Kelet-Magyarország, 1988. július (45. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-23 / 175. szám
1988. július 23. Kelet-Magyarország S Á bérdifferanciálás nem cél, hanem eszköz Mit jelez a jövedelem? NAPJAINK EGYIK JELSZAVA, KÖVETELMÉNYE: differenciálni a béreket és a kereseteket a végzett munka, a valóságos teljesítmények szerint. Ugyanakkor ez napjaink egyik dilemmája is: differenciálni, de hogyan, és miből? Ugyanakkor miféle kapcsolat van a kereseti skála széthúzása és az anyagi ösztönzés hatásossága között? És egyáltalán: ha pontosan tudnánk, hogy miből, hogyan és mi célból differenciáljunk, akkor még mindig ott a nagy kérdés, vajon elfogadják-e a nivellációhoz szokott munkahelyi közösségek az erőteljesebb bérdifferenciálást? Végül: mit kezdjünk e jelszóval manapság, amikor az elért fogyasztási színvonalat sokszor nem a valóságos kereseti színvonal, hanem sokkal inkább a munkahelyi kereseteken felüli-kívüli magas és egyre magasabb jövedelemhányad határozza meg. Már csak azért is, mert például 1988-ban, a központilag engedélyezett bérnövelés any- nyira alacsony, hogy abból a teljesítmények szerint differenciálni egyszerűen lehetetlenség. Gyakori tapasztalat ugyanakkor, hogy sokszor összetévesztik az eszközt és a célt. Egyes vállalati középvezetők úgy próbálnak eleget tenni a célként megfogalmazott differenciálásnak, hogy különbözőképpen emelik ugyan a béreket — persze csak nagyon szűk határok között —, mert csak azt hallják és olvassák, hogy differenciálni kell. Hogy az efféle differenciálás ösztönző-e, hogy akinek a javára differenciálnak, az valóban megérdemli-e a magasabb bért — nos, ezt már nem mindig mérlegelik. Az egész csak a jelszó értelmében történik és viszonylag rövid időre szóló alku tárgya, mondván: ma ti kaptok valamivel többet, de tudnotok kell, hogy jövőre a többiek kapnak kicsivel többet. VAGY: GYAKRAN NEM NYÚLNAK HOZZA a laza normákhoz és ennek alapján nem csökkentik az indokolatlanul magas kereseteket, mondván, hogy differenciálni kell, egyenlősíteni nem szabad. Kell-e mondani: a differenciálás önmagában nem lehet cél. Nem lehet, mert a differenciálás csakis bizonyos körülmények között szolgálhatja a kívánatos célt: az ösztönzés hatékonyságának fokozását. Ami pedig az imént említett munkahelyi — és szélesebb értelemben vett — közvélemény reakcióját illeti —, hogy mennyire félresikeredtek az eddigi differenciálási törekvések — arra talán a legfrissebb példát a Társadalomtudományi Intézet közvéleménykutatása szolgálja. Háromezer embert kérdeztek meg arról, hogy szerintük a felsorolt 11 különféle foglalkozásúak mennyit keresnek, s véleményük szerint menynyit kellene, hogy keressenek. íme, az eredmény: ön szerint mennyit Foglalkozás keres? “ülönbség tsz-paraszt 5 788 7 886 730 szakmunkás 7 801 8 708 1707 segédmunkás 5 530 6 500 970 banktisztviselő 5563 6 434 931 titkárnő 4 894 5 624 830 buszsofőr 8 892 10138 1246 körzeti orvos 13 040 12 532 — 508 vezérigazgató 20 517 16 481 —4036 miniszter 25 573 20 542 —5031 kőműves 13 848 1164« —2201 üzlettulajdonos 16 507 11180 —5417 ■k *<VlVV**r t. * A válaszok tehát egyértelmű nivellációs óhajt fejeznek ki, azt a közvéleményt, hogy az alacsonyabb keresetűek keressenek többet, a magasabb összeggel fizetettek pedig lényegesen kevesebbet. Némi kombinációval az is kideríthető, hogy az emberek érzékenyebbek a magasabb jövedelmekre, mint az alacsonyabbakra. A KÖZVÉLEMÉNY ÉRTÉKÍTÉLETE tehát sommás és egyértelműen nivellációpárti; mindig is az volt, s ez a tény a gyakorlati differenciálással kapcsolatos politikai döntések esetében mindig is szempont volt. Bevallottan sohasem, de valójában igenis. Mindig voltak olyan befolyásos vezetők, akik — a közvélemény tűrőképességének véges határaira hivatkozva — elvileg nem, gyakorlatilag viszont igenis megakadályozták az érdemleges keresetdifferenciálást. Hangsúlyozandó, hogy ha az értelmes, a valóságos teljesítményeket valóban elis- merő anyagi ösztönzési rend- 1 szerek nálunk rendre megbuknak, az nem kizárólag politikai döntés és ideológiai motiváció kérdése és eredménye. Sokkal inkább visz- szavezethető arra a szomorú tényre, hogy a gazdálkodási környezet egyszerűen nem kedvez a racionális — a dif- , ferenciálás elveit is gyakorlattá változtató — anyagi ösztönzésnek. MERT SAJNOS A MAI NAPIG IS LÉNYEGÉBEN ELDÖNTETLEN —, s valójában e kérdésre kellene választ adni — hogy a magát nyereségesnek feltüntető vál- | lalat valóban nyereséges-e, vagy a — béremelés fedezetére is szolgáló — nyeresége inkább csak az állami támogatásnak vagy a mértéktelen áremelésnek köszönhető. V. Cs. Készül a trappista A rakamazi Tsztej sajtüzemét a közelmúltban adták át, s még ebben az évben több mint 600 tonna trappista sajtot készítenek, elsősorban Szabolcs megye ellátására. (Elek Emil felvétele) NEB-tagok szemével A közérzetjavító intézkedések helyi lehetőségeit és eredményeit vizsgálta a fehérgyarmati Népi Ellenőrzési Bizottság a közelmúltban Fehérgyarmaton és vonzáskörzetében. A városban minden sok- gyermekes család lakáshoz jutott. A fiatal házasok lakásigényeit 60—65 százalékban elégítették ki. A kistelepüléseken sok az üresen álló lakás, de a kölcsönfeltételek nem kedveznek az itteni letelepedésnek. A fiatalok különösen hátrányos helyzetűnek érzik magukat. A lakásépítéshez a munkáltatók egy része, segítséget ad, ennek mértéke 20—70 ezer forint, kamatmentes kölcsön. Az üzemek többsége azonban csak kedvezményes fuvarral, vagy ingyenes tervezéssel tud támogatást biztosítani. A kistelepülések lakói azt is nehezményezték, hogy családiház vásárlásakor nem jár szociálpolitikai kedvezmény, Illetve kedvezményes kamatozású kölcsön. A helyi támogatás rugalmasabb fel- használását jelentené, ha a szociálpolitikai kedvezmények igénylésénél fennálló, a fiatal házasokat megillető gyermekvállalási kedvezményt a lakásügyi jogszabályokra is kiterjesztenék. Álom arcú lám/ 4 belgyógyászati kivizsgálás első napját — mint általában mindenki, aki kórházba kerül, Károly is szorongva, a beteg ember vigasztalhatatlan lelkiállapotában roskadva töltötte el. Másnap késő délután, amikor már túl volt a különböző labor- vizsgálatokon, a nyolcágyas kórterembe valami furcsa feszültség költözött. Károly csak később értette meg férfitársai már-már idétlen- ségig fokozott nyugtalanságát. Kinyílt az ajtó, és ott állt tálcával a kezében Kata nővér, vállig omló hollófekete, hajával, csillogó mandulaszemével, arányos idomait alig rejtő fehér köpenyében. Kiosztotta a gyógyszereket és közben mindenkihez volt egy-két jó szava, örültek a férfiszívek és szemek egyaránt ennek a néhány percig tartó varázsnak. Csillapult a fájdalom és egész estét betöltő beszédtémává vált a gyönyörű leány. Károly természetesen Katával álmodott és már meghitt kapcsolatba került vele, amikor valaki megrázta a vállát. Almosán nyitotta ki szemeit és megtörtént a csoda: az álomszép ápolónő ott állt az ágyánál és gyöngyfogai között halkan suttogja: jöjjön már ki a nővérszobába. Ilyen csak az álmokban történhet meg — gondolta barátom és elrohant fogat mosni a közeli mosdóba. A nővérszoba ajtaja nyitva állt és bent a gyönyörű Kata várta a fehérre mázolt íróasztalnak támaszkodva. — Ide üljön le Károly és nyissa ki a száját jó nagyra! — mondta búgó hangon a nővér. — A kis mohó, ki hitte volna? — gondolta kajánul a férfi, de azért lehunyta a szemét és tátott szájjal várta a fejleményeket. A vékony gumicső villámgyorsan elindult a gyomor irányába és Károly csak akkor döbbent rá, hogy a hajnali randevúra egy gyomor savvizsgálat hozta össze az imádott nővel... Császár Csaba Egy találmány története az Universilben — Otthon, zuhanyozás közben jutott eszembe a végső megoldás. Tudod, ez olyan, hogy az ember hónapokig próbálkozik. Elindul egy irányba, aztán ha rájön, hogy vakvágány — újra kezdi. Néha a kudarc elvette ugyan a kedvemet, de amikor elkészült a berendezésünk... Nos, akkor azt az elégedett jó érzést senkivel sem cseréltem volna el. Így vall első fejlesztési munkájáról Szigeti Ferenc, a BEAG Universll huszonyolc éves villamosmérnöke. Földi Károly fejlesztési osztályvezető a legelejéről kezdi mesélni találmányuk történetét: Ha nam átlátszó — Nyolcvannégyben alakult meg az osztályunk, akkor újításként készítettünk el egy olyan műszert, ami áramló közegek mérésére szolgált. Ezzel az időegység alatt áthaladt folyadékokat, gázokat literben, köbméterben adhatjuk meg., A probléma akkor jelentkezett, amikor nem átlátszó közegek mérésére volt szükség. Pedig a gyógyászatban: az inkubátor lélegeztető készülék oxigén-levegő, vagy a mindennapi életben a víz-klór megfelelő arányának beállítása sokkal könnyebb lenne ezzel a rotaméterrel. De jól hasznosíthatnánk tej, vagy olaj mennyiségének mérésére is. A feladat tehát adott volt, a végeredmény megszületése pedig igazi team-munka. Nyolcvanhatban jelentünk meg az elektronikus áram- | mérőkkel a BNV-n. Számos / érdeklődő jelentkezett. Az- \ tán rövidesen továbbfejlesz- ] tettük az új terméket. Erre J azért volt szükség, hogy l olyan helyen is alkalmazni 1 tudják, ahol robbanásve- J szély van: bányában, vagy [ vegyipari üzemben. 1 — A munkában egyébként I Szigeti Ferenc villamosmér - [ nökünk oroszlánrészt vállalt, V így ő biztosan tud még né- J hány érdekes dolgot mon- [ dani. / Ez az első I — Négy éve, pályakezde- ' tem óta ez az első találmányunk, amit közösen hoztunk létre. Az alapötlet Nagy Imre főmérnöktől származik. Bartha Miklós kollégámmal naponta beszéltük meg a feladatokat, értékeltük az előző napi eredményeket. Az osztályvezetőm konzultált, összehangolt. Egyébként nálunk mindenki elmondhatta egyenrangúan véleményét, a lé- [ nyeg az volt, hogy gyakorit latban is tudja bizonyítani I azt. I — Előfordult gyakran, ' hogy hazavittem a problémát. M Ötlet a zuhany alatt Sale éti Ferenc és Földi Károly ss elektronikus ánmrewéelőt mért. (cs) Rágódós, töprengős típus vagyok, meditáltam a feladaton. Ráadásul közben más egyéb kisebb-nagyobb munkákat is el kellett végeznem. Ez bizony hátráltatta a rotaméter próbadarabjának elkészítését. „Elégedettek lehetünk../' — Végül is úgy érzem, hogy elégedettek lehetünk, s ez nagyon jó érzés. Az igazi azonban az lenne, ha már látnám, hogy a gyár folyamatosan készíti. A BEAG Universilnek egyelőre még csak a fejlesztési mintákat sikerült eladnia, az igazi reklám — és marketingmunka még csak most következik. Nem „nyugati illúziókat” kergetnek — mivel az ottani cégek is hasonló eredményeket produkálnak — hanem jó, megbízható minőséget szeretnének gyártani a hazai és a szocialista piac számára. Szerintük ugyanis ez is lehet kifizetődő... Szársz Attila csalAdcserés üdülés Finn vendégek Finn családok ismerkednek ezekben a napokban Sza- bolcs-Szatmár népével, nevezetességeivel, szép tájaival. A 29 fős csoport hét elején érkezett megyénkbe, 28-i hazautazásukig azoknál a családoknál laknak, akiket tavaly nyáron ők láttak vendégül hazájukban. A családcserés üdüléseket a nyíregyházi Finn Baráti Kör és a Hazafias 'Népfront városi bizottsága kezdeményezte. A szervezők remélik, hogy a jövőben még többen jutnak el ily módon északi rokonainkhoz, még több finn ember tehet látogatást Magyarországon. Tiszta udvar... Nyírbátorban Az elmúlt év elején a nyírbátori városi tanács vb. cigányügyi koordinációs bizottsága, a Hazafias Népfront, a Vöröskereszt, a Családsegítő Központ tisztasági verseny- mozgalmat hirdetett a Ság- vári, József Attila, Rákóczi utca — közismert nevét cigánytelep — által határolt területen. A tanács illetékesei pontrendszert dolgoztak ki, s folyamatosan figyelemmel kísérték a tisztasági tevékenységet. A kiírás szerint a versenyben maximális pontot elért lakóházak tulajdonosai megkapják a „Tiszta udvar, rendes ház” táblát. A versenyértékelés során 25 lakóház nyerte el a megtisztelő táblát, s a vele járó jutalmat. Á közérzet
