konnektorba és a szúnyog, a légy, a muslica, a szárnyas hangya hanyatt vágja magát. — És jól szuperált az az izé? — Nem tudom. Egész éj­jel azt vártam, hogy jöjjön a szúnyog, a légy. De nem jöt­tek. Most aztán nem tudom eldönteni, hogy jó-e a készü­lék vagy nem jó. Kivagyok, mint egy kacsa. — Én is — rebegi Stoha- nek és mellém ül. Ülünk a pádon, egyszer csak fészke- lődik a szomszéd, matat a zsebében, kivesz egy forintot és nézi merően. Szinte szug- gerálja. Tűröm egy darabig, aztán megkérdem: — Mit nézi, nem látott még forintost? — Forintost már láttam, de ez már nem az. Ez szom­széd, ez a recés szélű kerek alumínium, amire az van ír­va, hogy forint, ez már csak kilencvennégy fillér. Hát nem csodálatos? Tegnap Atom még úgy vágtám zsebre, mint egy forintot és most úgy ve­szem elő, mint 94 fillért. Ar­ról nem is beszélve, hogy csak a lába nő. — Milyen lába? — Hát a kamatlába. Ol­vastam az egyik újságban, hogy emiatt a kamatláb mi­att a szakszervezet erősen tiltakozott. Csatlakozom. Én is tiltakozom, de minek? Ezt a kört már lefutották. Csak tudnám, ki az, aki mindezt kitalálja? Forint le, kamat fel, adó be. Apropó, hallot­ta? A lakossági adóbefizetés 19 milliárd volt az első öt hó­napban. Nagy pénz, bár ha belegondolok, hogy most már az a tizenkilenc milliárd is csak 17 milliárd 960 milliót ér, akkor rám jön a bánat... Itt megakasztom Stohane­ket. Hagyjuk a pénzügyeket — mondom —, nézzük in­kább a pipikéket? Hát nem szépek? — Nem szépek — morog a szomszéd —, eszembe juttat­ják a tyúkokat. A tyúkok mi­att vettem be az este egy marék Cavintont. — Miért, mi van a tyúkok­kal? — Levágták őket. És én sajnálom a szárnyasokat. De úgy kell nekik, minek tojtak annyit. Emlékszem egy poli­tikusra ... — Jaj ne. Ne emlékezzen, szomszéd. Hagyjuk a politi­kát. Tudja mit? Kimegyünk a telekre, maga festi a kaput, én meg nézem. Tetszik a technikája. De meg ne kér­dezze, hogy mit eszik egy ócska vaskapun a rozsda, mert a fára mászok. — Kötve hiszem, kuncog Stohanek. Kivágtam minden meggyfát. Elmondjam miért? mmagyorn beszélni. Bete- ff szem a füldugókat és csak a tátogást látom. Isteni a csend és rámtör az álom. Azt álmodom, hogy ve­szik a tojást, a meggyet, az uborkát, de még a papriká­ért, paradicsomért is csengő forinttal fizetnek. Egy vala­mi azért aggaszt. Mi lesz, ha felébredek? Seres Ernő séget váltottak ki a dolgo­zók között? . Különösen akkor erősö­dött fel ez az elégedetlenség, amikor megtudták, hogy a 87-es év után a fizikai dol­gozók ezer forintot kaptak, s magasabb vezetők pedig fe­jenként több mint három- százezer forintot. Ezekkel az összegekkel együtt jött ki az a szám, hogy míg a fizikai dolgozók (most csak a teljes munkaidőben foglalkoztatot­takról lesz szó) a múlt év­ben 42 588 forintot kerestek, addig a vezetők egyenként átlagosan 463 839 forintot vettek fel. És most tessék megkapaszkodni: a vezetők az érvényben lévő rendele­tek szerint éves alapkerese­tük 230 százalékát vehették volna fel, de csak 200 száza­lékát fizették ki nekik, vagy­is még nem is vették fel azt az összeget, amit jogszabá­lyok szerint felvehettek vol­na. A fizikai dolgozók kere­sete egyébként 1985-höz vi­szonyítva csökkent, a szel­lemi foglalkozásúaké 12 szá­zalékkal, a magasabb veze­tőké pedig 91 százalékkal emelkedett. □ ■ ' ' Sok más vállalatnál, szö­vetkezetnél váltott ki zúgo­lódást ez év tavaszán a ta­valyi év után felvett nyere­ség vagy prémium összege. Hírek terjedtek el 300 ez­res, félmilliós, sőt 700 ezres prémiumok felvételéről is és ezek nem pletykák voltak, hanem igazak, miközben a dolgozók több helyen nyere­ségrészesedést sem kaptak, vagy ha igen, néhány ezer forinttal mehettek haza. S mindezek szabályosak voltak, mert olyan rendeletek láttak napvilágot, amelyek lehető­vé tették ezt. Ösztönözték a tőkés exportot, s ha valaki korábban nem adott el dol­lárért, tavaly pedig igen, ak­kor nagy összegeket vihetett haza. Milyen áron? Nem tudni, utólag értékel­ték, vagy értékelik-e, hogy milyen áron szereztek a vál­lalatok, szövetkezetek tőkés piacot, nem tudjuk mennyi­be került az országnak az így megszerzett dollár, de az biztos, hogy nem lehet jó egy olyan rendelet, amelyik ek­kora különbséget tesz a ve­zetők és beosztottak között. Mert ha igaz is, hogy na­gyobb a ráhatása egy vezető­nek a termelésre, mint egy dolgozóé, akkor sem lehet ez háromszázszoros. És ha ne­tán mégis annyi lenne, a dol­gozók azt csak akkor fogad­nák el, ha egyszer arra is példát láthatnának, hogy ha tönkrement egy vállalat, amelyiknek vezetője koráb­ban jó munkáért ilyen száz­ezreket kapott, akkor a csőd után vissza is kellene adni azt. Mert eddig egy rossz gazdálkodás következménye csak annyi lehetett, hogy a dolgozókat szélnek eresztet­ték, a vezető többnyire egy másik vezetői széket kapott. Balogh József \ Játék­szabályok TUDJAK HOGY LEHET MUNKA NÉIKÜL GAZ­DAGODNI? Ügy, ha az embernek sok pénze van. A mondás régi, de egyre inkább igaz ma is: a pénz pénzt fial. Bár azt hittük, ez a szólás a múlté, azon­ban látni kell, akinek van tőkéje, ügyesen forgatja, az mihamar megduplázza a vagyonát. „ Máris jön az újabb kér­dés: ha ezt engedjük, mi több, a készülő társasági törvény alapján egyene­sen támogatjuk, akkor merre tartunk a szocializ­mussal?. Elvégre a ma­gántulajdon erősítése, ha éppen az gazdagszik, aki­nek sok pénze van. Az általánosságok he­lyett persze konkrét pél­dákat is lehet sorolni. Mondjuk Nyíregyházán arról a vállalkozóról, aki az egyik vendéglő haszná­ból építette fel a másikat, a harmadikat, olyat, aho­vá szívesen betérnek meccs után az emberek egy harmadik félidőre. Falun is, városon is sokan ismernek olyan teherfu­varozót, aki lerobbant, se- lejtből mentett Csepel te­herautóval kezdte, ma pe­dig ő az, akire számítani lehet a komoly fuvarok­nál. Ám ha jól belegondo­lunk, ezek az esetek ko­rántsem azt példázzák, hogy kiárusítjuk az álla­mi vállalatokat. Inkább a rugalmasságot, ■ amely hagyja érvényesülni a vállalkozókedvet, amely olyan — közkeletű szóval versenysemlegességet ígér, ahol az él meg, aki haté­konyan dolgozik. Mert ar­ról már kevésbé szól a fáma, hogy vannak be­fuccsolt vendéglősök is, a . Dugonics utca elején évek óta üresen árválkodik egy butiknak készült üvegpa­vilon, a kisipar visszaadá­sok árnyékában az is van, hogy aki nem mérte fel kellően az erejét, az kin­csesbánya helyett esetleg adóssághegyet halmozott fel. MONDJUK, HOGY SZO­CIALISTA VISZONYOK KÖZÖTT gazdálkodunk. Azt is hozzátesszük, hogy ez átmeneti forma, ahal érvényesülnek a gazdasá­gi törvényszerűségek, az árutermelés sajátosságai. Márpedig ez együtt jár a piaci viszonyokkal, értitek következménye, a haté­konyság kényszere. Andics Jenő, a Központi Bizott­ság osztályvezetője mond­ta csütörtökön a szabolcsi párttitkároknak: szocia­listának csak azt a válla­latot, szövetkezetét ismer­hetjük el, arnely hatéko- hyan dolgozik, amely nö­veli és nem csökkenti a társadalmi vagyont. S ez a bűvös mondat bizony ki­rántja a szőpyeget a si­ránkozó, de gyengén dol­gozó vállalati, szövetkeze­ti vezetők alól. Mert az árutermelés tulajdonsá­gaival mérlegeli őket, vál­lalati méretekben is igaz lesz, hogy aki jól sáfárko­dik a vagyonával, az fej­lődik, gazdagodik. A JÁTÉKSZABÁLYOK egyik részét nem akartuk észrevenni, másik részét most tanuljuk, miközben a saját életkörülményeink változásán érezzük, mi­lyen káros következmé­nyei vannak a hibáknak. Az árutermelés, a piaiS gazdálkodás viszonyai kö­zött szocialista játékSza-3 bályokat alakítunk ki, én­nek a felismerésével tud­juk bebizonyítani az élet- képességünket. Lányi Botond

Next

/
Oldalképek
Tartalom